Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-03 / 129. szám
1978. június 3., szombat o Pedagógusnapi ünnepség Békéscsabán Bárány Mária, a battonyai nevelőotthon főhivatású nevelője átveszi Nagy Jánostól a Kiváló Munkáért kitüntetést Fotó: Gál Edit (Folytatás az 1. oldalról) munkát, sok sikert, jó egészséget és további boldog életet kívánok — mondotta befejezésül Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. Az ünnepi beszéd után 67- en vették át a Kiváló Munkáért kitüntetést, 45-en pedig a miniszteri dicséretet. Idén első alkalommal közösségek is megkapták az oktatási miniszter dicsérő oklevelét: a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola tantestülete és valamennyi dolgozója, a füzesgyarmati Kossuth Lajos Általános Iskola alsó tagozati munkaközössége és a békéscsabai 635-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet szoba- festő-mázoló, tapétázó szakmai munkaközössége. Simon Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója a KISZ KB dicsérő oklevelét kapta, majd a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát, és a szakszervezeti munkáért oklevelet 11 pedagógus vette át. A kitüntetettek nevében Budai János, a gyulai román általános iskola és gimnázium igazgatója, és Darabos Jánosné, az orosházi középiskolai kollégium dolgozója mondott köszönetét. Az ünnepség a Jókai Színház művészeinek alkalmi műsorával zárult. Ugyancsak tegnap délelőtt Budapesten, a Parlamentijén dr. Polinszky Károly oktatási miniszter adta át a Kiváló Pedagógus kitüntetéseket. Megyénkből Kiss Gáborné békéscsabai óvónő, Szalai Antalné, a Dévaványai 2-es számú Általános Iskola tanítója, Molnár hászlóné, a Szarvasi 1-es számú Általános Iskola igazgatója, Bajnok Zoltán, a békéscsabai Rózsa Ferenc gimnázium tanára, szakfelügyelő, Nagy Károly, a békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet szakoktatója és dr. Mizó Mihály, a békéscsabai Vásárhelyi Pál Szak- középiskola igazgatója részesült a magas kitüntetésben. (s—n) Véradók elismerése A baromfifeldolgozó vállalat békéscsabai üzemének Vöröskereszt-alapszervezete évek óta eredményesen mozgósítja az üzem dolgozóit véradásra. E nemes és humánus mozgalom sok embert késztetett arra, hogy a legdrágábbat, az emberi vért adja azoknak, akiknek az a gyógyulást, az életet jelenti. A Vöröskereszt-alapszervezet I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszími 1971. Innius 2-án Trabant Uyconl.lt G967 Trabant Limousin (Bp) 13982 Trabant Limousin (Győr) 4912 Trabant Speciál (Bp) 21008 Trabant Speciál (Győr) 10271 Trabant Combi (Győr) 983 Trabant Combi (Bp) 2984 Wartburg de Luxe 10532 Wartburg Limousin 9894 Wartburg de Luxe, tolótetős 2473 Wartburg Lim., tolótetős 3386 Wartburg Tourist 3514 Skoda 105—S 92390 Skoda 120 (Bp) 843 Skoda 120 (Debrecen) 588 Skoda 120 (Győr) 1031 Zsiguli 2101 (Bp) 95203 Zsiguli 2101 (Debrecen) 45930 Zsiguli 21011 (Bp) 9245 Zsiguli 21011 (Debrecen) 5762 Zsiguli 2103 12210 Zsiguli Combi 11663 Polski Fiat 126 10353 Dacia 10386 Polski Fiat 1500 13355 Zaporozsec 26458 Moszkvics 2140 3177 vezetőségének lelkes szervező munkája, a vezetők segítőkészsége, a szocialista brigádok tevékeny közreműködése nyomán az üzem véradó kollektívájára mindenkor számíthatnak a gyógyító orvosok, a gyógyulni vágyó betegek. A több éves eredményes munkájukért külön is elismerést érdemel Laczkó Jánosné alapszervezeti titkár és Achim Klára, a vezetőség véradófelelőse. A közelmúltban megtartott véradónapon a felhívásnak 75 véradó tett eleget és nyújtotta karját, hogy segíthessen. Több mint 25 liter gyógyító vérrel járultak hozzá a betegek gyógyulásához. A Vöröskereszt-alapszervezet az üzem vezetőségének segítségével minden évben ünnepséget tart a véradóknak. Erre került sor néhány nappal ezelőtt, amikor a többszörös véradók számára kitüntetéseket és ajándéktárgyakat adtaik át, ezáltal is kifejezve a köszönetét, az elismerést áldozatkészségükért. Ez alkalommal vette át ezüst fokozatú kitüntetését Kovács János és Zahorán Kálmán. Bronz fokozatú kitüntetésben Aradi Mihályné, Marik Mihály, Mochnács András és Mile Béla véradók részesültek. A sokszoros véradás, és a szervező -munka elismeréseként mintegy hat- vanan kaptak tárgyjutalmat. Fodor Sándor Mvugdljastalálkozó a gyógyszertári központban Öröm és izgalom sugárzott a gyerekek arcáról, amikor kézenfogya besétáltak a terembe. Előző nap avatták őket, és az „új” kisdobosok első útja ide vezetett, hogy verssel, énekkel, játékkal köszöntsék azokat, akik eljöttek, hogy emlékezzenek arra a hosszú megtett útra, amelyen ezek a csöppnyi emberek még csak most indulnak el. Így kezdődött a nyugdíjastalálkozó Békéscsabán, a gyógyszertári központban. A vállalatnál élénk brigádélet zajlik. Ennek köszönhető, hogy évente megrendezik a nyugdíjasok találkozóját is, amelynek lebonyolítását minden alkalommal más brigád vállalja. A mostani ünnepséget a Szojuz—Apolló brigád rendezte, ök patronálják a Békéscsabai 1-es számú Általános Iskola 1/a osztályát, amelynek kisdobosai első ízben szerepeltek ezen a találkozón. Majd Sövényházi László szarvasi nyugdíjas gyógyszerész amerikai útjáról szóló élmény- beszámolója következett. Az érdekes beszámolót színes diaképek vetítése tette hangulatossá. Ezután Fodor Zsóka, a békéscsabai Jókai Színház művésznője az alkalomhoz illő verses összeállítással nagy sikert aratott. Végül Südi Istvánné pénzügyi előadó, a brigád vezetője néhány szóval mondott köszönetét a kis műsor szereplőinek, és köszöntötte . a nyugdíjastalálkozó minden résztvevőjét. Huszár Gabriella » Tanácstagi segítség a lakosságnak Nem megfelelő a tanácstagok tájékoztatása a rendeletekről, határozatokról. Ezért határozták el Mezőberény tanácstagjai, hogy a munkájukat közvetlenül érintő kérdéseket tartalmazó folyóiratokat, kiadványokat a jövő évtől megrendelik. Tervbe vették azt is, hogy az üzemekben tanácstagi órákat adnak, ezzel segítve az üzemi dolgozókat eligazodni ügyesbajos dolgaik intézése esetén. Ezenkívül tájékoztatni szeretnék a lakosságot tanácstagi fórumokon a község fejlesztéséről, célkitűzéseiről. Ügy érzik, hogy a falu- és részfalugyűlések alkalmával nem tudják olyan részletességgel elemezni a községi ■gondokat, ahogyan azt a lakosság igényli. Ezért szerveznek TIT-előadásokat is, s így szélesebb körben tudják ismertetni a társadalmi kérdéseket. Újabb szarvasi növiayek részesültek állami fajtaelismerésben A Szarvasi Öntözési Kutató Intézet nemesítői már eddig is több értékes, a korábbinál bővebben termő, a betegségeknek jobban ellenálló, magasabb beltartalmú új szemes, illetve szálas takarmányfajtákat adtak a mezőgazdaságnak. Az államilag elismert, illetve az előzetesen elismert fajták listájára most újabb szarvasi növények kerültek. A takarmányfüvek és gyeptakarmányok között elismerésben részesült a „Sztár”-tarackos tippan,. a Szarvasi—51 magyar rozsnok, a Szarvasi— 51 csomós ebir, a Szarvasi— 52 magyar rozsnok és a Szarvasi—53 törpe magyar rozsnok. Előzetesen elismert fajta címet kapta a Szarvasi SC—483 közép-tenyészidejű, egyszeri keresztezett hibrid kukorica, amelynek szára szilárd, a levélállománya dús, fehérje és karotin tartalma magas. Ugyancsak előzetesen elismert fajta címet kapott a Szarvasi—2 lucerna, amelynek élettartalma minden eddigi fajtánál hosz- szabb, béltartalma, betegségnek ellenálló képessége jóval felülmúlja a standard lucernákét. Az új fajtákból az intézet tudományos kutatóinak irányításával az ország különböző tájain állítanak elő szuperelit, illetve elit vetőmagot. Csütörtökön délután nyílt meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály-teremben Hajós Éva festőművész kiállítása. Hajós Éva (képünkön jobbról a második) Szőnyi Istvánt vallja mesterének, az ő festői magatartását tartja követésre méltónak. A kiállítást június 15-ig látják az érdeklődők Fotó: Gál Edit Nevelésközpontú iskola özoktatásunk továbbfejlesztése kapcsán nemcsak a pedagógiai sajtóban, hanem a politikai napi- és hetilapokban is rendszeresen fölbukkan a nevelőiskola kifejezés. A pedagógia elméleti szakemberei — természetesen maguk a nevelők is — azt értik ezen, hogy köznevelési rendszerünket a nevelésközpontú iskola irányába kell továbbfejlesztenünk. Ez olyan intézményt jelöl, ahol a nevelés és az oktatás viszonyában a nevelésnek van megkülönböztetett szerepe. De hát a tanítás végül is emberformálás, vagyis olyan egységes pedagógiai folyamat — hallatszik a kívülállók ellenvetése —, amely nem osztható két szemben álló részre, nevelésre és oktatásra. Voltaképpen igaz ez a közbeszólás, de sietve hozzátesszük: csak a szocialista iskolára vonatkozóan. A polgári társadalmak iskolarendszere ugyanis az uralkodó osztály közvetlen érdekeinek megfelelően előtérbe helyezi az oktatást, az egyoldalú szakemberképzést — szemben a szocialista iskolával, amely egyébként nem különleges iskolafajta. Egyszerűen csak olyan oktatási intézmény, amely erejéhez mérten eleget tesz vállalt hivatásának: tehetségüket sokoldalúan kibontakoztatni képes fiatalságot nevel a társadalomnak. Még manapság is, számos korszerűsítési lépés ellenére tovább élnek a pedagógiai hagyományok, maradi beidegződések; A magyar iskola a felszabadulás után is sokáig egyetlen személyiségfejlesztési módr- ra, a szaktárgyakba zárt tudományos ismeretek átadására koncentrálta tevékenységét. Ennek felelt meg az iskola hierarchiája: a katedrán álló, ismereteket előadó tanár, s a padokban ülő, a tudást befogadó tanuló, akik között ezenkívül másfajta kapcsolat nehezen volt- elképzelhető. Az osztályozás — minden fonákságával — ezen az idejét múlt tanár-diák modellen alapult, sőt ez határozta meg alapvetően a teljes iskolai élet szervezését, légkörét, a vezetés stílusát, mi több: az épület beosztását is. Köznevelésünk megújításának fontos eredménye volt annak az igazságnak érvényre juttatása, mely szerint a tanítás nem egyirányú folyamat, hanem kölcsönösséget tartalmaz. Magyarán szólva: a diák is hat a tanárra, vagyis az iskolai munka sokrétűbb, gazdagabb a nevelők és a neveltek egyoldalú függőségénél. Ma már senki sem vitatja, hogy közoktatásunk megújításra szorul, és az is széles körben egyértelmű, hogy a reformnak a szocialista nevelőiskola felé kell haladnia. Ezt tűzik ki célul az idén szeptemberben fokozatosan bevezetésre kerülő új tantervek, az iskolákban folyó nevelés és oktatás alaptörvényei is. Ezek alapján vegyük szemügyre a nevelésközpontú iskola néhány jellegzetes vonását! Elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy az oktatás és a nevelés dialektikus kapcsolatában a cél nem több, s nem kevesebb, mint a személyiség sokoldalú fejlesztése, kibontakoztatása, végeredményben a tanuló fölkészítése a szocialista társadalom építésében való tevékeny részvételre. E cél kitűzésével korántsem állítjuk azt, hogy a régi iskolában végzett ismeretátadásnak, ellenőrzésnek, s más pedagógiai tevékenységnek nem volt nevelő hatása. Hiszen minden iskola nevelt, azaz valamilyen módon és irányban mindig fejlesztette a gyereket. Az oktató és a szocialista nevelő iskola közötti különbség lényege : igen magas hatékonysággal azoknak a személyiségvonásoknak ki- fejlesztése, amelyekre a fejlett szocialista társadalomnak szüksége van. Mindezt így fogalmazzák meg az Országos Pedagógiai Intézetben : „A nevelésközpontú iskolákban nem azért végeznek el egy bizonyos anyagot, mert előírták, vagy mert a tanár kedveli, hanem a nevelés céljához és konrét feltételeihez szabják az egész pedagógiai tevékenységet. Az eszközöket nem léptetik elő céllá, az előírásokat, utasításokat sohasem mechanikusan, gondolkodás nélkül, lélektelent hajtják végre. Ehhez nevelői céltudatosság kell, amely a tanulók fejlődésében találja meg a legfőbb iskolai érdekeket”. A nevelésközpontú iskolákban a pedagógiai tevékenység középpontjába a közösségi nevelés kerül. Minden eddigi gyakorlatnál erőteljesebben. A közösségi nevelés fundamentumára épülő iskola, csak demokratikus lehet, magától értetődően nemcsak az ifjúsági mozgalomban, a játékban, vagy a kiránduláson, hanem mindenekelőtt a tanulás leghivatottabb színterén, a tanítási órán is. tott |ok más vonásán kívül a nevelőiskolának fontos ismérve: nyi- a társadalom felé. Nem magányos sziget, ahová nem hatol be a külvilág zsivaja, hanem olyan intézmény, amely igazán hatékonyan csak akkor tud dolgozni, ha együttműködik az üzemekkel, a társadalmi és a politikai szervezetekkel, s természetesen a szülőkkel. Az összefogás jelentősen megkönnyíti az iskolai nevelőmunkát, és módot nyújt arra is, hogy az iskola jobban érvényesítse a maga szempontjait környezetében. Gsak így tud eleget tenni annak a feladatának, hogy társadalmi méretekben neveljen. P. Kovács Imre Művelődési házat építenek Több éve foglalkoztatja Vésztő lakosságát az a gondolat, hogy kulturált szórakozóhelyet teremtsen a fiataloknak, s hogy a fórumokat megfelelő helyen tudják tartani. Nem volt pénzügyi alap az új létesítmény felépítéséhez, ezért a község vezetői az üzemekhez és a lakossághoz fordultak segíté- gért. Tavaly, 1977-ben részfalugyűléseken, üzemi fórumokon elmodták a nagyközség vezetői, hogy csak üzemi és lakossági hozzájárulás útján valósítható meg a régi álom. Nagyon jó hangulat, lelkesedés alakult ki. Ezt bizonyítja az is, hogy a felajánlások összege egy év alatt 663 ezer 160 forint és ez öt év alatt 3 millió 341 ezer forintot tesz ki, mely összeg nagy segítség ahhoz, hogy felépítsék a művelődési házat. Már megkezdődött a munka, a művelődési ház tervrajza jövő év márciusára készül el. Ebben már a járulékos beruházások, így a szennyvízelvezető csatornák terve is szerepel.
