Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
1978. május 31., szerda o H lucernamag termesztésének rendszergazdája Sárrét legnagyobb termelője, a Szeghalmi Állami Gazdaság Kilenc község határában összesen 14 ezer 600 hektárt művel meg a Sárrét, s egyben a megye második legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Szeghalmi Állami Gazdaság. A földek közismerten rossz minősége miatt itt a növénytermesztés szerkezetét alapvetően az állattartás igényei, szükségletei határozzák meg. Elmondható, hogy ez a gazdaság — gazdag hagyományaira alapozva is — jelentős szerepet vállalhatott az országos hús. és tejtermelési programban. A nagygazdaság kialakulásáig, az igazán figyelemre méltó eredmények felmutatásáig azonban hosszú és küzdelmes út vezetett. A csaknem 3 évtizedes múlt magán hordozza az egész állami mezőgazdaság fejlődésére jellemző jegyeket. A Sárrétnek ezen a jelentős darabján apróbb gazdaságok összevonása után, 1960-tól indulhatott meg tulajdonképpen a tervszerű termelés. ban ipindig is az állattartás adta az árbevételek 70 százalékát. A juhtartás. múltja ezen a vidéken messzire nyúlik vissza, igaz: a legelő- gazdálkodás csak a hatvanas évek második felétől vesz nagyobb lendületet. Ekkortól nőtt meg a pillangósok vetés- területe és vált mind intenzívebbé a több mint 600 hektár ősgyep hasznosítása is. Természetesen az állattartás nem egyedül .a juhtenyésztéssel kötötte le takar- ménytermesztésre a szántó kétharmadát. Jelentős volt ekkor már a tehenészet is, amely 1967-ben tehenenkénti éves átlagban már 3 és fél ezer liter tejet produkált. Az igazsághoz tartozik, hogy a halaspusztaitól nem sokban tér el a töviskesi gazdaság sorsának alakulása vált csak az több szempontból is megfelelővé. A növénytermesztés szerkezetének ésszerűsítése együtt járt az állattenyésztés fejlődését akadályozó tényezők felszámolásával. A tehénállományt korszerűen felszerelt, szakosított telepre koncentrálták, úgy, hogy egyben ,a legelőket is jól hasznosíthassák. A magyar- tarka állomány hagyományosan tavasztól őszig a legelőkön tölti napjait. Szólni kell még arról is, hogy Töviskesen tartották korábban is az ország egyik legnagyobb számú juhállományát. Ehhez lehetőséget a kiterjedt legelők teremtettek. A szabadtartásra alapozott juhtenyésztés kezdetben gyapjút és tejet adott áruként. A piaci igények átalakulásával azonban előtérbe A Szeghalmi Állami Gazdaság két közvetlen jogelőd üzemében, a halaspusztai, illetve a töviskesi gazdaságokban a hatvanas évek elejétől alakították ki a nagyüzemi táblákat, szakosították fokozatosan az állattenyésztést, egészítették ki a kor kívánalmainak megfelelően a nehézgép-parkot. Mindennek eredményeként javulhatott a talajművelés minősége, ami a hozamok növekedését hozta magával, alapul szolgálva az állattenyésztés takarmányozási színvonalának emeléséhez. 4070 liter tej éves átlagban egy tehéntől A ina eredményeit nem is lehet kellőképpen értékelni az előzmények ismerete nélkül. Mit sem tud ,a Szeghalmi Állami Gazdaságról az, aki nem ismeri legalább nagy vonalakban a Halaspusztai és a Töviskesi Állami Gazdaság önálló évtizedét. A Halaspusztai Állami Gazdaság több kisebb gazdaságból még az állami mezőgazdaság hőskorában : 1949-ben jött létre, de -színvonalas termelésre csak akkor vált képessé, amikor 1960-ban összevonták a Vésztői Állami Gazdasággal és kiegészítették a gyapjútermelő vállalat csórói üzemével. Az állami gazdaságnak ez a területe a Körös mély fekvésű vidékéhez tartó, zik. Itt a talajok termőrétege sekély, vízgazdálkodásuk rossz Rajtuk csak nagy teljesítményű, nehéz lánctalpas traktorok dolgozhatnak. Az állattenyésztés meghatározó jellegét a szeghalmi gazdaság jobbára éppen a ^ Halaspusztai Állami Gazdaságtól örökölte, ahol korábsem. összevonások és tagosítások után, 1953-ban az akasztói és a károlyderéki állami gazdaságok összevoná. sával alakult meg a Töviskesi Állami Gazdaság, amelynek földjei a Körös és a Berettyó által határolt térségben feküdtek. A talajok kialakulásában különösen a Berettyó játszott nagy szerepet. Agyag, agyagos vályog váltakozik itt a löszös üledékkel, de megtalálható a réti és a réti szikes talaj is. Ezt az előbbiekben jellemzett sajátosságot a vetés, és termelési szerkezet kialakításában csak a hatvanas évek derekától kezdték figyelembe venni és a Szeghalmi Állami Gazdaság létrejöttét megelőző évekre került a hústermelés, ezért az anyajuhok számát hétezerről tízezerre növelték. Ez év júliusában pedig megkezdhetik egy korszerű, 5 ezer férőhelyes anyajuhtelep építését. A két állami gazdaság összevonására 1970. január 1- vel került sor. Az állattenyésztés ezt követően is a gazdaság főágazata maradt. Benne pedig a szarvasmarha- és juhtenyésztés a fő meghatározó. Az 1975-ös 3 és fél ezer literről 1976-ra csaknem 3800 literre emelkedett az egy tehénre jutó tejtermelés. Ehhez természetesen szükség volt a tehenészeti munka mellett a takarmánytermesztés átszervezésére is. Megnőtt a pillangósok vetésterülete, korszerűsítették ,a legelőgazdálkodást és az állattartás körülményeit. Alapvetően a tehenészet fejlődésének vonzataként emelkedett a hízómarha-értékesítés. A húsprogram sikerességének biztosítására külön hízómarhatelep épült és kezdetét vette a húshasznú Hereford-fajta meghonosítása. Export hízó- és pecsenyebárány értékesítésével kiemelkedő ágazat a gazdaságnak a juhászat, .amelynek eredményességét a hústermelés mellett a kitűnő gyapjúminőséget és nyírósúlyt adó fésűs merinók gyapjútermelése is fokozza. Lucernalisztből 350 vagonnyi készül egy esztendőben Az elmúlt esztendőben egyébként a növénytermesztés termelése is megközelítette már a nyolcvanmillió forintot. Tudni kell, hogy a Szeghalmi Állami Gazdaság szántójának egyharmadát az őszi kalászosok kötik le, amelyek közül a búza mintegy 3 ezer hektáron 41,7 mázsát adott hektáronkénti átlagban. Hízó- és pecsenyebárány exportra A gazdaság nagy létszámú baromfit tart, intenzív és extenzív formában egyaránt. Évente mintegy 500 ezer a fűmag- és ,a lucernamag- termesztés. Előbbivel a gazdaság a karcagi alföldi gyep- vetőmag-termesztési táru- lásnak is tagja, s egyben a saját legelőinek fűállomány- javításához is előállítja a szükséges fűmagot. Az 1977- es év egyébként a gyepgazdálkodás további fejlesztését megalapozó évnek számít a gazdaságban. Mintegy 1400 hektár kapott felülve- tést, 210 hektáron újratelepítést végeznek, műtrágyát pedig összesen 2400 hektárra szórnak. Köztudott, hogy a szeghalmi lucernavetőmag-ter- mesztési rendszernek a Szeghalmi Állami Gazdaság a gesztora. Ennek a rendszernek a szeghalmin kívül tagja még a Körösi, a Szarvasi, a Hidasháti és a Berettyóújfalui Állami Gazdaság, illetve 18 termelőszövetkezet, így ,a rendszergazda szak- tanácsadási, szervező tevékenysége több mint 6 ezer hektár termőterületre terjed ki. A rendszerközpont egyre szélesedő kapcsolatokat épít ki kutatóintézetekkel és állomásokkal, így az ÖKI-vel, a mezőgazdasági gépkísérleti intézettel, a mezőgazdasági fajtakísérleti intézettel. a növényvédő állomásokkal. A rendszer 1977-ben új termelési technológiát vezetett be, melybe egyrészt az előző évek alatt a rendszerben szerzett tapasztalatokat, másrészt a kutatóhelyeken szerzett és a gazdaság által kísérletileg kipróbált tudományos eredményeket építették be. A technológia továbbfejlesztésére a rendszer- gazda folyamatosan részt vesz a termőhelyi kísérletekben és az eredmények elterjesztésére rendszeresen kiállításokat, bemutatókat szervez. Maga a rendszer 1977-ben eredményes évet zárt. A partnergazdaságok lucernamagból összességében mintegy 43 millió forint árbevételhez jutottak. A magtermelés mellett jelentőségében nem kisebb a lucerna zöld tömegéből készített forrólevegős szárítón előkészített lucernaliszt, amelyből a gazdaság lucernaüzeme évente 300—350 vagonnyit értékesít 4—5 millió forint értékben. Mindazonáltal a környezeti adottságok és egyéb megfontolások alapján a gazdaság a továbbiakban is az állattenyésztés fejlesztését tartja célnak. A fejlesztési program következő lépcsője a VI. ötéves tervben megépülő és benépesítésre kerülő 1040 férőhelyes AG- ROKOMPLEX rendszerű tejtermelő tehenészet, ahol Holstein-friz tisztavérű és FI keresztezett állomány termel majd. Illetve a már említett, új anyajuhtelep. Ezzel egy időben természetesen stabilizálni kell a növénytermesztés eredményességét is. E feladatokhoz, a gazdaságos termeléshez a feltételek adottak — a Sárrét e térségében mondhatni: megizmosodott az állami mezőgazdaság — a kisugárzásában is erősödő, fiatal, jól képzett és munkabíró szakmai vezetés és a gazdasághoz rpind jobban kötődő dolgozói kol- lektíva együttes erőfeszítései, tői függ, mennyiben sikerül ezeket az adottságokat és lehetőségeket kiaknázni. (x) Az ipari növények 14 százalékkal, a takarmánynövények 47 százalékkal részesednek a vetésszerkezetben. E körben szót érdemel még Minden igényt kielégítenek a gazdaság újonnan épülő munkahelyi szociális létesítményei HYBRO húsbaromfit nevelnek, a naposcsibét a nádudvari Vörös Csillag Tsz keltetőüzemétől vásárolják és a meghizlalt baromfit a feldolgozó vállalatnak adják át. Az extenzív tartási formában még mindig meglevő jó lehetőségeket a gazdaság gyöngyösneveléssel használja ki. Az exportra szállítandó gyöngyösöket intenzív előnevelés után a tágas legelők juhhodályaiban, alkalmi férőhelyeken hizlalják. Egy-egy évben 150—250 ezer gyöngyöst értékesítenek így. Az állattenyésztési ágazat termelésértéke az elmúlt esztendőben már megközelítette a 90 millió forintot, ez a teljes termelésnek ide s tova csaknem a fele. Végeredményben elmondható, hogy az érték 45—50 százalékát a Szeghalmi Állami Gazdaságban 940 tejelő tehén, 498 húshasznú szarvasmarha, 10 ezer anyajuh és 6—700 ezer baromfi termeli. Ebben külön is kiemelkedő a magyartarka tehenek 4070 literes átlagos tejtermelése.
