Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-12 / 110. szám
1978. május 12„ péntek <gNjm.-y»w Készenlétben Hányszor figyelünk fel az utcán a mentőkocsi vijjogó hangjára, és hányszor águnk félre gépkocsinkkal türelmé- sen? Megrendülést érzünk, valahányszor utcánkban, környékünkön feltűnik a fehér autó. Részvétünk kíséri az idegent is. Élet! — A szó mindnyájunknak a legtöbbet jelenti. Tiszteletünk az életnek ! És tiszteletünk mindazoknak, aKik éjjel-nappal, télen és nyáron nem törődve az időjárás viszontagságaival — készenlétben állnak. Az ország mentőállomásain vajon hány telefon cseng egyetlen percben? Hány fehér autó indul versenyt futni az idővel — az életért? És hány ember köszönheti életét, egészségét a mentősök gyors segítségének? Harminc évvel ézelőtt, 1948. május 10-én született meg, egy kormányrendelet nyomán a magyarországi egységes mentőszolgálat. Az akkori háború utáni szűkös körülmények között mindössze 70 mentőállomást tudtak létrehozni. Ez a szám napjainkban csaknem 160-ra nőtt, a mentősök száma pedig 400-ról hatezerre emelkedett. Mentőszolgálatunkat gyorsasága, a mentőtisztek és ápolók magas szintű szak- képzettsége Európa-szerte igen jó hírűvé tette. Munkájukat egyre korszerűbb technikai felszerelések segítik. Mind több repülőgép kapcsolódik be az egészségügyi munkába, fokozva a gyorsaságot, s ezáltal a beteg megmentésének esélyeit. A bejelentéstől számított egy percen belül indulhatnak a mentőautók. Az URH-felsze- relés segítségével azonnal értesíthetik a kórházat, ahol felkészülten várják a beteget, vagy a baleset áldozatát. Az idővel való küzdelembe „be kell vetni” min- denfajta technikai eszközt. Mindez azonban nem sokat ér emberi odaadás, hivatás- tudat nélkül. Néhány adat: tavaly az országban egymillió 700 ezer esetben hívták ki a mentőket. Legtöbbször betegszállításhoz, ezenkívül mentéshez és szüléshez. Ezek csupán számadatok, de minden egyes szám mögött emberi sors áll. Ezért tiszteletünk az egészségügy sorkatonáinak, a mentősök ezreinek. A békéscsabai mentőállomásról naponta átlagosan 80 esetben hívják ki a mentőket Kárpáti Zsolt és Szabó Katalin tart ügyeletet a megyei mentőszolgálaton. Csúcsidőben az öt telefon közül félpercenként cseng valamelyik A képen látható beteget Budapestről hozta a repülőgép, és mentőkocsi szállítja a gyulai kórházba. Ilyen eset havonta 8—10 alkalommal fordul elő Fotó: Demény Gyula Akit mindennap várnak Juhász Ferenc 1947. szeptember 12-én lépett szolgálatba, és azóta a szeghalmi postahivatalnál mint kézbesítő dolgozik. Munkáját becsületesen és lelkiismeretesen végzi. A hivatalban többletmunkából mindig kiveszi részét. Hírlapkézbesítőhiány, betegség esetén a postai anyaggal együtt a hírlapot is kézbesíti körzetében. Az emberek szeretik, munkája ellen eddig nem volt panasz. Munkatársaihoz közvetlen, kapcsolata jó, feletteseivel szemben tisztelet- tudó. E nacionálé után ismerjük meg közelebbről: A vele egykorúak, de még fiatalabbak is csak úgy hívják, Ferike. Örökké vidám, jókedvű, szemeiből gyermeki derű sugárzik. Annyira szereti munkáját, belebetegedne, ha itt kellene hagyni. Cseléd volt a felszabadulás előtt, és az öt) elemit végzett cselédgyerek nagyot gondolt 1947 őszén. Bekopogott a szeghalmi postamester, Papp József ajtaján. — Szeretnék postás lenni. A postamester alaposan kifaggatta a 23 éves fiatalembert, majd így szólt: Na, fiam, rendben van, felveszlek, de annyit mondok, becsüld meg magad itt, akkor jól élhetsz életed végéig. Nyugdíjas állás ez, állami. — Ügy örültem, mintha megütöttem volna a főnyereményt. Kaptam egyenruhát, sapkát, meg egy bőrtáskát. Megmondták, melyik utcákat kell végigjárni. Úgy mentem Szolgálatba az első reggelen, mintha enyém lenne az egész Szeghalom. Fü- työrészve jártam az utat, nagyokat köszöntem mindenütt, ahová bekopogtattam, vagy becsöngettem. Még most, 30 év után is, ugyanilyen jókedvűen indulok a munkába. Ügy érzem, szeretnek az emberek, nemcsak azért, mert becézve szólítanak olyanok is, akiknek bácsi volnék. Dehogy haragszom érte! Ügy vagyok vele, mintha fiukká, családtaggá fogadtak volna e a kis házakba, ahova elviszem a távollevők üzenetét, az örömhírt, meg néha a bánatét is. Mert biztos van a küldemények között olyan is. Ha megmondják, akkor én is együljtérzek a családdal. Tudja, itt még szokás a disznótor. Ahol vágnak — majd minden házban — meginvitálnak. A végén sokszor már úgy éreztem, hogy kolbászmérgezést kapok. Nem számolom én, hogy hány kilométert hajtök végig naponta, nem is gondoltam még rá. De hát ha már megkérdezte, számoljuk csak ki gyorsan. Naponta körülbelül 18 kilométer, az 24 munkanappal szorozva havi 500 kilométernyi. Ez évente hatezer kilométer, 30 év alatt bizony csaknem 200 ezer kilométer. Ez megfelel annyi útnak, mintha négyszer-öt- ször kerültem volna meg a földet az egyenlítő körül. Persze most már könnyű, hiszen kerékpárral járok, csak ne kellene annyit le- meg felszállni. Ettől fáradok már. A lábaim még bírják, nemigen érzem én még azt a 200 ezer kilométert. Tudja, most értem el, hogy építhettem egy kis házat a Hódos utcában. Hogy ki ott a postás? Az én körzetemben van, ha nekem ír valaki, azt én kézbesítem magamnak. 1978. április 4-én eddigi postai szolgálatát elismerve a „Magyar Posta 30 éves törzsgárdatagja” aranyjelvénnyel és pénzjutalommal tüntették ki Juhász Ferencet. Béla Ottó Hz ABC-áruházak ábécéje „Az élelmiszer-kiskereskedelemben az önkiszolgáló forma meghatározóvá vált, az összes élelmiszer-forgalom csaknem 80 százaléka itt bonyolódik le.” (Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség jelentéséből.) A fenti megállapítás egyértelműen bizonyítja, hogy az önkiszolgáló boltok, de különösen az ABC-áruházak a napi fogyasztási cikkek eladásának olyan korszerű, nagyüzemi formái, amelyek viszonylag magas színvonalon, a legfejlettebb technikával, hatékony üzem- és munkaszervezéssel képesek feladatukat teljesíteni. Megyénk kétségkívül úttörő szerepet vállalt az új kiszolgálási rendszer bevezetésében. Az országban elsőként, 1960-ban Gyulán mind az élelmiszer-, mind az iparcikkszakmában megvalósították e modern eladási formát. Némi idegenkedés, megtorpanás után a 60-as évek második felében kezdetét vette az ABC-áruházak hálózatának tervszerű kialakítása. Ma már 38 ilyen üzlet működik szűkebb hazánkban, több mint 19 ezer négyzetméter alapterületen. Ai-ányok és lehetőségek Természetesen a legtöbb egység a városokban, a nagyközségekben van, a kisebb településeken mindösz- sze négy található. Jellemző, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi bolthálózat alapterületének 34,5 százalékát az ABC-áruházak teszik ki, s az összes forgalomból 36 százalékkal részesednek. Érdemes megjegyezni: az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat évi áruforgalmának 44 százalékát e korszerű létesítményekben bonyolítja le. Mindezekből világosan kitűnik, hogy milyen nagy jelentősége van az ilyen üzleteknek. A vásárlási, eladási körülmények javulása mellett nőtt a boltok árukínálata, áteresztőképessége. Ennek kézzelfogható bizonyítéka a hatékonyság állandó emelkedése. Csak egyetlen példa: -míg 1968-ban az állami és a szövetkezeti áruházakban az egy négyzetméter bruttó alapterületen elért forgalom alig haladta meg a 30 ezer forintot, ez a szám tavaly csaknem 48 ezer volt. Kár lenne azonban azt hinni: minden rendben van. Ugyanis az ABC-áruházak nem kis részénél a lehetőségek nincsenek teljesen kihasználva. Az egy négyzet- méterre jutó átlagos forgalom meglehetősen különböző, az évi 21-től 85 ezer forintig terjed. Miért van ez így? Mindenekelőtt az áruházak nagyságát nem kellő alapossággal, körültekintéssel határozták meg. Nem mérlegelték megfelelően a vonzáskörzetben élő lakosság számát és a várható demográfiai változásokat. Különösen a nagyközségekben levő üzletek túlméretezettek. Bizonyíték erre, hogy a városi ABC-áruházak átlagos alapterülete 530, a nagyközségeké pedig 540 négyzet- méter. Felesleges bizonygatni: milyen fontos a kereskedelmi egységek területi elhelyezése. Ennek ellenére sok helyütt nem vették figyelembe a helyi szokásokat, a forgalom, a közlekedés sajátosságait. A település rendezési tervéből indultak ki és az előbb említett elsődleges szempontokat ennek rendelték alá. Az sem használt a kereskedelempolitikának, hogy egy-egy régebben üzemelő áruház közelében hasonló üzletet hozott létre a versenytárs valamelyike. Ugyanakkor a meglevő kisebb élelmiszerboltokat nem szüntették meg a környéken. Így a spontán kialakult párhuzamosság gátolta az új kereskedelmi egységek gazdaságos működését. Csizma az asztalon A megyei tanács kereskedelmi osztályának felmérése szerint még mindig gyakori, hogy a tanácsok szak- igazgatási szervei olyan községi kis boltban, ABC-áru- házban is engedélyezik tartós fogyasztási cikkek (televízió, rádió, mosógép, hűtő- szekrény, motorkerékpár stb.) árusítását, ahol ehhez a megfelelő feltételek nincsenek megteremtve. Ha jól meggondoljuk, nem új jelenség ez. Az ok könnyen belátható: egy mosógép eladásához nem szükséges sokkal több idő és munka, mint mondjuk 20 deka felvágottéhoz, az áruház bevétele, haszna viszont sokszorosára emelkedik. Miért baj ez? Semmi esetre sem azért, mert valaki sajnálja a több forgalmat a bolttól, a nagyobb keresetet az eladóktól. Egyszerűen azért, mert az élelmiszer-kiskereskedelemben nem értenek a mosógéphez, a televízióhoz, nem tudják ezeket a gépeket, híradástechnikai eszközöket működés közben bemutatni, szakszerű tanácsokat adni. Nem kívánatos, hogy a csizma az asztalra kerüljön azért sem, mert nyüvánvaló : forgóalapjukat lekötik a nagy értékű cikkek, s kevesebb pénz jut élelmiszerek beszerzésére. Mit is jelent az ABC-meg- jelölés? Bizonyára sokan tudják, mégis leírjuk: Alapvető Bolti Cikkek áruháza. És ez talán a legnyomósabb érv az üzletprofilok keveredése ellen. Ahol nem a lakosság alapvető ellátását szolgálják az ABC-áruházak, ott azért is káros oda nem illő árut ajánlani, mert félrevezeti a vevőt. Arról van szó, hogy a választéknak csupán egy töredékét tudják bemutatni. Hányféle táskarádió fér el a háztartási eszközök gondoláján, s mennyi olyan árut szorít ki, amelyet értelemszerűen ott keres a vásárló? v lobb előkészítést A hatékonyság legfontosabb mutatója a termelékenység. így van ez a kereskedelemben is. Csakhogy itt a munkaerőhiány fokozottan jelentkezik. Ámbár, ez sem teljesen egyértelmű. Az ABC-áruházak átlagos állományi létszáma 1968-ban nem érte el az 51-et, a két évvel ezelőtti adatok szerint viszont már tízszer any- ■nyian dolgoztak az áruházakban, mint nyolc évvel ezelőtt. Ha a létszámnövekedést a forgalom emelkedésével hasonlítjuk össze, kiderül: az áruforgalom növekedésének negyedrésze származik a termelékenység jobbá tételéből. Nem szabad tehát, hogy megtévesszen bárkit is az az összehasonlítás, ami a korszerű áruházak és az egy-, vagy kétszemélyes boltok termelékenységét illeti. Tavaly például egy ABC-áruházi dolgozóra a tanácsi vállalatnál 1,3, a szövetkezeteknél 1,1 millió forint forgalom jutott, míg a kis élelmiszerüzletekben 953 ezer forint. Éppen ezért a jövőben tanácsos fokozottan figyelni a már meglevő és az újonnan épülő ABC-áruházak fejlesztésére, tervezésére. Annál is inkább lényeges kérdés ez, mivel az V. ötéves tervben 14 ABC-áruház épül megyénkben, amelyek alapterülete csaknem 6700 négyzetméter. Világos : egyáltalán nem közömbös, milyen az előkészítés. A? eddigieknél még sokoldalúbb, behatóbb elemzésre van szükség. Már a tervezés időszakában kell biztosítani, hogy a létesítmény a legkorszerűbb építési szerkezetekkel, gépi és technológiai berendezésekkel, kiszolgálási technológiával valósuljon meg. És akkor létrejön az ABC-áruházak ábécéje: a kereskedelem és a vásárlók javára. Seres Sándor A legszebb kirakat A Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat április 15—30 között rendezte meg azt a kirakatversenyt, melynek célja az volt, hogy a nagykereskedelmi vállalat által forgalomba hozott — a háziasszonyokat különösen érdeklő — korszerű háztartási vegyi áruk széles skálában, ízléses elrendezésben kerüljenek a kirakatokba. Ez- esetben a megye minden köz_ ségében árut forgalmazó ÁFÉSZ-eket hívta vetélkedőre a vállalat vezetése. És e szövetkezetek jó partnernek bizonyultak. Ugyanis a megye 16 fogyasztási szövetkezete közül kilenc nagy ÁFÉSZ 11 bolti kirakattal vett részt a versenyben. Amint Kalmár Gyula, a MÉSZÖV csoportvezetője elmondotta: az ÁFÉSZ-ek jól felkészült kirakatrendezői, dekoratőrei ismét remekeltek. A 11 kirakat közül legjobbnak a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ 26. számú bolt kirakatát ítélte, amely elnyerte a nagykereskedelmi vállalat tízezer forintos pénzjutalmát. Ezt a kirakatot Ungor Lászlódé, a szövetkezet dekoratőre rendezte. A második helyezést és az azzal járó nyolcezer forintot a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ Delta ABC-áruház kirakata alapján Kovácsovics Imre dekorációs csoportja nyerte el. A verseny harmadik díját és az ötezer forintot a Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ Mozaik ABC-áruházának kirakata, vagyis annak rendezői, Boros Béla részlegvezető irányításával a „Derkovits” Szocialista Brigád érdemelte ki. Balkus Imre
