Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

IWîHMM 1978. május 10., szerda o A gyermelyi Petőfi Tsz 1977-ben nyolcszáz vagon tésztát gyártott, legnagyobb részt saját alap­anyagból. Most Olaszországból vásárolt új gépeket állítanak be, melyeket márciusra üzembe helyeznek. Az év végére a gyár termelése eléri az ezerkétszáz vagont (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Emberi sorsok egyengető! A demokrácia fórumai A Központi Bizottság áp­rilis 22-i határozata külön pontban foglalkozik a ká- dermunkával. Többek kö­zött megállapítja, hogy job­bak lettek a kádermunka feltételei, de „még nem ki­elégítő a káderekkel való foglalkozás, a munkások, köztük a fiatalok és a nők felkészítése pol'tikai, gaz­dasági, társadalmi vezető­tisztségek betöltésére, hiá­nyosságok vannak a káderek előléptetési módszerében.” A határozat kimondja, hogy minden vezető tervszerűen gondoskodjon a szükséges kádertartalékról, az után­pótlás nevléséről... Nos, a FÉKON Ruhaipari Válla­lat Békéscsabai Gyárának orosházi üzemében, tapasz­talatok szerint ezt jól csi­nálják. Egy egyszerű, szin­te mindennapos példával mondjuk el: hogyan „szüle­tik” itt új káder. Bartalus Katalin 16 éves korában, 1969-ben került az üzembe. Édesapja (a volt Láng-gyári dolgozó) és édes­anyja ezt megelőzően tele­pültek a fővárosból Oroshá­zára Katalin bátyjának egészségi állapota miatt. Mindkét szülője jelenleg az üveggyárban dolgozik, apja mint samottformázó, anyja, mint osztályozó. Katalint a szabás-varrás vonzotta, ide kerestek munkaerőt is és előbb mindenesnek fel is vették őt. Aztán simagépes lett. Csoportvezetői felfigyel­tek az ügyes kezű lányra, s varrógépre tették. Katalin itt is megállta a helyét — Ekkor történt, hogy felhívást tettek közzé je­lentkezzünk a felnőttszak- munkás-tanfolyamra. Csont Józsefeié, a pártszervezet vezetőségi tagja, s egyben az oktatási megbízott elma­gyarázta a tanfolyam felté­teleit, s 22 éves koromban sikerült letennem a szak- munkásvizgsát... A magasabb képesítés megszerzése világosabb pers­pektívát tárt Katalin elé, magabiztosságát növelte a munkában és egyben ösztö­nözte szakmai továbbképzé­sét. Erre hiztatták útjának egyengetői is az üzemben, többek között Csont Jó­zsefeié, és Uj Gézáné, a Felszabadulási műszak — amelynek szalagján dolgo­zik Katalin — pártalapszer- vezetének titkára is. — Tavasszal megkaptam a szakmunkás-bizonyít­ványt és ősszel már a szak­munkás-középiskola első évfolyamának (hároméves az érettségit adó tanfolyam) hallgatója lettem... — A tanulás mellett Ka­talin a termelőmunkából is példamutatóan kivette a részét, ezért 1974-ben már az üzem kiváló jelvénnyel kitüntetett dolgozója lett — mondja Uj Gézáné. — De ugyanilyen lelkiismeretesség­gel állt helyt a társadalmi megbízatások területén. — Nem is tudom, hogyan kezdődött, már a szülői ház­ban is arra neveltek, hogy ne csak magamért cseleked­jek. Az üzembe már mint KISZ-tag kerültem. Szere­tem a mozgalmi munkát, érdekelnek az emberek, azok gondjai... Hogy az üzemben hogyan kezdődött a mozgalmi mun­kája, arra azért emlékszik Bartalus Katalin. — Ügy kezdődött az egész, hogy megkérdezte tőlem a pártcsoportbizalmi, nem ír- nék-e cikket a faliújságra március 15-éről? Sok min­dent tudtam már a 48-as szabadságharcról, meg az­tán adtak is hozzá olvasni­valót. Elvállaltam. Ez rend- szereződött, faliújságunk egyik álandó írója lettem. Aztán azzal bíztak meg, hogy vigyem a koszorút a november 7-i ünnepen. A szakszervezet vezetői kultúr- munkát bíztak rám, s egy­szer csak azon vettem észre magam, hogy a KlSZ-alap- szervezet beválaszt a veze­tőségébe. Ez 1973-ban tör­tént. 1975-ben pedig titká­rul választott 31 lány és fiú, a Felszabadulási műszak KISZ-tagsága... Az üzem gazdasági veze­tése jó munkája elismerése­ként 22 dolgozónak, a mű­szak előkészítő részlegének irányításával bízta meg Bartalus Katalint, aki egy­ben, mozgalmi területen az üzemi KISZ-bizottság tagja, s a városi KISZ-bizottság aktívája lett. Ebben a tár­sadalmi tisztségében látogat­ta — mint a politikai okta­tás egyik segítője — a város KISZ-szervezeteit, s vett részt abban a munkában, melynek feladata, volt, hogy a KISZ KB elé jelentést terjesszen az üzem ifjúsági szervezetének egyéves te­vékenységéről, az ifjúmun­kások helyzetéről. Ilyen módon az országos ifjúsági politikai alakításához is tett téglát Bartalus Katalin. Nem véletlen, hogy fárad-* hatatlan tevékenysége a Pe­tőfi Szocialista Brigád dol­gozóit is lelkesítette a tár­sadalmi munkára: egy em­berre vetítve 104,7 százalé­kos (az üzemben a legjobb) társadalmi munkaóráik szá­ma. — Ezt csak azért tudtuk elérni — mondja Katalin —, mert egységesen akartuk mindazt megvalósítani, amit megfogadtunk : kisegítő is­kola patronálását, nyugdí­jasaink segítését, járőrver­senyek lebonyolítását, meg mindent, ami szerepel vál­lalásunkban ... — És azért is sikerült mindezt elérni — teszi hoz­zá Uj Gézáné —, mert Ka­tit szeretik a fiatalok, hall­gatnak rá, követik őt a ter­melésben, s a mozgalmi munkában egyaránt. Egy szó, mint száz, Barta­lus Katalin jól hasznosítja a megyei KISZ-iskola hathe­tes tanfolyamán tanultakat is mozgalmi munkájában, a tanfolyamra közvetetten, még KISZ-titkárrá válasz­tása előtt küldték, útjának tudatos egyengetői. A pártalapszervezettől is­mét Csont Józsefeié kapta jó két évvel ezelőtt a megbíza­tást, hogy foglalkozzon Bar­talus Katalinnal, gondos­kodjon párttaggá nevelésé­ről. — Mint KISZ-titkár s az üzemi négyszög tagja lát­tam én a pártszervezet nagy felelősségét üzemünkben is. Öröm töltött el, amikor megkérdezték tőlem: mi a véleményem a pártba lépés­ről? Csont Józsefné kérdez­te meg és ő is mondta el sorjában: mi a párttagok feladata, mi az a plusz, amivel többet kell vállalni­uk a munkában is, a társa­dalmi, közéleti tevékenység­ben is a párton kívüli dolgo­zóknál. Kiderült, már a ko­rábbi évek, az iskolákra küldéseim, megbízatásaim is tudatosan a párthoz való utamat készítették elő. S jó egy éve, Bartus Zoltánná szervezőtitkár és az üzemi KISZ-szervezet ajánlására tagja lettem a pártnak. Bol­dogan újságoltam odahaza a hírt, anyám együtt örült velem, apám egyetértőén bó­logatott ... S azóta még többen kere­sik fel Bartalus Katalint munkatársai a problémáik­kal. Főleg a fiatalok — legfőbb pártmegbízatása a KISZ-alapszervezet irányí­tása hnaradt —, de az idő­sebbek is. Bérezési, munkahelyi ügyekkel, vagy ha valamit „hallanak” aífelől érdeklődnek, valóban úgy van-e? Katalin körülte­kintően válaszol a kérdések­re és teszi a dolgát mint KISZ-titkár, mint csoport- vezető, s mint a párt fiatal tagja is. Talán ennél is többet mond az, hogy tavaly a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója jelvényt vehette át a 24 éves Bartalus Katalin, akinek rátermettségét a munkára, a munka irányí­tására, s a képességét a fia­talok mozgósítására jó szemmel ismerték fel az üzem párt- és gazdasági ve­zetői. Varga Dezső Fejlődő szövetkezet Szarvas legkisebb üzemé­ben, a bútoripari szövetke­zetben főként Lakáskiegészí­tő, kombinálható, modern kis­bútorokat gyártanak. Koope­rációs szerződést is kötött a szövetkezet más szövetkeze­tekkel és az állami iparral, ezzel segítve a hagyományos termékek korszerűbb gyártá­sát, a választék bővítését és a minőség javítását. Folyamatos a gépi beruhá­zás, hiszen ezzel tudják nö­velni színvonalas termelésü­ket. Céljuk az, hogy 1980-ra középszintű szövetkezetté váljanak. El szeretnék érni, a teljes gépkihasználás fokát, ezzel fokozva a hatékonysá­got, és üzemszervezéssel nö­velve a termelékenységet. IÁI működő szakcsoportok Mezőberényben egy-egy sertés-, és galambtenyésztő, valamint baromfitenyésztő és tojástermelő, továbbá két nyúltenyésztő szakcsoport működik. A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ az idén a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelésének elősegítésére takarmányboltot létesített, amely megfelelő ellátást biz­tosít, és máris jelentősen fel­lendítette a szakcsoportok munkáját. Várható, hogy kü­lönösen baromfiból és tojás­ból az idén jóval több lesz, mint az előző években volt és ezekből a felvásárlásra ke­rülő mennyiség értékében el­éri majd a 8 millió forintot. Tisztelet a makacsul küz­dőknek, a fáradhatatlan megszállottaknak, akik a mindennapi feladatuk elvég­zésén túl is hallatlan ener­I giát áldoznak az új megis­merésére, dolgaink előbbre- vitelére. Dr. Kiss Pál újkí- gyósi állatorvos ezek közé az emberek közé tartozik. Nem elégszik meg azzal, hogy lelkiismeretesen elvég­zi a területéhez tartozó nagyüzemben és a háztáji állományban az állatorvosi munkát, hanem a tudomány fejlődéséhez is szeretne le­hetőségeihez mérten hozzá­járulni. — Tulajdonképpen a szük­ség vitt rá, hogy alaposan el­mélkedjek néhány szakmai kérdésben — .mondja Kiss doktor. — Szövetkezetünk­ben ugyanis rendkívül magas volt a borjak elhullása, és ezért kezdtem az átlagosnál is nagyobb energiával a be­tegségek helyszíni tunulmá- 'nvozásához. Minden fellelhe­tő szakirodalom elolvasása után jó három éven át szin­te éjjel-nappal az újszülött Az Élelmiszeripari Dolgo­zók Szakszervezete Békés megyei bizottságának leg­utóbbi ülésén • egyebek között megtárgyalták: hogyan mű­ködnek az üzemi- és szak- szervezeti demokrácia fóru­mai a Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalatnál. A téma aktualitását bizonyítja, hogy a vállalat írásos beszámolója és szóbeli kiegészítője után a testület tagjai 35 kérdést tettek fel a gabonaipar jelenlevő gazda­sági és szakszervezeti ve­zetőinek. Kiderült, hogy a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál már az 1977-ben megjelent MT— SZOT együttes határozat és a MÉM-uasítás előtt is élénk volt a szakszervezeti munka, így a korábban jól működő fórumok jogkörében történt elsősorban változás, s újdon­ságként bevezették a vállalati szakszervezeti tanács és a bi­zalmi küldöttek együttes ta­nácskozását. A vállalat ve­zetői arra törekszenek : a kü­lönböző fórumokon az érdek­lődők helyszínen kapjanak kérdéseikre választ, a köz­érdekű javaslatok, ötletek pedig a gyakorlatban mielőbb megvalósuljanak. A fórumok működési rendjét az ülések számát szabályzat rögzíti, de lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy nagy horderejű kér­dés megvitatására, döntésho­zatalra rendkívüli tanácsko­zást hívhassanak össze. borjak istállójában töltöttem az időt. A szövetkezet segít­ségével berendeztünk egy kis laboratóriumot, ahol ma­gunk centrifugáltuk az állat­orvoslásban is életet mentő vért. Dr. Kiss Pál munkájára odafigyeltek nemcsak a szű- kebb szakmai berkekben, hanem eredményeinek híre eljutott a tudományos inté­zetekbe is. Sorra jelentek meg cikkei az állatorvosi fo­lyóiratokban, s a szegedi gyermekklinika professzora is gyakori vendég volt az újkígyósi laboratóriumban, hiszen az embergyógyászat­ban már régebbi hagyomá­nyai vannak a vérátömlesz­tésnek. — A Tudományos Akadé­miától a szövetkezeti szak­embereknek tartott előadá­sokig számos helyre hívtak, hogy számoljak be a tapasz­talataimról. Kollégáim — különösen egy-egy erős cóli- fertőzés idején — személye­sen is megkeresnék, és min­denkinek nagy örömmel se­gítek. A vérrel való gyógyí­A tapasztalatok igazolják: a kibővített vezetőségi ülése­ken, a munkásgyűléseken, a termelési tanácskozásokon, a VSZT és bizalmi küldöttek együttes tanácskozásán csak­úgy, mint a szocialista bri­gádvezetők találkozóján igen nagy az aktivitás. Legtöbb javaslat a munkafegyelem, a munkaszervezés javítására, a minőség fokozására, az újí­tások bevezetésére hangzik el. Negatív tapasztalat vi­szont, hogy egyes személyek több fórumnak tagjai. így számukra felesleges időtöltés egyik vagy másik fórumon való részvétel, ahol azonos té­ma kerül megvitatásra. Ezért úgy határoztak a vállalat illetékesei, hogy az elkövet­kező időkben együttes ülést tartanak az olyan fórumok­nak, amelyek jogkörüknél fogva azonos kérdésekben nyilvánítanak véleményt, hoznak döntést. így még ak­tívabbak lesznek ,a tanács­kozások. Különösen a VSZT és a bizalmi küldöttek együt­tes üléseire hoznak közvetve a munkapad mellől sok ész­revételt, javaslatot. Az ÉDOSZ megyei bizott­sága elismerését fejezte ki a Békés megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalát párt-, gazdasági- és szak- szervezeti vezetőinek azért, hogy minden feltétéit bizto­sítanak az üzemi és szak- szervezeti demokrácia fóru­mainak jó munkájához. tás után most a föcstej kon­zerválásának vagyok a szó­szólója. Ezek valójában csak módszertani dolgok, amelyet bármely szakember hamar megérthet. A lényeg a szem­lélet helyes kialakítása vol­na. Saját készítésű grafikonok jelzik az újkígyósi állator­vosi irodában az újszülött szervezetének immunbioló­giai változásait, s a vér oxi­génszállító képességének vál­tozását. A kígyósi nagy­üzemben ma már minden állatgondozó tudja, hogy az anyaméhben a magzat teljes védelmet kapott, s az anyai szervezet a megszületés után is gondoskodik — a föcstej segítségével — a kisborjúról. Persze csak akkor, ha az emberek nem akadályozzák meg ezt a gondoskodást. — Valahol itt van a dolog lényege — mondja dr. Kiss Pál. — Hiszen különböző, modemnek tartott technoló­giákra hivatkozva sok he­lyen a legfontosabb védő­anyagtól fosztják meg az új­szülöttet. Hogy valamelyest csökkentsük a veszteségeket, bevezettünk egy eljárást, amelyhez hasonló a tejipar­ban már régen polgárjogot nyert. Elkezdtük a föcstej erjesztéses tartósítását. Hal­latlan tartalékokat jelent ez a módszer, amely segít ki­használni a fiatal szervezet nagyobb fejlődési erélyét. Amikor a föcstejitatás fon­tosságát hangoztatom, gyak­ran látnom kell, hogy mi­lyen szorosan összefüggnek a különböző tudományágak egymással is és a gyakorla­ti munkával is. Mert hiába mondja egy állatorvos nap­nál világosabban, hogy mi a teendő, ha nem talál part­nereket az állattenyésztők, az üzemszervezők és az ál­latgondozók között. És me­gyénk nagyüzemeit járva — a sok jó tapasztalat mellett — bizony találkozunk még a semmivel se magyarázható értetlenséggel is. Újkígyóson egy állatorvos néhány állatbetegségnek, s főképp egy káros szemlélet­nek üzent hadat. Harcához egyre több szövetségest talál a közösség vagyonáért fele­lősséget érzők közt. A. T. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Karán évente háromszázhúsz—háromszázhatvan villamos üzemmérnök, illetve műszaki tanár veszi át diplomáját. Az erősáramú kar négy tanszakán korszerű eszközök, berende­zések segítik az oktatást, illetve a kísérleti munkát. A képen: a járművillamossági szakon személyautómotor beállításá­val kapcsolatos vizsgálatokat végeznek a hallgatók. (MTI Fotó — Manek Attila felvétele — KS) Tudomány és gyakorlat

Next

/
Thumbnails
Contents