Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

1978. május 6., szombat o Nem gőzös megy Kanizsára Folytatódik a magyar vasút villamosítása Energiaracionálási hitelből terven felül villamosítják a Cegléd—Kiskunfélegyháza —Kiskunhalas közötti 104 kilométer hosszú vasútvona­lat. A munka várhatóan még az idén kezdődik, s 1980 vé­gére be is fejeződik. A ter­ven felüli munka egyben a vasútvillamosítás újabb programjának a kezdetét is jelenti. A vontatás nagyobb ará­nyú korszerűsítése a diesele- sítéssel kezdődött, ehhez 1971-ben KGST-hitelt is igénybe vettek és segítségé­vel 1974 helyett 1972-re vég­rehajtották a dieselesítési programot. A dieselesítéssel együtt a koncepciónak meg­felelően villamosították a Budapest—Cegléd—Szolnok —Karcag—Debrecen—Nyír­egyháza vasútvonalat, majd a budapest—szobi vonalat, amelyhez ugyancsak vettek fel KGST-hitelt. A közleke­déspolitikai koncepció a Budapest—Nagykáta—Szol­nok—Szajol—Mezőtúr—Lö- kösháza és a romániai Cur- tici közötti vonal villamosí­tásával befejezettnek tekin­A közelmúltban panaszos levél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelynek békési szerzője többék észrevételé­nek tolmácsolását vállalva arról számol be, hogy a ta­valy igényelt és idén már­ciusra várt naposcsirkét a békési ÁFÉSZ tagjai nem kapták meg az ígért határ­időre. Ennek miértjét kutat­va kerestük fel a békési ÁFÉSZ-t, az igénylőt és a baromfikeltető vállalat szeg­halmi üzemegységét. Békési ÁFÉSZ: — Váro­sunkban 800 kistermelő van, akiknek többsége csirkene­veléssel foglalkozik. Az el­múlt évi őszi felmérések alapján megállapítottuk, hogy csaknem 168 ezer na­poscsibére lesz szüksége az ÁFÉSZ tagjainak 1978-ban. Ezért tavaly októberben a szeghalmi keltetőtől meg­rendeltük ezt a mennyiséget. A szeghalmiak az első ne­gyedévre ígérték e nagy mennyiség felének a kiszál­lítását. Azonban március vé­géig még 50 ezer csibét sem kaptunk. A 30 ezer hiányzó naposcsirke pótlására Békés­csabán, Gyulán és Bábolnán próbáltunk szerencsét. Tagjainknak ezzel lénye­gében szolgáltatást nyújtunk, ugyanis egyikükkel sincs ar­ról szerződésünk, hogy visz- szavásároljuk a kifejlett szárnyasokat, ami annyit je­lent, hogy a csoport tagjai saját maguk hasznára kap­ják meg a naposcsirkéket Ezeket felnevelés után rész­ben maguk fogyasztják el, részben pedig a piacon el­adják. Panaszos: — Múlt év au­gusztusában írattam meg a naposcsirkeigényemet 78 márciusra. Most áprilist írunk, még nincs csirke, csak ígéret. Aki viszont ez év február közepén gondol­ta meg magát, 8—9 hétre már megkapta a csirkét. Békési ÁFÉSZ: — Mint­egy 10 nappal előbb jelzi a keltetőállomás, hogy mikor érkezik a csirkeszállítmány. Ilyenkor a csibemennyiség­nek megfelelő számban érte­tette a programot, amely összesen 1150 km-es vasút­hálózaton teremtette meg a villamos vontatás feltételeit. Az olajárak ismeretes vi­lágpiaci növekedése a köz­lekedés vezetőit a vontatás gazdaságosságának felülvizs­gálatára késztette. Diesel- és a villamos vontatás energia- költsége ugyanis korábban megközelítően azonos volt, 1974-től viszont a Diesel­vontatásé körülbelül három­szorosára emelkedett. Ezért döntöttek a villamosítás foly­tatásáról. Így került a vasút ötödik ötéves tervébe legna­gyobb beruházásként a bu­dapest—kelebiai vonal, s most terven felül — a má­sik fő vonalhoz, a Budapest —Cegléd—Záhonyhoz kap­csolódó — kiskunhalas—ceg­lédi vonal villamosítása. A nemzetközi kötelezett­ségekből eredő tranzitfelada­tok teljesítése érdekében 1980 után is' folytatják a vasúthálózat villamosítását. Az anyagi lehetőségektől függően nagyobb ütemben, még összesen 1000—1200 ki­lométer vonalat tesznek al­sítjük az igénylőket, hogy mikor és hol vehetik át az árut. Azonban nem minden­ki jön el, hogy elszállítsa a felíratott csirkéket, vagy pe­dig válogat, hogy a fehér vagy sárga csirke keli neki (a fehér húscsirke, a sárga pedig a húsa mellett tojást is ad). Akik az értesítés el­lenére nem jönnek el, vagy nem veszik át az akkori csirkeszállítmányt, azok he­lyett olyan tagok kapják meg, akik nem voltak kiér­tesítve, de odajöttek, hogy elvigyék azt, ami fennma­radt. Ezzel korántsem tisztázó­dott, hogy az ígért 85 ezer naposcsirke helyett miért csak a kétharmada érkezett meg Békésre az ígért határ­időig. Erről a baromfikelte­tő vállalat szeghalmi üzem­egységében a következőket mondják: — A tojáskeltetés folyamatos üzem. A heti 30 ezer csibe kétharmadát nagyüzemeknek szállítjuk. Nevezetesen a magyarbánhe- gyesiekkel van szerződésünk a folyamatos szállításra. A fennmaradó 8—10 ezer csi­bét Békésre és Vésztőre küldjük. Az év első két hó­napjában a békésiek a ne­kik szánt mennyiséget szinte sohasem fogadták. A példá­nak okáért: ez év január 24- én 6500-at tudtunk volna szállítani az ÁFÉSZ-nek, ugyanakkor ők csak 2000-et fogadtak. A kikelt csirkék nem vesztek ugyan el — ér­tékesítettük a BARTÖV-nél —, de ez a módosítás felbo­rította a szállítási ütemter­vet. Március-áprilisban már fogadtak volna többet is, de a kapacitásunk változatlanul 30 ezer, amelyből elsősorban a nagyüzemeket elégítjük ki. Békési ÁFÉSZ : Január­februárban nehézséget okoz a csirkék értékesítése. A ko­rai időpont és a hideg idő­járás miatt nem szívesen vi­szik el tagjaink a fiatal szárnyasokat. Panaszos : A legoptimáli­sabb a március-áprilisi csir­ke. Azokat nyártól már fo­kalmassá a legkorszerűbb vontatásra. Ennek megfelelően sor ke­rül többek között a Buda­pest—Pécs közötti vonal vil­lamosítására. „Érvényét ve­szíti” majd a „... Megy a gőzös Kanizsára...” kezdetű dal is: Budapesttől a Bala­ton déli partján Nagykani­zsáig, Murakeresztúrig ugyancsak megépítik a vil­lamoshálózatot. Mindezek eredményeként erőteljesen növekszik a tranzitforgalomban a villa­mos vontatás lehetősége, an­nál is inkább, mert a cseh­szlovák, a jugoszláv és a ro­mán vasút villamosítási rendszere a mienkkel azo­nos. Csehszlovák területre jelenleg is három állomá­son — Szobon, Rajkán és Komáromban — van villa­moskapcsolat. A további fejlesztéssel Csehszlovákiába újabb három határátkelő- helyen, Jugoszláviába ugyan­csak három, míg Romániába még egy újabb állomáson lesz lehetőség a villamos­átmenetre. gyasztani is lehet, s ősztől tojást is adnak. A „nyomozást” lezárhat­juk: a nagyüzemek mellett a mezőgazdasági termelésben mindig is fontos szerepet töltött be a háztáji kisegítő gazdaság, s ez a jövőben is így lesz. De. A keltetőüzem kapacitása adott. A folya­matos üzem annyit jelent, hogy Szeghalomról január­ban is 30 ezer csibét tudnak adni hetente, s márciusban is. Nos, ha az üzem folyama­tosan, egyenletesen tud szál­lítani, akkor a kisgazdáknak is — a nagyüzemekhez ha­sonlóan — folyamatosan, egyenletesen kell az igényelt csibéket átvenniük. Ellenke­ző esetben ugyanis maguk teszik lehetetlenné igényeik kielégítését ! A Bajkál-tóhoz látogató idegennek a vendéglátók mindig elmondanak egy régi mesét. „Az öreg, szürke sza­kállas Bajkál apónak 333 szorgalmas fia volt. Ezek a fiúk nagy gazdagságot gyűj­töttek össze szorgalmukkal, jóságukkal. Megszámlálha­tatlan volt a kincs, amit a környező hegyekből nap, mint nap hoztak. De a kincs gyorsan fogyott, mivel volt az öreg Bajkálnak egy leánya is, aki szertelenségé­vel, könnyelműségével, köl­tekezésével sok bánatot oko­zott. A leányt Angarának hívták. Egy alkalommal fekete sirályok érkeztek, akik el­mondták, hogy él a hegyek mögött, a végtelen tajgán túl egy szép ifjú, kinek a neve Jenyiszej. Bár Angara az ifjút soha­sem látta, az elbeszélés alap­ján rögtön beleszeretett. Szerelme olyan erős volt, hogy azon nyomban elhatá­rozta: eljut Jenyiszejhez. Legyőzte a hatalmas hegye­ket, melyeket az öreg Baj­kál gördített elébe. Egyetlen éjszaka eljutott hozzá: a ta­lálkozásból szerelem lett, a szerelemből házasság, nagy család. A családot egész Szibéria ismerte, tudták mi­kor, merre vándorolnak, és hogy vándorlásuk során el­jutottak egészen a tenge­rig. . Bajkál, a mesebéli öreg harmincmillió éve gyűjtöge­ti saját és az emberek va­gyonát, a vizet. Olyannyira, hogy itt található a világ édesvízkészletének húsz szá­zaléka. Pedig a tékozló lány, Angara másodpercenként kétezer köbméterrel paza­rolja szét a nagy vagyont. Csodálatos, titokzatos ez a táj. Már a tó méretei is me­sébe illők. A víztükör 636 kilométer hosszan, néhol 70 kilométer szélesen ragyog a szibériai éjszakában. Az ed­dig mért legnagyobb mély­ség 1620 méter, versenyre kel tengerekkel, óceánokkal. Különös errefelé az éghaj­lat is. Mintha a természet újabb és újabb titkokat ál­lítana az emberek elé, nem adja meg magát egykönnyen. Június végén csak plusz négy fokos a tó vize, de a legmelegebb időszakban sem lesz a hőmérséklet 12—14 foknál több. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a Búvárharangok az öbölben tó vize olyan tiszta, hogy minden tisztítás nélkül is iható. Ha az ember a Du­na vagy a Balaton vizére gondol, elszorul a szíve, és úgy tűnik, folyó- és álló­vizeink olyan szennyezettek, mint a Rajna, amelyben el­pusztultak az élővilág utolsó hírnökei is! A Bajkál-kutató intézet múzeuma érdekesen mesél a környék természet- és állat­világáról. Az érintetlen vad, talán ember nem járta feny­veseiről, az omulról, a tó egyetlen elevenen szülő ha­láról, a cobolyról, a nyest- ről és az ezüstrókáról. A kikötőben éppen leszál­lásra készen várnak a bú­várharangok. Segítséget nyújtanak a tengernyi tó Licenc A mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemek mind több licencet és termelési eljárási szabadalmat vásá­rolnak, de még mindig nem eleget; a MÉM ezért pályá­zatot írt ki az új módszerek, eljárások vásárlásának tá­mogatására. öt év alatt ugyan viszonylag jó ütem­ben, ötszörösére nőtt a li- cencekre, szabadalmakra, know-how-ra fordított ösz- szeg, amely tavaly elérte a 25 millió forintot, de ez a befektetés a mezőgazdasági és az élelmiszeripari terme­lés értékéhez képest túlsá­gosan kicsi. Bár vannak jó tapasztalatok, a vállalatok, gazdaságok egyelőre még húzódnak a licencek megvá­sárlásától, s inkább helyi erővel próbálkoznak, ez azonban többnyire nem eredményes, vagy túlságo­san hosszadalmas és költsé­ges. Jelenleg a licenciák és termelési eljárási szabadal­mak vásárlására fordított összeg évente alig 1—2 szá­zaléka a hazai, ágazati kuta­tási költségeknek, holott az mélységes mélyen lapuló tit­kok kibogozásához. Csak té­len térnek mély álomra, mert fél esztendőn át jég­páncél parancsol megálljt a kutatói kíváncsiságnak, ami­kor a metsző szélben csak a bajkáli fókák kiabálása hal­latszik. A hatalmas erejű szélviharok, a Szárma és a Górni pedig elsimítják a mé­teres hóban a medvék, far­kasok nyomát. Azonban e hideg, vad vi­lág elcsendesedik a vastag falú, fekete faházak szobái­ban, ahol teát kortyolgatva kellemes elnyúlni, élvezni a tea és az áfonya illatát, hall­gatni a fák jajongását és gyönyörködni az ablak mö­götti, jégpusztasággá változó Bajkálban. lenne a kívánatos, hogy 8— 10 százalékot költsenek ilyen célra. Gondot okoz, hogy amíg az élelmiszeriparban a műszaki fejlesztési alap meghatározott részét általá­ban helyesen külföldi mód­szerek vásárlására fordítják, ' addig a mezőgazdaságban, ahol ilyen alap nincsen, a vállalati eredményből szakí­tanak ki bizonyos részt, amely viszont általában csak szűkös forrás a licencek megvásárlásához, adaptálá­sához. A MÉM pályázata éppen az üzemi érdeklődés felkel­tését segíti azzal, hogy részt vállalva a licencvásárlás költségeiből, ösztönzi a ter­melőket a gyorsan adaptál­ható külföldi módszerek fo­gadására. Az elfogadott pá­lyázatok alapján a minisz­térium az érdekelt vállala­tokkal az új eljárások, mód­szerek megvalósítására szer­ződést köt. Ebben a megva­lósítási költségek finanszíro­zását a várható eredménytől függően részben vagy egész­ben vállalja. Egy csibe, két csibe, száz csibe, haj.. ■ Hová lett a naposcsirke Békésrfil? A rémi Dózsa Termelőszövetkezet teljesen automatizált baromfikeltető üzemének keltetőgépeiben egyszerre egymillió százezer tojást tudnak elhelyezni. Folyamatos keltetéssel évente tizennégy millió naposcsibét szállítanak a Hunnia Hib­rid Agráripari Egyesüléshez tartozó szövetkezeteknek. A to­jásokat saját tojótörzstelepük termeli. Az automatizált üze­met mindössze 33 dolgozó látja el (MTI-fotó — Karáth Imre felvétele — KS) Édesvizű tenger A lisztvjankai Bajkál-kutató intézet és múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents