Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-11 / 109. szám

1978. május 11., csütörtök A VIT-mozaikjáték Az akadályverseny legnépszerűbb feladata az ebédfőzés Fotó: Szűcs László Az úttörők számára meg­hirdetett VIT-mozaikjáték megyei fordulóját a közel­múltban Orosházán rendez­ték meg. A vetélkedőre Bé­késcsabáról, Tótkomlósról, Szarvasról, Kondorosról, Battonyáról, és az orosházi csapatoktól érkeztek úttörők a játék színhelyére, az if­júsági házba. Először akadályversenyen vettek részt a pajtások, majd ezután került sor a vetél­kedőre. A változatos, izgal­mas akadályverseny legvi­dámabb feladata az ebédfő­zés volt. A vetélkedőn elméleti fel- készültségükről adtak szá­mot a csapatok. A kérdések két nagy téma, a XI. VIT és a CIMEA megalakulásának 21. évfordulója köré csopor­tosultak. A szoros verseny­ben végül is az orosházi Jó­zsef Attila úttörőcsapat őrse bizonyult a legjobbnak, el­sőségük jutalma egy csille­bérci táborozás. A második helyen a békéscsabai úttörő- versenyzők végeztek, az ő jutalmuk sportfelszerelés. Edzett Ifjúságért Orosházán az üveggyár, valamint a baromfifeldolgo­zó vállalat orosházi gyárá­nak Edzett Ifjúságért tö­megsport-koordinációs bi­zottsága az elmúlt hét végén városi sportnapot rendezett. A megmozduláson a rossz idő ellenére mintegy 400 fiatal vett részt; izgalmas mérkőzésekre került sor, ahol a következő eredmé­nyek születtek. A női kézi­Orosházi ÍG: Először kiváló Az egyesített Orosházi Ál­lami Gazdaság működésének közel egy évtizede alatt elő­ször, és a NOSZF tiszteleté­re tett kezdeményező válla­lásaik során elért eredmé­nyeiket figyelembe véve ér­demelte ki a megtisztelő „Kiváló Vállalat” kitünte­tést, amelyet dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár elismerő szavak kíséretében a közel­múltban adott át dr. Nász­tor Sándor igazgatónak, ezt követően pedig a kiváló munkát végzőknek miniszte­ri kitüntetéseket. Ezenkívül számos Kiváló Dolgozó ki­tüntetés és jutalom talált megérdemelten gazdára. Dr. Násztor Sándor igaz­gató tájékoztatott a gazda­ság 1977. évi munkájáról. Ennek során elmondta, hogy az előző gazdasági évhez vi­szonyítva a termelés 27 szá­zalékkal, az eredmény pedig több mint kétszeresére nőtt. Jelentős termelést valósítot­tak meg. Lényegesen javul­tak az eszközhatékonysági mutatók. A munka termelé­kenysége csaknem 30 száza­lékkal volt magasabb az elő­ző évinél. Az egy főre eső rendezvények az orosházi járásban A Vöröskereszt orosházi járási vezetősége május 8- án, a vöröskeresztes világ­nap alkalmából Csorváson rendezett járási szintű ün­nepséget. Itt Barna Pál, az MSZMP orosházi járási bi­zottságának első titkára tar­tott ünnepi megemlékezést. Ugyanezen a napon Oros­házán is hasonló rendez­vényre került sor a városi Vöröskereszt-vezetőség szék­házában. Az ünnepségen dr. Bondár András adjunktus mondott köszöntőt, majd többszörös véradókat tüntet­tek ki. A Többszörös Véradó kitüntetés arany fokozatát vehette át Onódi István, az Orosházi Szolgáltató Szövet­kezet elnöke, és Vastag Jó- zsefné, a szociális otthon dol­gozója. Több vöröskeresztes aktíva tárgyjutalomban ré­szesült. S végül még egy esemény, melyre a vöröskeresztes vi­lágnap alkalmából került sor Orosházán: az üveggyár­ban véradónapot tartottak, amelyen a gyár 270 dolgozó­ja nyújtotta karját önkéntes véradásra. Üdülés és jogsegély A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetből az elmúlt esztendőben 200-an üdülhet­tek a Balaton mellett telje­sen ingyen. A 200 nyaralóból 77 gyermek volt. Ugyanakkor 66 beutalót kapott a szövet­kezet, amelynek nagy része a gyógyvizek mellé szólt. Ezekből 15-öt nyugdíjasaik­nak biztosítottak. Idei ter­veik között szerepel, hogy a mátraszentlászlói üdülőjük­ben a nyáron már négy tur­nusban legalább 100 gyerme­ket nyaraltatnak. Tavaly csaknem 50 ezer forintot fizettek ki különbö­ző segélyekre, amelyekből 20 ezer forint szociális segély, több mint 10 ezer szülési, s mintegy 18 ezer forint há­zassági, illetve temetkezési segély volt. Az elmúlt esztendőben a szövetkezeti bizottság meg­bízásából megalakult a jog­segélyszolgálat is. Igaz, ne­hezen indult be, de a tava­lyi utolsó negyedévben már 23 dolgozójuk kereste fel, il­letve kapott orvoslást a pa­naszaira. Nyugdíjasok a Penza Klubban labdacsapatok közül a ruha­gyáriak szerezték meg a győzelmet, míg női fociban az üveggyári csapat végzett az első helyen. Az üveggyá­riak férfi kézilabdázói sem maradtak hátrább, mint a gyár női focistái. S végül, a férfi labdarúgócsapatok kö­zül a MEZŐGÉP Orosházi Gyárát képviselő együttes szerepelt a legeredménye­sebben. A Penza . Klub a közel­múltban tartotta összejöve­telét Békéscsabán, a Dózsa György úti ■ pártházban levő klubhelyiségében. A klub- foglalkozás házigazdája ez­úttal a békéscsabai tégla- és cserépipari vállalat MSZBT- tagcsoportja volt. A klub tagjai a vállalat tíz nyugdí­jasát látták vendégül, akik második világháborús emlé­keikről, a Vörös Hadsereggel való találkozásukról, hazánk felszabadulásáról és az újjá­építéssel kapcsolatos szemé­lyes élményeikről meséltek. Az elbeszélők között olyan is akadt, aki részt vett á par­tizánmozgalomban. Az iz­galmas élménybeszámolókat a fiatalabb klubtagok nagy érdeklődéssel hallgatták, hi­szen emberközelből szemlél­hették a világtörténelem nagy eseményeit. Mit tehet a munkás? : i az, ami bármilyen árut, bárhol és bár­mikor vonzóvá tehet a vevő szemében? Nos, első­sorban, kétségkívül a prak­tikusság, az, hogy valami­lyen igényt jól kielégít, az­után az elfogadható ár, to­vábbá a vonzó forma, a kellemes szín, a célszerű csomagolás. A korszerű nagyipari tömegtermelés kö­vetkezménye, hogy nap­jainkban általában több tu­cat egyazon rendeltetésű és egyaránt magas műszaki színvonalú termék található a piacokon. Ez oda veze­tett, hogy ma már az áru híre, ismertsége is a kelen­dőség fontos feltétele lett. A jó hírű áru biztosabban, jobb áron és nagyobb meny- nyiségben adható el. Ha viszont ezt a „jó hírt” alkotóelemeire bontjuk, rög­tön kiderül, hogy ennek legfőbb forrása talán nem is mindig a konstrukció vi­lágszínvonala, hanem sok­kal inkább a kivitel jó mi­nősége. Ez, ha utána gondo­lunk, érthető, hiszen, ha a világpiacon több azonos rendeltetésű és műszaki színvonalú termék is talál­ható, például hűtőszekrény, lemezjátszó, esztergapad, gépkocsi, borotvapenge stb., akkor ezek között a ver­senyt, nagy valószínűséggel elsősorban az döntheti el, hogy a tartós használatban melyiknek milyen a minő­sége. Ezt a tényt a mindennapi tapasztalatok sokasága is igazolhatja. Például, gondol­junk csak arra, hogy vajon mitől jó hírű és keresett a hazai üzletekben is a Wil­kinson borotvapenge, a FA desodor, a Philips lemezját­szó, a Bosch-licenc alapján gyártott hűtőszekrény. A termelőeszközök körében, valamennyi szakmában, ter­mészetesen hasonló lista ál­lítható össze. A versenyképes minőség persze több mindenen mú­lik: a konstrukció és a technológia korszerűségén, a szervezettségen, a jó nyers­anyagon- stb. E feltételek biztosítása a gyárak műsza­ki szakembereinek feladata. A feltételek kialakítása után viszont már minden a vég­rehajtáson, a munkások százezrein múlik: felkészült­ségükön, fegyelmezettségü­kön, szándékaikon, akaratu­kon. Hiába írja elő például a technológiai utasítás, hogy valamelyik részegységet há­rom ponton kell felforrasz­tani a keretre, ha a szere­lő — mert siet, vagy „ra­bolja” a normát, vagy mert siettetik — csak egy ponton forraszt. Vagy, ha például három perc az előírt szárí­tási idő (esetleg egy cipő­talpnál), azután mégis egy perc múlva továbbkerül a munkadarab a szalagon. Vagy, ha kézbe kap valaki egy alkatrészt az előző mun­kahelyről, s látja ugyan, hogy az nem tökéletes, vagy nem az előírások szerint ké­szült és mégis beépíti a be­rendezésbe. Vagy, ha 2 csa­vart jól, négyet pedig már csak tessék-lássék húznak meg valahol. Ezek az egyszer-egyszer előforduló, önmagukban ap­rónak látszó hanyagságok, külön-külön, talán nem is veszedelmesek.. Többnyire a mentség is megvan mind­egyikhez. Például késve jött az anyag a műhelybe a hó­nap vagy az év végén és hajrázni kellett, hogy telje­sítsék- a szállítási határidőt, ami ugyancsak * fontos fel­tétele az exportképességnek. Vagy: az is megeshet, hogy a munkások úgy érzik, ha a technológiai utasításokat pontról pontra betartanák, a „hideg vízre valót sem” ke­resnék meg. Vagy: idő kell, amíg az új gépet megszok­ja valaki, s amíg meg nem szokja, addig több hibát vét stb. Inkább vitatkozni kell te­hát a jobb normáért, szólni a rendes, idejében elvégzett kiszolgálásért a gépek mel­lett és így tovább, semmint a késedelmet, a vélt vagy valóságos anyagi megrövi­dülést a rossz norma miatt önkényes technológiai módo­sítással tegyék helyre, mun* ka közben, bárhol is. elenleg, mivel egyre több korszerű termék I és technológia kerül a hazai vállalatokhoz, las­san a legértékesebb brigád­vállalásnak számítható az, amelyben valahol a minő­ség védelmére határozzák el magukat az emberek. A mi­nőség javítása a műszakiak dolga : technológiával, gé­pekkel, munkafogásokkal stb., a minőség védelme vi­szont a munkások ügye. A minőséget elsősorban ők tudják megvédeni, ők képe­sek biztosítani a minőség stabilitását is, akiknek a kezén lényegében az összes gyártmány átmegy. Érdemes lenne persze minderre az eddiginél jobban gondolni a vállalatokon belüli bérezési, jutalmazási rendszerek ki­dolgozásánál is, hogy a leg­jobb, legfigyelmesebb mun­kásoknak, akik önmaguk ál­landó meósai is lehetnek, le­gyen is idejük minderre, úgy, hogy a jövedelmük se lássa a kárát. Gerencsér Ferenc Gyermekkardiológiis kongresszus Budapesten termelési érték pedig elérte a 420 ezer forintot. Ezek tet­ték lehetővé, hogy a szociál­politikai tervet 121 százalék­ra teljesíthették, és az átlag- bérszínvonal meghaladhatja egy főre jutóan a 39 ezer fo­rintot. Gondot fordítanak ar­ra, hogy a nők és a fiatal dolgozók munkakörülménye, anyagi és erkölcsi megbecsü­lése tovább javuljon, össze­gezve: az 1977. év valóban sikeres volt. Az eredmény a közös erő­feszítésből született. Az üze­mi pártvezetőség akcióprog­ramja alapján kidolgozott intézkedési tervek, a szak- szervezet, a KISZ tevékeny­sége, az üzemi demokrácia továbbfejlesztése volt az alapja az együttes cselekvés­nek. A szocialista brigádok pedig élenjáró szerepet vál­laltak és teljesítettek a ver­senymozgalmakban, a min­dennapi munkában. Kollek­tívánk véleménye, hogy a most elnyert kitüntető biza­lomnak ez évben is jó mun­kával akarunk megfelelni — fejezte be tájékoztatóját a gazdaság igazgatója. Hazánkban évente másfél ezer újszülött szívfejlődési rendellenességgel jön a vi­lágra. Közülük csak minden második éri meg az 1 éves kort. Szakmai körökben A hét elején megható ün­nepség színhelye volt a bé­késcsabai 636-os Kulich Gyu­la Ipari Szakmunkásképző Intézet. Rendkívüli ünnepi tantestületi értekezlet kere­tében köszöntötték a kollé­gák, a megyei tanács műve­lődésügyi osztály képviselői Csányi Béla nyugalmazott szakfelügyelőt, az iskola ta­nárát születésének 70. év­fordulója alkalmából. A lelkiismeretességéről, derűs optimizmusáról ismert Csányi Béla 1935-ben került az iskolába, s ma is, nyugdí­jas óraadóként, fáradhatat­lanul végzi oktató-nevelő munkáját. Az ünnepségen (képünkön), dr. Becsei Jó­zsef, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályvezetője jó­kívánságok kíséretében át­nyújtotta Csányi Bélának a „Munkaügyi Miniszter Di­csérete” kitüntetést, hosszú évtizedeken végzett kiváló pedagógusi munkája elisme­réseként. Ezt követően az iskola ; igazgatója, Baukó Mihály S köszöntötte a tantestület ne- | vében az ünnepeltet, majd ! felolvasta a volt tanítvá- S nyoktól érkezett köszöntő s táviratot. Fotó: Gál Edit S Major famás és Marton Endre kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Major Tamás kivá­ló művésznek, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas fő­rendezőjének, nyugállomány­ba vonulás^ alkalmából, több évtizedes munkásmoz­galmi tevékenysége és művé­szi munkássága elismerésé­ül a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitünte­tést adományozta. Marton Endre, kiváló művésznek a Nemzeti Színház Kossuth- díjas igazgatójának, nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból, több évtizedes művészi .munkássága elismeréséül szintén a Szocialista Magyar- országért Érdemrend kitün­tetést adományozta az Elnö­ki Tanács. A kitüntetéseket Pozsgay Imre, kulturális miniszter adta át. ezért is kíséri nagy érdeklő­dés az európai gyermekkar­diológus társaságnak szer­dán, a Nemzeti Galéria bu­davári előadótermében meg­kezdődött XVI. nemzetközi kongresszusát. A háromnapos tudományos tanácskozáson — amelyet a tekintélyes nemzetközi or­vosszervezet másfél évtizedes fennállása óta először tarta­nak meg hazánkban — 24 ország több mint 200 szak­embere vitatja meg a témá­val kapcsolatos nemzetközi kutatómunka és a legmoder­nebb belgyógyászati-szívse­bészeti eljárások eredménye­it, tapasztalatait. A tanács­kozás homlokterében a cse­csemők veleszületett szív­fejlődési rendellenességei állnak. Emellett külön elő­adások hangzanak el a reu­más láz néven ismert, bak­teriális fertőzés okozta szív- betegségről. A kongresszus legnagyobb érdeklődéssel várt előadását a neves fran­cia szívsebész, Fontán pro­fesszor tartja, aki a nyilvá­nosság előtt először számol be az általa kidolgozott új szívsebészeti eljárásról, amellyel egy. — eddig min­den esetben halálos kimene­telű — szívbillentyű-elzáró­dást sikerült gyógyíthatóvá tennie.

Next

/
Thumbnails
Contents