Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
1978. május 9., kedd 0 Ma: Köröstáj-ankét Újkígyóson Lapunk szerkesztősége egész napos találkozót rendez ma Üj kígyóson, melyen a Köröstáj kulturális mellékletünk írói, esztétái, képzőművészei vesznek részt. A délelőtti tanácskozáson dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond vitaindító előadást, délután pedig Süli János tanácselnök fogadja a község vendégeit. Ezt követi a szabad- kígyósi látogatás, ahol a szakmunkásképző intézet életével és a kastély parkjával ismerkednek. A nap záróeseménye az az irodalmi est lesz, melyet a községi könyvtárban rendeznek 19 órai kezdettel. Az esten közreműködik Zsolnai Júlia, a Jókai Színház művésze, valamint az újkígyósi általános iskola kamarakórusa, Páll Ferenc vezényletével. Szolgáltatások Továbbfejlesztik Szarvason a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iroda tevékenységét. Szarvason a nagy tanácstermet tették alkalmassá a bensőséges hangulatú események megrendezésére. Szeretnék tovább szélesíteni a szolgáltatások körét és a környező községekben is megteremteni a lehetőséget, hogy a társadalmi rendezvények, családi szertartások megfelelő körülmények között az igényeknek megfelelően alakuljanak. Szakmunkásképző intézetek országos zenei bemutatója Gyulán Képünkön a szép sikert arató 613-as gyulai Szakmunkásképző Intézet citerazenekara Fotó: Béla Ottó A szakmunkásképző intézetek citerazenekarai, kamarazenekarai és hangszerszólistái számára országos versenyt hirdetett a múlt esztendőben a Munkaügyi Minisztérium az Oktatási Minisztériummal közösen. A múlt hónapban lezajlott területi döntő válogatása alapján május 7-én, vasárnap délelőtt a gyulai Erkel Művelődési Központ színháztermében 19 együttes és hangszerszólista részvételével kezdődött meg a rangos zenei esemény. A bemutatót Ambrus Zoltán, a megyei tanács népművelési csoportvezetője nyitotta meg. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző intézetek tantárgyai közül hiányzó zenei oktatás miatt a különböző formákban zenét tanuló szakmunkástanulók külön megbecsülést, elismerést érdemelnek, hiszen a zene ember- és egyéniségformáló hatása közismert, s a felkészülés nem kis energiát, odaadást igényel a zeneszerető fiataloktól. A bemutatón — bár nem volt verseny jellegű —, minden résztvevő igyekezett tudása legjavát adni. A befejező műsorszámban, a 32 ci- terásból álló összevont gyulai citerazenekar produkcióját szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A zsűri elnöke, Dobrai István, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanára a bemutatót követő értékelésében az együttesek közül kiemelte a budapesti 36-os számú és az ózdi 102-es számú szakmunkásképző intézetek citerazenekarainak színes előadásmódját. A legjobbnak a 107-es számú nyíregyházi és a 613-as számú gyulai Szakmunkásképző Intézet citerazenekara bizonyult. A vegyes zenei anyagot bemutató szólisták közül a zsűri kiemelte a gödöllői Mukk József gordonka- és a kecskeméti Orosz Gábor kitűnő zongarajátékát. A népi hangszeren, citerán játszó gyulai Karácsonyi Béla ragyogó technikai tudásával, Popovics Ferenc pedig a népdal születésének, terjedésének bravúros zenei megformálásával, hangszerének mesteri kezelésével emelkedett ki a mezőnyből. A szakmai értékelés után a rendező 613-as számú gyulai Ipari Szakmunkásképző Intézet Igazgatója, Banadics Márton adta át minden résztvevőnek a Munkaügyi Minisztérium által felajánlott értékes tárgyjutalmakat és okleveleket. A siker alapján tervezik, hogy e rangos zenei bemutatót a kétévenként megrendezésre kerülő Erkel-diákiinnepek programjába illesztik. b. S. E. Üj Auróra-estek Jugoszláviában Ütlörő társaszenei vetélkedő Gyulán Békéscsaba és Zrenjanin tesvérvárosi kapcsolatának keretében az elmúlt héten csütörtökön, pénteken és szombaton az Űj Auróra szerkesztőségének három képviselője — Filadelfi Mihály főszerkesztő, Tóth Lajos főszerkesztő-helyettes és Sass Ervin, az irodalmi és művészeti folyóirat társadalmi szerkesztőségi tanácsának tagja irodalmi esteken vett részt Jugoszláviában. Első alkalommal a zrenjanini Petőfi Művelődési Egyesület előadótermében találkoztak az irodalom barátaival, másnap a zrenjanini „Október 2.” Általános Iskola irodai„Termő ékes ág” fotókiállítás nyílt Békéscsabán A Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda hagyományos fotó- pályázatának kiállítása a tavasz egyik legszebb ünnepén, anyák napján nyílt meg Békéscsabán, a Kossuth téren. Fekete Jánosné, Békéscsaba város Tanácsának elnökhelyettese nyitó beszédében méltatta az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő kiállítás jelentőségét, majd Szemenkár Mátyás irodavezető nyújtotta át a díjakat Kraszkó Endrének, aki a Népművelési Intézet plakettjét is megkapta, ifjú Ábrahám Bélának és Sipos Józsefnek (mindhárman békéscsabai fotósok), valamint Kovács Béla bajai és Zsedé- nyi Ferenc törökbálinti pályázóknak. mi önképzőköre volt a vendéglátó, este pedig a Zrenjanin melletti Szentmihályon rendeztek találkozót. Szombaton Űjbecse nemrég átadott művelődési központjában fogadták a békéscsabai Üj Auróra költőit, íróit. A Jugoszláviában töltött három nap alatt találkoztak a zrenjanini irodalmi folyóirat, az Ulaznica szerkesztőivel és munkatársaival, megbeszélték a két folyóirat rendszeres munkakapcsolatának további lehetőségeit. A békéscsabai ' vendégeket pénteken fogadta Kelemen Dezső, a zrenjanini szkup- csina elnökhelyettese is. 1978. április 22-én Gyulán, az Ékkel Ferenc Zeneiskolában a Magyar Üttörők Szövetsége megyei elnöksége és Gyula városi elnöksége, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, valamint a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola közös rendezésében került sor az úttörő kulturális seregszemle megyei társaszenei vetélkedőjére. A vetélkedőn részt vettek a békési, békéscsabai, gyulai és az orosházi zeneiskolák kamaracsoportjai, képviselve városuk úttörő- csapatait, valamint a kétegyFotó: Gál Edit házi, csorvási és a szeghalmi úttörőcsapatok pajtásai. A jól sikerült, színvonalas találkozón 31 csoportban 105 kisdobos, úttörő és KISZ- fiatal szerepelt. Neves szakemberekből álló zsűri értékelte az együttesek teljesítményét. A múlt évben a MŰSZ megyei elnöksége által a legszínvonalasabban szereplő zeneiskolának felajánlott vándorserleget az idei vetélkedőn is az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskolának ítélte a zsűri. S zombaton este Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és XJttörő- házban „A” osztályú magyar társastáncbajnokságot rendeztek standard és latinamerikai táncokból. A versenyt Nyíri Lajos táncpedagógus vezette. Mindkét csoportban 9—9 páros versenyzett. A standard táncokban első helyezettek a szegedi Móricz Művelődési Ház táncosai lettek: Pálánkai László és Zsilák Zsuzsa, a második helyen pedig• a szombathelyi Horváth Károly és Horváth Ká- rolyné végzett. A latin-amerikai táncokban a budapesti Magyar Kábel Művek művelődési házának képviselői: Szántó Tamás és Novak Zsuzsa bizonyultak a legjobbaknak. A békéscsabai Megyei ■ Művelődési Központ táncospárja, Králik János és Králik Jánosné az 5. helyre kerültek a versenyben. Képünk: A standard döntőben angol keringőre táncolnak a versenyzők. Szomszédköszöntő □ második világháború végén a szovjet csapatok példátlan lendületű támadásukkal az utolsó csapásokat mérték a fasiszta Harmadik Birodalomra. A fasiszták kétség- beesett, önpusztító védekezése romokká változtatta Berlint is. Hitler az öngyilkosságba menekült, miután majdnem pusztulásba hajszolta a német népet. Végre május másodikán — 33 éve ennek, de a kortárs emlékezetéből kitörölhetetlen, el nem halványuló emlék a hatéves, szörnyű világégés, minden napjával együtt — a Berlint védő fasiszta fegyveres erők kapituláltak az utcákat is befedő romokon. Az emberiségre pusztítást zúdító fasizmus saját fővárosában is fegyveres vereséget szenvedett. De nem az utolsót ekkor még, mert arra Prágában került sor néhány nappal később. A történelem gyakran teremt jelképeket, vagy inkább mi vélünk felfedezni ilyeneket az események sodrában. Szimbolikus jelentőségűnek tűnik, hogy a második világháború lényegében ott ért véget Európában, ahol ténylegesen elkezdődött: Csehszlovákiában. 1938. szeptember végén megkötött müncheni egyezmény nyitott utat Hitlernek az európai népek leigázására. 1939. március 15-én meg is szállja Csehszlovákiát és ezzel megtette az első fenyegetően komoly lépést a háború kirobbantásához, amely teljes nyíltsággal 1939. szeptember 1-én, Lengyelország megtámadásával formálisan be is következett. Berlin kapitulációja idején a Wermacht közép hadseregcsoportja még megszállva tartotta a csehországi részt. A szlovák partizánmozgalom szovjet segítséggel ekkorra már kikergette a Kárpátok közül a német megszállókat. A cseh nép ellenálása is napról napra szélesebb alapokon bontakozott ki. A partizáncsoportok tevékenysége különösen a Cseh—Morva-dombvidék, Bese és Brno körzetében, Északkelet-Csehországban volt különösen erős. 1945. május 5-én aztán Prágában is kirobbant a felkelés. Néhány nap alatt 100 ezer harcos kapcsolódott a küzdelembe. Az akkor még ott jelenlevő német túlerővel szemben kétséges volt a felkelés sikere. A szovjet katonai vezetés eredetileg későbbre tervezte a csehországi német katonai erők felszámolását. A prágai felkelés azonban változtatott ezen. A már hosszabb ideje tartó szovjet offenzíva ellenére, amely egy pillanatnyi szünetet sem engedélyezett a harcoló alakulatoknak — Prága megsegítése került sürgetően napirendre. Május 6-án az I. ukrán front parancsot kapott a támadás meggyorsítására. A fasiszta védelem áttörése után, már 7-én eljutottak az Érchegységig, s pihenő nélkül nyomultak Prága felé. Brno irányából pedig a II. ukrán front csapatai indítottak akciót. Az „Arany-város” felkelt védői mit sem tudtak ekkor még a segítségükre siető harcoló egységekről. Gyors segítségre nem is igen számolhattak, hiszen 150—200 kilométerre állt tőlük a front. A szovjet hadseregnek jóformán egy nap elegendő volt ezt a nagy távolságot harcolva leküzdeni. Május 9-én hajnalban begördültek Prágába az első vörös csillagos szovjet tankok. Prága felszabadult. A ma élők legtöbbjének már történelem ez az esemény. Naggyá e dátumot nemcsak a 33 év előtti hőstettek teszik, hanem az ebben gyökerező megtett három évtized eredménye. Ri- balko és Leljusenko marsall hadseregének a hajnali Prágában megjelenő dübörgő harckocsiegységei nemcsak egy sötét időszak végére tettek pontot, hánem egy új korszak nyitányát is jelentették: a szabad, ma már a fejlett szocializmust építő Csehszlovákia megteremtésének lehetőségét. A megtett út fő állomásait sem kísérhetjük nyomon. Jellemzőül csak any- nyit, hogy Csehszlovákia nemzeti jövedelme azóta csaknem hatszorosára nőtt. Ma egy hónap alatt termel az ipar annyit, mint 1937- ben összesen. A mezőgazda- sági termelés ötven százalékkal magasabb, mint a háború előtt volt. A kutatás és fejlesztés területén egykor ezernél alig többen dolgoztak, ma százötvenezernél is többen. A munkálkodó emberért történik ma már minden északi szomszédunknál is. A nép élete alapvetően változott meg. Szebbé, tartalmasabbá és gazdagabbá lett. Természetesen Csehszlovákiában sem volt a megtett út zökenőktől mentes. Nem lesz az a jövőben sem. Ezt saját tapasztalatainkból is tudjuk. Gondok, nehézségek a fejlődés velejárói. A sikerek nem születnek erőfeszítések nélkül. De egy nép, amely végre ténylegesen otthonának érezheti hazáját — a költő szavaival élve —, csoda dolgokra képes. A szocializmus ezt az erőt szabadította fel. Sikereiket a magunk sikereinek is tekintjük.' Mindketten a szocialsta országok testvéri családjába tartozunk. A több száz kilométeres közös határ nem elválasztja, hanem összeköti a testvéri szövetségben egyesült két országot. lapcsolataink fejlődését a közös célokon ! túl segíti az is, hogy hasonlóak a megoldásra váró feladatok. Közösen építünk erőművet a Dunán, kőolajvezetéket a Dunántúlon, együttműködünk az élet minden területén. Milliókra tehetők az egymás országát látogatók száma. Ügyünk és sorsunk közös: ezért köszöntjük, további sikereket kívánva a fejlett szocializmus építésében szabadsága hajnalának 33. évfordulóján a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. Munkavédelem; Vizsgaelőkészítő technikusminősítésre Az 1978—79-es tanévre a SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet tanfolyamos felkészítésű technikus- minősítő vizsgára ipari szakon. A tanfolyam 300 órás és 10 hónap szorgalmi idő alatt bonyolódik le. A Békés megyei jelentkezőknek ajánlatos: Debrecenben a Mech- wart András Gépészeti és Gépgyártás-technológiai Szakközépiskola, Budapesten ä Bagi Ilona Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola, Szegeden a Déri Miksa Általános Ipari Szakközépiskola. A hallgatók részére a részletes tematikát a szakközépiskola az első foglalkozás alkalmával adja ki. Jelentkezési lap a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi osztályán szerezhető be, ahol egyúttal a munkavédelem technikusminősítő vizsgára előkészítő tanfolyamra való jelentkezés feltételeire vonatkozóan is felvilágosítást adnak. A jelentkezési lapokat május 31-ig kell a szakközép- iskolákhoz postán megküldeni.
