Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-30 / 152. szám
1978. június 30., péntek KHiWkfiM Tanácselnökökkel tapasztalatszerzésen JEGYZET Még mindig aktuális Jó az öreg a háznál — így szólt valamikor a falusi bölcsesség, értve ezalatt az idősek, a vének nagy tapasztalatának szükségességét, s egyben megbecsülését. Jó az öreg holmi a lakásban, formázhatjuk át a népi mondást nem egyszer, amikor a divatból vagy hagyomány- ápolásból összegyűjtött régi tárgyak egyik-másika szobadíszből egy időre használati eszközzé alakul át. Amikor kénytelenségből leemeljük, elővesszük, mintegy cáfolatául a vádnak, hogy csak a nosztalgia, a múlt iránti vágyódás tartja a polcon. Só nélkül nincs élet, de kősó nélkül egészen jól ki lehet bírni, legalábbis azóta, hogy a lágy, őrölt formáját kitalálták, nyilván a háziasszonyok könnyebbségére. Furcsa is lenne, ha manapság valaki kősót keresne a boltban. Valószínűleg megmosolyognák. Ám senki sem nevet, ha az előzőleg porrá őrölt sót kőtégla alakjában kapja csak meg az üzletben, sokkal inkább bosszankodik. Akárcsak a porcukor hasonló állapotán. Csak azok könnyebbülnek meg egy csöppet, akiknek rézmozsaruk van. Nem mintha külön élvezet volna sót vagy cukrot törni, amúgy dédmama módjára a mai rohanó életben és technikailag jól felszerelt konyhában. Csupán csak azért, mert ők előnyben és fölényben vannak másokkal szemben: viszonylag kulturáltan oldhatják meg a dilemmát. Még ha időt rabló módon is. Ám, ha van egy kis kezdeti önfegyelem az emberben, gyorsan elpárolog a méreg. A mozsár csilingelése múltat idéz, érdemes odafigyelni, s egy picit elábrándozni. Vagy inkább kergetni egy-két gondolatot. Hogy is volt, mint is, annak idején, amikor — mondjuk mi — alacsonyabb nívón, szinte tespedt egyhangúságban éltek eleink. S mi mindenünk van már azóta nekünk, ami az életet könnyíti, s az időt szabadítja fel. A rohanó időt, amivel nem győzünk versenyt futni, amiből mindig kevesebb van mégis. Pedig érdemes megállni, nemcsak ilyenkor, só- vagy cukortörés idején, hanem útközben is, kiszállni a kocsiból, széjjelnézni a tájon, gyönyörködni a zöld határban, és leszakítani egy csokorra való mezei virágot az árokpartról, s úgy menni tovább. S visszaülve úgy hajtani, hogy élvezni lehessen a természet szépségét. Persze sok minden más is eszébe juthat és jut is az embernek azalatt a rövid vagy hosszúnak tűnő percek alatt, míg csöng a mozsár. Esetleg az is, hogy ugyan, vajon mit csinál az a felebarátunk, aki híján van rézvagy vasmozsárnak? Es baltát sem tart bérházi lakásában. Amikor még mindig aktuális lenne. Vass Márta Szerdán tanácsi vezetők nélkül maradtak a gyulai járás községei. Ugyanis ezen a napon a tanácselnökök, vb-titkárok egész napos tapasztalatszerzésen vettek részt, amelyet a járási hivatal rendezett számukra. No- vák Mátyás, a járási hivatal vezetője az indulás előtt felhívta a figyelmüket a látnivalókra. A tapasztalatszerző körúton a községi vezetőkön kívül részt vették a járási hivatal tisztségviselői, osztályvezetői. Első útjuk a gyulai határátkelő állomásra vezetett, ahol tájékoztatást kaptak az idegenforgalom alakulásáról. Innen Sarkad nagyközségbe utaztak, ahol felkeresték az egyik legnagyobb községi beruházást, az épülő tornacsarnokot. Itt Szegedi Sándor tanácselnök adott tájékoztatást a beruházás jelenlegi helyzetéről. Az építés nem volt probléma- mentes. A beruházás még a IV. ötéves terv folyamán megkezdődött, de a tervek csak 1976-ban készültek el. Nem volt minden rendben az anyagi fedezettel sem. Eredetileg a kivitelezés költségét 5,7 millió forintban állapították meg, ám ez az összeg menetközben 7,5 millió forintra duzzadt. A községi tanács kétmillió forintot biztosított és téglaj egyeket is kibocsátott. Ebből 350 ezer forint jött össze. A társadalmi összefogás itt is jelentős segítségnek bizonyult, hiszen az üzemi brigádok és a lakosság egymillió 200 ezer forint értékű munkát végzett. Ám mindezek ellenére még mindig egymillió forint hiányzik ahhoz, hogy elkészüljön a 18-szor 36 méter alapterületű tornacsarnok. A tájékoztató után Növák Mátyás mintegy összegzésként óva intette a község vezetőit, hogy anyagi fedezet és terv hiányában hozzákezdjenek hasonló beruházásokhoz. Sark adker esztúr legnagyobb beruházása az épülő vízmű. Debreceni Sándor tanácselnök tájékoztatta a résztvevőket a munka jelenlegi állásáról. Már több évvel ezelőtt megszületett az elgondolás a vízmű létesítésére. Akkor 800 ezer forintba került volna, most viszont 12 millióba. Ennek az összegnek a felét állami támogatásként kapják, hatmilliót pedig a község lakosai vállaltak magukra. A két kút, a 100 köbméteres hid- roglobusz, a 17 kilométernyi ivóvízvezeték a tervek szerint december 31-re készülne el, ám úgy tűnik — a munkák jelenlegi állása szerint —, hogy ez a határidő csúszni fog. A tanács az ösz- szegből egymillió 200 ezer forintot vállalt magára, de ez azt is jelenti, hogy szűkös községfejlesztési alapjukat tíz évre előre lekötötték. Hasonló tapasztalatokat hozott Mezőgyánban az iskolai tornaterem építése. A tavaly átadott létesítmény tervezésekor még 706 ezer forintos költséget állapítottak meg, mire azonban elkészült, 200 ezer forinttal többe került. Cégény Mihály tanácselnök és Nagy Sándor iskolaigazgató arról tájékoztatta a községek vezetőit, hogy ezzel a létesítménnyel megoldódott Mezőgyán ifjúságának sportolási lehetősége. Nagy szükség volt a tornateremre, amelyet jól tudnak hasznosítani nemcsak az általános iskolák, hanem az óvodások és a KlSZ-fiata- lok, és igénybe veszik a sportkör tagjai és a határőrök is. A következő állomás a geszti ifjúsági tábor volt. Itt Vizsnyiczai László táborvezető arról beszélt, hogy jelenleg a megye minden településéről összesen száz olyan diákot hívtak meg a táborba, aki iskolájában ifjú vöröskeresztes. Egészségügyi előadásokat, filmeket hallhatnak, láthatnak, és csoportos foglalkozásokon sajátíthatják el azokat a tudnivalókat, amelyek munkájuk jobb ellátásához szükségesek. Méhkeréken Bóka Mihály- né tanácselnök a közelmúltkola beruházásának tapasztalatairól beszélt. A lakosság társadalmi összefogása ennek a közművelődési intézménynek az építésében is jelentős volt. Sajnos, kedvezőtlen tapasztalatokról itt is hallhattak, hiszen a nem megfelelő előkészítés miatt hosszabb ideig épült a tervezettnél, és drágább is lett. Kötegyánban Felföldi József tanácselnök mutatta be a községet és a most épülő óvodát. A jelenlegi óvoda egy több mint százéves épületben működik, amely nyilvánvalóan már nem tud eleget tenni a megnövekedett mai követelményeknek. Igaz, nagy szükség volt az új óvodára, de itt is elkövették azt a hibát, hogy pénzügyi fedezet nékül fogtak hozzá. Pedig a beruházás költsége nem kevés: 4,5 millió forint. A szükséges anyagi körülmények miatt teljes kivitelezését két ütemben ’ tervezik megvalósítani. Eddig két és fél millió forintot költöttek az építkezésre, és ebből elkészült egy foglalkoztató terem, valamint a kapcsolódó szociális létesítmények. Kedvező, hogy házilagos kivitelezésben készül, ez csökkentette a költségeket, és az is hasznos volt, hogy tudták mozgósítani a lakosságot, az intézményeket, amelyek mintegy 300 ezer forintos támogatást adtak. Minden teljességre való törekvés nélkül a járási hivatal vezetője összegezte a tapasztaltakat, kiemelve, hogy láthattak jó és kevésbé jó példát arra, hogyan kell, illetve- hogy nem szabad hozzákezdeni egy nagyobb községi beruházáshoz. Annák a reményének adott kifejezést, hogy az itt tapasztaltak birtokában a községek vezetői átgondoltabban, jobban előkészítve kezdhetik meg a következő évre és a VI. ötéves tervre való felkészülést. ban elkészült kétszintes is- Béla Ottó Magyarország részvétele a damaszkuszi vásáron A tanácselnökök az épülő sarkadi tornacsarnokban Véradók jutalomkiránduláson A szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet Vöröskereszt alapszervezete és nőbizottsága az elmúlt héten jutalomkirándulást szervezett, melyen 32 véradó és jól dolgozó aktíva vett részt. A kirándulás során megtekintették a Palócföld nevezetességeit. Jártak Salgótarjánban, Balassagyarmaton, ahol megnézték a Palóc Múzeumot, részt vettek hegyi túrán, és megismerkedtek a bányászok életével, önfeláldozó munkájával is. A Sárréti Termelő- szövetkezet vállalta a kirándulók szállítását és jelentős anyagi segítséggel is hozzájárult a jutalomkiránduláshoz. Az idén 25. alkalommal kerül megrendezésre Szíriában az általános nemzetközi vásár, július 15—augusztus 1. között. Magyarország már hagyományosan van jelen ezen a kiállításon, amely nagy tömeglátogatottságnak örvend. Nemcsak a látogatók, hanem a környező arab országok üzlefétnberei is nagy szám- baif keresik fel a nemzetközi bemutatót. Hazánkat közel 800 négyzet- méter fedett és 600 négyzet- méter nyitott területen 12. külkereskedelmi vállalat képviseli. Az ipar kínálatát a nehézipari termékektől a könnyűipar legújabb mo- delljéig széles skála mutatja be. Így a Technoimpex szerszámgépekkel, faipari gépekkel, a Chemolimpex kozmetikumokkal, fotócikkekkel szerepel a kiállításon, hogy csak néhányat emeljünk ki. A magyar kiállítók a HUNGEXPO szervezésében vesznek részt a damaszkuszi nemzetközi vásáron. A kiállítás keretében kiemelten kerül bemutatásra a magyar oktatás és a hozzátartozó oktatási berendezések, utalva az export kínálatára is. Vésztői mozaik A virágos utcákkal díszített Vésztőn nagy fába vágta fejszéjét a lakosság. Ugyanis elavult a régi művelődési ház, s egy új, modernre vágynak, ahol színházi előadásokat is lehetne tartani. Igen ám, de ehhez nem kevés pénz szükséges, s nem lehet mindent a megyétől várni, ezért a helyi pártbizottság és a tanács, majd a végrehajtó bizottságok úgy döntöttek: társadalmi összefogással kellene megteremteni az új létesítmény alapjait. összesen nyolcmillió forintot akarnak összegyűjteni 1980 végéig a lakosságtól és a gazdálkodó szervektől. A 2200 Vésztőn dolgozó közül eddig már 1800-an ajánlották fel segítségüket, havi 20—60 forintot. Átlagosan 35 forint befizetését vállalták. A nagyközségben a nyugdíjasok száma 1500, ezenkívül ezren más településen dolgoznak, a háztartásban pedig 600-an. Őket ezekben a napokban, hetekben keresik fel téglajegyekkel a tanácstagok és a népfrontaktívák. Az ÁFÉSZ összesen 600 ezer forintot ajánlott fel, a tsz pedig várhatóan mintegy kétmillió forinttal segít, míg a MÁV-csomópont 800 ezerrel. m Jellemző Vésztőre a lakosság segítőkészsége. Akad, aki egy összegben fizeti ki vállalását. Érdekesség, hogy az egyik lakosról úgy tudták nincs otthon, mert máshol dolgozik, ám éppen szabadságon volt, s szinte sértődötten ment el a tanácsházára: őt miért nem keresték már fel a a téglajegyekkel ... A nagyközségben 70 szocialista brigád tevékenykedik, ők kommunista szombaton dolgoznak majd az új művelődési házért, s vállalást tettek a KISZ-esek is. Persze, ezek a fejajánlások nem számítanak teljesen újdonságnak, ugyanis Vésztőn nagy hagyományai vannak a társadalmi összefogásnak. Jelenleg egy tornaterem készül, teljesen társadalmi munkában. Tavaly lealapozták, az idén pedig felhúzzák a falait és tető alá kerül az épület. Szintén lakossági segítséggel futópályát és teniszpályát alakítanak ki. Járdaépítésre 400 ezer forintot költ a tanács, s ehhez ugyancsak társadalmi munka járul hozzá. A fejlődés nem áll meg. Felújítják az általános iskolai napközit, ahol 200 gyerek étkezik majd, s szintén felújítják az ezeradagos konyhát. Az ifjúsági lakásszövetkezet két éve alakult, s az első négy lakás novemberre készült el. A tanács költségvetési üzeme ebben az évben még hat lakást alapoz. Ezenkívül takarékszövetkezeti iroda készül, s az ÁFÉSZ könyvesboltot nyit majd. Aktívan tevékenykedik Vésztőn a nők klubja, amelynek 110 tagja van. Hét éve vesznek részt az „Ismerd _ meg hazádat!” mozgalomban. Bejárták már hazánk legszebb tájait, az idén Sárospatak és környéke volt az úticéljuk. Negyvenhármán mentek egy autóbusszal és a tanács személyenként 200 forinttal járult hozzá költségeikhez. Kirándultak az óvodai dolgozók is: az elmúlt héten érkeztek vissza a Dunakanyarból. A háromnapos úthoz hatezer forint segítséget adott a nagyközségi tanács. A Vörös Csillag Vadász- társaság tagjai sem tétlenkednek: az utóbbi időben a vadászház, a kertmegi kastély és a fácánnevelő tatarozásakor, illetve építésekor végeztek társadalmi munkát. Tavaly egyébként 102 őz, 960 nyúl, 6840 fácán került terítékre, s 1340 élő nyulat, valamint 70 élő fácánt fogtak be. Gondoltak a jövőre is, hiszen 6110 fácánt keltettek az utánpótlás biztosítására. A vadásztársaság tagjai rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. Mind az új, mind a régi vadászoknak oktatásokat tartanak, lövőversenyeket rendeznek. V. Z. Tótkomlóson jó ütemben épülnek az OTP-társasházak. A Békés megyei EPSZER Vállalat munkásai dolgoznak a 36 lakásos, négyemeletes ház építésénél Fotó: Martin Gábor
