Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-03 / 129. szám
1978. június 3., szombat OROSHÁZI LATKÉP Fotó: Gál Edit R Magyar Mezőgazdaság írja Helyzetjelentés Békésből Múlt, jelen, jSvff Beszélgetés egy nagyközségi párttitkárral Sokoldalú segítség a háztáji gazdaságoknak A tótkomlósi Viharsarok Tsz sokoldalú segítséget nyújt a háztáji gazdaságoknak. Az orosházi járási párt- bizottságtól egyebek között azt a feladatot kapta a kollektív gazdaság, hogy hajtatóházában félmillió palántát neveljen a háztáji és kisegítő kertészetek számára. Nos, a rendkívül szeszélyes tavaszi időjárás ellenére a Viharsarok Tsz eleget tett a kérésnek: félmillió, tápkockában előnevelt, jól fejlett paprika- és paradicsompalántát adott a kistermelőknek. Köztudott, hogy a háztáji malacnevelésben ma is fontos szerepet játszik az árpa mint alaptakarmány. A Viharsarok Tsz 100 hektáron vetett őszi árpát. Az új termésből annak ad majd előleget, aki sertésfelvásárlási szerződést kötött a szövetkezettel. A zöldségtermesztési programba is bevonja a háztáji gazdaságokat a Viharsarok Tsz. Tizenhat hektárnyi háztáji földön jól jövedelmező, de aprólékos gondosságot, sok munkát igénylő fűszerhagymát, 11 hektáron pritaminpaprikát, 2,7 hektáron dughagymát termelnek szövetkezeti segítséggel. Seprőcirok-termelésre ugyancsak jelentős háztáji területen vállalkoztak a szorgalmas munkájukról híres komlósiak. Szövetkezeti segítséggel oldódott meg a háztáji tehén- állomány legeltetési gondja is. Pásztorhiány volt a községben, a kollektív gazdaság vezetői azonban felkutattak egy arra alkalmas, megbízható embert. Közösen oldják meg a pásztor bérezését is. így ma már reggelenként mintegy 80 háztáji tehenet hajtanak a dús füvű legelőre. A tejet a szövetkezet által üzemeltetett tejcsamok- ban értékesítik. Mezőgazdasági hetilapunk, a „Magyar Mezőgazdaság” június 1-i számában körképet ad megyénk mezőgazdaságának a hideg május utáni helyzetéről. A belvíz miatt Szolnok, Hajdú, Szabolcs és Békés gazdaságai kerültek a legszorongatottabb helyzetbe — írja a lap munkatársa, Gyulai György, lejegyezve, hogy Békésben 16 000 hektár Fiatal és mégis régi vadásztársaság az orosházi, melyet Széchenyi Zsigmond- ról, a híres magyar vadászról és Afrika-kutatóról neveztek el. Fiatal, mert csak 1976-ban alakult, de régi, mert azt megelőzően az orosházi Dózsa Vadásztársasággal együtt alkottak egy vadászközösséget Orosházán. A kettéválás után 46 taggal kezdték meg a munkát, elég jó, gazdag vadállományú területen. Főleg fácánban, nyúlban és őzben bővelkedik területük, de van fogoly és néhány más apróvad is. A legutóbbi vadszámlálás során 2000 nyúlra, 6000 fácánra és 380 őzre becsülték az állományt. Ahhoz, hogy a most már 55 vadász találjon is puska- végrevalót, gondos, tervszerű munkát folytat a vadász- társaság. Nagy összegekért vásárolnak rendszeresen fácáncsibéket és kihelyezik őket a területre. Vásárolnak élő nyulakat is, és azokat szabadon engedik vérfrissítés céljából. Az őzállományt nagy figyelemmel kísérik és rendszeresen selejtezik, hogy minősége a lehető legjobb levolt a vetetlen még május végén. A gyomai Győzelem Tsz elnökének, Gellai Imrének a nyilatkozata is szerepel a cikkben, eszerint a Körösök vidékén mindig is kritikusa tavaszi vetésidő, állandóan készenlétben kell állni, hogy a vetésre alkalmas „pillanatokat” el ne szalasszák. gyen. A gondoskodáshoz természetesen a téli etetés is hozzátartozik, a hideg hónapokban rendszeresen eleség- gel látják el a vadakat. A tavalyi évig rendszeres vendégei voltak a Széchenyi Vadásztársaságnak a külföldi vadászok. Az idén megcsappant a számuk, ennek okáról így ad számot Zatykó János, a vadásztársaság elnöke. — Nemrég a MÉM megváltoztatta a vadászati időket. Eddig kora tavasszal lehetett őzre vadászni, amikor még alacsony volt a vetés, könnyű dolguk volt tehát a vadászoknak. Ez azonban azzal a veszéllyel járt, hogy még a párzási idő előtt kilőttük a legjobb őzeket, romlott tehát az állomány. Az új vadászati idény a nyár végén kezdődik, ekkor viszont a sűrű növényzetben már eltűnik az őz, néha 2-3 napos türelem is kell egy- nek-egynek a kilövéséhez. Ezt. viszont nem nagyon szeretik a külföldi vadászok, pedig ez az igazi sportélmény. Ha a külföldiek nem is olyan számban, mint régen, a hazai vadászok annál inkább gyakoribb vendégek a Széchenyi Vadásztársaságnak. Jó kapcsolatot tartanak fenn olyan társaságokkal, melyek területén a vadállomány összetétele az övékétől eltérő. így — mintegy ki- kapcsolódásképpen — járnak a Dunántúlra szarvasra és 'vízivadra vadászni, de felkeresik az ország északi részén a hegység erdőit is. A tervszerű vadgazdálkodás sök kiadással jár, ehhez a pénzt szorgos munkával teremti elő a vadásztársaság. Rendszeres hajtóvadászatokat rendeznék, elsősorban élőnyúl-befogásra, és az állatokat jó áron értékesítik a MAVAD-nak. Így sikerül biztosítaniuk, hogy mérleghiány nélkül zárják az évet. Ez a megfontolt gazdálkodás egyben a jövőbeni fejlődés alapja is. Zsótér László 1969 óta a mezőkovácsházi nagyközségi pártbizottság titkára. Elöljáróban megkérem : nézze el nekem, hogy csupán az interjú címét közöltem, amely talán sokakból idegenkedést vált ki. Szeretném, ha véleményt mondana erről. — Megvallom, először engem is meglepett a három szó, de rájöttem: nagy és komoly kérdéseket hordoznak. Hányszor beszélgettünk már elődeinkkel a múltról. Hányszor meséltek már maguktól is. Néha türelmetlenek voltunk. Már megint a múlt? A jelen, az érdekesebb. A jövő még izgalmasabb ! Aztán bevallottuk, hogy végül is a múltból, a jelenből csírázik a jövő. I ÉIetmód és gondolkodás — Tehát az időnek nagy szerepe van a politikában is... — Ez természetes. Kezdjük az életmóddal. Azt hiszem, nem mondok újat azzal, ha kijelentem: a forradalmi átalakulás ma sem szűnt meg, 'esetleg formálódott. És itt egyaránt gondolok a külső és a belső jegyekre. A saját életemből indulok ki. A battonyai tanyavilágban születtem, az apámnak nyolc gyereket kellett eltartania. Ezt csak azért hangsúlyozom, mert a sorsom ahhoz a 6200 itt lakó emberéhez volt hasonló, akik éjt nappallá téve dolgoztak a néhány nagybirtokos földjén. A szegénység az építkezésen is érződött. A földszintes, vert falú házak, egészségtelen körülmények jellemezték az egykori Me- zőkovácsházát. — Az utóbbi időben az emberek életvitele, gondolkodásmódja többször átértékelődött. .. — Helyesebb, ha úgy fogalmazunk : megváltozott. Községünkben 1959-ben stabilizálódott a gazdálkodás. A Dózsa és az Üj Élet Termelőszövetkezet összevonásával olyan 6500 hektáros gazdaság jött létre, amely meghatározója lett a település fejlődésének. Előtérbe került a gépesítés, a terméshozamok növekedése pedig egyértelműen bizonyította a közös gazdálkodás előnyét. — Mindez azonban nem ment küzdelem nélkül... — A történelmi sorsfordulóknak megvannak a maguk néhézségei. De, ha tudjuk, érezzük, hogy helyes úton járunk, ez a tudat megsokszorozza az erőnket. Minden meggyőző szónál, érvnél többet mondanak az elért eredmények. Jellemző, hogy 1973-ban a Rákóczi Tsz tagsága kezdeményezte az egyesítést az Űj Alkotmány Termelőszövetkezettel. Az előkészítés során fel sem vetődött annak a gondolata, hogy a földet szét kellene osztani. — Ez már bizonyos belső tudati átalakulást jelent... — Igen, erről akarok beszélni. Ugyanis manapság sokat vitatkozunk az emberek gondolkodásmódjáról, a közösséghez fűződő magatartásáról. Világosan látnunk kell, hogy a régi paraszti családokban is óriási változások mentek végbe. Nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is. A gyerekek középiskolában, főiskolán, egyetemen tanulnak. Utána lehet nézni, az utóbbi 30 évben hány munkás- és parasztfiatal szerzett magasabb fokú végzettséget. — Nemcsak azért, hogy több pénzt keressenek? — Mitagadás, akad közöttük olyan is, de kár lenne általánosítani. Egyszerűen arról van szó: belső kényszert éreznek a tudás, a szakma minél jobb elsajátítása iránt. Persze, fenn áll a veszélye annak, hogy az életmód javulása bizonyos elkényelmesedéshez vezet. Csak a kocsi, a víkendház érdekel némelyeket. Mégis az a meggyőződésem : községünkben aktív közéleti munka folyik. A fiatalokat, időseket foglalkoztatja lakóhelyük sorsa. Pártnapokon, tanácstagi beszámolókon több százan megjelennek, hozzászólnak. A társadalmi munka értéke tavaly elérte az ötmillió forintot, s mintegy száz szocialista brigád tesz vállalást üzemeinkben. — Természetesen az életmódot a települési viszonyok, a munkakörülmények, a gazdasági háttér is befolyásolja. Hogyan fejlődött a község az utóbbi 10—15 évben? — Valóban, az életmód bonyolult áttételeken keresztül formálódik. Vannak objektív és szubjektív feltételek. Nálunk a fejlődés 1965 után indult meg. A III. és a IV. ötéves tervben olyan kommunális beruházásokat valósítottunk meg, amelyek végül is alapot adtak arra, hogy Mezőkovácsháza középfokú központtá váljon. Nagyot léptünk előre a lakásépítésben, az egészség- ügyi, a szolgáltatóhálózat kiépítésében, a vízmű létrehozásában. Megerősítettük az építőipari üzemeket, megvalósult a BÉKÖT és az ÉVIG gyáregysége, specializálódott a MEZŐGÉP 4-es számú gyárában a termelés. Az ÁFÉSZ ipari üzemeiben ugyancsak meggyorsult a fejlődés. I Ipartelepítés és Ingázás — Az egyik tanácsi jelentésben olvastam, hogy a járási székhelyre naponta 614- en járnak dolgozni, ugyanakkor 608-an eljárnak. Nem lát ebben ellentmondást? — Nincs okom rá, hogy kételkedjem a számok helyességében. Egy biztos: nekünk nagy lemaradást kell pótolni, hiszen itt egy megkésett ipartelepítéssel állunk szemben. Nos, akik évekkel ezelőtt elkötelezték magukat valamely távolabbi munkahellyel, már nem jönnek haza. A fiatalok pedig csak akkor maradnak itthon. * ha képzettségüknek, kedvüknek megfelelő munkakört találnak. Ugyanakkor a tíz községet magába foglaló fogyasztási szövetkezettől nagyon sok középvezető, szakember ingázik a környező településekre. — A MEZÖGÉP-nél öt év alatt a kiképzett 125 ipari tanulóból csak 35 maradt az üzemben. A felmérések szerint az állományi létszám egyharmada kilépett a gyárból. Miért? — Lehet, hogy meglepő, amit most mondok. Ebben az üzemben előrébb jártak a munkafegyelem megszilárdításában, mint másutt. Sokaknak ez nem tetszett. A zárt, körülkerített gyár helyett a szabadabb építőipart választották. De ne legyünk igazságtalanok, mondjuk meg, hogy közrejátszottak ebben a rossz kereseti arányok, a munkaerő-tervezés hiányosságai, az elhasznált géppark és a különböző szolgáltatási ágazatok is egyre több munkáskezet igényelnek. A községi pártbizottság 1976-os határozatának tervszerű megvalósítása már érezteti jótékony hatását. A BÉKÖT-nél, az EVIG-nél teljesen megszűntek az anyagyárban és a telepen dolgozó munkások keresete közötti különbségek. A MEZÖGÉPnél nyolcmillió forint értékű termelésbővítő beruházás valósul meg. Az új festő-, előkészítőműhely sokat javít a dolgozók munkakörülményein. Az EVIG-nél a tervidőszak végéig befejezés előtt áll a csaknem kétmillió forintos beruházás. I Politika és őszinteség — Az emberek nemcsak dolgoznak, hanem politizálnak is... — Másképpen: a munkájukkal politizálnak. Mert politizálás az is, ha a gyártmányszerkezetet korszerűsítik, iskolát, lakást építenek. Abból kell kiindulni, hogy a politika egyenlő az érdekek tudományával. — Ha jól értem, akkor minden ember a maga módján politizál. Csak az a kérdés, milyen fórumon? — Ügy van. Ebben a munkában nagy feladat hárul a pártalapszervezetekre. Ha itt érvényesül a pártdemokrácia, akkor erősödik a munkahelyi, az üzemi demokrácia is. Ha a párttagok nyíltan, őszintén elmondják észrevételeiket, akkor példájuk serkenti a többieket is. A lehetőségek adottak a vitára, a dolgok továbbgondolására. Ebben a tanévben 450-en vesznek részt szervezett politikai oktatásban, közülük 280-an párttagok. Akkor még nem beszéltem a KISZ, a népfront, a szak- szervezet által szervezett vitakörökről. — Milyen az oktatások hangulata, valóban vitatkoznak? — Nézze, jó néhány ilyen összejövetelen megfordultam már, magam is tartok előadásokat. A téma sokrétű. Nyilvánvaló, hogy mindenki különbözőképpen reagál a külügy-, a gazdaság-, a kultúrpolitikára, az államélet kérdéseire. Égy a fontos: a politizálás ma már az emberek életszükségletévé vált. — Engedje meg, hogy visszakanyarodjak az üzemekhez, intézményekhez. A jó munkahelyi légkör kialakítása függ a vezetők és a beosztottak viszonyától. Szívesen válaszol arra a kérdésre: milyen a vezetői utánpótlás Mezőkovácshá- zán? — Úgy vélem, minden kérdést fel lehet tenni és minden kérdésre válaszolni kell. Annál is inkább, mivel öt éve, hogy pártunk Központi Bizottsága határozatot hozott a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztéséről. Ennek kapcsán tavaly átfogó vizsgálatot folytattunk. A pártbizottság tagjai pártmegbízatásként segítik az alapszervezetek ilyen irányú tevékenységét. Mindenki ott dolgozzon, és azt csinálja, amihez ért, ez a cél. Bátran nyúlunk a fiatalokhoz, a fizikai munkásokhoz és azon vagyunk, hogy minél több nő kerüljön vezetői posztokra. — Nem esnek-e abba a hibába, hogy a vezetőknél csupán a szakmai rátermettséget veszik figyelembe? — A minősítés egyoldalúsága nagyon veszélyes dolog. Éppen ezért a szakmai felkészültség mellett értékeljük a vezetők politikai meggyőződését, jellemét, rátermettségét, közéleti, társadalmi tevékenységét. A jó irányító emberek kiválasztása, képzése jövőnk megtervezésének egyik legfontosabb záloga. — Köszönjük a beszélgetést. Seres Sándor Hárommilliárd — nyolc gazdaságban Békés megye nyolc állami gazdasága összesen 72 és fél ezer hektár mezőgazdasági területet művel meg, azaz a megye földjeinék mintegy egyhatodát, egyhetedét hasznosítja. Az állami gazdaságok a megye mezőgazdasági termelésében ennél az aránynál nagyobb súllyal szerepelnek, már 1974-ben is csaknem egyötödét adták a teljes termelésnek. Az utóbbi néhány évben megnövekedett a termelésfejlesztés üteme is a megye állami mezőgazdaságában. Amíg két évvel ezelőtt a nyolc állami gazdaság együttesen 2,4 milliárd forint értékű terményt és terméket állított elő, tavaly az üzemi termelési érték már meghaladta a 2,7 milliárdot is. Az 1978-as tervek összesítéséből kiderül, hogy ezek a gazdaságok ebben az évben szeretnék túlszárnyalni az előző esztendő teljesítményét is és összességében több mint 3,1 milliárd forinttal igyekeznek hozzájárulni a megye mezőgazdaságának termeléséhez. A két évvel ezelőtti teljesítményhez képest erre az esztendőre legtöbbet a Szarvasi Állami Tangazdaság, a békéscsabai, illetve a hidasháti és az Orosházi Állami Gazdaság kollektívája vállalt. flfrika-kutatónk nevét viselik
