Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

1978. május 28., vasárnap-------------------------------fc___________________________________________________ B arátaink életéből Moszkvai séták Latin-Amerika szabad földje: Kuba O »I történelem fel fog menteni” Batista tábornok 1952. március 10-i államcsínye azt jelentette, hogy a korrupt, az Egyesült Államokat kiszol­gáló, a szakszervezeti moz­galmat szétzúzó Prío-kor- mányzat alkotmányos, de­mokratikus eszközökkel tör­ténő megbuktatása lekerült a napirendről. Az elégedetlen tömegek által annyira várt választásokat Batista USA- sugallatra elnapolta, mert egy baloldali győzelem lehe­tősége sej lett fel. Az Egye­sült Államok megrémült et­től a lehetőségtől, s támo­gatta Batista államcsínyét. MUERTO-IDEL CASTRO EPLORO R cm r ' WlMnlntou Fidel Castro halálhírét köl­tik az újságok a felkelés utáni napon Világossá lett : független, demokratikus kormányzat megteremtése csak fegyveres harccal vált elérhetővé. Ba­tista diktatúrája a terror olyan durva formáit alkal­mazta tömegméretekben, hogy visszatekintve az ese­ményekre, 1961-ben az USA hivatalos körei is kénytele­nek voltak leírni: „A Batis- ta-rendszer jellege elkerül­hetetlenül heves ellenállást váltott ki a kubai népben. A vezetők kapzsisága, a kor­mány korrupciója, a rend­őrség brutalitása, a rendszer közönye a lakosság szükség­letei iránt, az oktatás, orvo­si ellátás, lakás, társadalmi igazságosság és munkalehe­tőségek tekintetében — Ku­bában éppúgy, mint másutt, nyílt felhívás volt a forra­dalomra.” Ez a diszkrét észak-ameri­kai nyilatkozat 80 000 bíró­sági ítélet nélkül meggyil­kolt kubait, az állami élet­ben eluralkodó gengszteriz­must, a kisparasztok földtől való megfosztását, a cukor- prpletaríátus szervezkedési jogának betiltását jelentette; de jelentette az óriási anal­fabetizmust, angolkórt, vér- szegénységet és tüdőbajt — Kuba népbetegségeit. A rendszerrel szembefor­dult a munkásmozgalom, de szembefordultak a burzsoá­zia és a kispolgárság, a pa­rasztság és értelmiség töme­gei is. A Batista-rezsimmel szem­beni szervezkedés leggyor­sabban a polgári ellenzéki Ortodox Pártban tevékeny­kedő fiatal kispolgári forra­dalmárok, demokratikus for­radalmárok soraiban haladt előre, akik saját [jártjuk megalkuvó ellenzékiségével szemben eljutottak a fegy­veres ellenállás gondolatáig és gyakorlatáig. A szervezkedés lelke a fiatal ügyvéd, Fidel Castro lett, aki az Ortodox Ifjúság nevű szervezeten belül kezd­te maga köré gyűjteni a forradalmár fiatalokat. Röplapok és illegális új­ságok kiadásával párhuza­mosan megkezdődött egy fegyveres felkelés előkészí­tése is. Fontos tény, hogy a „moz­galom” alapvetően proletár összetételű volt: cukor- és textilgyári, valamint likőr­gyári munkások, vasutasok, nyomdászok, cukrász, aszta­los, kőműves, esztergályos, tímár — egyszóval munkás- fiatalok szervezkedtek. A mozgalom vezéregyé­niségei között az olyan munkásfiatalok mellett, mirjt az óriási terme­tű mulatt asztalos és alkalmi munkás, Juan Al­meida, aki szabad idejében dalokat szerzett és énekelt, megtalálható volt Pedro Mi- ret, a földmérő, Ernesto Ti­zol, aki csirkéket tenyésztett bérelt farmján, Abel Santa- maría, a könyvelő, aki Fi­del Castro helyettese volt a mozgalomban. A Santiago de Cuba-i ka­szárnya, a Moncada elleni támadásra induló százhúsz felkelő között 6—8 parasztot találunk és ugyanennyi egyetemistát. Ez utóbbi cso­port azonban az utolsó pil­lanatban visszariadt a fegy­veres harctól. Két lány is volt a felkelők között: Hay- dée Santamaría és Melba Hernandez. Ott volt Raul Castro is, aki ekkor már a kubai ifjúkommunisták so­raiba tartozott. A mozgalom José Marti eszméire és az 1895—98-as függetlenségi háború hőseire, a mambifcra hivatkozott, egy demokratikus és független Kubát álmodva meg. A fel­kelők programja, az „öt for­radalmi törvény” visszaállí­totta volna az 1940-es de­mokratikus alkotmányt, a parasztbérlőknek kívánta juttatni a földet, a gyárak munkásainak adta volna a profit 30 százalékát, a ha­szonbérlők a cukortermelés 55 százalékára tarthattak volna igényt, s elkobozták volna az előző kormányok alatt összeharácsolt vagyono­kat. Ezt az öt törvényt há­rom reformsorozat egészítet­te volna ki: agrárreform, ok­tatási reform és az elektro­mos trösztök államosítása. Demokratikus polgári program volt ez, de a részt­vevők egy része már e prog­ramnál távolabb tekintett. Beszédes példa, hogy a meg­gyilkolt Abel Santamaría poggyászában Batista pri­békjei spanyol nyelvű Lenin- válogatás kötetét találták meg. A fegyveres felkelést 1953. július 26-ára tervezték, ami­kor Santiago de Cubât a karnevál tomboló forgataga árasztotta el. Ügy számítot­ták, hogy a karnevál a Mon- cada-laktanya őrségének és tisztikarának fegyelmét is fellazítja. Santiago ugyan­akkor távol volt a fővárostól, azonban nem ismertek kí­méletet: az elfogott felkelők közül hatvanat a laktanyá­ban gyilkoltak meg. A nagy­város elöljáróinak és a san­tiagói érseknek a fellépése akadályozta meg, hogy a később elfogott felkelőkre ne ez a sors várjon. Így került sor a santiagói bírósági tár­gyalásra, mely az elfogott forradalmárok bátor fellépé­sének következtében a Ba- tista-rezsim nagy politikai vereségét jelentette. Fidel Castro perét a töb­biekétől elkülönítve október 16-án kezdték el, egy santia­gói kórház ápolónői szobájá­ban — hogy a közvélemény figyelmét elkerüljék. Castro védőbeszéde bátor vádirata és leleplezése volt a dikta­túrának. Ügy tűnik, beszéde az elkövetkező küzdelem ki­áltványa volt, semmint véde­kezés. Batista rendszerének kor­rupciója és kegyetlenkedései mellett az ország gazdasági és társadalmi gondjait elem­ző beszéde egy demokrata forradalmár gondolatait ösz- szegezte, aki mondandóját a Fidel Castro letartóztatása­kor. Háttérben a felkelés eszmei szerzőjének, José Martí-nak a képe bírósághoz fordulva a kö­vetkező szavakkal fejezte be: „Elítélhetnek, nincs je­lentősége. A történelem fel fog menteni." Elítéltetése után — 15 évi börtönbüntetésre ítélték — néhány héttel védőbeszédét már titokban terjeszteni kezdték Kubában, s a Ba- tista-ellenes mozgalmak bibliája lett. chm» t* ama. a u j«. u tm Establece el Gobierno la Censura U bfxMow F««* í«*i i Er?r„r-r-J ^ ___u TTIÍ—. h mms m mmm im «■ I jl. l. ■fa; j fos Uht DM* "H*y" 4* l*s Sadaintas : ei MtaË» *» pmUnwiím ; ácm Dem **tm*in* émtií Suspendidas las Garanti as A rendkívüli állapot kihirdetését közük a fővárosi lapok tehát a fegyveres erő moz­gósítása nehéz lett volna a kormány részéről. Számítot­tak a felkelők a nagyváros Batista-ellenességére is. A tervek szerint egy 30 fős csoport Bayamo kisváros helyőrségét fegyverezte vol­na le. A Santiago melletti Sibo- ney farmon gyülekező fel­kelők július 26-a hajnalán támadták meg a laktanyát. A meglepetésszerű támadás — a valóban fegyelmezetle­nül felbukkanó géppisztolyos járőr megjelenése miatt nem sikerült. Még mielőtt a tá­madók az erődbe juthattak volna, megszólaltak a riadócsengők. Az egyenlőt­len küzdelem kimenetele nem lehetett kétséges. A felkelők visszavonultak, s eközben három harcost vesztettek. Batista tisztjei E beszéd fényében láthat­juk, hogy a Moncada elleni fegyveres támadást Kuba népe nem tekintette vere­ségnek, inkább hatalmas re­ménynek. Moncada az ellenállás jel­képe lett. Az 1955 májusá­ban a kubai tömegek nyo­mására amnesztiával szaba­duló felkelők is a Moncada elleni támadás napját vá­lasztották újjászerveződő mozgalmuk nevének. így született meg a Július 26-a Mozgalom, melynek 82 har­cosa Fidel Castro vezetésével 1956. november 25-re virradó éjszaka egy Granma nevű bárkán elindult Mexikóból, hogy újrakezdje a Batista- diktatúra elleni fegyveres harcot. Änderte Ádám, József Attila Tudományegyetem Itt, a Szovjetunió minisztertanácsának épületében élt és dolgozott Lenin 1918 márciusától 1923 májusáig A szovjet fővárosban jár­va sokfelé jelzik emléktáb­lák, hogy Lenin ekkor és ekkor ebben a házban járt, találkozott elvtársaival, fel­szólalt egy gyűlésen, párt-, vagy nemzetközi találko­zón, tanácskozáson, kon­ferencián vett részt. De különösen szorosan kö­tődik Lenin nevéhez a Kreml. Moszkva 1918 már­ciusában lett a szovjet ál­lam fővárosa és Lenin öt éven át ott dolgozott. Egy nappal azután, hogy a kormány Pétervárról Moszkvába költözött, 1918. március 12-én Vlagyimir II- jics felkereste a Kremlt, ér­deklődött a területén levő történelmi és építészeti, em­lékek állapotáról, megnézte azt az épületet,. amelyet a legfőbb törvényhozó és ál­lamhatalmi szerv, az össz- oroszországi Központi Vég­rehajtó Bizottság és a Nép­biztosok Tanácsának szék­helyéül kijelöltek. Részle­tesen megtudakolta, mi­lyen állapotban van a Fegy­vertár, a Nagy Palota és a templomok. Az ősi Kreml terei, kert­jei ma a moszkvaiak és a főváros vendégeinek ked­velt helyei, ahol szívesen sé­tálgatnak. A város szíve sok érdekes múzeumnak ad he­lyet. Milliók keresik fel a múlt büszke székesegyháza­it, csodálják meg a híres fegyvertári gyűjtemény ér­tékeit, drágaköveit, csodá­latos.fegyvereit, az ipar- és díszítőművészet remekeit. A szovjet emberek szívé­nek azonban különösen egy kis múzeum drága, Lenin dolgozószobája és lakása. Ma már hagyomány, hogy az űrhajósok a nagy út előtt mindig felkeresik ezt a múzeumot, s hogy a vi­lág számos országából ér­kező közéleti személyiségek, politikusok ellátogatnak a szerényen berendezett szo­bákba, ahol Lenin élt és dolgozott. Látogatók Lenin dolgozószobájában Lengyel zászló a hatodik kontinensen Tavaly februárban kezdte meg működését a Lengyel Tudományos Akadémia „Henryk Arctowski” északi- sarki kutatóállomása a King George-szigeten. Ezzel egy­idejűleg Lengyelország tag­ja lett a Londoni Klubnak, amely az Antarktisz környe­zetvédelmét és e földrész hasznosítását szem előtt tar­tó államokat tömöríti sorai­ba. Lengyelország szép ha­gyományokkal rendelkezik az Antarktisz kutatásában. Henryk Arctowski már a XIX. század végén a bel­gák északi-sarki expedí­cióját vezette a „Belgica” hajón. A lengyel tudósok rendszeresen részt vettek A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg 5 szív- és vérkeringés-vizsgá­ló központ működik. A 293 kerületi és körzeti rende­lőintézetekben több mint 200 000 beteget látnak el. A kutatást a tudományos aka­démia szív- és vérkeringés­vizsgáló központja irányít­ja, ahol ebben az évben egy új kutató laboratóriu­mot adtak át. Különös figyelmet szentel­nek a megelőző röntgen­vizsgálatokra, melyek során a tüdő, a szív és a vérkerin­gés betegségeit tanulmá­nyozzák. Megfelelő analí­zis segítségével Berlinben az esetek 2 százalékában olyan keringési betegsége­ket is sikerült feltárni, me­lyekről a páciens nem is tudott. azokban az expedíciókban, amelyeket szovjet és ameri­kai kollégáik szerveztek. 1977 elején a King George-sziget Admirális öb­lében behajózott két lengyel hajó, a „Zabrze” és a „Dalmor”. Február 1-én fel­vonták a létesítendő állo­más színhelyén a fehér-pi­ros lengyel zászlót. Egy hét­tel későb már állt az első épület: a rádió- és meteoro­lógiai központ. Az első telet az állomáson 19 tudós töl­tötte. Legutóbb a King George-ra újabb lengyel ex­pedíció érkezett, amely fel­váltja az eddigi személyze­tet. Feladata az állomás to­vábbi kiépítése és a kutató­munka folytatása lesz. Üj lehetőségek nyíltak az NDK-beli rádióamatőrök szá­mára ai idén a hírsport gyakorlására. Már ama­tőr tv-készülékkel és kép­távíróval is gyakorolhatnak. Jelenleg a 10 Kiga Hz-s hullámsávot is használhat­ják az amatőrök. Szerveze­tük a Sport és Technikai Társaság (GST). Ez a szer­vezet az összes technikai sportágat segíti: a hírsport- tot, a motorsportot, a repü­lést, az ejtőernyős ugrást és a sporlövészetet. Az NDK- ban jelenleg kereken 500 „GST” rádióklub-állomás és több mint 1500 magánállo­más működik. A 25 éve mű­ködő amatőrállomások adó­vevő készülékeit az NDK- ban állítják elő. Bdatok a bolgár felsőoktatásról Tekintélyes nemzetközi szervezetek egész sora, így többek között az UNESCO értékelése szerint Bulgária ma a nép kulturális és mű­veltségi szintjét tekintve az elsők között van a világon. A nemzetközi értékelések, vélemények külön is hang­súlyozzák a felsőoktatás fej­lődését. Harminc évvel ezelőtt Bulgáriában nem volt egyet­len, az országban szerzett diplomával rendelkező mér­nök, orvos, építész sem. Ez­zel szemben a hatodik öt­éves terv végén a felsőokta­tásban részt vevők száma már elérte a kétszázezer főt. Bulgáriában ma 25 fel­sőoktatási intézmény van 68 karral, s . a . hetedik ötéves tervben már Í32 ezer szak­ember kap diplomát. A nap­pali tagozatos hallgatók 55 százaléka állami ösztöndíj­ban részesül, a többiek pe­dig különböző vállalatokkal kötöttek társadalmi szerző­dést, ami azt jelenti, hogy tanulmányaik befejezése után oda mennek dolgozni. A bolgár egyetemistákkal és főiskolásokkal együtt több ezer külföldi hallgató, aspi­ráns és gyakornok tanul az országban. A nemzetközi ér­tékelések külön is kiemelik az oktatók magas számát, ami a képzés jó színvonalá­ra garancia. A bolgár felső- oktatási intézetekben több mint 11 ezer oktató tevé­kenykedik, s kilenc hallga­tóra jut egy tanár. (Ez az arány 1944—45-ben 33:1 volt.) Két hír az NDK-ból

Next

/
Thumbnails
Contents