Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

1978. június 27., kedd Új házak — új emberek Fotó: Martin Gábor ; Áruházi hit Orosházán Tegnap, június 26-án, dél­előtt 10 órakor nyitották meg Orosházán az ÁFÉSZ Csillag Áruházban a ma­gyar—román áruházi hetet. Az áruházi héten a rendező szervek bemutatják termé­keiket, melyeket megte­kinthetnek az érdeklődők és meg is vásárolhatják azokat. Az áruházi hét alkalmából itt mutatkozik be a nagybá­nyai fogyasztási szövetke­zet, a bukaresti Merkur, a békéscsabai SZÖVKER, a budapesti HUNGARO­COOP, valamint az Oroshá­za és Vidéke ÁFÉSZ. Merre tovább, egészségügyi szakközépiskolások? Néhány évvel ezelőtt meg­lepő rádióriportot hallottam arról, hogy Budapesten, az egészségügyi szakközépisko­lások jó része az érettségi után nem tanult szakmájá­ban helyezkedik el. Nem tu­dom, vidékünkön mi voltak­kor a helyzet, s mi most a fővárosban. Arra is kíváncsi lennék, az esetleges változá­sokat mennyiben befolyásol­ta az egészségügyi dolgozók bérrendezése. Tény, hogy a békéscsabai egészségügyi szakközépiskola nemrég szárnyra bocsátott 51 tanuló­ja közül mindössze egy he­lyezkedett el szakmájától idegen munkaterületen. Va­jon milyen szerepet játszik mindebben az iskola? Már folynak a nyári gyakorlatok, vajon mennyiben meghatá­rozó ez a pályaválasztásban, hogyan fogadja az egészség- ügyi intézmény a gyakorlatra jelentkező diákokat? Hovatovább az érettségi után? A Békéscsabán végzett lányok közül egy kivételével mindenki a szakmában ma­radt. Nyolcán jelentkeztek továbbtanulásra. Az egész­ségügyi főiskolán és az or­vosi egyetemeken többnyire örömmel fogadják a szakkö­zépiskolásokat, hiszen jóval több gyakorlat, szakmai is­meret birtokában vannak, mint a többi jelentkező. Évek tapasztalatai szerint meg is állják helyüket a felsőfokú intézményekben. A tovább nem tanulók az egészségügy különböző terü­letein helyezkednek el. Az adott iskola végzőseinek csaknem fele kórházi ápoló­nő lesz, a többiek assziszten­si, csecsemőgondozói, szü­lésznői munkakörökben dol­goznak majd. Választási le­hetőségeik igen tágak, hiszen az egészségügyi intézmények igénye jóval több, mint a végzett szakközépiskolások száma. tevékenység folyamatát, ez­által is éreztetve a leendő nővérrel, ápolónővel munká­ja felelősségét. S mivel nem érzéketlen anyaggal, hanem emberekkel kell bánniuk, alapvető a példamutató hu­mánum, hiszen a jövő egész­ségügyidolgozó-generáció- járól van szó. Sok nyolcadikos lány vá­lasztja ezt a könnyűnek tet­sző hivatást. Az 1978—79-es tanévre a békéscsabai egész­ségügyi szakközépiskolában 170 jelentkezőből mindössze 105-nek tudtak helyet bizto­sítani, pedig az igény egyre növekszik. A betegek megfe­lelő ellátásához mind több képzett szakemberre van szükség. Az erkölcsi megbe­csülés sohasem hiányzott, az anyagi megbecsülés egyre javul. Az iskolák áldozatos munkájával, s az egészség- ügyi intézmények segítségé­vel elérhető, hogy az iskolát befejezők ne kacsingassanak más munkaterületek felé, sa szakmában maradók se vé­gezzék ímmel-ámmal mun­kájukat. Mind több hivatás­szerető egészségügyi dolgozó álljon a sorba, hiszen nagy szükség van rájuk. Gubucz Katalin Csúcsforgalom a Balatonon Vasárnap az idei szezon eddigi legnagyobb forgal­mát jelentették a Balaton­ról ; a víkendezőkkel együtt — becslés szerint — mint­egy negyedmillió ember tartózkodott az üdülővidé­ken. A szombati heves zi­vatarok után az időjárás vasárnap ismét kedvezett a vendégseregnek. Telt ház volt a strandokon, és meg­teltek a nagyobb kempin­gek is. Néhány nemzetközi táborban már 15—20 ország nemzeti lobogóját húzták fel az árbocokra. A MAHART vasárnap léptette életbe nyári me­netrendjét. Ezen a napon indult el első útjára a Sió­fok elnevezésű katamarán, a Balaton első kéttörzsű személyszállító hajója. A Fonyód—Badacsony között közlekedő katamarán egy­szerre 400 embert vehet a fedélzetére. A szép idő és az ünnepi hetek eseményei a kirándu­lók ezreit vonzották vasár­nap Sopronba. Nyugdíjasok találkozója Szarvason a Szirén Szö­vetkezetben több mint 300- an vannak nyugdíjasok. A szövetkezet vezetősége, a szövetkezeti bizottság, a nőbizottság és a KISZ-bi- zottság június 24-én, szom­baton nyugdíj as-találkozót rendezett. Megvendégelték a szövetkezet nyugdíjasait és kedves kis ajándékkal: szettel és háziipari díszkosár átadásával üdvözölték az idős szövetkezeti tagokat. Meglátogatták az üzemet, majd Kun-Sebestyén Géza, a szövetkezet elnöke tartott tájékoztatót a fejlődésről és a feltett kérdésekre vála­szolt. Ki kell emelni az iskola szerepét a szakma megsze­rettetésében, ugyanis az ide jelentkező 14 évesek döntése még korántsem érett, így a véglegesítés az iskola felada­ta. Egy szakmát megismerni, megszeretni főként a gyakor­latban lehet. Meghatározó szerepet játszanak tehát a kötelező évközi és nyári gya­korlatúk. Erre bizonyíték, hogy igen sokan helyezked­nek el később végleg a gya­korlat helyén. Ahhoz, hogy a munka maradandó élményt nyújtson, az iskolának és az adott intézménynek pontról pontra ki kell dolgoznia a A napokban adták át Mezőhegyesen az új ÁFOR-töltőállo- mást. Nagy szükség volt erre a töltőállomásra, mert évek óta nem tudta kielégíteni a korábbi ÁFOR-kút a lakosság igé­nyeit. A .töltőállomáson háztartási olajat, normál-, szuper-, extrabenzint vásárolhatnak kulturált körülmények között a nagyközség lakói és az arra utazók Amin az állampolgár közérzete múlik Egyre színvonalasabb az ügyintézés Békéscsabán Nincs olyan állampolgár, aki legalább évente egyszer fel nem keresné a helyi tanácsot. A többség azonban en­nél sokkal gyakrabban. A legkülönbözőbb ügyekben for­dulnak az államigazgatási szervekhez. Hol adókötelezett­ség teljesítése végett, avagy éppen szociális segélyért fo­lyamodnak. A tapasztalat azt igazolja, hogy a dinamiku­san fejlődő városokban jelentősen megnövekedett az ügy­forgalom. A városépítéssel párhuzamosan nő a kisajátí­tási ügyek száma, s ugyanakkor egyre több gondot je­lent a lakásigények kielégítése. Közismert az is, hogy az ügyintézés kulturáltsága és gyorsasága befolyásolja az állampolgárok közérzetét. ' Erről beszélgettünk dr. Gally Mihállyal, a békéscsabai Városi Tanács VB-titkárával. — A városi tanács osztá­lyainak hatósági tevékenysé­gét értékelve megállapítható1, hogy ügyintézés színvona­la az elmúlt években egyen­letesen javult. Ez nagy mértékben a tudatos káder- munkának az eredménye. A tanácsi dolgozók 30 százalé­ka rendelkezik felsőfokú szakmai végzettséggel. Szük­ség is van a jól képzett ál­lamigazgatási szakemberek­re. hiszen a múlt évben 55 244 ügyirat érkezett a ta­nácshoz. Ezenkívül 77 984 határozat jellegű irat is fel­dolgozásra került. Ezeknek döntő többségét az adóívek, a népesség-nyilvántartási iratok és az állatkísérő la­pok teszik ki. S csaknem 8 ezer volt az érdemi határo­zatok száma. Ez az ügyira­toknak 14 százaléka. Ez az adat tükrözi, hogy nem csök­kent lényegesen a nem ér- demi jellegű, s elsősorban az osztályok közötti levelezések aránya. — Milyennek kell len­nie a jő ügyintézésnek? — A hatósági ügyintézéssel szemben három fő követel­mény támasztható; törvé­nyes, gyors és emberséges legyen. A városi tanácsnál a törvényesség helyzete szi­lárd. Kirívó törvénysértés vagy súlyos elmarasztalást igénylő törvénysértő gyakor­lat nem fordult elő. A törvé­nyesség helyzetét jól példáz­za a fellebbezések, valamint a felülvizsgálati kérelmek alakulása. — Hány fellebbezés volt eredményes? Milyen je­lentősége van az ügyészi felszólalásnak és a fi­gyelmeztetésnek? Elő­fordult-e jogsértő hatá­rozat? S ha igen, mi volt annak az oka? — A múlt évben több mint 10 százalékkal csökkent a fellebbezések száma, 1976- hoz viszonyítva. A 183 fel­lebbezésből mindössze 50 volt eredményes. Ezeknek döntő többsége megváltozta­tásra és nem hatályon kívül helyezésre került. Csökkent a felülvizsgálati kérelmek száma is. Ügyészi óvást az elmúlt évben nem nyújtot­tak be. Az ügyészség azon­ban több esetben élt felszó­lamlással és figyelmeztetés­sel. Erre azért kell fokozot­tan odafigyelni, mert hely­telen gyakorlatnak, illetve jogsértés kialakulásának a lehetőségét jelzi. A törvé­nyes ügyintézéssel összefüg­gésben elmondható, hogy a csekély számú jogsértés okai hagyományosak. Elsősorban a jogszabályismeret hiányá­ból, a helytelen jogértelme­zésből1, a tényállás felületes feltárásából, valamint a ru­tinból történő munkavégzés­ből fakadnak. — Mi hátráltatja a gyors ügyintézést? — Ami a gyors eljárást illeti, tovább javult a 30 na­pon belül elintézett .ügyira­tok aránya. összesen 280 ügyinat — az ügyiratok 0,5 százaléka — került 30 napon túl elintézésre. Bár ez a szám állja az összehasonlí­tást más településekkel, mégsem lehetünk elégedet­tek, hiszen körültekintő ügy­intézéssel, jobb munkaszer­vezéssel ez a szám tovább csökkenthető. Vannak olyan ügyiratok, amelyek egy moz­zanattal elintézhetők. .Ezek vonatkozásában szemlélet- változásra van szükség, hi­szen ezekben az esetekben is sokszor emlegetjük a 30 napos ügyintézési határidőt, ahelyett, hogy egykét na­pon belül intézkednénk az ügyben. — Hogyan érvényesül­nek a tanácsi munká­ban a jogalkalmazás jog- politikai elvei? — A méltányos eljárás te­kintetében sikerült előbbre lépnünk. Ott ahol erre lehe­tőség van — nem sértve ter­mészetesen az anyagi, jogi jogszabályt — egyre bátrab­ban élnek ügyintézőink a méltányosság elvével. Így egyre elevenebb tartalmat kap az államigazgatási eljá­rás egyik fontos atapelve a szocialista humanizmus. De hatékonyan élnek osztálya­ink az államigazgatási jog­alkalmazás jogpolitikai irányelveivel is. Kellő szi­gorral lépünk fel a társadal­mi tulajdont károsító, a ha­rácsoló, a jogtalan haszon- szerzésre törekvő tendenciák­kal szemben. A korábbi években nem gyakorolt, in­dokolt szigort bizonyítja az is, hogy a szabálysértési el­járás keretében egy személy- gépkocsi, két ló és egy lo­vaskocsi is elkobzásra került. Jól érzékeli a tanácsi munka alapvető politikai jellegét, hogy az apparátus kiemelt gondot fordít a különböző társadalompolitikai határo­zatok végrehajtására. Foko­zott figyelmet fordítunk a munkások és nagycsaládo­sok gondjainak megoldásá­ra. — Napjainkban gyakran szó esik az ügyintézés egyszerűsítéséről és kor­szerűsítéséről. Milyenek a tapasztalatok ezen a téren? — Tekintettel arra, hogy extenzív módszerekkel az igazgatási munka hatékony­sága már nem növelhető, egyre fokozódik az állam­igazgatási tevékenység egy­szerűsítésének és korszerűsí­tésének igénye. Az elmúlt évben kevés előrelépés tör­tént ezen a téren. Csupán néhány jogszabály-módosí­tásra tettek javaslatot osztá­lyaink. Meggyőződésem., hogy sok még a ki nem hasz­nált belső tartalék. Tervsze­rűen haladva — az egyszerű­sítésre vonatkozó megyei el­képzeléseket figyelembe vé­ve — azt szeretnénk elérni, hogy minden tanácsi dolgo­zó munkájának szerves ré­szévé váljon a korszerűsítés­re és egyszerűsítésre való törekvés. — Bevált-e a városkör­nyéki községek igazga­tásának új formája? — Békéscsabához 5 város­környéki község kapcsoló­dik. Az új igazgatási forrna keretében osztályaink a vá­ros lakosságán túlmenően további 23 ezer állampolgár vonatkozásában látnak el részben első, részben má­sodfokú hatáskört. S ugyan­akkor ellátják a községi ta­nácsok szakigazgatási szer­veinek felügyeletét is. Az új igazgatási forma jól bevált. A tanács dolgozói hamar el­sajátították a munka jó szín­vonalú végzéséhez szükséges módszereket. A városkörnyé­ki községek igazgatása azon­ban jelentős többletmunkát is jelent. Az elmúlt évben az irányítási rendszerrel össze­függésben mintegy ezer ügy­iratban intézkedett a békés­csabai tanács. Serédi János Ketten a vízparton Kis széken ülnek a csárda- szállási Félhalmi-holtág part­ján és horgásznak. Huszár Pál nyugdíjas buszvezető és a felesége, aki a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet nyug­díjasa. Mögöttük a három­kerekű Velorex, amelyen Bé­késcsabáról érkeztek ide. A férfi ifjú kora óta hor­gász. Az asszony csak öt éve, mert amíg a szövetkezetben és a háztartásban is dolgo­zott, nem volt rá ideje. Ha­marosan szenvedélyévé vált ez a sport. Annyira, hogy a legszívesebben mindig a víz­parton tartózkodna. Rendszerint süllőre, néha pontyra horgászik. Mondja is egy kis évődéssel a férj: — Mama a ragadozó. Mosolyog az asszony: — ö meg — mutat rá — csupa jámborság, azért sze­reti a pontyozást. Aztán kiderül, hogy a fér­fi rekordhala eddig két kiló 65 dekás ponty, az asszonyé 2 kiló 60 dekás süllő. — Ha súlyban nem is, de minőségben micsoda különb­ség az én süllőm — folytat­ja az asszony, s azzal büsz­kélkedik még, hogy a kettő­jük közötti halfogási „vetél­kedőn” nem szokott lema­radni, sőt tavalyelőtt az egész évi 33 kilóval 31 elle­nében övé lett a pálma. Egy érdekes élményét is elmondja: — Egyszer, éppen húsvét napján kora hajnalban ér­tünk a Danzug-holtághoz. Délig egyetlen rántás sem volt. Gondoltam, legalább együnk valamit. Kínáltam a férjem rántott csirkével, én is a kezembe vettem egy combot és akkor látom, hogy megfeszül a damil. Nagy ka­vargás támad és a hal be­menekül a nádasba. Hiába próbálom kihúzni, nem megy. Az „öreg” odakiált: vágd el a damilt. Nem én — kiáltok vissza —, inkább bemegyek érte. Eldobom a combot, az­tán beugróm a vízbe. Ki is hozom a halat, egy szép 2 kilós pontyot. Közben meg­pillantok egy beszakadt hor­got ólommal, ami vízbe nyú­ló faágra akadt. Visszame­gyek érte és azt is kihozom. Az öregem meg csak csodál­kozik. — Nem betegedett meg? — kérdezem. — Nem én. Igaz, hogy ez két éve történt, amikor még „fiatal” voltam — tréfálko­zik. Rezdül a damil, meghajlik a bot. Egy rántás és a horog­ra akadt hal menekülni pró­bál. Az asszony könnyedén a partra húzza. Előbukkan a vízből: ponty, méreten, aluli. Gyorsan leakasztja a horog­ról és óvatosan visszahelyezi a vízbe. — Nőj. nagyra! — szól utána. — Egyszer én fogtam egy kisebb pontyot. Megmértem: alig egy centivel volt mére­ten aluli. Természetesen azt is menten visszadobtam a vízbe. Néhányan, akik látták, ostobaságnak tartották. De­liét mi nem szegjük meg azokat a szabályokat. ame­lyek tulajdonképpen vala­mennyi horgász érdekeit vé­dik — mondja a férfi. Beesteledik, de ők még ma­radnak. Egyelőre csak egy szép keszeg van a haltartó­ban. Hátha horogra kerül még egy süllő vagy egy ponty. Pásztor Béla

Next

/
Thumbnails
Contents