Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
1978. május 31., szerda NÉPÚJSÁG HÉT FILMJEI Rint Tin Tin, Amerika életmentő kutyabálványa ; Lassie, „aki” Eric Knight regényéből kelt életre; Trigger, a gyorsaságában legyőzhetetlen paripa; Ásta, a mindent felforgató szobakutyus; Flipper, a világ legokosabb delfiné; Francis, a beszélő szamár, valamennyien felejthetetlen, kedves állatok, ők a közelmúlt legnagyobb állatsztárjai. A róluk készült filmekben, világsztárok társaságában látjuk őket június 1-től 5-ig a békéscsabai Brigád moziban. A film alkotói 960 játékfilm, 400 rövidfilm és híradófilm legizgalmasabb, legmulatságosabb, legjellemzőbb jeleneteiből válogatták a filmrészleteket. A Tappancsok, mancsok, állkapcsok című amerikai film szereplői : Charlie Chaplin, Roy Rogers, Bob Hope, Tom Mix, William S. Hart, Elizabeth Taylor, Cary Grant és még sokan mások. Gyakran szerepel filmszínházainkban manapság francia filmvígjáték. Legközelebb a békéscsabai Szabadság moziban láthatjuk a Már ez is probléma? című filmet június 1-től 7-ig. A kissé morbid alapötletű film sok mulatságos pillanatot szerez a nézőnek, s a jó szórakozásban nem kis része van a két kitűnő színésznek, Jean Lefebvre-nek és Anny Duperynek. A svéd filmek kedvelőinek egy jó hír: a békéscsabai Terv mozi június 1-től 3-ig este fél 8-tól vetíti a Drága John című filmdrámát. — Egy kedves majom a filmsztárok között a Tappancsok, mancsok, állkapcsok című amerikai filmben Mai tévéajánlatunk: Munchausen Fantáziaországban A nagyot mondó, mesélőkedvű, füllentő ember kedvelt alakja az irodalomnak. Münchausen báró — a mi Háry Jánosunk „rokona” — históriáját Gottfried August Bürger teremtette meg. Pedig valójában Raspe angol író nevéhez fűződik, Bürger csak lefordította, s ellátta a hőst néhány olyan tulajdonsággal, amely világhírűvé tette a báró ágyúgolyón ülő, cifra ruhában repülő, paró- kás alakját. A ma este 21 órakor kezdődő tévéjáték megtartva a füllentő hős figuráját, szabadon kezelve a cselekményt, eljuttatta Fantáziaországba, ahol harcba kezd az elbürokratizált gépezet ármányai ellen. Münchausen szerepében Bodrogi Gyulát látják. További szereplők: Béres Ilona, Káldy Nóra, Sáfár Anikó, Inke László. TÓTH BÉLA: Legendák a lóról 25. Hanem, hogy így mutatom én húsz embereimnek a szelídítő iskolát, veszem észre, hogy Szepi is ott áll, ideszánt ötven katonájával, fordítja nekik szóról szóra mozdulataimat. Gondolom, jól is teszed, pajtás. Lehet itt ötezer katona alá való cocó, mire azt én húsz emberemmel elkészítem, a török még egy Temesvárt fölépít ellenetek. Na, hogy így megmutattam az első napi tudnivalókat, csak neki árkányozgatják embereim is magukat a szemmel választott csikóságnak. Teszik olyan szépen, ahogy tulipán nyílik a szemünk láttára, ha fölkel a nap. De nyugodtan ám, emberek! Nem ám, hogy nekiesünk, mint bolond tehén a fiának. Érző lelkek ezek. Az ember hamarább eltűri a gorombaságot, mint a ló! A ménest egyszerre négy embernél több ne környékezze! Megfutnak izgalmukban, mehetünk utánuk, míg állásra verjük őket. Négy ember négyfelé osztja a csapat figyelmét, jobban boldogulunk. De az én embereim, mintha vadászaton lennének, olyan szenvedelmesen merülköznek a lófogó játékba. Egy legényem, Sévity Lázó indul a lócsapatnak, de üres kézzel. Mondom, árkányra, Lázó, hova mégy puszta kézzel? De nem szól, csak int, ahogy szimatra indult kutya legyez vissza farkával gazdája szavára, ha elfogja a buzgalom. Lessük aztán Lázót. Hátulról támadja meg a választott csikót, mint a farkas. Mire az horkanna egyet ijedtében, a horkanás után felrúgna, Lázó a ló horgasinára lépve a hátán terem a szilajnak. Átkulcsolja a nyakát, lábával a hasa alá kapcsol. Teheti, karikalábú, mint akinek hordón szárították a gatyáját. Kivágódik a csordából, ahogy szikra röppen az éjszákai rőzselángok- ból. Kapitány Korbász is csak föltaszítja fejebúbjára fa- zéknyi csákóját, a térdét veI. gyulai zenei verseny Tizenkét szonátapár versengése ■* —' Gyula város Tanácsa, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ Békés megyei bizottsága, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a gyulai Erkel Ferenc Állami Zeneiskola közös rendezésében idén először kerül sor a három napon át folyó rangos I. gyulai zenei versenyre. A zenei vetélkedőre hegedű-zongora szonátapárok nevezhettek be, és ezen belül is csak a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet budapesti, szegedi, debreceni, győri, miskolci és pécsi tagozatának hallgatói. Az eseménysorozat június 2-án délelőtt 10 órakor selejtezővel kezdődik, majd délután 5 órakor a döntő első fordulójára is sor kerül. Június 30-án délelőtt 11 órakor a program a döntő második fordulójával folytatódik, míg június 4-én 10 órakor az Erkel Ferenc Művelődési Központban adják át a díjakat, s a versengésben legjobbnak bizonyuló szonátapárok gálakoncerten is bizonyítják zenei felkészültségüket. Az eseménysorozatnak a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola ad otthont. A versengés rangját az előkelő ösz- szeállítású zsűri részvétele is emeli. Az első gyulai zenei verseny díszelnöke Kadosa Pál Kossuth-díjas kiváló művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető professzora lesz, a héttagú zsűri elnöke Kovács Dénes, Kossuth-díjas kiváló művész, a főiskola rektora, tagjai pedig; Hidy Péter Liszt-díjas koncertmester, Szenthelyi Miklós hegedűművész, Jandó Jenő és Kiss -Gyula Liszt-díjas zongoraművészek, Váry Ferenc zeneszerző és Herbály András, a gyulai zeneiskola igazgatója. A kétévenként megrendezésre kerülő zenei verseny ötlete a Réti házaspártól származik, akik alapítványukkal hosszú időn át kívánják biztosítani a versenyen részt vevők értékes díjazását. A zenei találkozó a jövő zenepedagógusainak kíván emlékezetes indíttatást és segítséget adni a pályakezdéshez. ri, s mondja az ebedeussát, az ebedeussát az anyjának is neki, de egy pimasz tyirmok ez, te, halljátok, mint az ördög! Háj, háj, tyirmokom, tyirmokom (gyermekem), ilyenek lopdosták Kecskeméten is a csikójainkat! Még gatya se volt rajtuk. Hogy hívják ezt a tyirmokot? Nem ő volt a tolvaj? De ha kitapintom, huszonöt naponta a hátsó fertályára, de utána magasra akasztom, annyi bizonyos ! De Korbász is inkább örömében beszélt, mint haragjában, hisz süvít Sévity olyan pompázatosán a pusztában, alig győzzük szemmel tartani. Már birkányi alakot mutat csak, aztán kutyái nagyságában távolodik, s elfogy fecskényire, míg kitűnik látásunkból. Ló, lovas egyben. Rágombolta magát, fejét a nyakára szorította. Tudtam a titkát. Tényleg ló- lopók fogásai ezek. Áhogy a karjával elöl megkulcsolja a ló nyakát, úgy szorít egy kicsit a légzőcsövön. Nem erősen, mert ha hirtelen szorítja el a levegőt, bukik a ló akkorát, a lovas is repül. Csak szedjük mi árkányra a többi gyalog emberrel a csikóságot, ki butább, ki okosabb, olyan eredménnyel. Ahogy rátalál ló a gazdájára, olyan sebességgel. Már a katonák is nekikészülődnek, harminc ló is járja körben az erejét, jön Sévity visszafelé a táltoson, de nem hogy tajtékban, összevissza zúzva, de mint a Politika és közművelődés A könyv szerelmese Az állami gazdasági igazgatók tanfolyamán 1952-ben, az alsó sorban jobbról az első Molnár János A veterán Molnár Jánost sokan ismerik a megyében, otthon Gádoroson pedig mindenki. Tudják, hogy két szenvedélye volt mindig, s maradt is a mai napig: a politika és a könyv. Legjellemzőbben e kettő vonult végig az életén, s mint mondja, hol az egyik, hol a másik erősítette egymást. Ehhez még azt is hozzá kell fűzni, hogy nem magányos olvasó volt, aki csak élvezi, raktározza mindazt az ismeretet, amit a könyvekből tanult, hanem akár a politikában híveket szerzett az eszmének, éppúgy lett az olvasás propagálója, s a könyv terjesztője is. Mikor a harmincas évek legelején megalakul a községben a szociáldemokrata párt, ő is ott van az első tagok közt. Ekkor már megbarátkozott a könyvekkel, a szépirodalommal, de itt az elvtársak másfajta olvasnivalót adnak a kezébe. Ettől kezdve hozzá is eljut rendszeresen a kézről kézre járó felvilágosító propagandaanyag; a Népszava, s olyan könyvek, mint a Welt- ner Jakab írásai a Milliók ■ pompaló, pici francia tipe- £ gésben jön az a vasderes, ■ Sévity áll a fara dombján, £ karban összefonva a keze. £ Hát csak elámultunk. Kor- £ bász kiabált. E — Nekem nem mutatvá- £ nyos lovak kellenek! Meg : vagyok értve? Katonaló! £ Nem bűvészetek! Szemfény- £ vésztők, hipnotizőrök, lótol- £ vajok! Felakasztatlak, négy- ! rét vágatlak benneteket! — £ Sévity nem tudta, hogy Kor- £ bász örömében rikoltoz, de ; az is lehet, volt mért féltse a £ bőrét, tán valóban ő is ott I volt a kecskeméti lólopok £ között. Leugrott a lóról, s £ egy földön heverő nyerget 5 megfogott, megszagoltattn ; lovával a terhelő hevedert, S meghúzta a csatlón, fejére a £ zabláskantárt, hajtószárat, £ odavezette Korbász elé, s S megkínálta vele, ahogy Mar- £ siglit kínálták körülállói egy £ pohár borral. Még egy kicsit ! meg is hajolt hozzá. Az rá- £ vágódott hatalmas testével, a £ csikó állta, ahogy próbált £ régi csataló. Korbász nem £ hitt benne. — Nekem sereglovak kel- £ lenek, nem fölfújt hólyagok £ Biztosan bilindekmagot ettél • vele! — Kapitány uram, ebben £ orvosság annyi sincs, mint i énbennem bor! De a tudás, 5 meg a parancsértés már ben- J ne, s ki is tart dögrovásáig, i Tudom, a mi fejünk nem • sokat ér, de a fejemmel ke- £ zeskedem, hogy ez már kéz £ alá értő. (Folytatjuk) egy miatt. Ekkor ismeri meg a Zola-regényeket és sorban a világirodalomból azokat, amiket az emberiség felrázására szántak a szerzők. De már nemcsak a kölcsönben kapottak útján, hanem maga is elkezd vásárolni. Az egyik Pestre szakadt falubeli, amikor felment hozzá, két alkalommal is elvitte a Vasmunkás otthonba, ahol végignézte a könyvtárt, s kiírta magának, mit vesz majd meg sorban, ahogy a pénze engedi. Aztán antikváriumra talál, ahol később is sokat vásárol, már nemcsak magának, hanem a Polgári Olvasókörnek is, amelynek előbb évekig tagja, majd könyvtárosa lesz. Ez ad igazán tá- gabb lehetőséget, hogy több embert elindítson az olvasásra. Bár itt csak óvatosan lehetett a szokott falusi könyvtár állományán változtatni, azért megpróbálja, hogy Jókai, Mikszáth, Gárdonyi mellett Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Tömörkény István egy-egy könyvét is kézbe adhassa. Közben a mozgalomban hozzájut a Futóhomok-hoz, Erdei Ferenc szociográfiai művéhez, és Féja Géza Vi- harsarokjához, melynek pere országos vihart kavart. Mindkettő megrázza, akárcsak Illyés Gyula alkotása, a Puszták népe. A gádorosi szocialisták kapcsolata az orosházi és hódmezővásárhelyiekkel, a látogatások és beszélgetések tovább szélesítették látókörét. S ekkor már járatja a szociáldemokrata párt tudományos folyóiratát is. De amit nem tanácsos a szobában a könyvespolcon tartani, az jó helyre el van rejtve, nem is találták meg egyiket sem házkutatáskor a csendőrök. Elvittek ugyan 11 könyvet, de azokból, amit igazán félteni kellett, egyet sem. Aztán elérkezett 1944. október 6-a, amikor Gádoros felszabadult, s hamarosan létrejött a Magyar Kommunista Párt a községben is. Molnár János az elsők közt van. Helyet kap a vezetőségben, ifjúsági felelős lesz, az ő feladata a MADISZ megalakítása. Ezzel párhuzamosan két könyvtárat szervez, a pártét és az ifjú- ágét. összeszedi ami negmaradt a falu több könyvtárából és igyekszik megmenteni, amit csak tud az uraságiakéból. Később ez a két könyvtár Népkönyvtárrá alakul. Az ösz- szegyűjtött könyvek gyarapodnak is, mert a felszabadult országban gyorsan megindul a Szikra Nyomda és megjelennek az első magyarra fordított szovjet művek: Lenin-köny- vek, és egy-két szépirodalom : Vaszili j Groszmann novellái és Ilja Ehrenburg háborús élményei. S bekerülnek nemcsak a pártkönyvtárba, de sajátjába is, olyan könyvek közé, mint Solohov Csendes Don-ja, amelyhez a negyvenes évek elején jutott hozzá. Egy éve a falu párttitká- ra már, amikor 1947-ben ugyanerre a tisztségre viszi el a párt Szeghalomba, s onnan csak 1949 végén jön haza, de nem sokáig van Gádoroson, mert az állami gazdaságok indulásával Zsa- dányba helyezik igazgatónak. De mint annyian mások, néhány év után új feladatot kap, hazajön 1953- ban és a termelőszövetkezet párttitkára lesz, egy évre rá elnöknek választja a tagság. A tsz erős, az 1956- os események nem rendítik meg, csupán kevesen léptek ki, a többiek, szinte az egész tagság szilárd maradt, és minden értéket megmentettek. ö azonban egy év múlva beteg lesz, s lemond, csak könnyebb munkát vállal. ötvenhét nyarán a tanácselnök a községi könyvtár rendbehozásával bízza meg, újból csak elölről kellett kezdeni, mert az ellenforradalom alatt széthurcolták a könyveket, összeszedi, kér Orosházáról, és kap is 100 kötetet, s ezzel elindul a vasárnap délutánonkénti kölcsönzés, amit társadalmi munkában végez. Aztán évenként egyre gyarapodik az állomány, mert a tanács is ad anyagi segítséget, így már szerdai napokon is nyitott könyvtár várja az olvasókat. S ahogy már több ezer kötettel rendelkezik, a társadalmi munkásból függetlenített könyvtáros lesz 1963 nyarán. A világ legboldogabb embere, végre a munkája is a könyvekhez köti, azt csinálhatja, ami a passziója. Kalauzol, ajánl, válogat, eligazít, kinek mire van szüksége az apró gyerekektől az öregekig. örömmel végzi, szeretik, tekintélye van, mindenki tudja, egy életet töltött a könyvek közt. Mikor 1967-ben nyugdíjba megy, jóleső érzéssel távozik, megtette a magáét, s volt munkahelye ezután is otthona marad, kedves könyveihez naponta visszatér. És munkája elismeréséül a járási pártbizottság 22 napra a Szovjetunióba küldi. Felejthetetlen út, Jaltától Leningrádig. Vass Márta