Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

1978. május 28., vasárnap NÉPÚJSÁG I HMMMMMIHMMMHMHMMMMHIIIMMMMMMM I/mcumcuU AtruK Vera néni és a gyerekek Az utóbbi években elég sokat foglalkozom sportoló gyerekekkel, s így alkalmam van közelről megfigyelni — néha talán formálni is — a csúcsra törekvő ember- palánták életét. Minden elismerést megérdemelnek azok a tíz—tizenkét éves fiatalok, akik reggelente ott fogyasztják a kilométereket az ébredező lakótelep szür­kén ásító házai között. A bemelegítő körök után ala­pos gimnasztika következik, aztán szökdelés az ugró­kötéllel, majd lazítás és néhány frissítő vágta. Fenn a lakásokban folytatódik a torna, ahol súlyzók és ex­panderek várják az izmosodni vágyó legénykéket. Mire iskolába indulnak, már egy alapos erőnléti edzés eredményeit írhatják a naplóikba. Tanítás után ebéd, aztán egy kis lazítás, majd a házi feladatok elvégzése következik. Ha nincs valami út­törőfoglalkozás, akkor egy félóra alvás is befér a programba, hogy a délutáni edzésen frissek, pihentek legyenek. Késő estig tart az egyesületben a gyakorlás, s utána csak egy jó kis fürdésre és vacsorázásra ma­rad idő. Aztán zuhanás az ágyba, ahol bajnoki dobo­gókon kjvül néha vadvirágos játszómezőkre is elkalan­doznak az álmok pilleszárnyain. Néha sajnálom is a játékból, a gyerekkorból ello­pott időt, bár úgy látom, hogy a legcéltudatosabban dolgozó emberkéket sem kell félteni a besavanyodás- tól. Különösen egy-egy versenyen tapasztalható, hogy nemcsak a sportág trükkjeit lesik el egymástól, hanem a kópéságokban se akarnak lemaradni a világszínvo­naltól. S ha nem is lehet mindenkiből klasszis verseny­ző, azt az edzések gyötrelmein, s a győzelmek mámo­rában bárki megtanulhatja, hogy csak a kitartó, cél­tudatos munka hoz gyümölcsöt. És ha az érmekkel és bajnoki pontokkal mérhető eredmények mellett a ver­senyek ország-világjáró kavargásában egy kis ember- ismeretre is szert tehetnek fiataljaink, máris megért minden fáradságot. Hiszen az utazás mindig új, isme­retlen világba csábítja a gyerekeket. A szállodák pu­ha csendje, a kollégiumi vendégszobák hangos zsivalya, a modern munkásszálló férfias fegyelme mind-mind más hangulatot áraszt. Amikor pedig a fővárosban vannak versenyek, legszívesebben Vera néni vendégszerető otthonát keressük fel. Első látásra Vera néni lakása nem sokban különbö­zött a megszokott IBUSZ-fizetővendég szobáktól. A törékeny kis néni régi nippek, családi ereklyék közt pergeti élete fonalát, s szobája falait rengeteg olaj- festmény díszíti. Művészettörténeten nevelkedő gyere­keink szakértő szemmel bírálgatták a festmények ér­tékét, ám ottlétünk második napján megváltozott a lekicsinylő véleményük. Történt ugyanis, hogy a házi­néni bekopogtatott hozzánk és gratulált az egyik kis­fiúnak, akit felismert a televíziós sportközvetítés ide­jén. Nagyon büszke volt, amiért az ő kis lakója ilyen szép eredményt ért el. — És tessék mondani, ki festette ezeket a képeket? — buggyant ki a váratlan kérdés a gyerekből. — A férjem — válaszolt elérzékenyült hangon Vera néni. — Annyira szerette a festészetet, mint ahogy ti a sportot szeretitek. Hacsak ideje engedte, már vet­te is a vásznat, az ecsetet, é's színekből meg formákból próbálta megvalósítani az álmait. Mióta egyedül ma­radtam, legféltettebb kincseim lettek ezek a képek. És ha máskor is eljöttök hozzám és elhozzátok az érmei­teket, akkor arra is büszke leszek, hogy milyen nagy­szerű emberkék az én kis barátaim. Vera néni azóta szorgalmasan böngészi az újságok sportrovatait, és amikor ismételten felkeressük ottho­nát, közben mindig új képekre cseréli a szobáit díszítő tárlatot. Gyerekeink pedig nemcsak a művészeti érté­ket kutatják a vásznakon, hanem a szépre törekvő ember keze nyomát is Tátják a színek mögött. Andódy Tibor WMMlWIMWWWIHHWWIWW Autó — motor fl motorkerékpár gyújtása Ma már a kismotorok gyújtását is akkumulátorral oldják meg, az első szikra képzéséhez tehát tárolt áram használódik fel. A telepet ezért gondosan kell kezelni, karbantartani. Kéthetenként ellenőrizzük a sav nívóját, s ha szükséges, desztillált víz­zel öntsük fel úgy, hogy a lemezek felső élét jócskán ellepje a folyadék. így is megtörténhet, hogy hiányzik a gyújtás. A hiba keresése­kor a gyertyától a tekercse­kig visszafele haladjunk. Csavarjuk ki és alaposan tisztítsuk meg a gyertyát. Közben ellenőrizzük, nem repedt-e a porcelán, nem ég- tek-e le túlságosan a pólu­sok. A gyertya visszatétele előtt pontosan mérjük meg a szikraközt, ami mágneses gyújtásnál 0,3—0,5 millimé­ter, akkumulátorosnál 0,4— 0,6 legyen. Előbb azonban a tiszta gyertyát a pipába tesz- szük, „test”-re szorítjuk és úgy ellenőrizzük a szikrát. Ha nem erőteljes, kékes szí­nű a szikra, hanem csak sárgás, halvány, akkor gyen­ge a telep vagy a mágnes. Ha egyáltalán nem kapunk szikrát, tovább keressük a hiba okát. Vizsgáljuk meg, hogy ép-e a gyertyakábel. Az elégett, repedezett szigetelé­sű kábel átüthet, ne szerel­jük vissza, hiszen ez köny- nyen pótolható filléres áru. Leggyakoribb hibaforrás a megszakító üllő és kalapács wolfram-pogácsájának be- égése. Levesszük a védőbur­kolatot, lyukra fordítjuk a lendkereket és finom csiszo­lópapírral eltüntetjük a be- éeéseket. Miután tökéletesen megtisztítottuk a megszakí­tót, a hézagot 0,4—0,5 mil­liméterre állítsuk be. Néhányszor forgassuk át a főtengelyt és figyeljük a megszakítást. Az üllő és a kalapács közötti — nyitáskor keletkező — lefojtott szikra a kondenzátor jó működésére vall. A nagy fényű, szúrós, sercegő villanások zárlatos vagy rosszul szerelt konden­zátorról tanúskodnak. Ha kell cserével, vagy szorosabb lecsavarozással segítünk a bajon. A lendkeréklehúzóhoz csak akkor nyúljunk, ha mind­ezeket a pontokat végigvizs­gáltuk. A lendkeréktől meg­fosztott állórészben szabadon vizsgálódhatunk. Ellenőriz­zük a tekercsek kivezetését. Vizsgálólámpa vagy műszer segítségével könnyen felfe­dezhetjük a hibát. A téker- cseket ne nyissuk fel, azt bízzuk szakemberre. Ha azonban leégtek, cseréljük ki. Blokk kondenzátort is csak lehúzott lendkerékkel ‘ cse­rélhetünk. B. I. Filateliai hírek WTEIS« 20áT \< LABDARÚGÓ VILÁGBAJNOKSÁG Argentina’78 + A Magyar Posta május 25-én adta ki a futball-vi- lágbajnokság alkalmából 8 értékből álló sorozatát és blokkját. A sorozat vala­mennyi értéke 2—2 forint, míg a blokk 20 forint név­értékű. A sorozat ábrái egyes labdarúgó-jeleneteket mutatnak be. A magyar já­tékosok az argentinokkal, míg az olaszok a franciák­kal küzdenek a bélyegeken. A 20 forintos blokk kereté­nek szépségét a 16 ország zászlója emeli, és látjuk a tv-közvetítést biztosító mű­holdat is. A sorozat 444 000 fogazott és 12 800 vágott pél­dányban készült, míg a blokkból 271000 fogazott és 14 800 vágott példányt készít a Pénzjegynyomda ofszet­nyomással. A sorozatot és a blokkot Kékesi László gra­fikusművész tervrajza alap­ján készítette a Pénzjegy- nyomda. A labdarúgó-világ­bajnokság Argentína ’78 blokkját most itt mutatjuk be, míg a sorozatot legköze­lebb. Vas Tibor Tm- Benm-Vifesser-Methanol program», beás - uiweífteuncich Képünkön a Volkswagen Sirocco autó látható, amellyel nyugatnémet szakemberek a levegőt kevésbé szennyező üzemanyagok kipróbálását végzik. Érdekes megoldás, hogy ezt az autót két — egymástól függetlenül a motorhoz vezetett — energiahordozó hajthatja: ólommentes, kevésbé kopogásálló benzin, és nagymértékben kopogásmentes metanol (metilalkohol)—víz keverék. Mindenképpen az a cél, hogy az ólomvegyületeket száműzzék az üzemanyagból. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Mi lesz a Skylab űrhajó sorsa? A világűrben napjaink­ban általában másnaponként ég el a légkör felső rétegé­ben egy-egy kiszolgált mes­terséges hold. Az ember kör­nyezete számára az volna üdvös, ha a mesterséges hol­dat — miután befejezte mé­réseit és teljesítette prog­ramját — „be lehetne dob­ni egy szemétkosárba”. Saj­nos ilyen szatellitroncs le­rakó helyet a világűrben nem lehet létesíteni. A mes­terséges hold ideje lejártá­val visszatér az atmoszféra sűrűbb rétegébe és- ott elég. Az űrkutató hatalmak — bizonyos egyetértésben — mesterséges holdjaikat álta­lában alacsony röppályára küldik és így keringési ide­jüket előre meghatározzák. Szükségszerű ez az intézke­dés, mert ellenkező esetben a műholdak végtelenségig keringenének a világűrben és a végén akkora lenne ott a telítődés, hogy nem lehet­ne a földről műszerekkel felismerni, azonosítani eze­ket. Lapozzunk most bele egy műhold pusztulásának forga­tókönyvébe. Pályája végén a mesterséges hold az at­moszféra sűrű rétegébe ér. Itt nemcsak felfűtődik. de ez a réteg a nagy sebességű holdat hirtelen le is fékezi. Nagyfokú lassulás követke­zik be a szatellit mozgásá­ban, méghozzá olyan erővel, mely többszöröse a műhold tömegének. Ilyenkor a mes­terséges hold általában kis részekre esik szét, és ezek a részecskék csillagszóróként égnek el. Ez a tökéletes égés az ember és környezete szempontjából a szerencsé­sebb eset. Pillanatnyilag viszont ko­moly veszélyforrást jelent az amerikai Skylab űrlaborató­rium, amely még a világ­űrben kering. A 76 tonnás Skylabot 1973. május 19-én lőtték fel föld körüli pályára. Az űrlaboratórium személy­zete háromszor váltotta egy­mást. Az utolsó legénység 1974. február 9-én hagyta el a Skylab fedélzetét. Azóta kering a Skylab a világűr­ben, s a földről mind fé­nyesebbnek látszik. Számí­tások szerint 1980—81-ben ér az atmoszféra sűrűbb, ré­tegébe. s ott részben vagy egészben elég. Tökéletes égése korántsem biztos, és nem mindegy, hogy tökélet­len elégésekor darabjai la­kott területre esnek-e, vagy a tengerbe. Mit lehetne tenni az eset­leges környezeti szennyezés vagy baleset elkerülése ér­dekében? Az egyik amerikai terv szerint 1981-re már üzemképes lesz az űrrepülő­gép. Ennek segítségével űr­hajósok randevúznának a Skylábbal, átszállnának fe­délzetére. Ott segédmotort szerelnének az űrlaboratóri­umra, amelynek segítségével a Skylab pályakorrekciót hajtana végre. így el lehet­ne érni, hogy az űrlaborató­rium esetleges roncsai a Csendes-óceán vizében fejez­zék be pályafutásukat. A kiégett mesterséges holdak két szempontból jelentenek szennyforrást a környezeté­ért aggódó ember számára. A légkör sűrű rétegében elégő műhold égésekor gáz kelet­kezik, majd fémpor kerül az atmoszférába. Évente több száz tonna fémpor kerülhet így az atmoszféra felső ré­tegébe. A fémszennyezés mellett az elégő műhold fel is fűti az atmoszféra felső rétegét, s egyben ionizálja azt. Hőszennyezés követke­zik ily módon be, s ez még egyes meteorológusok szerint az időjárást is befolyásol­hatja. Végül fennáll még egy szennyezési veszély a tö­kéletlenül elégő mesterséges holdak fedélzeti mini atom­reaktoraitól. Szerencsére ez eddig összesen 2—3 esetben fordult csak elő. (A jövőben a két nagyhatalom között valószínű megegyezés jön létre arról, hogy kölcsönö­sen tartózkodnak a nukleá­ris energiaforrások világűr- béli felhasználásától.) Az űrkutatásnak, a műhol­dak működésének az emberi­ség nagyon sokat köszönhet. Sajnos, mind a mai napig, a műholdak tökéletlen el­égéséből származó szennye­zési problémát nem sikerült még megoldani. II. M. alkohol és vezetés Civilizációs körülményeink között ma már mindennapi­vá, megszokottá vált, hogy társas érintkezéseink ható­sugara bővült. Megszűntek azok a középkori távolságok, amelyek elválasztották egy­mástól a szomszédos falva­kat, városokat, de megma­radtak sajnos azok a szoká­sok, ahogy a hivatalos vagy magánügyeinkben ismerős barátokat vagy ügyfeleinket fogadjuk. Sajnos az alkoholfogyasz­tás, az alkohollal való kíná­lás társas érintkezési for­máinkban egyre inkább stá­tuszszimbólummá válik. Mostanában egyre gyakrab­ban lehet hallani, hogy a szeszfogyasztást éppen az autóvezetésre hivatkozva há­rítják el. Az alkohol és az autóvezetés összeegyeztethe­tetlen egymással. Az autó és a benne rendelkezésünkre álló lóerők a felelőtlenséget megsokszorozhatják, s az it­tas gépkocsivezető nemcsak saját magát, de közvetlen környezetét is életveszélybe sodorhatja. Sajnos, gyakran olvashatjuk az újságokban, hogy olyan emberek vesz­tették életüket, akik „vele szemben szabályosan közle­kedtek”. Az alkohol a szervezetben igen gyorsan felszívódik. Károsító hatását már kis mennyiségben is az ideg- rendszerre fejti ki. Rontja a szellemi tevékenységet és a reflexek működését. Már kis mennyiségű alkohol ha­tására is megváltozik az em­ber személyiségszerkezete, megszűnnek a gátlások. A gépkocsivezetés még jól megy, a közérzet szintén jó, de a vezető bátrabbá válik, olyan kockázatokat is vál­lal, amit ital hatása nélkül nem tenne meg. Ez az álla­pot már 1—2 deci bor, vagy 1—2 pohár sör elfogyasztá­sa után jelentkezik anélkül, hogy részegséget okozna. Szonda- vagy vérvizsgálattal ez a szeszmennyiség is ki­mutatható. Aki ilyen álla­potban autót vezet, de bal­esetet nem is követ el, sza­bálysértést okoz! Alkoholos befolyásoltságról akkor beszélünk, ha a vér alkoholszintje 0,8—2,5 ezre­lékig emelkedik. Aki nem szokta meg az italt, annak vére 2 ezrelékes alkohol­szintje is eszméletvesztéssel párosulhat. Ilyen állapotban volánhoz ülni már közvetlen életveszélyt jelent. Ennyi szesz elfogyasztása már köz­vetlenül bénítja az ideg- rendszert, és a már megszo­kott reflexek is megszűnnek. Ilyenkor csak a szerencse menti- meg a vezetőt, hogy mind magának, mind az or­szágúton szabályosan közle­kedő embertársainak nem okoz tragédiát felelőtlensé­gével. Autót vezetni csak kipi­henten, az alkohol minden utóhatásának elmúlása után lehet! Tudomásul kell venni, hogy a közlekedés veszélyes üzem, melynek pontosan megfogalmazott és minden­kinek kötelező szabályai vannak. Ezek megsértése közvetlenül életveszélyes helyzeteket teremthet. Sajnos, ma már hétközna­pi ténnyé vált, hogy a hét­végek után Magyarországon az újságők 10—12 halálos autóbalesetről adnak hírt, és a tragikus ebben az, hogy megfontoltabb és átgondol­tabb vezetési módszerrel ezek majdnem mind elkerül­hetők lettek volna. Dr. König János MENCS vezető főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents