Békés Megyei Népújság, 1978. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

1978. június 20., kedd Új vásáriái kalauz 1. Jótállás és szavatosság Az új polgári törvény- könyv — amely ez év már­ciusában lépett életbe — és a belkereskedelemről szóló törvény, amelyet szintén az idén fogadott el az ország- gyűlés, számos tekintetben módosította a kereskedelem és a vásárlóközönség viszo­nyát, egymással szemben fennálló jogait, illetve köte­lességeit. Sorozatunkban az új rendelkezések közül azo­kat ismertetjük, amelyeknek ismeretére viszonylag gyak­rabban van szükségünk. Sajnos, egyáltalán nem ritka, hogy utólag döbbe­nünk rá: hibás árut vettünk. Ilyen esetben először is azt kell tudnunk, hogy teljesen mindegy, vajon állami vagy szövetkezeti boltban, netán kisiparostól vagy magánke­reskedőtől vásároltunk: sza­vatossági vagy jótállási igénnyel léphetünk fel. Mi a különbség e kettő kö­zött? A jótállás azt jelenti, hogy az eladó (tehát vállalat, szövetkezet, kisiparos vagy magánkereskedő) a jótállás teljes időtartamára felelős­séget vállal a termék hibát­lan működéséért. Szavatos­sági felelősség viszont csak azért terheli az eladót, hogy az áru eladáskor hibátlan. Jótállással értékesítik ál­talában a tartós használatra készült nagyobb értékű, többnyire bonyolult szerke­zetű, sok alkatrészből álló termékeket. Ha valamit jót­állással adtak el, akkor az új polgári törvénykönyv ér­telmében reklamációnkat nem a szavatosságra, hanem a jótállásra vonatkozó szabá­lyok szerint bírálják el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy általában nem kérhet­jük a termék kicserélését vagy a vételár visszafizeté­sét, hanem kizárólag a kija­vítását. Ez azért van így, mert a termék javításakor — például ha kicserélik a gépkocsi sebességváltóját, a televízió képcsövét — a ter­mék értéke és használható­sága nem csökken. Az egyéb, nem jótállással értékesített termékekért az eladó szavatosságot vállal. E termékek két csoportba osz­lanak. Az egyik csoportot az élelmiszerek, a kozmetikai cikkek és a háztartási vegyi áruk alkotják. Mivel az ilyen fajta áruk javítására nincs mód, a szavatosság szá­munkra azt jelenti, hogy hi­ba, rossz minőség esetén kö­vetelhetjük a cserét vagy a vételár visszatérítését. A másik csoportba tartoz­nak az egyéb iparcikkek, vagyis a ruházati termékek, s minden olyan áru, amit jótállás nélkül adtak el, s nem tartozik az előbb rész­letezett első csoportba. Ha ilyen termék hibás, akkor árának leszállítását, az áru kicserélését, megjavítását, esetleg a vételár visszatérí­tését kérhetjük. A hibás áru kijavításával csak akkor kell megelégednünk, ha azt rövid határidő alatt, az áru érté­kének csökkenése, s a mi ér­dekeink sérelme nélkül hajt­ják végre. Különösen ez utóbbi feltételeket ajánlatos megjegyezni, mivel várható, hogy a jövőben — a módo­sítások és a megváltozott ér­dekeltség következtében — gyakrabban ajánlják majd fel a hibás áru kijavítását, mint a múltban. G. Zs. Talán nem késő... Buszjegykiadó készülékről pro és kontra „Értesítjük a t. Utazókö­zönséget, hogy 1978.' évben Békéscsaba város helyi au­tóbuszvonalain közlekedő autóbuszokon viteldíjbesze­dő és menetjegykiadó gépe­ket rendszeresítünk.” (A 8. sz. Volán Vállalat menet­rendjének tájékoztatásából.) Szegeden körülbelüli egy éve jelentek meg ezek a ké­szülékek. buszonként kettesé­vel, hármasával. A helyi közlekedés gyorsítása, biz­tonsága volt a legfőbb cél, amely bevezetésüket szüksé­gessé tette — hangzottak el az alföldi nagyvárosban a volános nyilatkozatok. S aki gyakran jár ezen a készülé­kekkel fölszerelt buszokkal, tudja: a cél csak részben, azaz: álig valósult meg. Testvérlapunknak, a „Dél- magyarország” levelezési és glosszarovatait olvasva, de a személyes tapasztalatok alap­ján is állítom: ennél sokkal­ta több, jobb ötlete volt a Volánnak... v Ugyanis: A jól megtermett készülék felső részén az utas bedobja a kétforintost. Itt van az első bökkenő: előtte ellenőriznie kell az érmét, mert a legkisebb deformáció elég ahhoz, hogy meglegyen a baj... Beakad, aztán — mert így van a szabályzat­ban — szólni kell a vezető­nek, akinek arcelszíneződé­seiről lehet következtetni vé­leményére ... Szóval : mondjuk, hogy tö­kéletes. új, szabályos formá­jú volt a kétforintosunk. Be- tobtuk, aztán alatta, magunk felé és lefelé meghúzzuk az egész masinát működtető kart. Ha nem teljesen, ak­kor nincs jegy. Ha nagyon, akkor sincs. Csak abban az esetben búvik ki néhány centi széles papírcsíkocska a plexi alól, ha ügyesek, fi­gyelmesek, pontosak va­gyunk. És : akkor megy minden rendben. Persze, ak­kor segítjük a Volán céljait, ha mindezt nagyon-nagyon gyorsan tesszük, mert mö­göttünk sokan szeretnének jegyet váltani. S még ekkor sincs min­den készen, de a következő, s egyben a legutolsó művelet sikeres végrehajtása már csak a mi érdekünk: le 'kell szakítani a végtelen jegykí­gyó kicsúszott egyetlen da­rabkáját. amelyet utazásunk ellenértékeként, ezen műve­letekkel magunkénak mond­hatunk. Ha ... Ha sikerült leszakítani. Pontosan, hogy a miénken maradjon az ellen­őrző szám. Mert ha nem? Jön az ellenőr, s az a leg- jobbik esetben is 50 forint. Szóval: ezért a mi érdekünk a szakszerű tépés ... Budjapesten, sok-sok éve nincs már .kalauz a buszo­kon trolikon, villamosokon. A jegylyukasztás — s nem­csak Magyarországon — be­vált. Erre hatásos ellenérv, hogy több országban a jegy­kiadó automata is. Nem le­het vitatkozni vele. S hogy például Szegeden, közel egy­éves gyakorlat után még mindig nem? Az utasokban lenne egye­dül a hiba? Vagy másban, másokban is? Majd meg­tudjuk, ha Békéscsabán is bevezetik. S hogy mégse kelljen, azért íródott mind­ez. idézve végül is egy régi szólást: az okos ember más kárán tanul. S bízunk abban, hogy a Volán Vállalat is. A sok ezer utas érdekében, a helyi buszközlekedés gyorsí­tása, idegeink, hangulatunk érdekében. Mert ugye, nem lehet mindenki bérlettulaj­donos sem... (Nemesi) Javuló egészségügyi ellátás A békéscsabai városi kórház rekonstrukciójának látható képe sokkal is sokat foglalkoznak, jó kapcsolat alakult ki. A kezdeményezés nyomán rendszeres meghívást kap­nak ezek a fiatalok a me­gyébe, hogy megismerked­hessenek a területtel, és vá­lasztási ' lehetőségük legyen. Ennek nyomán már jó ered­mény született a fogszakor­vosi állások betöltésében. A második törvény és az integráció következtében a körzeti orvosi rendelők hely­zete is sokat javult. Üj ren­delőkkel, egészségházzal gya­rapodott megyénk, s jobb a műszerellátottság is, bár még mindig itt van a legtöbb tennivaló, mivel az integrá­ció elsősorban az intézmé­nyekhez közel levő körzetek­nek jelentett változást. Az üres orvosi állások száma még mindig ezen a terüle­ten a legnagyobb. Képeinken az egészségügy különböző területeiről örö­kítettünk meg néhány pilla­natot. A megyei kórház szülészeti, nőgyógyászati osztálya Gyulán. 1968-ban az országban első kezdeményezésként bevezették az újszülöttek zárt láncú ipari tévékamerákkal való be­mutatását Körösladányi istápolója orvosi körzet, dr. Kovács Zoltán az öregek A lakosság egészségügyi el­látása társadalompolitikánk egyik fontos része. Álla­munk jelentős összegeket fordít az egészségügyi intéz­mények, orvosi rendelők fej­lesztésére, korszerűsítésére, ezenkívül az utóbbi években különböző intézkedésekkel javította a lakosság ilyen jel­legű ellátását. Ezt célozta az úgynevezett 1972-es évi II. törvény, amely állampolgári jogon biztosítja a térítés- mentes ellátást. Hasonlókép­pen az egészségügyi integrá­ció is ezt a célt szolgálja, 1977. január 1-től. Ennek lé­nyege, hogy a beteg az egész­ségi állapotának a legjobban megfelelő, legkorszerűbb el­látásában részesüljön, akár városban, akár tanyai tele­pülésen él, eljuthasson a legjobban felszerelt gyógyin­tézeti klinikáig, ha erre szüksége van. A gyógyító munka fejlő­dését néhány számadat is bi­zonyítja: 1960-ban országo­san még több mint három­ezer lakos jutott egy általá­nos orvosi körzetre, 1977-ben már nem éri el a 2600-at, Bé­kés megyében ez a szám megegyezik az országos át­laggal. A gyermekgyógyászatban dinamikus a fejlődés, jelen­leg a 0—14 éves korúak szá­ma meghaladja megyénkben a 88 ezret, ellátásukról 23 körzeti gyermekszakorvos és 123 általános orvos gondos­kodik. A tanácsok töreked­nek arra, hogy a körzeti gyermekorvosok letelepedé­sét elősegítsék. Az intézmények korszerű­sítésére jellemző, hogy pél­dául Békéscsabán a városi kórházban létrehozták az in­tenzív osztályt, Gyulán pe­dig most van szervezés alatt. Itt vannak olyan osztályok, szakterületek is, amelyek or­szágos színvonalat értek el, sőt kezdeményezésben is élen járnak. A megyei kór­ház műszerállománya meg­haladja a 20 millió forintér­téket. Példamutató kezde­ményezés, hogy megyénk együttműködési megállapo­dást kötött- a Szegedi Orvos- tudományi Egyetemmel, s ennek révén nemcsak a szak­mai továbbképzésre, hanem a tudományos kutatómunká­Utánpótlás: a Békéscsabai Egészségügyi Szakközépiskola el­sősei, Molnár Mária és Beinschróth Ilona nyári gyakorlaton a rendelőintézetben A megyei kórház intenzív szülőszobája. Uj, korszerű műszerrel, a kardiotokográffal egy­szerre több paraméteres megfigyelést lehet tenni a terhes anyán és a magzaton. Képünkön a készülékes vizsgálat Fotó: Martin Gábor ra is nagyobb lehetőség nyilt. Emellett az ösztöndíja­sokkal, a leendő fiatal orvo-

Next

/
Thumbnails
Contents