Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
1978. május 7., vasárnap imaUKTiW Sarkad! munkások kommunista szombatja ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A laboránsok ezúttal gépalkatrészeket tisztítottak Fotó: Béla Ottó Első negyedév a Knerben Sarkadon a cukorgyári munkásoknak korán zörgött a vekker, tegnap, szombaton hajnalban. Volt aki már négy órakor munkához látott, a többség pedig hat órakor kezdett ahhoz, amit pénteken abbahagyott. Pedig igazság szerint most pihenhettek volna tovább is, hiszen szabad szombat volt. Az üzemi KISZ-bizottság és titkárának, Papp Sándornak volt az ötlete, egy kommunista szombat megszervezése, hogy az ezen a napon megkeresett pénzt nemes célra használják fel. A megyében épülő szakmunkás- képző intézethez, illetve a cukorgyári dolgozók üdülési lehetőségeinek javításához, bővítéséhez. Természetesen szép számmal voltak most olyanok is, akik egészen más munkát végeztek mint hétközben. Az irodisták, a laboratóriumban dolgozók például gépalkatrészeket tisztogattak, a cukor- csomagoló lányok, asszonyok ezúttal rendet csináltak az udvaron, deszkákat hordtak és raktak sorha. Csaknem 300 fiatal dolgozik a cukorgyárban. Kulturált szórakozásuk elősegítésére most építik az ifjúságii házat, ahol az Augusztus 20., a Lenin, az Április 4. Szocialista Brigád tagjai serénykedtek. Eredetileg úgy tervezték, hogy 79 első negyedévében adják át az épületet rendeltetésének, de a nagyszerű társadalmi összefogás eredményeként várható, hogy ezt a határidőt alaposan lerövidítik és már olyat is lehetett hallani, hogy a jövő hónapban elkészül. A ház tervét Nemes János műszaki ellenőr tervezte — természetesen társadalmi munkában — ahogyan a többieknek is természetes, hogy most szabad szombaton itt keverik, hordják a maltert, szerelik az esőcsatornát, a villanyvezetéket. Hermann Imre büszkén mutatja a már tető alatt levő kulturális Jelentés a gátakról Mint ismeretes, az elmúlt hét végén és e hét elején nagymennyiségű csapadék hullott az ország déli részén és a szomszédos Románia területén. Ezért megyénk több folyója megduzzadt. A fo- lyókra, illetve védőtöltéseire vonatkozó védelmi készültségi fokozatok: Fehér-Körö6: első fokozat apadó, Fekete- Körös: első fokozat apadó, Kettős-Körös: első fokozat apadó, Sebes-Körös: első fokozat (alsó szakaszán), Hármas-Körös lassan áradó, Berettyó első fokozat áradó. A Körös-vidéki VÍZIG álUtl, a folyók védelmi szakaszaira elrendelt készültségi fokozatnak megfelelő figyelőszolgálat változatlanul érvényben van. intézményt, ahol az elképzelések szerint kihelyezett természettudományi stúdió is helyet kap elsőként a járásban. A párt üzemi bizottságának titkárával, Kóra Kornéllal és Vígh Imre osztályvezetővel jártuk a gyárat, ahol mindenütt pezsgő munka folyt. A becslések szerint ezen a napon 90 ezer forint gyűlt össze a felajánlott béFöldrajztudomány! plenáris ülés Békéscsabán A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Magyar Földrajzi Társaság körösvidéki osztálya és a Békés megyei Továbbképző Intézet május 9-én Békéscsabán délelőtt 9 órai kezdettel az MSZMP oktatási igazgatóságának nagytermében földrajztudományi plenáris ülést rendez. rekből, amit ezúttal nem a dolgozók vesznek fel, bár közvetve az ő életüket szépíti, gazdagítja. Talán éppen ennek tudatában vállalták több mint félezren szívesen, ellenszolgáltatás nélkül, hogy a pihenőnapon ezúttal nem a ház- körüli munkákat végzik, mint más esetekben, hanem a nagyobb közösség házát építik. gi szénhidrogén kutatási perspektívákról ad tájékozta, tást, különös tekintettel a Körös menti tájegységekre. Földrajzkutatásunk aktuális tantárgy pedagógia kérdéseiről dr. Varajti Károly, az országos. pedagógiai intézet osztályvezető helyettese szól majd a plenáris ülésen. A Kner Nyomda az idei első negyedévben 102 tonna könyvet, 20 tonna tájékoztatót, 1218 tonna csomagoláshoz szükséges nyomtatványt és 3039 torma dobozt állított elő. összességében ezek a számok elmaradnak az év első három hónapjára tervezettektől. Ezeknél kedvezőbben csak az időszak árbevétele alakult, amely több, mint kétmillió forinttal haladja meg a tavalyi első negyedév teljesítményét. Az előbbiék alapján az év hátralevő nagyobb felében a Kner Nyomda kollektívájára az átlagosnál nagyobb erőkifejtés vár, annál is inkább, mert közben a minőségi követelmények is folyamatosan szigorodnak. A dolgozók munkáját természetesen új gépek is segítik, a gyomai üzemben márciusban állítottak termelésbe két új nyomógépet, új gépet kaptak a címkekészítők is az első negyedévben. A második negyedév érdekessége: a nyomda megkezdi azoknak a propilén zacskóknak az előállítását, amelyet a Békéscsabai Konzervgyár rendelt meg tésztakészítményei csomagolásához. Műszaki fejlesztési hónap Hétfőtől negyedik hetébe lép a műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozata. Eddig az elmúlt három hét alatt több mint 50 rendezvényt tartottak a megye városaiban és községeiben a MTESZ és tagegyesületei. Az utolsó hét kiemelkedő programjai közé tartozik a Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében a Kukoricatermesztés Francia- országban, című előadás, amelyet kedden tartanak meg Békéscsabán a Technika Házában. Ennek meghívott előadója dr. Galambos János egyetemi tanár. Ugyanezen a napon délután a BOV orosházi kultúrtermében Baromfifeldolgozás Kínában címmel előadást és útibeszámolót tart Papp József. Nagy érdeklődésre tarthat számot ,a következő nap délutánján a Mezőhegyesi Cukorgyárban à Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület a Quentin eljárás bevezetése a Mezőhegyesi Cukorgyárban című előadása. Csütörtökön délelőtt a hús- program végrehajtásának aktuális kérdéseiről tart előadást dr. Pillár László vezérigazgató-helyettes, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület szervez. oglalkozás, szakma? Inkább hivatás. Védőnő ... szép és kifejező ez a szó: egy nő, aki arra vállalkozik, hogy védje embertársait, figyelmeztesse őket a veszélyre, megtanítson a betegségek elkerülésére. Ott áll a gyermekét váró anya mellett, nyomon kíséri a megszületett csecsemő fejlődését, tanácsot ad a szülőknek a kisiskolás, pubertás korú gyermek neveléséhez, ö a család egészségének őre, sok helyen az egymást követő három nemzedék életének szemtanúja, patrónusa. Fiataltól öregig ismeri a családtagok életmódját, szokásait. Találóan jegyezte meg egy körzeti orvos: a védőnő az orvos diagnosztikai csápja, tőle függ a kóros jelenségek korai felismerése, a betegségek megelőzése. Ellenőrzi az orvos által elrendelt kezelést, a gyógyulás folyamatát. Negyven évvel ezelőtt, főként falun, még gyakori volt a járvány a fertőzött kútvi- zektől, s nem egyszer előfordult, hogy a tuberkulózi- sos nagyszülővel egy fedél alatt éltek a fiatalok. Ilyenkor sok múlott a védőnőn, hogy megakadályozza a betegségek továbbterjedését. Ma, az anya- és csecsemővédelem, a felkészítés az anyaságra, a terhesgondozás, a serdülőkori egészséges életmódra nevelés, a családi, személyi higiéné, a munkahelyi viszonyok ellenőrzése mind-mind a védőnő feladatkörébe tartozik. Tehát nemcsak egészségügyi dolgozó, hanem kicsit pedagógus, kicsit pszichológus is. Munkájának társadalmi jelentősége van. 1973 óta a népesedéspolitikai határozatba foglaltak még jobban megnövelték, kiterjesztették a védőnők felelősségteljes munkáját. A szülészek, gyermekgyógyászok mellett nagy részük van abban, hogy az országban csökkent a koraszülési arány és növekedett az élveszüle- tések száma. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a népesség szaporodása, a halandósági viszonyok kedvező változása a védőnők jó munkáján is lemérhető. Pedig kevesen vannak, mintegy négy és fél ezren, csak ezerötszázzal többen, mint 1960-ban. Nem divatos pálya, kevesen ismerik fel szépségét, emberiességét. Legalább háromszor ennyi védőnőre lenne szüksége az egészségügyi hálózatnák. A Dunántúlon, Pest megyében kielégítő a helyzet, de az alföldi, a tiszántúli községekben, Borsod megyében még sok az üres, védőnőre váró állás. A korszerű egészségügyi ellátás magasabb fokon képzett szakembereket követel. Hazánkban ötvenéves a védőnőképzés, melyet most három éve emeltek felsőfokú oktatási szintre. Budapesten, a San Marco utcában, az óbudai kertes házak csendes környezetében van az Egészségügyi Főiskola védőnőképző szakja. A szegedi kihelyezett tagozattal együtt 450 hallgatója van. A hároméves főiskola 160 első végzős növendéke a közeljövőben veszi át diplomáját, s majd elfoglalja pályázat útján elnyert munkahelyét. Érdekes módon, a fiatal védőnőjelöltek kétharmada vidéki falusi életet választott. Érthető. A nyári gyakorlatok alatt — melyeket a vidéki szülőotthonokban, kórházak szülészeti, gyermekgyógyászati osztályán töltöttek — megismerték az intézmények vonzáskörzetét is, közelebb kerültek a falun élő emberekhez, megszerették világukat. Sőt, az utolsó évben hat hetet dolgoztak a községi védőnők mellett. A diplomáért is meg kell dolgozni! Már a felvételi vizsga alapos ’• észülést kíván, a vizsgák ’ k megegyeznek az orvostudományi egyetemek felvételi anyagával. A három év fő tantárgyai: a szülészet-nővédelem, csecsemő-gyermekgyógyászat. Hallgatnak sebészeti, bel- és ideggyógyászati előadásokat, foglalkoznak közegészségügyi járványtannal, ápolástannal. Ideológiai tár- gvak, latin, orosz nyelvórák, testnevelés, elsősegélynyújtás, biológia, pszichológia, pedagógia, gyógyszertan váltják egymást az órarendben. 26 tantárgy! Ehhez még számítsuk hozzá az Orvostovábbképző Intézet klinikáin az elméleti, gyakorlati képzést, melyben évközben részesültek. 2796 óra ismeret- anyagát sajátítják el a három év alatt a jövő védőnői. A főiskolai-oktatás 33 százaléka elméleti, 67 százaléka gyakorlati foglalkozás. O egéri-e a szabad .időt rabló, feszített munka? — tehetné fel a kérdést a 2400 forint kezdő fizetésű főiskolás védőnő. Ha elhivatottságot érez, feltétlen. De csak az válassza ezt a hivatást, aki vállalni tudja az állandó készenlétet, a hóban, esőben, sárdagasztó csizmában járást, kerékpáio- zást kabáttépő szélben — a kötetlen munkaidőt a nap huszonnégy órájában. Ez a pálya csak azoknak való, akik szeretik az embereket. Hálás feladat? Megmondhatói a 10, 20, 30 éve dolgozó védőnők, akiket tisztelet, bizalom, hála övez, akiket az öregember is levett kalappal köszönt, akire feltekint a község apraja nagyja. Ezt nem lehet pénzzel mérni. Horváth Anita Osztályelnöki beszámolót tart dr. Tóth József, a földrajztudományok kandidátusa. Ezután több előadás hangzik el. A Szovjetunió és az Egyesült Államok szerepe a világ- gazdaságban címmel, dr. Krajkó Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora tart előadást. Dr. Vank Viktor az OKGT állami díjas főgeológusa, a földtani tudományok kandidátusa, a magyarorszáVonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti ,az utazóközönségei, hogy pályafenntartási munkaiatok miatt 1978. május 9. és lü-én Mezőberény és Békéscsaba vasútállomások között több személyszállító vonat közlekedését szünetelletik, s az utasforgalmat vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le. A változás: a Budapest Keleti pá" lyaudvarról 9 óra 15 perckor induló 6622, és 12 óra 50 perckor induló 6614, valamint a Békéscsabáról 12 óra 25 perckor induló 6623. és 14 óra 45 perckor induló 6613 számú vonatokon utazókat érinti. Változás továbbá, hogy Békéscsabáról a 6603 számú gyorsvonat helyett 14 óra 25 perces indulással a 6603/b számú gyorsvonatot közlekedtetik, természetesen itt is átszállással. A változásról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. Kiállítás környezetünk tárgyaiból Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum figyelemre méltó kezdeményezésnek adott otthont, hiszen olyan kiállítás megvalósítására vállalkozott, amely napjainkban is rendhagyónak számít. Az életünket végigkísérő egyszerű használati tárgyakból rendezett kiállításon 21 Csongrád és Békés megyei iparművész mutathatta be mindennapos munkahelyi tevékenységéből származó alkotásait, amelyeket az iparban már sorozatban gyártanak, vagy prototípustervekként elkészültek. A május 5-én, tegnap délután nyíló kiállítást megelőzően sajtótájékoztatón vettek részt a két megye iparművészei, valamint az iparművészeket foglalkoztató hódmezővásárhelyi gyárak vezetői. A fiatal iparművészek itt megfogalmazták a kiállítás létrehozásának célját, szóltak a Képző- és Iparművész Szövetség dél- magyarországi szervezete nemrég megalakult iparművészeti csoportjának terveiről» az iparban dolgozó iparművészeket érintő aktuális problémákról. Az országban először született kiállítás céljairól elmondották, hogy ezzel az embereket körülvevő környezet kialakításának egységesebbé tételéhez szeretnének — erőiket csoportosítva — hozzájárulni. Délután, a rendkívül nagy közönséget vonzó megnyitón dr. Dömötör János, a Tornyai János Múzeum igazgatója üdvözölte a megjelenteket, közöttük Békés megye képviselőit, valamint az Iparművészeti Főiskola tanárait, majd Bereczky Ló- ránd művészettörténész megnyitójában körvonalazta e kiállítás jelentőségét. „Ezen az első, dokumentum erejű kiállításon megtanulhatjuk a kozmikusabb gondolkodást: láthatjuk ugyanis, hogy mi teremtjük magunk körül a világot, s nem mindegy, milyenné varázsoljuk azt” — mondotta. Részlet a kiállításról Védőnők
