Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
1978. június 23., péntek reg# fggaffii »1. ÆjfS&lIÏ&i Megyénk egyik legnagyobb zöldborsótermelője a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet. Az elmúlt napokban kezdték meg földjeiken a borsó betakarítását, amelynek legnagyobb részét a csabai konzervgyár és a hűtőház veszi át Fotó: Veress Erzsi Ez van az endrődi Lenin-ben Az esetek többségében az újságíró nagyon is pontosan meghatározott ügyben „utazik”. Példának okáért: a dombegyházi gyümölcstelepítésre kíváncsi, a szeghalmi rizsprogramról szeretne írni, avagy éppen egy kitüntetett brigáddal készül találkozni. Előfordulhat azonban, hogy a legfrissebb hírek, események nyomában járva újondászunk egy hirtelen támadt ötlet sugallatára nyit be az adott hivatali helyiségbe, munkaterembe, irodába, mondván: nézzük csak, hogy itt mi vari? Az interjú- és riportalanyok, a tudósításokban szereplők becsületére legyen írva viszont az. hogy kevés kivételtől eltekintve, a váratlan látogatót is tisztességgel fogadják. Hozzászólás a Földhasznosítás Nos, a legutóbb éppen az utóbbi eseték számát szaporítottam én is, amikor kora délután az endrődi Lenin Tsz irodaházába léptem. Az elnök, Balázs István a határt járta épp, s bár kedves titkárnője azonnal a telefonkagyló után nyúlt, hogy főnökét felkutassa, én máris biztos voltam benne: nem lesz szerencsém. Ebben megerősített egyrészt az, hogy az a határ, amit az elnök járt, több mint 4 ezer hektáros, másfelől pedig kiderült: a főagronómus meg a főállattenyésztő sem az irodájában lógatja a lábát, sőt hivatalos úton van a főkönyvelő is. — Talán majd máskor — mondtam hát lehangolódva és kifelé indultam. — Ne siessen — tanácsolta a titkárnő és hozzátette: van nekünk üzemgazdászunk is. ö tud mindent. Faggassa ki, addig majd csak előkerül az elnök elvtárs is. Szót fogadtam. — Mire kíváncsi — tért azonnal a lényegre a kötelező formaságok után a fiatal üzemgazdász, Galambos Imre. — Az endrődi Lenin Tsz- re — vágtam rá habozás és tréfa nélkül, azután az üzemgazdász mosolyát látva gyorsan meg is magyaráztam : egyelőre csak annyit tudok, hogy a szövetkezet tavalyi eredményei alapján megkapta a „Kiváló” címet. — Ez tényleg kevés az eligazodáshoz, már csak azért is, mert a megyében több mint húsz tsz mondhatja most el ugyanezt önmagáról — jegyezte meg az üzemgazdász és föllapozta a statisztikát. — Hol is kezdjük? — Talán a lényegnél. — Búza, kukorica, napraforgó, sertés, szarvasmarha, juh, ez a lényeg — így indult az ismertető. Másfél órát beszélgettünk, mintha csak tegnap hagytuk volna abba. Megtudtam, hogy a több, mint 4 ezer hektárnyi szántónak jó negyven százalékát uralja a búza, amely a múlt aratáskor 56,6 mázsát adott átlagban, s most is sokat várnak tőle. Kilenc kombájn áll bevetésre készen. A 700 hektár kukorica tavaly 71 mázsával járult hozzá hektáronként a szép eredményekhez, a napraforgó — amit sajnos most megtámadott a peronoszpóra — 21 és fél mázsával. Szót érdemel még a repcetermesztés, amit a jövőben fejleszteni szeretnének. Végül, a zöldségtermesztés: a zöldborsó aratását a napokban kezdték meg, 35 mázsás átlagot várnak, a paradicsomtól meg háromszázat. Az elmúlt évben a konyhakertészet egymaga hozott másfél millió forintot. A növénytermesztés egésze pedig a 91 milliós termelési érték 60 százalékát adta. — Minden három forint bevételünkből egy forint az állattenyésztésé, ebből 49 fillérért a sertéstartók, 30 fillérért a szarvasmarhagondozók, 11 fillérért pedig a juhtenyésztők dolgoznak meg — magyarázta igen szemléletesen Galambos Imre, s ez talán a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki üzemgazdász tagozatát dicséri valamelyest. A részletékről annyit még: vége felé közeledik a juh- tartás rekonstrukciós fejlesztése. Az endrődi Lenin Tsz a füzesgyarmati juhtenyész- tési rendszerhez társulva 1600-ról 2500-ra növeli folyamatosan az anyajuhok számát, korszerű új telepre koncentrálva az állományt. Ehhez társul a gyepfelújítás 500 hektárra kiterjedő programja, amely 1982-ig fut. Az első 40 hektárral már el is készültek. — Ha minden igaz, indíthatjuk a sertésprogramot is, a tervek most készülnek az új telep építésére. A korábbi évek 4 ezer hízója helyett így 8 ezret tudnánk vágásra átadni. — És a szarvasmarhatartás? — Szabadon tartott 250 húsmarhával és 160 tejelő tehénnel szinten marad, ahogy mondani szokták. Tizenhárommilliós háztáji forgalom, benne évi 3—3 és fél ezer sertés, gépvásárlás 4 millióért, benne a dolgozó tagokat szállító új busz, azután a tagság harmadát tömörítő szocialista brigádok, amelyek közül három az idén alakult, s seregnyi téma még, ami e csekély másfél órában szóba került — percről percre tette egyre ismerősebbé előttem az endrődi Lenint, a kiváló szövetkezetét. — Hát ez van nálunk — mondta búcsúzóul a fiatal üzemgazdász — sajnálom, hogy nincs ideje megvárni az elnökünket. — Ö mást mondott volna? — ö sem mondhatott volna mást. Csak ezt. Ami van. Ez van. Kőváry E. Péter Plazmasugaras forgácsolás Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a fémekeit melegítéssel lágyítani lehet. Már régóta kísérleteznek vele, hogy ezt a tulajdonságot hasznosítani lehessen a nehezen megmunkálható férnék forgácsolásában. Kiderült, hogy a technika egyik új vívmánya, a plazmasugár — megfelelő szabályozással — kitűnően alkalmas a helyileg koncentrált hőfejlesztésre, és meg lehet találni alkalmazásának iparszerű kereteit is. A plazmasugaras forgácsolási móddal bizonyos anyagok esetében a megmunkálás sebessége akár az eredetinek hússzorosára is növelhető és ami talán még ennél is fontosabb, az eddig forgácsolhatatlan alkatrészek többségét is ki lehet alakítani segítségével. A plazmasugaras forgácsolás „lelke” a késsel közös síkban elhelyezett plazmapisztoly, amelynek 15—20 ezer C fok hőmérsékletű ar- gongázas plazmasugara csak a szerszám előtt és a fogásmélységig hevíti fel 800—900 C fokra az anyagot, mégpedig úgy, ihogy a hőmennyiség nagy része azután a forgáccsal el is távozik. A plazmasugárral meglágyított anyag nyíró ellenállása jelentősen csökken, ez teszi lehetővé a gyorsabb és nagyobb mértékű forgácsleválasztást. A gondos beállítással elérhető, hogy maga a megmunkált felület nem lesz melegebb 100—150 C foknál. A plazmapisztoly a szerszámgépen a szánra erősítve foglal helyeit és együtt halad az esztergakéssel. A pisztolyba jól szigetelt vezeték szállítja az energiát, a hűtővizet és az argongázt. Természetesen ahhoz, hogy ezt a technológiát sikerrel alkalmazni lehessen, pontosan tudni kell a különböző anyagok viselkedésére vonatkozó adatokat, pontosan szabályozni kell a plazmasugár és a szerszám egymáshoz való viszonyát, a megmunkálás sebességét és még több más faktort. A cukorrépa-feldolgozási szezonig még több mint két hónap hátra van. de a gyárakban már javában folyik a felkészülés a kampányra. A Sarkadi Cukorgyárban az elmúlt szezont követően a karbantartással egy időben hozzáláttak a részleges rekonstrukcióhoz is. Az elmúlt hetekben megkezdték a külső körzetek rakodóterületeinek bővítését. A gyárban több mint 800- an — valamennyien cukorgyáriak — dolgoznak a karbantartáson, az új gépegységek szerelésén. Az idén a rekonstrukcióra és a karbantartásra együttesen mintegy 75 millió forintot fordítanak a sarkadi gyárban. Egyebek között teljes felújításra kerül a centrifuga-állomás, a nyolc új lengyel centrifuga többsége már a helyére került. Befejező szakaszához közeledik két új bepárlóegység szerelése is. Folyik a kazánház rekonstrukciója, ugyanis ez évtől fokozatosan áttérnek a széntüzelésről a földgáztüzelésre. Az átalakítások után az idei kampányban a gőzenergia mintegy 60 százalékát a föld- gáztüzelésű kazánok szolgáltatják, jövőre pedig már véglegesen megszüntetik a széntüzelést. A feldolgozási idényre üzembe helyezik a 20 millió című cikkhez A Békés megyei Népújság május 30-i számában megjelent „Földhasznosítás” című íráshoz néhány gondolatban indokoltnak látszik visszatérni a következők miatt: — a „Földhasznosítás” című cikk elolvasása után olyan benyomás alakul ki az olvasóban, mintha a földtulajdonosok, földhasználók és kezelők arra kényszerülnének, hogy vetetlen területüket akkor is kénytelenek bevetni folyó évben, ha abból sem a nagyüzemnek, sem a népgazdaságnak előnye nem származik forintálisan sem; — az előző kényszerhelyzet szerinti cselekvést azért kell az érdekelt földhasználóknak megvalósítani, hogy elkerülhessék a vetetlenül hagyott területük utáni súlyos bírság kifizetését, ami egyes nagyüzemek esetében még a 40 milliót is elérheti. Nem kell jogszabályi felsorolás ahhoz, mi indokolja termőföldjeink állandó és folyamatos termelésben tartását. Elég csupán annak megemlítése, hogy élelmiszertermelésünk és számos ipari nyersanyagunk előállításához a mezőgazda- sági rendeltetésű föld nélkülözhetetlen — alapvető — termelési eszköz. Éppen ezért indokolatlan annak felsorolása, miért alapvető társadalmi érdek a termőföld védelmét, folyamatos termelésben tartását kiemelten ellenőrizni és mindent megtenni annak rendeltetésszerű hasznosíthatósága érdekében. Találóan állapítja meg a cikkíró: ,,a földek hasznosítása valóban a termelők akaratának függvénye”, és szükség van az emberi akarat kellő befolyásolására. Az emberi akarat kellő befolyásolását célzó rendelkezésekben nincs hiány a termőföld rendeltetésszerű hasznosításának a biztosíthatósága vonatkozásában. Erről a közelmúltban valamennyi földhasználó, -keforintos költséggel megvalósuló, holland importból származó automata répalaboratóriumot is, mely a cukor- tartalom szerinti átvételt segíti majd. A felújítási és beruházási munkák a programnak ' megfelelően folynak. A 130 napra tervezett kampány szeptember első hetében kezdődik, de ezt zelő, vagy földtulajdonos meggyőződhetett, hiszen számos kommunikációs közleményben elég széles körű tájékoztatásra került sor. Arról nem is beszélve, hogy a jogszabályokon felül közvetlen — írásban és szóban is — tájékoztatást kaptak a nagyüzemek felelős vezetői. Szükségtelennek látszik hangsúlyozni, hogy kötelességszerűen jártak el az illetékes hatóságok, amikor tavaszi határszemle alkalmával arra ösztönözték azokat a föld- használókat, akiknél meg- műveletlen területet találtak, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy emberi mulasztásnak minősíthető ok folytán parlag terület ne maradjon. Az is helyeselhető — hiszen az emberi akarat formálásának igen hathatós eszköze —, hogy arra is figyelmeztették az érdekelteket, milyen következményeket von maga után az emberi akaratból eredő mulasztás. A vésztői, de más nagyüzem felelős vezetőit sem arra ösztönözték a parlagföldek feltárása során, hogy csak azért kell a termőföldet művelésben tartani, mert így mentesülnek az aranykoronánként! ezerszeres bírságolástól. Ösztönözték arra: határidőn belül mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy termelésre alkalmas szántó területükből emberi akarattól függő okok miatt parlag és vetetlen terület ne maradjon! Sem a vésztői, sem más nagyüzemet nem fenyegeti 40 millió forintos veszedelem, ha maradéktalanul eleget tesznek jogszabályi kötelezettségüknek, s emberi mulasztásból, szervezetlenségből, hanyagságból parlag és vetetlen terület nem marad a felügyeletükre bízott „nemzeti kincs”, azaz mezőgazdasági rendeltetésű területükön. módosíthatja az eddig igen szépen fejlődött répa vegetációs időszaka. A felújítással egy időben a cukorgyár szakemberei figyelemmel kísérik az idei alapanyagnak való fejlődését is. A gyár körzetében 11 ezer 200 hektáron termesztenek cukorrépát a gazdaságok. A belvízkárok ellenére is kedvezőbbek a terméskilátások a tavalyinál. A hektáronkénti tőállomány 4—5 ezerrel több, mint az elmúlt évben, s ez meghatározó lehet a feldolgozási időszakban. Magérlelő madarak A Távol-Kelet déli részén élő néhány növénynek, például a zsenysennek a szaporodószervei olyan szerkezetűek, hogy szaporodásukhoz szükség van a madarak segítségére. A megfigyelések szerint e növények csonthéjas magú gyümölcsét mintegy 28 madárfaj kedveli, köztük a kékszarka, a kis fakopács, a fehérhátú fakopács. A madarak azonban többnyire csak a gyümölcs húsos részét emésztik meg, a csonthéjas, sértetlen magot ürülékükben kiválasztják. A zsenysen érett magja nem teljesen kifejlett csírát tartalmaz. Amíg a meleg őszben a mag az anyanövényben van, a csíra viszonylag magasabb hőmérsékletet élvez, de kifejlődésre még további melegre is szüksége van. Ezt a meleget a madarak mintegy 40 Cel- sius-fokos emésztőcsatornájában kapja meg, ahol kifejlődik. Onnan kikerülve a mag a hideg talajba jut, és amint beköszönt a nyár, teljesen kifejlett csírájából rögtön fejlődésnek indul a növény. A kísérletek tanúsága szerint azok a magvak, amelyek nem töltöttek bizonyos időt a madarak emésztőcsatornájában, nem csíráznak ki. Az új centrifuga-állomáson az utolsó berendezés is a helyére került Fotó: Veress Erzsi Matuz Mihály, a megyei földhivatal vezetője Felújítás és karbantartás a Sarkadi Cukorgyárban
