Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-23 / 146. szám
O 1978. június 23., péntek Orvosi vizsgálat az eleki gyermeknevelő intézetben Fotó: Martin Gábor Egészségügyi ellátás, családpolitika Csanádapácán Számos településre jellemző napjainkban, hogy növekszik az idős korú lakosság aránya, s közöttük jó néhány az egyedül élő, idővel ápolásra, kiszolgálásra szoruló ember, ök a „szociális gondozásra szorulók” — ahogyan a hivatali nyelv fogalmaz. A jelenség Csanádapácán is tapasztalható — egyebek között ezt állapították meg a legutóbbi községi tanácsülésen, ahol a család- politika, a szociális, egészségügyi ellátás került napirendre. Idegenkedés a szociális gondozásiéi A házi szociális gondozást tavaly két tiszteletdíjas, az idén már egy hivatásos és egy tiszteletdíjas gondozónő végzi Csanádapácán. Feladatuk, hogy rendszeresen ellássák, segítsék azokat az öregeket, akik önmagukról megfelelően gondoskodni már nem tudnak, gondviseSok múlik a kádereken... A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalatnál a termelési vonal pártalap- szervezete nemrég számoltatta be gazdasági vezetőjét, Pinke Sándorné főmérnököt területe káderhelyzetéről. A taggyűlésen természetesen jelen volt Hankó Mihályné is, a személyzeti osztály vezetője, aki az illetékes gazdasági vezetővel együtt gondoskodik arról, hogy a termelés vezető helyein ne legyen zökkenő a folyamatosságban, lehetőség szerint ne szakadjon meg a legkisebb gazdasági, termelési egységnél sem az irányítás. Rengeteg múlik ugyanis azon, hogy megfelelő helyen megfelelő emberek álljanak és irányításukkal biztosítsák a gazdasági feladatok^ megoldását. A taggyűlés elismerően szólt a személyzeti munkáról. Ugyanakkor említette azokat a gondokat is, melyek néha-néha még ma is jelentkeznek a közvetlen termelést irányító posztokon. Arról van szó, hogy a főiskolákról kikerült fiatal középvezetők, akikre az irányításon túl hatvannyolcvan ember ügye, gondja, problémája is rá van bízva, sok esetben otthagyják ezt a beosztást, mert teher számukra emberekkel foglalkozni, és inkább adminisztratívabb jellegű munkakört keresnek. — A közelmúltban álltunk ilyen gond előtt. A főmérnök bejött hozzám, elmondta, hogy „üresen maradt” egy művezetői munkakör, mit csináljunk, kit tegyünk a felelősség- teljes posztra? — Hankó Mihályné lényegében a gyár személyzetis tapasztalatait adja elő. Így folytatja: — Javasoltam (előző terveink alapján is), hogy állítsák be Kása Andrást próbaidőre a művezetői munkakörbe. — ö itt lett szakmunkás, jó a magatartása, tovább is képezte magát káderfejlesztési terveink alapján. Igaz, előléptetésére csak később került volna sor, dehát a szükség törvényt bont... Kását próbaidőre meg is bízták a művezetői beosztással. Azóta már megkapta a kinevezését is, mert bevált. Természetesen úgy vált be, hogy az elején segítették őt a felettesei, mert hiszen a vezetők kinevelése összetett feladat, az egész apparáuts ügye egy ilyen nagy termelő üzemnél, mint a Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára. A személyzeti osztálynak, egyetemben az illetékes területek szakvezetőivel, illetve a velük való állandó konzultációkkal, körülbelül kétszáz gazdasági vezető tisztség rendbenlevősé- géről, hiányosságuk esetén azok pótlásáról kell gondoskodni a felsőbb vezetői posztoktól, a csoport- vezetőkig bezárólag. Távlatilag pedig tervszerűen törődnie kell a káderutánpótlás programozásával, tervezésével, ami a szakmunkásképzéstől, az egyetemi, főiskolai beiskoláztatásig, a különféle szak- tanfolyamok szervezésétől a politikai képzettség fokozásáról való gondoskodásig sokrétű feladatot foglal magában. — Az utánpótlás nevelésére tízéves tervünk van, de ez évekre bontódik és minden oktatási évadra név szerint meg van, hogy kiket szükséges, elsősorban beosztásuk miatt, beiskoláznunk, más szóval kiknek kell megeszerezniük a megfelelő szintű szakmai, politikai képzettséget — mondja a személyzeti osztály vezetője. Majd részletezi: m'lyen beosztásokban, milyen képzettség megszerzése Szükséges. — Legszélesebb területünk a szakmunkásnevelés, ahonnan „kiszemeljük” már a tanulásuk közben a leendő csoport-, mű-, (stb.) vezetőket. Ugyanakkor technikumokra, főiskolákra, egyetemre ösztöndíjjal is küldünk el fiatalokat. Sajnos, az ösztöndíjhoz egyre ritkábban ragaszkodnak, mert az lekötöttséggel jár az üzemmel szemben, s a tanulni akarók szülei ma már olyan anyagi helyzetben vannak, hogy nem is igénylik gyermekeiknek az ösztöndíjakat. Következésképpen a főiskolák után sokan nem is maradtak e helyen. Segít most bizonyos mértékig az a rendelet, amely kimondja, hogy a főiskolákról, egyetemről kikerült fiatalok három évig kötelesek első munkahelyükön maradni... A gazdasági feladatok évről évre nőnek, s ezért a stabil káderhelyzet egyik elengedhetetlen része annak, hogy biztosítva legyen e növekvő feladatok ellátása. Ezért jó, fölöttébb hasznos dolog az, hogy a jelentkező káderutánpótlás biztosítását helyileg, és nem „import anyagból” akarják mgoldani a gyárban és ennek megfelelő a nevelés, a káderek képzésének programozása is. Fényesen bizonyítja ezt az 1977/78- as tanévben az állami oktatásban résztvevők száma. Nem érdektelen — úgy véljük —, ha felsoroljuk néhány vonatkozásban név szerint is a „listát”. Az élelmiszeripari főiskola második évfolyamán Sánta Imre, Tarcsi László, Mátyus Lajos; a hároméves egyetemen (ML) Bándi Barnabás, Laczó Jánosné : a számviteli főiskolán Békési Károlyné tanul. A mérlegképes tanfolyamon négyen, a technikusi minősítőn hatan (közöttük Kása Ferenc nemrég lett művezető) ; az ÉLIP szakközépiskolán hárman vesznek részt, ösz- szesen 40-en járnak szakmai képzésre, állami oktatásra. A beosztásuknak megfelelő politikai képzésen pedig huszonketten tanulnak, közöttük a marxista középiskola egyéves tanfolyamán kilencen. Az ilyen módon kialakított vezetőgárda a „külső” jelentkezőkkel, illetve a már magasabb képzettséggel idekerültekkel együtt hű képet ad a személyzeti munka viteléről is, amelyet immár 28 éve irányít Hankó Mihályné. A vezető beosztásokban tízen egyetemet, tizennyolcán főiskolát; négyen felsőfokú technikumot; hárman mérlegképes tanfolyamot; nyolc- vanan szakközépiskolát; tizenheten szakiskolát; harminchármán gimnáziumot; tizenhármán egyéb felsőfokú, speciális iskolát végeztek. Jó kezekben van tehát az irányítás a békéscsabai gyárban és biztató a jövő kádereinek nevelésében kifejtett tevékenység is, mert a rátermett fiatalok a megfelelő posztra kerülnek előbb-utóbb ... Varga Dezső * lőjük nincs, és szociális helyzetük rossz. A gondoskodásnak ettől a módjától mégis nem egy rászoruló idős ember idegenkedik. Előfordult, hogy visszautasították a fel ajánlott házi szociális gondozást, pedig szükségük lenne rá. A szociális gondoskodás körébe tartozik a segélyezés is. A faluban jelenleg nyolcán rendszeres, kilencen pedig kiegészítő segélyben részesülnek, s emellett lehetőség van rendkívüli segély juttatására is. Kiskorúak veszélyben A családpolitikai tevékenységnek szerves része a gyám- hatósági feladatok ellátása. Gyámügyi segélyezésre tavaly nyolcezer forintot használt fel a községi tanács, az idén pedig tízezer forint a keretösszeg. A veszélyeztetett kiskorúak nyilvántartásában Csanádapácán 14 család 39 gyermeke szerepel. A veszélyforrások: rossz anyagi körülmények, nem megfelelő környezet, elítélendő magatartású felnőtt családtagok, és egészségügyi okok. Mindez gyakran egyetlen okra vezethető vissza, ez pedig az alkohol. E veszélyeztetett gyermekek részére a tanács téríti a napközi otthoni ellátás díját. Egy esetben kezdeményeztek veszélyeztetett kiskorú ügyében alkoholelvonó, egy esetben pedig munkatherápiás kezelést Naponta 40—60 beteg A községben az egészség- ügyi ellátás, a gyógyító-, megelőző munka színvonala megfelelő. — Ezt állapították meg a szakemberek az idén tavasszal tartott vizsgálat során, melyet az orosházi Járási Hivatal rendelt el. A betegellátás jó, az orvosi rendelőket naponta átlagosan 40—60 beteg keresi fel. Hetente 20—30 a táppénzes beteg. Rendszeresek az anya- és gyermekvédelmet szolgáló egészségügyi előadások, melyeket az orvosok, körzeti nővérek, védőnők tartanak. Az egészségügyi dolgozók jelenleg 26 terhes anyát, 55 csecsemőt és 268 egy—hatéves gyermeket gondoznak a községben. Négymillió forint értékű társadalmi munka A Hazafias Népfront szarvasi bizottsága június 22-én, tegnap délután a társadalmi munka helyzetéről, a további tennivalókról tárgyalt, melyhez dr. Matos Károly kandidátus, a gazdaságpolitikai munkabizottság elnöke adott írásos tájékoztatót. A társadalmi munka kifejezi a közös- és az egyéni érdekek találkozását, a növekvő közéleti aktivitást, a közvetlen közösségi, emberi segítőkészséget, és az egészséges lokálpatriotizmust. Ez mutatkozik meg Szarvason a város szépítésében, amikor a Hazafias Népfront aktívái, a városi tanácstagjai, a KISZ-fiatalok, a termelő üzemek dolgozói, a tudományos és hivatali intézmények előadói, tanárai, az iskolák diákjai egy-egy nagyobb cél megvalósításáért szinte egy emberként fognak össze. Az eredmény évről évre jobb, a társadalmi munka értéke növekszik ! 1976-ban például Szarvason 3 millió 535 ezer 348 forint értékű társadalmi munkát végzett a város lakossága, és az egy lakosra jutó átlag 191 forint volt. 1977-ben már 4 millió 199 ezer 479 forint volt e munkja értéke és az egy lakosra jutó átlag 209 forint. Ezt a teljesítményt az idén is tartani akarják, sőt fokozni kívánják. A reális feltételei megvannak. Ebben iaz évben például az első három hónapban közel egy millió forint volt a társadalmi munka értéke. Az utóbbi években az urbanizációs gondok megoldásában jelentett ez Hagy segítséget. Járda- és útépítésben tavaly közel másfél millió forint volt e tevékenység értéke, a parkok létesítésében, közterületek gondozásában pedig 1,7 millió forint. De hasonlóképpen jó eredményt értek el a gyermekintézmények megsegítésében is az elmúlt évben. Szinte tömeges mozgalommá vált Szarvason már a társadalmi munka a Hazafias Népfront és a tanács irányításával. Az előbb említettek eredménye, hogy a városban a közművesítés ma már eléri a 85 százalékot. Csupán tavaly 6 kilométeres szakaszon megépítették a vízvezetékhálózatot, az Arany és a Köztársasági utcában a szennyvízcsatornát, a Szlovák Általános Iskolában és az Úttörőház telkén a sportudvart és lehetne még tovább sorolni e tervek megvalósulását. Az idén elsősorban a gyermekintézmények megsegítésében mutatkozott jelentős érték; 363 ezer forint. A tanács és a Hazafias Népfront bízik ,abban, hogy a társadalmi munka értéke az idén is meghaladja majd a 4 millió forintot. Ehhez hozzájárul az is, hogy tovább szorgalmazzák a különböző mozgalmaikat: nyolc óra a városért, szépítsük városunkat. Egy nap a gyermekintézményeikért, Egy üzem — egy iskola, Egy brigád —egy osztály stb. A megbeszélésen többen szóltak hozzá, s mondták el javaslataikat, észrevételeiket a témával kapcsolatban. Ezután a népfront második félévi tanácskozási tervét fogadták el. A tanácskozás végén emléklapokat adtak a legjobb társadalmi munkásoknak. Emelkedett az iparcikkek forgalma A kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyorsjelentése — 9,1 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A lakosság vásárlásaiban a vegyes iparcikkek forgalma növekedett a legdinamikusabban, 11,8 százalékkal. A kiskertek gazdái és a háztájiban dolgozó családok részére 68 százalékkal több mezőgazdasági kisgépet és szerárut adtak át az üzleteknek, de az ellátás még így sem volt teljesen zavartalan, egyes mezőgazdasági szerárukhoz nehezen lehetett hozzájutni. A műszaki árukból az értékesebb cikkeket keresték a vásárlók. A híradástechnikai termékek közül — a színes televízió kivételével — az üzletek a kereslet többségét kielégítették, de még mindig nehéz hozzájutni kazettás magnetofonhoz és lemezjátszóhoz. Az 50 literesnél nagyobb elektromos forróvíztárolókból csaknem 60 ezret szállított a nagykereskedelem az üzleteknek, 15 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt, de a nagyobb, a 200 literes villanybojlerből nem jutott minden vásárlónak. Hasonlóképpen jelentősen növekedett a kínálat mosógépekből, de az automata mosógépből és centrifugából többet is megvásároltak volna. Melegen süt a nap, jólesik kiülni a Körös partjára. Képünk Szarvason, a Szirén Ruházati Szövetkezet üdülőjében készült Fotó: Gál Edit