Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

1978. május 10., szerda Bucsai tavasz — gondokkal szó gyerekek hancúrozásán. Évente 35—40 jelentkezést kell hely hiányában elutasí­tani. Most 56 gyermeket tu­dunk felvenni, de legalább 100 személyesre kellene bő­víteni, hogy minden, gyer­mek óvodai ellátást kapjon. Ez óvatos becslések szerint is, három és fél millió fo­rintba kerülne, honnan ve­gyünk enilyi pénzt? — tár­ja szét a karját. Ehhez már a megye segítsége kel­lene. Nehogy azt higgye, ölbetett kézzel várjuk a Tavaszi napfény ragyog a bucsai tanácsháza előtti té­ren, ahol a most épülő KRESZ-parkban óvodások futkároznak, mint a szaba­don eresztett kiscsikók. Ro­hangálnak, kacagnak, az óvónénik pedig jólesően fi­gyelik a játszó csöppsége­ket, akik önfeledten élvezik a verőfényt, a tavaszi lan­gyos levegőt. A két idő­sebb férfi is — akik a gyo­mot kapálják a kertben — megáll egy pillanatra, ka­panyélre támaszkodva, ab­bahagyva a munkát. - Sze­met gyönyörködtető, szívet melengető a látvány. A tanácsházán Nyilas Pé­ter tanácselnök számára nem ilyen felhőtlen ez a ta­vaszi nap. Gondok árnyékol­ják be az arcát. — A gáz. Gázos a vizünk. Az idén újabb 100 házba kötik be a törpevízmű-háló- zatot, ezzel összesen 341 la­kásba jut el a jó ivóvíz. He­lyesebben csak az udvarba, mert a házakba egyelőre nem engedik -bevezetni. Így pedig mit ér, ha a vizet a fürdőszobás házakba az udvarból kell behordani, kányhán melegíteni. Mérgelődik, mintha lát­hatatlan, megfoghatatlan el­lenséggel hadakozna. Lát­szik rajta, hogy ez nem is akármilyen kis gond, a baj az ő vállát nyomja legin­kább. Hányszor állítják meg az utcán, Péter — vagy éppen tanácselnök elvtárs, kivel milyen a viszonya —, csináljatok már valamit ez­zel a gázos vízzel! Hiszen csinálna ő, de hát nem lot­tómilliomos, hogy a zsebé­be nyúljon, és kivágjon az asztalra 300 ezer forintot. Ennyibe kerül ugyanis egy gázleválasztó berendezés. Szívesen megtenné ha ez rajta múlna. — Van a vízműtársulat­nak erre a célra keservesen megtakarított 100 ezer fo­rintja. Számítottunk arra, hogy a TIVIZIG, meg a Bé­kés megyei Víz- és Csator­namű Vállalat megtoldja ezt 100 ezer forinttal, akkor már a fejünk se fájna. Mert van itt víz bőven, naponta 400 köbmétert ad az egyik kút, a jelenlegi igényeket képes kielégíteni. Tavaly a legmelegebb nyári napon 386 köbméter víz fogyott el. Igaz, nemcsak főzésre, fürdésre használják, a vete- ményt is a kerti csapból lo­csolják. Ha több vízre len­ne szükség, akkor sem es­nénk kétségbe, hiszen van Munka közben jól esik egy kis pihenés a parkban Fotó: Béla Ottó egy másik kutunk is, amit bármikor be lehet kapcsolni a hálózatba. Ezzel 5—600 köbméterre növelhetnénk a teljesítményt. Ügy gon­doljuk, hosszú ideig nem lesz gondunk vele. Nem úgy, mint az óvodásokkal — pihen meg a szeme az ab­lakon keresztül jól idelát­pénzt Jól tudjuk mennyi helye van annak. Máshol is vanak hasonló problémák, de mindenkinek a saját a legfájóbb, legégetőbb. Ne­hogy „panasznapnak” vegye az egészet, de jól esik vala­kinek kiönteni az emberben felgyülemlett gondokat. A bölcsődében 20 apróságot A gyerekek számára ez a tavasz is csak boldogságot hoz tudunk fogadni, s csak a gyes-nek köszönhetjük, hogy itt még nem szorít a cipő úgy, mint az óvodánál. A tanácsházával szemben van a községi pártvezetőség irodája. A titkár, Jelen Já­nos is osztozik a tanácsel­nök gondjaiban. — Egyebet sajnos nem tu­dunk tenni, mint várni. Nem beletörődés akar ez leni, de hát reálisan kell felmérni a helyzetet. Ez az állapot azt is jelenti, hogy nálunk is a lehetőségek előtt járnak az igények. Nem rossz ez az egészsé­ges türelmetlenség, de csín­ján kell vele bánni, az em­berek többsége meg is érti, hogy pénzen múlik sok minden, amiből viszont se­hol sincsen elegendő. A másik irodában szapo­rán kattog az írógép. Ba­lázs Imre pedagógus, a párt­vezetőség agitációs-propa- ganda felelőse diktál le egy beszámolót, amit a közel­múltban vitatott meg a pártvezetőség. A társadalmi ünnepségek jelenlegi hely­zetét elezmi. Ebben a falu­ban valamikor nagy befo­lyással bírt az egyház és ezért volt hosszú ideig ide­genkedés a formájában és tartalmában is újszerű tár­sadalmi ünnepségektől. Az utóbbi években döntő for­dulat következett be. Kü­lönösen az utóbbi két esz­tendőben nőtt egyre job­ban az igény a társadalmi ünnepségek iránt. Ebben bizonyára nagy szerepe volt annak a céltudatos és most már nyilvánvalóan haté­kony felvilágosító munká­nak., amit a párttagok, a KISZ-es fiatalok végeztek a községben. * * * Ragyog a napsugár, han­gosan csivitelnek a gyere­kek a játszótéren, mint a szállni tanuló fecskefiókák. Visszavonhatatlanul itt a tavasz, még ha tagadhatat­lanul is gondokkal teli ez ebben a községben. De mi­lyen másféle gondok ezek, mint mondjuk a 30 évvel ezelőttiek !... Mi a MAPRJAL? A közelmúltban megala­kult az orosz nyelv- és iroda­lomtanárok nemzetközi szö­vetsége (MAPRJAL) magyar szekciójának Békés megyei tagozata. Ennek vezetésével a megyei pártbizottság és a tanács művelődésügyi osztá­lya Ondrik Istvánné közép­iskolai szakfelügyelőt bízta meg, aki az alakuló ülésen ismertette a MAPRJAL cél­jait, feladatait és az eddigi tevékenységét. Mint mondotta, az orosz nyelv- és irodalomtanárok szövetségét 1967 szeptembe­rében 25 ország küldötteinek részvételével Párizsban hoz­ták létre. Tíz évvel ezelőtt már több mint 80 országban tanították iskolai tantárgy­ként az orosz nyelvet, s ma már az öt világrész 90 ál­lamában működnek MAPR- JAL-szekciók. Ezeknek az a céljuk, hogy az orosz nyel­vet és irodalmat oktató ta­nárok munkáját összehan­golják, tudásuk elmélyítése végett megszervezzék to­vábbképzésüket. A magyarországi szekció 1973 máciusában alakult meg, Suara Róbert elnökle­tével, és kétirányú tevékeny­séget folytatott. Egyrészt: megkezdte a megyei tagoza­tok szervezését, másrészt : közreműködött a hazai és a külföldi tudományos tanács­kozások előkészítésében, és segítette. azok munkáját. Páldául 1973-ban Szegeden russzisztikai napokat tartot­tak; és két évvel később Bu­dapesten a magyar—orosz, illetve a magyar—ukrán iro­dalmi kapcsolatokról konfe­renciát; Az orosz nyelv ok­tatása a finnugor népeknél címmel pedig szimpoziont rendeztek. A MAPRJAL várnai és varsói kongresszusa, vala­mint a moszkvai Lomono­szov Egyetemen összehívott tanácskozása előmozdította a magyar szekció nemzetkö­zi tevékenységét, és igazol­ta a hazánkban végzett tudo­mányos kutatómunka magas színvonalát. A Békésben működő orosz szakos pedagó­gusok — tagozat híján — keveset tudtak a MAPRJAL munkájáról, és ezért sem számíthattak egymás segíté­sére. Most a megyei szekció lét­rehozása után nagyobb lehe­tőség kínálkozik arra, hogy javuljon az orosz nyelv- és irodalomtanítás színvonala az iskolákon belül és kívül is. A társadalmi tudatformá­lásban releváns szerepet ját­szik az orosz és a szovjet irodalmi, zenei, képzőművé­szeti alkotások megismerte­tése és népszerűsítése. A tagozat ügyvezető el­nöksége célul tűzte maga elé, hogy a megye orosztaná- rainak tevékenységét koor­dinálja, valamint a párt-, az állami és társadalmi szer­vekkel szorosan együttmű­ködve előmozdítsa az okta­tás hatékonyságának növelé­sére irányuló törekvéseket. Az elnökség tagjai négy konkrét feladatot jelöltek meg: segítik az oktatásmód­szertani munkát; támogatják az orosz filológiai és meto­dikai kutatásokat; részt vesznek az orosz és a szov­jet irodalmi ismeretterjesz­tésben, valamint az egyéb szervezési kérdések megoldá­sában. Ennek érdekében fo­lyamatossá kívánják tenni a tanárok nyelvi továbbképzé­sét. Mivel a külföldi nyelv- gyakorlatokra csak korláto­zott számban Utazhatnak pe­dagógusok, ezért részükre megyén belül szerveznek társalgási köröket. Békéscsa­bán és Szarvason meg lehet oldani, hogy e foglalkozáso­kat orosz anyanyelvűek ve­zessék. A többi településen pedig azokat a fiatal nevelő­ket kérik fel az irányításra, akik egy-két évet a Szovjet­unióban tanultak. Még az idén hozzáfognak az említett két városban, va­lamint Orosházán, Békésen és Gyulán (esetleg Gyomán is) a társalgási klubok szer­vezéséhez. Jelentős előrelépés mutat­kozna az oktatásmódszertani munka színvonalának eme­lésében, ha sikerülne megva­lósítani a Csongrád megyei tagozattal való együttműkö­dést. Az előadásokat a TIT- tel közösen rendeznék. Cél­juknak tekintik a Gorkij nyelviskola megyei tagozatá­nak létrehozását is. A megyei MAPRJAL-tag- ság szervezése 1978 végére befejeződik. A megye orosz szakos tanárainak létszámá­hoz viszonyítva eddig keve­sen küldték be jelentkezési lapjukat. Az adatokra az el­nökségnek azért Van szüksé­ge. hogy felmérje: kinek mi az érdeklődési területe; ki mikor vett részt szovjetunió­beli továbbképzésen és így tovább. A tagozat fő célja össze­hangolni az orosz nyelv- és irodalomoktatással, az isme­retterjesztéssel és a szovjet kultúra népszerűsítésével foglalkozó pedagógusok és szakemberek munkáját, s ugyanakkor gondoskodik rendszeres továbbképzésük­ről is. —y—n Divaványa Harminchárom év után az első új kereskedelmi egység Az új ABC, fölötte a nagyközségi tanács két szolgálati laká­sával Hűvös, esős idő köszön­tött Dévaványára május 2-án, és mégis nagyon sokan várták a délelőtti 11 órát, az új ABC élelmiszer-áruház megnyitását. És amikor úgy fogalmazunk, hogy e nagy­község életében nagy nap volt ez, akkor mélységesen igazat mondunk. Ugyanis a felszabadulás óta csak most jutott el az ÁFÉSZ oda, hogy új és igazán korszerű kereskedelmi egység épül­jön. Erről beszélt Havancsák Ferenc, a szövetkezet elnöke és ezt mondta Molnár Ist­ván, Dévaványa tanácselnö­ke, hogy „olyan esemény ez, amire 33 év óta a községben még nem volt példa”. A SZÖVTERV Vállalat Békés megyei irodája által tervezett dévaványai ABC- áruház 640 négyzetméter alapterületen épült meg. E kereskedelmi egység a nagy­községi tanáccsal közös be­ruházásként valósult meg. Ugyanis az emeleti részen két szolgálati lakást alakí­tottak ki. Az új ABC a la­kosság és a dolgozók számá­ra egyaránt nagy öröm. Itt vásárolni és dolgozni már jó érzés. A három hűtőkam­ra, melyek együttes alapte­rülete 54 négyzetméter, az öt hűtővitrin, a két mélyhű­tő pedig a legkényesebb áruféleség biztonságos és bő­séges tárolására is alkalmas. Ebben az új egységben — és ennek az ott dolgozók örül­nek a legjobban — már nem hiányoznak az embert szol­gáló szociális helyiségek sem. E korszerű kereskedelmi egységet — melynek beruhá­zási és berendezési költsége 6 millió forintba került —, a dévaványai Nagyközségi Ta­nács költségvetési üzeme építette meg nagy hozzáér- éssel. Az új ABC-áruház másfél millió forintos áru­készlettel várja a nagyköz­ség lakosságát. A szövetke­zet igazgatósága az idén ha­vonként két és fél millió fo­rintos forgalmat vár az új egységtől. 1979-ben és a ké­sőbbi években pedig há­rommillió forintos forgalom­ra számít. Azt már az új egység át­adása után tudtuk meg, hogy még az idén egy másik ABC-áruház és presszó megnyitására is sor kerül. Ez is Dévaványán nyílik meg, a Lenin úton. Kép, szöveg: Balkus Imre Borítékon kívül A KPVDSZ megyei mun­kavédelmi és szociális bi­zottsága nemrégen értékelte a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek szociálpolitikai munkáját. Megállapították, hogy jelentős összegeket for­dítanak jóléti, kulturális és sportcélokra. A dolgozók bo­rítékon kívül az utóbbi két évben csaknem 77 millió fo­rint juttatásban részesülték. Több gazdálkodó egységnél javult az üzemorvosi ellátás, emelkedett az étkeztetési hozzájárulás összege. A na­gyobb szövetkezetek, mint az orosházi, a vésztői ÁFÉSZ, saját autóbusszal oldják meg a munkások szállítását és természetesen utazási költ­ségtérítést is fizetnek a be­járóknak. örvendetes, hogy majdnem valamennyi vállalat, szövet­kezet a fő idényben — a Balaton . mellett, hegyvidé­ken, meleg vizes üdülőhe­lyeken — szobákat bérel dolgozóinak. Nagy gondot fordítanak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok segélyezé­sére, a lakásvásárlás és -épí­tés támogatására. Az emlí­tett időszakban több mint Ötmillió forintot használtak fel ilyen címen. Jó gyakor­lat. hogy a kulturális és a nevelői munka jobbá tétele érdekében a művelődési in­tézményekkel közösen, vagy saját maguk ifjúsági klubo­kat, szakköröket tartanak fenn. Sokat javult az alap­szervezetek sportmunkája. Rendszeresek lettek a házi­versenyek és a megyei tö­megsportrendezvények.

Next

/
Thumbnails
Contents