Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
1978. június 30., péntek © Tei az állami gazdaságokból Békés megyében 1975-ben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, és a kistér- ' melók együttesen 70 millió liter tejjel járultak hozzá az ország élelmiszerellátásához. Ennek a 70 millió liternek több mint 30 százalékát a megye állami gazdaságainak tehenei adták. Ekkor a jelenlegi nyolc állami gazdaságban összesen 23 ezer szarvasmarhát tartottak, amiből 9 és fél ezret tett ki a tehenek száma. Bár méltán tartják a szarvasmarha-tenyésztést a mezőgazdaság nehéziparának, olyan ágazatnak, amelyben viszonylag nehéz rövid idő alatt látványos eredményeket elérni, nyolc állami gazdaságunk az utóbbi néhány évben mégis jelentős fejlődésről számolhat be a tejtermelésben, szarvasmarhatartásban. Az elmúlt esztendőben már megközelítette a 26 ezret a szarvasmarhalétszám, és ekkor már tehénből is több mint 10 ezer állt az állami gazdasági istállókban. Az állomány növekedésénél gyorsabb ütemű volt a termelt, illetve értékesített tej mennyiségének emelkedése. Az 1975-ös 23 és fél millió literrel szemben 1977- ben gazdaságainkban 36 és fél millió liter tejet állítottak elő, és a két évvel korábbi 21 és fél millióhoz képest most csaknem 34 és fél millió liternyit értékesítettek. A számokból is kitűnik, hogy a termelés nagy ütemű fejlődése nem egyszerűen az állomány növelésének eredménye. Az előrelépést ebben a takarmányok minőségének, a takarmányozásnak, a tartás technológiájának javulása, az állomány termelőképességének fokozása hozta meg, utóbbiban pedig a tenyésztői munka színvonalának emelkedése játszott nagy szerepet. Ezt bizonyítja az egy tehénre jutó éves átlagos tejtermelés alakulása. Az 1975-ös 3200 literrel szemben tavaly 4015 liter tejet adott az egy év alatt átlagban az állami gazdasági tehén megyénkben. Részleteiben vizsgálva megállapítható, hogy a nyólc gazdaság közül a hidasháti és a Mezőhegyesi Állami Gazdaság növelte legnagyobb mértékben a szarvasmarhaállományát: 2500-ról 3300-ra, illetve 6700-ról 7500-ra gyarapítva az állatok számát. Ugyanakkor az átlaghozamok is ugyanebben a két gazdaságban emelkedtek a legszembetűnőbben. Két év alatt Hidasháton 3063 literről 4547 literre, Mezőhegyesen pedig 3422-ről 4072 literre nőtt egy tehén éves átlagos tejhozama. Segítenek a békésieknek I megyei tanács KISZ-eseinek felajánlása A megyei tanács apparátusának KISZ-bizottsága június 27-én kedden ülést tartott, ahol foglalkoztak a Békést sújtó földrengés következményeivel. Megbeszélték a fiatalok, hogy a helyreállításhoz miben tudnak segítséget nyújtani. így a KISZ-bi- zottság a következő döntést hozta: felajánlják segítségüket Békés város Tanácsának; vállalják, hogy társadalmi munkában elkészítenek az újjáépítendő családi házakhoz öt egyedi tervet, vagy 20 típusterv-adaptálást. A megyei földhivatal KISZ-esei az' építési engedélyhez szükséges hivatalos helyszínraj- zokat és telekkönyvi szemléket soron kívül elkészítik. S végül vállalják a megyei tanács KISZ-esei, hogy társadalmi munkában segédkeznek, ahol szükséges a lakóépületek lebontásánál, illetve az újjáépítésben. Ha szükséges, koordinálják, gyorsítják az anyagellátást. A felajánlott segítséget Békés város tanácselnöke köszönettel fogadta. Amennyiben más KISZ-szervezetek is felajánlják segítségüket a békésieknek, a megyei tanács KISZ-eseinél jelezhetik elhatározásukat. Szocialista brigádok a meliorációs program megvalósításáért A Kiváló Vállalat címmel hatszorosan kitüntetett Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat hét megye határában végez a népgazdaság számára rendkívül fontos meliorációs munkát. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának' 60. évfordulójára a vállalat 84 szocialista brigádja tett munkaverseny-vállalást. Említésre méltó, hogy az 1157 versenyzőből 806 a KISZ-korúak száma. A vállalat ebben az esztendőben a tervek szerint 493 millió 611 ezer forint termelési értéket állít elő, s ezt a szocialista brigádok négymillió 246 ezer forinttal túlteljesítik. Az eredménytervet több mint másfél millió forinttal növelik. Üzemi és városfejlesztési célra, gyermek- intézmények fejlesztésére, a munkahelyi környezetvédelem javítására 14 és fél ezer társadalmi munkaórát vállaltak csaknem félmillió forint értékben. Vállalták egyebek között, hogy a szerződéses határidők lerövidítésével, a műszaki átadások magas szintű előkészítésével meggyorsítják a pénzügyi realizálásokat. A békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben július 24-ig tart a nyári szakmai gyakorlat. Képünkön az iskola két tanulója: Nagy Károly és Nagy István az esz- tergálás fortélyait tanulja Fotó: Gál Edit Borjú négyes iker Baranyában Magyar gépjármű-szervizállomást adtak át Nyitrán Négy szép borjút hozott világra a Baranyában gazdálkodó sombereki tsz egyik fiatal tehene. A Béke őre Tsz, az ország legjobb állat- tenyésztő gazdaságai közé tartozik, s a szenzációs borjúszaporulat is a termelő- szövetkezetben folyó céltudatos, magas színvonalú tenyésztői munka eredménye. A maguk nevelte „Cifra” nevű magyartarka tehén évente három és fél ezer liter tejet ad, s a négyes ikreket megelőzően kétszer ellett egy-egy borjút. A mesterséges megtermékenyítésből származó újszülöttek együttvéve 77 kilót nyomnak, közülük három üsző és egy bika. Igen ét- kesek, elevenek. Mind az anya, mind a borjak egészségesek. Üjabb komplett gépjármű-szervizállomást adott át a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat Csehszlovákiában, ezúttal Nyitra városában. A szomszédos országban ez a tizenkettedik magyar berendezésekkel fölszerelt, könnyűszerkezetes elemekből felállított személy- és tehergépkocsi szerviz. Az új létesítmény 900 négyzetméter alapterületű. A berendezéseket a GÉPEXPORT Vállalat fő- vállalkozásban szállította, a kiviteli terveket az Általános Épülettervező Vállalat készítette. Jelenleg további három ilyen állomás tervein dolgoznak a magyar mérnökök csehszlovák megrendelésre, az építkezések részben még ebben az évben, részben jövőre kezdődnek meg. A magyar szervizberendezések iránt másutt is növekszik a kereslet: a legutóbbi néhány évben az NDK-ban nyolcat, a Szovjetunióban pedig egy szervizállomást szerelt fel a MOGÜRT, és további nyolc szervizállomás berendezéseinek szállítását is megkezdték különböző szovjet városokba. fl gyepgazdálkodás aranytartalékai Látogatóban a gyulai Munkácsy és a gyomai Győzelem Tsz-ben Az állattenyésztés fejlesztése, a húsprogram meg- valósítáísa egyre nagyobb mennyiségű, olcsó tömegtakarmányt igényel. A szántóföldi terület azonban nem növelhető, sőt: nép- gazdasági érdek, hogy búza, kukorica és zöldségtermelésre nagy táblák szabaduljanak fel a silókukorica és egyéb zöldtakarmány termelése alól. Jelentős arany- tartalék erre a rét-legelőgazdálkodás. — A termesztési adottság egymaga nem elég — mondja erői Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke. — Nem elhatározás kérdése csupán. Ahhoz, hogy hatékony legyen a termelés az ősgyepeken és a műréteken, anyagi befektetés szükséges. Ingyen nem terem több fű olyan legelőn, amelyen azelőtt júniusban már a birka is ‘éhen halt volna. Gyepfelújításra pedig állami támogatást csak akkor kapunk, ha a saját erőt biztosítottuk. Korszerű gépekre, gépsorokra van szükség, a felülvetéshez szükséges fűmagot és a műtrágyát is pénzért adják. Arról nem is szólva, hogy a nagy tömegű zöldtakarmány betakarításának legolcsóbb módja a legeltetés, ehhez pedig állatállomány kell. Ennek kialakítására évek kellenek. A gyulai Munkácsy Tsz- ben 1972-ben kísérleti jelleggel indult meg a kötetlen legeltetéssel kombinált, legelőre alapozott szarvasmarhatartás technológiája. Már az első évben 200 kiló műtrágya hatóanyag felhasználásával 200 hektárnyi ősgyepen 35 mázsa széna termett, az országos átlagnak több mint kétszerese. A jó eredmények láttán a szövetkezet 510 hektár gyepfelújításra kötötte meg a technológiai szerződést a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel. A programot fokozatosan 1979-ben valósítják meg. — A számítások szerint egy hektár gyep felújítási költsége 6830 forint nálunk — magyarázza az elnök. — Ha csak 75 mázsa szénatermést veszek alapul, ennek értéke 9000 forint, a nettó eredmény 2170 forint. 100 mázsa szénatermésnél már 5000 forint a haszon. A gyakorlat azt mutatja: nálunk ennél jóval magasabb hozamok is elérhetők. Szövetkezetünk _ 1200 szarvasmarhájának a tömegtakarmányát évek óta a rét-legelő adja. Tavasztól őszig 800—900 jószág él a legelőn, de marad fű szénázásra és szénakészítésre is. Üzemen belül nagyon jelentős az intenzív gazdálkodás, a népgazdasági érdekről nem is szólva. Jogosan merül fel a kérdés: ha ilyen tisztán látjuk a rét-legelőben rejlő nagy tartalékokat, miért nem gyorsabb a felújítás üteme. Véleményem szerint a Körösök völgyében a jelentősebb legelővel rendelkező termelőszövetkezetek gyenge esz- közellátottságúak. Számukra kevés a hektáronkénti 2500 forint állami támogatás. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a meliorációs költség, a gépi befektetés és az állatállomány kialakítására fordított ősz- szeg hosszú időn keresztül térül meg. Más ágazatokban kell anyagi fedezetet teremteni arra, hogy belefogjunk a gyepfelújításba. Ezek után ellátogattunk a gyomai Győzelem Tsz-be. Gellai István elnök, mintha csak Sótyi János gondolatait folytatná : — Gyakorlatból tudjuk, hogy nagyon érdemes a rétek, legelők felújításával foglalkozni. A Győzelem Tsz-nek csaknem 900 hektárnyi legelője van. Korábban a szarvasi Öntözési Kutató Intézettel kooperálva már foglalkoztunk rét-, legelőfelújítással, később azonban elszegényedett a szövetkezet, s mindjárt ezen a területen akartunk spórolni. 1975-ben láttunk hozzá ismét a gyepprogramhoz. Tavasztól őszig 1200 szarvasmarhát, 1300 birkát és 87 lovat tartunk legelőn. Egyébként a szarvasmarhaállományunk 2200. A nyári zöldtakarmány-szükségletük 100 százalékát, a téli lé- dústakarmányét pedig 60— 70 százalékban adja a rétlegelő, beleértve a műrétet is. Az idén különösen jól beállt a fű. Ilyen gazdag szénatermés még nem volt. Már az első kaszálásból hektáronként 56 mázsa szénát raktunk kazalba. Talán magunk sem tudjuk még megítélni, mennyire fokozható az ősgyepeken, a műréteken a fűtermés. Csakhogy ehhez anyagi befektetés kell. Én a sorrendet a következőképp állítanám fel. Ha már adott a gyepterület, gondoskodnunk kell tápanyag-utánpótlásról, vízről, megfelelő talajmunkáról, a legeltetéshez szükséges állatállományról és a szénatermést betakarító gépekről. Ez pedig nem kis összeg. De megéri! Nálunk például altalajlazítással a műtrágya hatásfoka 30 százalékkal emelkedett. Ez igen figyelemre méltó. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a fűből készült siló, a szenázs étrendi hatása igen magas az állatoknál. Emondotta a Győzelem Tsz elnöke azt is, hogy náluk a végcél az összlegelőte- rület felújítása és öntözésre való beállítása. Erre azonban még várni kell, amíg a Tisza II. vízlépcsőnek megépül az az öntözőfürtje, amely vizet szolgáltat majd Gyomára. Előreláthatólag erre a VI. ötéves tervben kerül sor. Addig is, amit lehet megtesznek, hogy adott körülmények között minél magasabbra emeljék az ősgyep és a műrét fűtermését, s több száz hektár szántóföldet szabadítsanak fel egyéb növények termesztésére. Ary Róza A Csepel Múvek Vas- és Acélöntődéinek 1. sz. öntödéjében készítik a Rába—MAN teherautók motorblokkjait. Az évi 13 ezer darab motorblokk gyártására létrehozott soron az idén már huszonnégyezer-ötszáz darabot fognak készíteni. A termelés felfutásában nagy szerepe van az üzemrészben dolgozó hét szocialista és egy munkabrigádnak. A brigádtagok a tartalékok feltárásával, az állásidők; és a selejt csökkentésével, a munkaidő jobb kihasználásával segítették elő a termelés fokozatos emelését. Képünkön: öntik a MAN-motorblokkokat (MIT-fotó — Fehér József felvétele — KS)
