Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. május 11., csütörtök NÉPÚJSÁG 'S. Tiszta árok Bánszky János békéscsabai olvasónk a város köztiszta­sága érdekében emel szót. Mint írja, a szennyvízelveze- '•tő árkok tisztasága gyakran kifogásolható., Vannak azon­ban, akik házuk előtt lelkiis­meretesen takarítanak. „A Dózsa György út 37. szám alatt lakó 82 éves néni naponta kitakarítja a háza előtti árkot. Ez azért jelentős, mert itt buszmegálló van” — közli a levélíró. — „Jó lenne, ha a város lakói kita­karítanák házuk előtt a szennyvízelvezetőt.” . Zavarják a pihenőket Bartók Tamásné Békéscsa­báról a pósteleki tomapark- ba kiránduló, pihenni vágyó felnőttek és gyerekek nevé­ben írt. .^Póstelek kedves ki­rándulóhely lenne, ha néhá- nyan nem produkálnák ma­gukat éppen itt. Azokról a fiatal fiúkról van szó, akik semmibe veszik a park be­járatánál elhelyezett behaj­tani tilos táblát, és a kastély környékén, vagy a tornasze­rek között motoroznak. Mindezt tapasztaltam, ahány­szor csak kint jártam. Gon­dolom, néhány vasárnapi el­lenőrzés visszariasztaná a parkban motorozókat.” Társadalmi munkában a szocialista brigád Nátor János szeghalmi ol­vasónk arról ír, hogy a kö­zelmúltban a nagyközségben a Hazafias Népfront és a ta­nács környezetvédelmi hetet tartott. A község lakossága jelentős társadalmi munkát végzett. A postahivatal Zrí­nyi Ilona Szocialista Brigád­jának 15 tagja több mint hétezer forint értékű társa­dalmi munkát teljesített. Rendbehozták a postahivatal közelében levő parkot, a Vígh Matild Általános Isko­lánál lévő játszótér hintáit és a játékszereket. SZERKESSZEN VELÜNK! Miért kell fizetni? A napokban egy tartal­mas levél érkezett a járási és városi földhivataltól, Gyuláról. A levél tárgya: térképkészítési hozzájáru­lás. Egy csekk volt mellé­kelve, melyen 178 forint állt. Minden szomszéd ka­pott. Végül kiderült, hogy az egész község részesül ezekből a „csekkörömök­ből.” Ahogy átlagot számol­tam, minden háznak 2D0 forintot kell fizetni 90 napon belül a földhivatalnak. Va­jon miért? A mi udvarunk­ba senki sem jött mérni. A szüleim közvetlen mel­lettünk laknak, a házkert és az egész terület a mienk­kel azonos, nekik mégis 232 forintot kell fizetni. Tehát ezek a mérők vagy nem jár­tak erre, vagy ráfogták, hogy ennyi a földterület és ennyi a pénzbefizetés. Kérdezem, kinek van er­re a térképre szüksége? Kétegyházán több mint öt­ezren-laknak, s mintegy 1700 ház van. Tehát községszin­ten egy igen jelentős ösz- szegről van szó. Illő lett volna tájékoztatni a község lakosságát, hogy miért is kell fizetni. Nemcsak én, hanem mások is így vannak ezzel. Ottlakán Péterné, Kétegyháza Mennyibe kerül? Boldizsár Gyula, békés­csabai olvasónk arról ír, hogy a vasút dolgozói mint minden évben, most is igye­keznek az évi tüzelőjüket időben beszerezni. Igen nagy hiányosság az, hogy nem közlik a szénfajták kedvezményes árait. A tü­zelőt elosztó vállalatok tájé­koztatása sem elegendő: „Jó lenne, ha a szénfajták árait — kedvezményeseket és nem kedvezményeseket —, jól látható helyen és időben kifüggesztenék. Na­gyon kellemetlen az is, hogy kérdezősködünk és érdeklő­dünk. Sok esetben nem ka­punk olyan választ, amelyik kielégítő volna számunkra. A szénfajták árai mellett jó lenne, ha tájékoztatnának a vétel idejéről is. Ügy gon­doljuk, hogy ez megkönnyí­tené a vásárló, de az eladó munkáját is”. Köszönet az óvónőknek Április 25-én az orosházi Bajcsy-Zsilinszky úti óvodá­ban igen jól sikerült nyílt bemutatónapot tartottak — írta levelében Lövey Zoltán­ná, aki nemcsak a saját ne­vében, hanem a többi anyu­ka képviseletében mondott köszönetét a rendezvényért az óvónőknek. Mint tájékoz­tatott róla, délelőtt 9 órától tornaórára került sor, ami­kor a gyerekek ügyességi gyakorlatot is bemutattak. Ezután versmondás, színját­szás, éneklés következett, s amiről a szülők előtte nem is tudtak — ötletes ajándé­kokkal' az anyák napját is megünnepelték. Kisgyerekek, nagy tócsák Sok szó esik mostanában a Kazinczy út egyes részei­nek elhanyagoltságáról. Ol­vasónk, Mészáros Károly azt írja, igen sok kisgyerek jár a Kazinczy utcai 10-es számú Általános Iskolába. Az utca keleti oldaláról az északi oldalára gyalogát­kelőhelyen igyekeznek az apróságok. Ha esik az eső, azonnal megtelnek a göd­rök, mélyedések, és nehéz­kessé válik az átkelés. Az is gond, hogy az arra járó teherautók és személy- gépkocsik sokszor 70—80 ki­lométeres sebességgel halad­nak a forgalmas utakon. Szükséges lenne, hogy itt a csúcsforgalom ideje alatt sebességkorlátozást vezesse­nek be. Sürgős megoldásra vár az átkelőhelyek és az utak javítása is. „Ne csak papíron törődjenek velünk” Braun Márton gyomai ol­vasónk története minden bi­zonnyal nem egyedi. Figyel­meztető is lehet: a munka­helyek különösen tartsák szem előtt csökkent munka- képességű, fokozott testi-lel­ki érzékenységű dolgozóikat. „Hosszadalmas betegség után rokkantnyugdíjas let­tem. Két évig kaptam gyógykezelést, később rok­kantságom már nem érte el a megkívánt mértéket, ezért munkába kellett állnom. A munkahelyem, ahol koráb­ban művezető voltam, por­tás, vagy göngyölegfelújító munkakört ajánlott. Ezt nem fogadtam el, inkább új munkahelyet kerestem. A kenyérgyárban dolgozom, mint fűtő. Nincs panaszom az új munkahelyemre, ami­kor könnyebb munkát kér­tem, megadták. Rosszul esett azonban, hogy kizártak a szocialista brigádból, amelynek december 31-ig tagja voltam, azzal az in­dokkal, hogy már nem dol­gozom együtt a többiekkel. Kihagytak az év végi juta­lomból is. Nem az a 100 fo­rint fáj, bár 42 éves va­gyok, nős, két gyereket kell eltartanom. Minden fillérre szükségünk van. Sokat bete­geskedem, bizony kevés a táppénz. Amikor a CSÉB- biztosításomra több mint egyhónapos betegség után segélyt kértem, nem kaptam meg. Az ügyintéző szerint nem jár. Szeretnék valami szakmát tanulni, és .olyan munkakör­ben dolgozni, ami adottsá­gomnak, egészségi állapo­tomnak megfelel és nincs messze a lakóhelyemtől. Az üzemben folyik szakmun­kásképzés, de engem nem javasoltak. Azt hiszem a többi csökkent munkaképes­ségű nevében is kérhetem, hogy ne csak papíron tö­rődjenek velünk, hanem a valóságban is.” Miért nem intézkedik a kalauz? TILOS A TnHAUVMSf > Sz. Pálné Medgyesegyhá- záról küldött levelet szer­kesztőségünkbe. Azt íyja, hogy gyakran utazik Med- gyesegyházáról Békéscsabára vonattal. Sokszor előfordul, ogy az utasoknak nem jut ülőhely. Mégpedig azért, mert egyesek csomagjaikat, az ülőhelyre rakják. Az is a mindennapi látványok közé tartozik, hogy nemdohányzó kocsikban dohányoznak az utasok. Miért nem intézke­dik ilyenkor a kalauz? — kérdezi olvasónk. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Kovács Lajos, Gyoma: Írja meg pontos címét, ellenkező esetben panaszával nem tu­dunk foglalkozni. Nagy Lajosné, Geszt: Le­velében azt írja, hogy 1974- ben elvált a férjétől. A volt férjé később a bírói ítélet .el­lenére az ingóság egy részét értékesítette, s a pénzt nem helyezte letétbe. Ha a per­beli képviseletét pártfogó ügyvéd látta el, úgy ügyével ismét hozzá forduljon. Fekete József, Battonya: A régi május elsejékről szóló megemlékezését, s a termelő- szövetkezet fejlődését ismer­tető sorait köszönettel vettük.. Piriti Dezső, Békés: A ko­rábban szerkesztőségünkhöz küldött levelét a békési Vá­rosi Tanácshoz továbbítottuk. Felvetésével a tanács azon­ban nem tudott érdemben foglalkozni. Mégpedig azért, mert a városban sem állandó, sem ideiglenes lakosként a népesség-nyilvántartásban nem szerepel. B. Vince, Orosháza: Köz­érdekű bejelentését az oros­házi Városi Tanács megvizs­gálta. A Bajcsy-Zsilinszky út 4. szám alatti ingatlan álla­mi tulajdonba került. A vá­rosi tanács úgy tervezte, hogy az épületet könyvtárrá alakítja át. Az épület felújí­tása viszont nagyon sokba kerül. Az Orosháza és Vidé­ke ÁFÉSZ jelenleg raktár­nak használja. Az épület műemlékké való nyilvánítása szóba se jöhet. özv. Varga Pálné. Szarvas: írja meg a pontos címét és a panaszát is. Zoltán Ferenc, Almáska­marás: A 25 éves jubileumi jutalmával kapcsolatos pa­naszát kivizsgálásra elküld­tük a MEDOSZ Békés me­gyei bizottságához. Szűcs Ferenc, Orosháza: A bíróság előtt folyamatban le­vő ügyekkel nem foglalko­zunk. Ifj. Trubó András, Körös­újfalu: Ahogy levelében írja, múlt évben lépett ki a sar- kadi Építőipari Szövetkezet­ből. A 3300 forint értékű részjegyet a szövetkezet máig sem fizette vissza. Panaszát kivizsgálásra elküldtük a KISZÖV Békés megyei szö­vetségéhez Salát! Pál, Békéscsaba: A kőműves és az üvegező mun­kájáról nem tudunk véle­ményt mondani. Panaszát azonban továbbítottuk a Bé­késcsabai Városi Tanács ipa­ri osztályára. F. Pálné, Békéscsaba: Ese­te valóban elgondolkoztató. Bejelentésére a Szakszerve­zetek Békés megyei Tanácsa fog választ adni. Gy. András, Békés: A sza­badság megváltására csak ki­vételes esetekben kerülhet sor. Ha munkaviszonya év közben szűnt meg, szabadsá­gának a vállalatnál eltöltött időre jutó arányos részét, ha azt nem kapta meg, pénzben kérheti. Am ha munkaviszo­nya áthelyezéssel szűnt meg, a szahadság pénzbeni meg­váltására nincsen lehetőség. R. András, Békéscsaba : Pa­naszát a Pest megyei Tanács V. B. igazgatási osztálya meg­vizsgálta. Lakóházának meg­vételére sajnos nincs lehető­ség. Az állam ugyanis lakot­tan nem vásárolhat ingatlant. A bérleti jogviszonyt csak felmondással, illetőleg bírói ítélettel lehet megszüntetni. Albel Gyula, Orosháza: A szociális otthoni étkezéssel kapcsolatos panaszát kivizs­gálásra elküldtük az oroshá­zi tanács vb szociálpolitikai csoportjához. L. Katalin, Békéscsaba: A szakfordító és tolmácskép­zésről szóló 3/1974. (II. 6.) MM számú rendelet módosí­tásával kapcsolatban a Ma­gyar Közlönyben közzétett rendelkezésen kívül bővebb tájékoztatással nem szolgál­hatunk. Ezért kérését továb­bítottuk az Oktatási Minisz­tériumhoz. MIT MOND K JOGSZABÁLY? Csüllög Imréné, Gyula: A terhes, illetve szülő nőnek húsz heti szülési szabadság jár. A jogszabály szerint a szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt ki lehet adni. Ettől azonban kérelem­re el lehet tekinteni. Tehát van arra lehetőség, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülés után ve­gye igénybe. Természetesen csakis akkor, ha orvosi vé­lemény szerint a szülést megelőzően végzett munka nem veszélyezeti az egészsé­gét. Ha a szülés előtt a négy­heti szülési szabadságot azért nem vette igénybe, mert a szülés korábban következett be, a szülés előtt igénybe nem vett szabadság is a szü­lés után jár. A szülési sza- badiság idejére terhességi­gyermekágyi segély illeti meg. A szülési szabadságnak arra a tartamára viszont, amelyre a teljes keresetét megkapta, a terhességi-gyer- niekágyi segély nem illeti még. Ha pedig a keresetének csak egy részét kapta meg, csupán az elmaradt kereset után jár a terhességi-gyer­mekágyi segély. A segélynek azonban egyéb feltétele is van. Általános szabály az, hogy csak azt illeti meg, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt. S a biztosí­tás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését köve­tő 42 napon belül szült. A terhességi-gyermekágyi se­gély a napi átlagkeresetnek teljes össze akkor, ha a szü­lést megelőző két éven be­lül 270 napon át biztosított volt. Ha ennél kevesebb, de legalább 180 napi biztosítás­sal rendelkezik, a gyermek­ágyi segély a napi átlagke­reset 65 százaléka. A se­gélyt a biztosítás megléte alatt és megszűnése után a munkáltatónál működő tár­sadalombiztosítási kifizető- helytől kell igényelnie. Ha a munkáltatónál kifizetőhely nincs, az ellátást a munkál­tató székhelye szerint illeté­kes társadalombiztosítási igazgatóságtól kell igényelni. Anyasági segély akkor illeti meg, ha terhessége alatt leg­alább egyszer terhességi or­vosi vizsgálaton vett részt, s a társadalombiztosítási ellá­tásra jogosultságának az ide­je alatt, vagy annak meg­szűnését követő 180 napon belül szült. Ha a terhességi orvosi vizsgálaton négyszer vett részt, az anyasági segély összege gyermekenként 2500 forint. Molnár Sándorné, Körös- tarcsa: Levelében azt írja, hogy a kelenföldi KÖZÉRT- vállalatnál dolgozott. Idő­közben azonban felmondott, s a felmondását a vállalat elfogadta. Levelében többek között arról ír, hogy a mun­kakönyvét a vállalat csak egy hónap múlva küldte el. A munkakönyv jogtalan visszatartása miatt kérheti az elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, továb­bá más esetleges felmerült kárát. A vállalat viszont nem téríti meg a munka­bérnek és egyéb járandósá­goknak, valamint a kárnak azt a részét, amely máshon­nan megtérült, vagy kellő gondosság mellett megtérül­hetett volna. Ez vonatkozik arra is, ha a munkakönyv vagy az egyéb igazolások jogtalan visszatartása, vagy azokban történt helytelen bejegyzés akadályozta az új munkaviszony létesítésében. (Dr. Serédi) ♦

Next

/
Thumbnails
Contents