Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-04 / 130. szám
NÉPÚJSÁG 1978. június 4., vasárnap o Körösi Állami Gazdaság: Javulnak a munkakörülmények Másfél millió a versenyben az endrödi szabóknál A Körösi Állami Gazdaságban az utóbbi két évben fokozódott a szocialista munkaverseny-mozgalom lendülete. Az év elejétől idén 13 százalékkal nőtt a szocialista brigádtagok száma az elmúlt esztendeihez képest, s jelenleg mintegy 250 állami gazdasági dolgozó alkot összesen 16 brigádot. Az 1978-ban alakult három új brigád 70 tagot tömörít. Érdemes megemlíteni, hogy a 16 brigád közül egy a Vállalat Kiváló Brigádja, négy brigád pedig már aranyérmes. A munkaversenyben résztvevő két és fél száz ember jelentős többletteljesítéseket válallt a tervek teljesítéséért folyó munkában. A két rizstermelő brigád felajánlása alapján 2 százalékkal igyekszik a rizs önköltségét csökkenteni, s ha ez sikerül, az ágazati költség csaknem fél millióval lehet kevesebb az előirányzottnál. A gépek kihasználásának növelését, a tervezett bérszántás túlteljesítését vállalta a komplex brigád. E többletmunkák értéke megközelíti majd a 150 ezer forintot. Az önköltség csökkentésére és a betakarítógépek kihasználásának fokozására vállalkozott a két lucerna-, illetve takarmánytermesztő szocialista brigád, a lucer- nalisztüzemben pedig a szocialista brigádtagok a termelési terv 4 százalékos túlszárnyalását, a minőség javítását, illetve a tüzelőolaj felhasználásának egyszázalékos csökkentését tervezik. Ha mindezt a három brigádnak s!kerül elérnie, több mint 300 ezer forinttal javíthatják a gazdaság eredményeit. Nem maradnak le a növénytermesztők mögött az állattenyésztés, illetve a gé- pesíés dolgozói sem. A tejtermelők a tehenenként tervezett 4234 literes éves átlagos tejhozamot 2 százalékkal szeretnék növelni, ez évi 20 és fél ezer liter többlettejet, és csaknem 100 ezer forint többletbevételt jelentene. A juhászok a bárányszaporulat terven felüli növelését és anyaállatok elhullásának csökkentését tűzték ki célul a munkaversenyben. Amennyiben a szocialista brigádokban tevékenykedő juhászok teljesítik az önként vállalt feladatokat, száz anyajuh 153 báránnyal növeli majd átIskolapadból a kombájnra A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben — a többi iskolához hasonlóan — június 10-én ér véget az 1977/78-as tanév. Ezt követően az elsőéves tanulók június 12-től július 26-ig az őket szerződtető mezőgazdasági üzemekben vesznek részt termelési gyakorlaton. A másodévesek az üzemi gyakorlatot megelőzően egy hétig a kombájn vezetésének ismereteit sajátítják el. A termelési gyakorlat sikere és zavartalansága megkívánja, hogy a mező- gazdasági üzemek, a diákokat fogadó gazdaságok vezetői tájékozódjanak a gyerekek tanulmányi munkájáról, a nyári gyakorlat feladatairól, illetve a gyakorlat irányításának, szervezésének módszertani kérdéseiről. Ebből a célból szervezte meg a békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet a Körösök Vidéke Tsz-szövet- séggel és a megyei tanácscsal karöltve azt a tanácskozást, amelyre a mezőgazdasági üzemek képviselőinek meghívásával kedden, június 6-án kerül sor Békésen. lagosan a gazdaság juhállományát. A gépműhelyben két szocialista brigád vállalkozott, hogy mintegy 140 forint értékben végez az év folyamán alkatrész-felújítást, ezenkívül anyag- és bérmegtakarítást terveznek, valamint a hibamegelőző munka hatékonyságának fokozását. Anyagtakarékosság, költségcsökkentés a célja az építkezéseken dolgozó Vasas brigádnak, és a két szállító brigádnak is. Külön szót érdemel, hogy a gazdaság központi irodájának adminisztratív dolgozói is szocialista brigádba tömörültek. Leninről elnevezett brigádjuk ugyanúgy benevezett az „Egy nap az iskoláért”, „Egy nap az öregekért” és az „Egy brigád — egy újítás” mozgalmakba, mint az állami gazdaság többi brigádja. A társadalmi munka mellett a szocialista brigádok rendszeresen részt vesznek a politikai-szakmai oktatásokon, a közművelődési vetélkedőkön és együtt szervezik a szabad idő tartalmas eltöltését is. Mindent egybevetve a Körösi Állami Gazdaság 16 szocialista brigádja 1978- ban a munkaversenyben több mint 500 ezer forintos hozamnövelést és több mint 900 ezer forintos költség- csökkentést vállalt a gazdaság terveihez viszonyítva. Tervezett társadalmi munkáik értéke ped-'g meghaladja a 70 ezer forintot. Ez végül is annyit jelent, hogy a munkaversenyben résztvevő két és fél száz állami gazdasági dolgozó együttesen másfél mTlió forinttal javítja az év végéig várt eredményeket. K. E. P. Sok újság van Endrődön a szabók szövetkezetében. Talán számukra a legfontosabb; az igényes, nyugat- európai partner elégedett munkájukkal. Jóformán csak neki dolgoznak. Az általa küldött pamutjersey anyagból úgynevezett szabad idő töltésére alkalmas ruhát készítenek, két fazont nőknek, férfiaknak és gyermekeknek. Néhány éve egy 20 ezres megrendeléssel kezdték az együttműködést, s ma 120 ezernél tartanak. Sőt, a tőkés partner 50 ezer kabátot is szeretett volna rendelni tőlük, de kapacitás hiánya miatt ebből csak 40 ezret tudnak elkészíteni. Sok minden — mármint eszköz — hiányzik ahhoz, hogy az egyre növekvő rendelésnek eleget tegyenek. A múltkoriban, amikor elvállalták a kabátok készítését, közölték, hogy csak vasalás nélkül tudnak szállítani, mert erre, ilyen munkára nem készültek. Sebaj, mondta a partner, csak varrják meg a kabátokat, majd ő odahaza, a saját üzemében kivasalja. Ezután hozzákezdtek Endrődön a vasalósor építéséhez, tehát fejlesztenek. Az igazán ízléses szabadidő-öltözékről, meg az előbb említett kabátokról még annyit feltétlen el kell mondani a magyar kereskedelmi szervek okulására, hogy Endrődön a kész ruhát nem hagyományosan csomagolják, hanem minden egyes öltönyt vállfára helyeznek, zippzáras tasakban -zárnak. Az áruszállító kamion speciális felszerelésű, benne vállfán függ a ruhanemű, gyűrődéstől és porosodástól mentesen. Van ennek a munkának még egy érdekessége. Az endrődi szabók ugyanis az általuk készített termékekre nem írhatják fel védjegyüket, így azok, akik ruháikat viselik, talán sohasem tudhatják meg, hogy kik készítették, honnan származik, kiket dicsérjenek igazán szép és jó minőségű munkájukért. A partner ugyanis kikötötte: csak az ő márkajelzése lehet a terméken, de az aztán feltűnő helyen, a termék első bal oldalán, a szívvel egy magasságban. Azt mondták, hogy az Endrődi Szabók Szövetkezetben javulnak a munka- körülmények. Ez így igaz, annak ellenére, hogy a Békés megyei KISZÖV ebben a tervidőszakban különösebb fejlesztést részükre nem javasol. Jelenleg 43 szakmunkástanulót készítenek fel munkára, s a felnőttek közül eddig 24-en jelentkeztek a szövetkezeti szabó szakma elsajátítására. Érdekessége nemes törekvésüknek, hogy a gyesen levő betanított munkás kismamákat is bevonják a tanulásba. Ha lejár a gyes és munkára jelentkezik a kismama, szakmai értelemben felkészültebb embert fogadnak vissza, mint akit elengedtek. Az sem lebecsülendő, hogy szakmunkáslétszámuk a teljes személyi állománynak majdnem 80 százalékát is eléri. A főként nőket foglalkoztató szövetkezetben 180 dolgozó igényelte az üzemi étkeztetést. Ezért szánta rá magát a vezetőség arra, hogy felújítja a volt ENCI épületét, és szeptemberben itt is meleg ételt tálalnak a szövetkezetben szabó, varró és vasaló lányoknak, asz- szonyoknak. D. K. Az 1936-ban alakult Gyulai Tejporgyár annak idején napi 25—30 ezer liter tejet dolgozott fel. A régi gyárat a félszabadulást követő években lebontották, és felépítették az újat, amely 123 millió forintba került. Az elmúlt évtizedekben ütemesen fejlődött a gyár, a régi gépeket kicserélték, s újakat helyeztek üzembe. Az új gyár megszületésével ma már szinte a „csúcson” vannak, hiszen az elmúlt esztendőben 68 millió liter tejet vásároltak fel. s abból különböző termékeket készítettek. Vajból Békés megyét — a Sárrét kivételével — Haj- dú-Bihart és Csongrád megye egyrészét is ellátják. Havonta 20 vagon vajat készítenek, s ebből még exportra is jut. Sláger a joghurt és a kefir. Joghurtból áprilisban 113 ezer 200 pohárral, melyből 65 ezret Debrecennek küldtek meg, kefirből pedig 52 ezer 500 pohárral gyártottak, melyből Hajdú-Bihar megye 36 ezret kapott. Nemrégiben a gyárban egy új besűrítő berendezést létesítettek, s ennek segítségével a termelést fokozni tudták. Eddig naponta 140 ezer liter tejből készítettek tejport, s a berendezés üzemelésével ezt 200 ezerre tudták növelni. A gyár a tej és tejtermékkel kielégítette az igényeket, valamint takarmány célra tejport is gyártott. Legújabban áttért a BBS-féle takarmányalapanyag gyártására, amelyet a debreceni gyógyszer- gyárnak szállít. A gyár vezetői fokozott figyelemmel kísérik a dolgozók élet- és munkakörülményeit is. Néhány évvel ezelőtt szerződést kötöttek a tanács vezetőivel, s évente 50 ezer forint óvodai hozzájárulást fizetnek, s így megoldódik a gyermekek óvodai elhelyezése is. Ezenkívül lakásvásárlásra és építésre különböző kölcsönökkel nyújtanak segítséget. Ebben az esztendőben négyen részesülnek vállalati támogatásban, főleg nagycsaládosok, s közülük hárman fizikai munkások. Ez év végén fejeződik be a kiegészítő beruházásként létesülő raktárak és tejtároló építése, továbbá szociális létesítmények építésére is sor kerül, ez 12 millió forintba kerül. A gyár több mint 200 munkása korszerű körülményék között dolgozik, ennek eredményeként a termelékenység évről évre növekszik, a minőség is elérte a kívánt szintet. Ormosi Péter Stein Éva tejátvevő ellenőrzi a beérkező tej mennyiségét és zsírtartalmát Tengernyi tej... Sláger a joghurt és a kefir Élelmiszeriparunk jövője D ékés megye a felszabadulás előtt, s az azt követő években is hazánk leggyengébben iparosodott körzete volt. Leginkább a mezőgazdaságáról és könnyűiparáról (élelmiszer-, textilipar) volt ismert. Az elmúlt évtizedben ugyan látványos változások történtek, elsősorban építő- és gépipari üzemek létesültek a megye városaiban, mint például az üveggyár, a forgácsolószerszám-gyár, majd betört a vákuum- és híradástechnika is. Ennek ellenére ma is a kevésbé iparosodott megyék közé tartozunk. Ez érthető is, hiszen a megye természet- földrajzi adottságai nem kedveznek a nehézipar kialakulásának. Három fő tényező határozza meg az ipari fejlesztés lehetőségét. Az egyik az energiahordozók és az ásványkincsek. Az Alföld délkeleti részén a tengerszint feletti magasság szinte sehol sem haladja meg a 100 métert. Hegyképződések évmilliókkal ezelőtt itt nem hoztak változást. Valaha tenger borította a síkságot. Mindez azt eredményezte, hogy ásványkincsek — a kőolaj és a földgáz kivételével — sehol sem találhatóak. Mivel a nehézipar elsősorban olyan helyekre települ, ahol közel vannak az energiahordozók és az ásványkincsek, ezért megyénkben sem épülhetett olyan üzem korábban, ahol fémkohászattal és különböző ércek feldolgozásával foglalkozhatnának. Ennek ellentétes példája Miskolc és Özd, ahol szinte helyben vannak az ércek és a barnaszén. A másik fontos tényezője az ipar kialakulásának a szállítás. A fő vasútvonal megyénkben most már csaknem megfelel az európai követelményeknek, de még akad itt is tennivaló, mint például a párhuzamos pálya kiépítése. A vasúthálózat többi része azonban még ma is elmaradott, s gyenge állagú. A közúti hálózat — még ha tettünk is komoly lépéseket a fejlesztésre — napjainkban is korszerűtlen és elavult. Ma már szinte csak Békés megyének nincs egyszámjegyű ' útvonala, s nem elég szélesek az utak. Ami pedig a folyókat illeti: még csak ez idő tájt folynak kísérletek a Körösökön az uszályos vontatásra. Éppen ezen okoknál fogva a szállítás igen költséges, s kapacitása, teherbíró képessége behatárolt. Ellentétes példája a Duna mellett fekvő Dunaújvárosba, ahova a legolcsóbb vízi úton érkezik a nehézipar alapanyaga a vasérc és a szén. A harmadik tényező bizonyos mértékig _kapc5Qládik az előbbihez: a víz. Ma már nincs olyan ipargág, amely nélkülözhetné a vizet. Használjuk mint oldó- vagy tisztítószert, hűtő- vagy fűtőközeget. Példa a szolnoki vegyipar kialakulása, ahol a Tisza bő vize adja mindezt. Megyénk folyóinak nagy vízingadozása, csekély meny- nyisége szintén akadályozó tényező. Példának okáért a megyeszékhely és Orosháza vízellátása évek óta fejtörést okoz. S most arról, ami jelenleg hazánkban a tárgyi feltételeknél is fontosabb: A háborút követő években szinte nem is jegyezték megyénkben a szakképzett ipari dolgozók számát. Még ma sem rendelkezünk megfelelő létszámú szakképzett munkaerővel, ugyanis megyénkben 66 ezer ember dolgozik az iparban, s közülük csak 44 százaléknak van meg a szakmai képzettsége. (A többi betanított vagy segédmunkás.) A legutóbbi statisztikai adatok szerint a megye lé- Iekszáma évről évre csökkenő tendenciát mutat. Mégis, miből fakad ez a jelenség? A mezőgazdaság szocialista átszervezése után megindult a nagyfokú gépesítés. Szinte minden mezőgazdasági munkát fokozatosan az ember irányította gépek vettek át. Ennek hatására az 1960-as évek végéig nagyszámú munkaerő szabadult föl. Mind több munkáskezet kaphatott volna megyénk ipara, azonban nem olyan gyorsasággal épültek, létesültek az ipari üzemek, mint amilyen ütemben csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. így a felesleges munkaerő más, jobban iparosodó megyékbe, városokba vándorolt. így érthető, hogy amíg 1950-ben a megye 5600 négyzetkilométerén több mint 470 ezer ember élt, napjainkban már a 430 ezret sem éri el az összlakosság. Ezt kiszámolva egy közepes város lé- lekszáma vándorolt el Békés megyéből az eltelt negyed század alatt. S a jövő? Világszerte lelassult a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő át- áramdása az iparba. A legfejlettebb ipari-agrár országokban helyenként már 3—5 százalékra csökkent a mező- gazdaságban foglalkoztatottak létszáma. Békés megyében még mindig csaknem 30 százalék körül mozog ez az arány. A további gépesítés azonban már csak lassan és elenyésző számban szabadít fel munkáskezet. S a dolgozókat az ipar mellett a szolgáltatóipar is várja. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövője viszont a világ demográfiai robbanásával egy időben mindinkább előtérbe kerül. A számítások szerint az ezredfordulót követő években az élelmiszergazdaság veszi át a főszerepet. így várhatóan világszerte fölgyorsul az élelmiszerek iránti kereslet. Ez megyénknek távlati tervekben perspektívát nyújthat. A mezőgazdasági, élelmiszeripari jelleg, struktúra, a hagyományok, a természeti adottságok mind kedvezőek. Ebben is van azonban még tennivaló, amelyeknek elébe kell menni. Pontosabban : fel kell készülnünk az egyre keresettebb és egyre dráguló mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek fokozottabb mennyiségű előállítására, gyártására. Azaz, szakembereinknek, tervezőinknek mindig újabb technológiákkal. eljárásokkal, azok bevezetésével, új élelmiszeripari üzemek építésével, bővítésével kell a jövőben számolniuk, illetve foglalkozniuk. Jó példa a Gyulai Húskombinát megépítése, a baromfi- iDar és a cukorgyárak rekonstrukciója, a Békéscsabai Konzervgyár új tésztaüzemének beindítása. A jövőben azonban ezek bővítésének gondolatával kell foglalkoznunk. Tovább szükséges fejlesztenünk a hűtőház kapacitását, amelyet vezetőink fel is ismertek, s a VI. ötéves tervben kétszeresére bővítik a hűtőkapacitást. A konzervgyár is nagyobb feladatok előtt áll. Érdemes lenne megvizsgálni itt is a bővítés lehetőségét. Mindinkább a legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonaipar és a malomipar korszerűsítése, újjáépítése. Természetesen mindez párosul a mezőgazdaság további korszerűsítésével, a nagyobb hozamok elérésével, a gazdaságosság fokozásával, a talaj jobb kihasználásával és tapanyag-utánpótlásával, valamint gépesítésével. Az állattenyésztésben a hús-, tej-, tojástermelés fokozásával. Ebből fakad : mindez azért szükséges, hogy legyen mit feldolgozniuk az üzemeknek. O int látható, a számítások szerint az ezredforduló után jórészt a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeink növelésével, exportjával biztosíthatjuk további fejlődésünket, s életszínvonalunk emelkedését. Mindebben, mint a tények is igazolják, Békés megyének kiemelkedő szerepe, feladata lesz. Jávor Péter
