Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-11 / 109. szám
1978. május 11-, csütörtök O fl KSH Békés megyei Igazgatóságának 1978. 1. negyedévi jelentése a gazdasági tevékeaység eredményeiről és a lakosság életkörülményeinek alakulásáréi Biztosítások Szarvason Szarvason az üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozóinak 6(f százaléka rendelkezik csoportos élet- és balesetbiztosítással. Különösen sok a CSÉB-tag az AFÉSZ-nél, a vasipari ksz- ben, a Tiszántúli Talajjavító Vállalatnál. Több munkahelyen viszont a 20—10 százalékot sem éri el a szervezettség. A városban hat és fél ezer lakás Van, ezeknek 75 százaléka biztosított. Lényegesen rosszabb az arány a CASCO-nál ; a jelenleg nyilvántartott 1250 személygépkocsinak még a fele sem rendelkezik CASCO-val. A lakossági károkra az elmúlt évben magasabb összeget fizetett ki a biztosító, ■ mint tavalyelőtt. 1081 esetben, összesen egymillió 226 ezer forintot térített a lakossági károkra a pénzintézmény; a legmagasabb összegeket 30—40 ezer forintos tételekben személybiztosítás alapján fizették. A mezőgazdasági nagyüzemeket tavaly nem érte súlyosabb elemi kár, ilyen címen összesen 1 850 ezer forintot fizetett 1977-ben szarvasi mezőgazdasági üzemeknek a biztosí- ! tó. A városban általában nem megfelelő a biztosítási és önsegélyező csoportok intéző bizottságainak tevékenysége. A legtöbb intéző bizottság alkalomszerűen, ötletszerűen tevékenykedik, a rendelkezésükre álló segélyeket nem kellően megalapozottan osztják szét, vagy egyáltalán szét sem osztják. Kinyitom, becsukom tervek Minden csoda három napig tart, idézzük a szólásmondást, és sokszor nem alaptalanul. Emlékszünk rá, az év elején mennyit beszéltünk a szeszes italok forgalmazását korlátozó rendeletről, annak visszásságairól. Valaki némi humorral megjegyezte: alázott tilalom ez, hiszen a rendelkezés lehetőséget ad a kiskapuk kitárására. Az élet a kétkedőket igazolta. A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari és idegenforgalmi főosztálya irányelveket adott ki, amelyek meghatározzák a követhető üzletpolitikát. Azt ajánlják — többek között —, hogy a nyitva tartási idő reggeli csökkentése csak olyan italboltoknál, kocsmáknál helyénvaló, ahol az üzlet technikailag nem alkalmas tej, kakaó, péksütemény, stb. árusítására. Természetesen ezek csak lehetőségek, amelyet vagy megszívlelnek a vállalatoknál, szövetkezeteknél, vagy sem. Érdemes felfigyelni arra, hogy egy vállalaton belül is mennyire szélsőséges ez a kinyitom, becsukom szemlélet. Békéscsabán a nagy forgalmú Szarvasi úton levő Kékmacska kisvendéglő délelőtt 9 óráig zárva tart. Pedig indokolt lenne, hogy a munkába igyekvők, a városba érkező autósok megfelelő reggelihez jussanak. Ugyanakkor jó példaként lehet említeni az orosházi halász- csárdát, amely már 9 óra előtt is kínál különféle hideg és meleg ételeket, üdítő italokat. Nem árulunk el titkot, ha azt mondjuk: a kondorosi csárdában a kora reggeli órákban is hozzá lehet jutni a szeszes italokhoz. Egyszerűen „felcseréltek” két üzletet. A rendelet ugyanis lehetőséget ad arra: a főközlekedési utak mellett ki lehet jelölni olyan vendéglátóipari egységet, amelyik 9 óra előtt is árulhat bort, sört, pálinkát. Mivel Kondoroson ezen az útvonalon csak egy kisebb büfé van, átengedték a szesz 9 óra előtti árusításának jogát a csárdának. £s mindezt a községi tanács szakigazgatási szervének az engedélyével tették, idegenforgalmi érdekekre hivatkozva. Nem kétséges, hogy ez a jobbik megoldás, a vita csak azon lehet; egyáltalán szükséges-e, hogy Kondoroson hétköznap délelőtt 9 óra előtt is lehessen szeszes italt kapni, akár a betyárcsárdában, akár másutt? Ugyancsak megkérdőjelezhető: helyes volt-e Gyulán nyolc, zömében harmadosztályú vendéglátóipari üzletet kijelölni reggeli szeszárusításra az év valamennyi napján? Az igazság az: könnyen nyílnak a kiskapuk, s ezt sokan ki is használják. Mint például az utasellátó vállalat. Idézzük a rendeletet: „A vasútállomáson, a hajóállomáson, valamint az autóbusz-pályaudvaron levő üzlet — az étterem (vendéglő) kivételével — égetett szeszes italt nem értékesíthet.” Mit tettek erre a gyulai és az orosházi vasútállomáson? Az étterem szomszédságában levő talponállóba betettek néhány asztalt — a könyöklőket is ottfelejtve —, s a helyiséget kikiáltották az étterem részének. Most már semmi akadálya nincs annak, hogy korlátlanul mérjék a tömény italokat. Persze, megpróbálják rábírni a vendégeket arra, hogy leüljenek, kevés sikerrel. Amikor mindezt szóvá tették a szakszervezet társadalmi ellenőrei, a szolnoki területi központtól olyan választ kaptak, miszerint idő kell ahhoz, míg az emberek megszokják az új rendet. Ezekután csak egy dolgot kell tisztázni: lassan fél év telik el a miniszteri rendelet hatályba lépése óta, és még mindig nem csukták be az ügyeskedők előtt azokat a csábos kiskapukat. Vajon miért? Seres Sándor Bátor katonák (Folytatás az 1. oldalról) BERUHÁZÁS A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyi teljesítések az első negyedévben jóval meghaladták az egy évvel korábbi összeget. A népgazdasági szempontból is jelentős Gyulai Húskombinát kivitelezése az idén a befejező szakaszához érkezett. Erre a létesítményre a beruházás kezdetétől ez év március 31- ig csaknem 900 millió forintot fordítottak, ebből az első negyedévben 60 milliót. Jelenleg a próbaüzemelés folyik, s várható, hogy az eredeti előirányzatnál fél évvel előbb (június 30-án) üzembe helyezik az új termelőkapacitásokat. A megye tanácsai 1978- ban 634 millió forint beruházási előirányzattal rendelkeznek, amelynek háromnegyed részét a települések közvetlen célú fejlesztéseire kívánják felhasználni. A ta" nácsi fejlesztési alap első negyedévi bevételei meghaladták az egy évvel korábbit, a felhasználás azonban jóval alatta marad az 1977. első negyedévinek. IPAR — ÉPÍTŐIPAR A megye szocialista iparában az első negyedévben átlagosan 57 370 főt foglalkoztattak, 1,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Egy foglalkoztatott átlagosan 4,2 százalékkal termelt többet, mint 1977 első három hónapjában. A termelékenység emelkedésének és a kismértékű létszámbővülésnek az együttes eredményeként az ipari termelés volumene 6,1 százalékkal nőtt. A termelés időbeli változása iparfőcsoportonként, illetve szektoronként eléggé differenciált. Az 1978. I. negyedévi termelés az 1977. I. negyedévi %-ában Nehéziparban 102,4 Könnyűiparban 98,7. Egyéb iparban 117,9 Élelmiszeriparban 116,4 Állami iparban összesen 105,3 Szövetkezeti iparban 109,1 Szocialista iparban összesen 106,1 A termelés alakulása ősz* szességében (tehát eltekintve az egyedi üzemi vagy termékbeli esetektől) megfelelt a piaci helyzetnek, mivel az értékesítés a termelésnél is jobban (8,6 százalékkal) emelkedett. Bizonyos mértékű változás következett be azonban az értékesítés irányaiban. A külkereskedelmi eladás 4,2 százalékkal emelkedett — ezen belül a vállalatoké 6 százalékkal nőtt, a szövetkezeteké valamelyest visszaesett -r-, tehát az értékesítés a belföldi ellátás javára tolódott el. A szocialista ipar egészében pl. a kis- és nagykereskedelem részére 4 százalékkal nagyobb, a külkereskedelem részére pedig 2 százalékkal kisebb arányban teljesítettek eladást az összes értékesítés* bői, mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozású dolgozók havi átlagbére — a műszakpótlékok emelésének hatására is — jelentékenyen (12 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbi béreket. A megyei székhelyű szocialista építőipar az 1978. évre 1 milliárd 308 millió forint termelést irányzott elő, amelynek teljesítése esetén biztosítva lesz a már említett tervezett fejlődés. Az éves előirányzatnak az első negyedévben mintegy egyhatodát teljesítették, s ez kb. 3 százalékkal kevesebb volt az 1977 első negyedévi termelésnél. Az éves termelési előirányzatnak március 31-ig 61 százalékát kötötték le szerződésekkel. A megyei székhelyű állami építőipar az év egészére valamivel több, mint 1000 lakás építését irányozta elő, ebből az első negyedévben 56"ot adtak át a megrendelőknek. (A megye 1978. évi előirányzata egyébként 3000 lakás felépítése, amelynek kivitelezésében a szövetkezeti- és magánépítőipar, valamint megyén kívüli szervezetek is részt vesznek.) A megyei székhelyű szocialista építőiparban az első negyedévben átlagosan 5320 főt foglalkoztattak, 2 százalékkal többet, mint egy evvel ezelőtt. A fizikai foglalkozású dolgozók átlagos havi bére 6 százalékkal emelkedett egy év alatt. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági tevékenységet az első negyedévben a tavaszi munkák megkezdése mellett az állattenyésztés fejlesztése és az áruértékesítés jellemezte leginkább. A megye állatállománya összességében és ágazatonként az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően alakult, s jó alapot biztosít a további feladatok teljesítéséhez. A szarvas- marha- és a sertésállomány nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. eo n • >> . >> SS.8* .8® 9» <2 © oe 0 g S53 S Ebből: tehén rl'd (előhasi üszővel) 48.6 48,7 Sertés összesen 913.8 919,0 Ebből: koca -lelőhasivalt 72.4 75.0 teionasivai) /6>4 »d»u Kedvezően alakult a tejtermelés is. .1977 .évben 12 százalékkal több tejet termeltek. mint egy évvel korábban. Az egy tehénre jutó tejhozam — megyei átlagban — az 1976. évi 2820 literről, 1977-ben 3190 literre emelkedett. A sertésállományon belüli, több mint 8 százalékos kocaarány jó biztosítéka az állomány további cialist_a építőiparban az első növekedésének. Fejlődött a juh- és a baromfitenyésztés is. Az év első negyedében a mezőgazdasági üzemek és a lakosság a fontosabb vágóállatokból és állati eredetű termékekből együttesen 12 százalékkal többet értékesítettek, mint 1977 első három hónapjában. Az értékesített ^ ® 5 . • 'tí termékek ^ g ^ mennyisége S § P So So Vágómarha, tonna 3 708 100,5 Vágósertés, tonna 19 453 128,3 Vágóbaromfi, tonna 5 420 113,5 Tehéntej, hl 222 161 111,6 Tyúktojás, 1000 db 44 122 88,7 Az elmúlt évi kedvező terméseredmények alapján az első negyedévben jobb volt a zöldség-, gyümölcsellátás, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az állami gazdaságokban 8900, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 36 900 fő volt, előbbi szektorban kismértékben emelkedett, az utóbbiban kb. 3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A fizikai foglalkozású dolgozók havi átlagbére az állami gazdaságoknál 9,5, a szövetkezeteknél 11,0 százalékkal emelkedett, az 1977 első negyedéhez hasonlítva. NÉPESSÉG — NÉPMOZGALOM 1977-ben a népesség változását befolyásoló tényezők úgy alakultak, hogy a megye lakónépessége egy év alatt nem változott: az év elején kereken 433 000 fő volt. A múlt évben a megyében 6768 gyermek született, s 5915-en haltak meg. A születések száma 9, a halálozásoké 3 százalékkal volt kevesebb az 1976. évinél. 1977-ben 3600 házasságot kötöttek a megyében, ez 6 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Kedvezőtlen, hogy a természetes szaporodás az utóbbi két évben ismét csökkenő irányzatú. PÉNZ- ÉS ÁRUFORGALOM A lakosság főbb forrásokból (pl. munkabér, árueladás, társadalmi juttatásból) származó pénzbevétele 8,5 százalékkal emelkedett. A lakossági takarékbetétek összege március végén meghaladta a 4 milliárd forin- to't, s 17 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A 3,4 milliárd forint hitelállomány az előbbinél valamivel kisebb mértékben, 15 százalékkal haladta meg az 1977 március végi összeget. A megye kiskereskedelmi forgalma (melynek döntő része lakossági vásárlás), az első három hónapban csaknem elérte a 2,5 milliárd forintot: folyóáron 12, változatlan áron számítva 8 százalékkal haladta meg az 1977 első negyedévit. A korábbi évek elejéhez viszonyítva idén a ruházati cikkek forgalma is dinamikusan emelkedett. A kiskereskedelem fa dS 1978. I. n. évi «© . *C5 M ia forgalma, rfolyóáron 1 S» > Bolti élelmiszerek 673 113,8 Vendéglátás 314 102,6 Ruházati cikket 338 110,5 Vegyes Iparcikkek 1 161 114,8 összesen 2 486 112,3 A vegyes iparcikkek között az átlagosnál jobban növelték a vásárlást mosógépből — különösen az automatából — személygépkocsiból. színes televízióból és egyes építőanyagokból (pl. cementből, mészből.) ' A kereskedelem tovább növelte dolgozóinak számát, kb. 4 százalékkal, s az első negyedévben 14 680 főt foglalkoztatott. A fizikai dolgozók (pl. bolti, vendéglátói eladók) havi átlagbére — a műszakpótlékemelés hatására is — 12 százalékkal emelkedett 1977 első negyedévéhez viszonyítva. A bérek ilyen mértékű növekedése az utóbbi években a kereskedelemre nem volt jellemző. LAKÁSHELYZET — KÖZMŰELLÁTÁS E fejezetben visszatérünk egyes 1977. évi éves (végleges) adatok ismertetésére. A megyében az elmúlt évben összesen 3268 lakást építettek. Különböző okok (avulás1, szanálás stb.) miatt 1280 lakást szüntettek meg. Végső soron a lakásállomány egy év alatt valamivel több, mint egy százalékkal emelkedett, s száma az év elején kereken 161 000 volt. Mivel a népesség száma nem változott, a lakáshelyzet mennyiségi szempontból kissé javult. Minőségi szempontból — az új lakások révén — természetesen jelentősebb a javulás. A lakáshelyzetnél jobban fejlődött a lakosság kommunális ellátottsága. Mind a városokban, mind a községekben bővítették a víz-, gáz-, és csatornahálózatot, emelkedett a bekapcsolt lakások aránya. Az év végén a közüzemi vízhálózatba összesen 73 300 lakás, a közüzemi csatornahálózatba 15 300 lakás volt bekapcsolva, arányuk 45,4, illetve 9,5 százalékos. Előbbi valamivel magasabb az országos átlagnál, utóbbi azonban jóval alacsonyabb annál. A megyében 12 540 lakásban vezetékes gázt használnak, számuk egy év alatt 13 százalékkal emelkedett. Az 1977-ben épített új lakások 31 százalékába gázvezetéket szereltek be. A kommunális ellátás fokozott javítását segítette elő, hogy a tanácsok 1977-ben a nem anyagi jellegű fejlesztésekre 657 millió forintot fordítottak; 47 százalékkal többet, mint 1976-ban. Geszt községi pártvezetősége és a községi tanács végrehajtó bizottsága a napokban együttes koordinációs ülést tartott, amelyen megjelent a község párt- és tanácsi vezetése, valamint mindazon intézmények vezetői, amelyek nem tartoznak a községi tanács közvetlen vezetése alá. A tanács elnöke előterjesztést tett Geszt jelenlegi gaz-« daságpolitikai feladatainak teljesítéséről, s jövőbeni célkitűzéseiről. A felszólalások alapján tudomásul vették a további intézkedési terveKet annak érdekében, hogy javuljon a község áruellátása, a szolgáltatás, ezen belül is a női és férfifodrászat színvonala. A közelmúlt tűzesetei közül több alkalommal katonák akadályozták meg a jelentősebb tűzkárok keletkezését. Bátor magatartásukról, tettrekészségükről tanúskodnak az alábbi esetek is. Hegyi István honvéd jutalomkirándulás közben a 6. számú főútvonalon közlekedő autóbusz ablakából vette észté a rácalmási vasútállomás közelében égő házat. Huszonnégy társával azonnal a helyszínre sietett, s még a dunaújvárosi tűzoltók megérkezése előtt mintegy százezer forintnyi értéket me.i- tettek meg a pusztulástól. Csongrádon a Juszt Gyula utca 42. szám alatt élő özvegy Zsámbéki Zoltánná lángba borult házát a közeli alakulat ügyeletes alegysége mentette meg a teljes leégéstől. A katonák emellett nyolcvanezer forintnyi értékű vagyontárgyat hordtak ki a lángoló helyiségekből. Tevékenységüket jelentősen nehezítette, hogy a városi tűzoltóság gépjárműve nem vehetett részt az oltásban. Helytállásukért a városi tanács elnöke is köszönetét mondott. (KT) ^ ^ ^ ^ Gy kly vL Uy vly Uy ^ Uy vly üy v(y Uy \±s vL Gy ^ Gy Uy >Jy ^ ^ ^ 'p 'T* 'T' 'p 'p ™ M' 7p /p íp n' ™ /p /p 7«' ?p 7p W ?p ?p /p <T* 'p A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz-ben holland—magyar kooperációs megállapodás alapján foglalkoznak tulipánhagyma-termesztéssel. A szövetkezet az idén tavasszal szabadföldi kertészetében több mint kétmillió szál tulipánt nevel szaporításra, holland hagymákból (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS)
