Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

1978. május 28., vasárnap o Balatoni nyár Hazánk egyik leglátoga­tottabb üdülőkörzete a Ba­laton. Évente több százezer ember látogat el ide, hogy pihenjen, szórakozzon. Fel­nőtt és gyermek egyaránt megtalálhatja a kellemes üdülés valamennyi felté­telét a magyar tenger part­ján. A fiatalok hasznosan szórakoztató időtöltését im­már évek óta az Expressz Utazási Iroda Dél-Balatoni Igazgatósága szervezi. Érdemes az igazgatóság e nyári programját tartalma­zó füzetet tanulmányozni: a sport, kulturális és szóra­koztató rendezvények gaz­dag sora várja az országjá­rókat, a szünidejüket, sza­badságukat töltő fiatalokat. A Békés megyei általános és középiskolások előtt Kü­lönösen a balatonföldvőri nemzetközi üdülőtelep is­mert, ahol közülük eddig több százan fordulhattak meg. Balatonföldvár adott ott­hont a Fiatal Utazók Klub­jai III. országos találkozó­jának is e hét végén: pén­tektől vasárnapig. A KISZ sportmozgalma céljainak elérését segítik azok a há­romnapos rendezvények, amelyekbe — ugyancsak a hétvégeken — tetszése sze­rint nevezhet be minden itt nyaraló fiatal, illetve üdülő csoport. Vízikamevál, koktélhajó, vitorlás, autóbuszkirándulá­sok, hajókirándulások s az utószezonban kollektiv sző­lőszüret. Megállás nélkül folytatni lehetne a túrana- pökkal, a discoklubokkal, az ifjúmunkások, középiskolá­sok szervezett üdülőtáborai­val, KISZ-szervezetek, úttö­rőcsapatok, ifjúsági klubok és ifjúsági szocialista brigá­dok előtt álló nyári prog­ramlehetőségek felsorolásá­val. Az Expressz által kínált választékot tovább bővíti a Dél-balatoni Kulturális Köz­pont siófoki székhellyel. Jú­niusra tervezik Jacobi „Sy- bill”-jének bemutatását a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában. A gye­rekekre gondoltak, amikor uevanerre a hónapra meg­hívták az Állami Bábszínhá­zát a „Lúdas Matyival”. Kü­lön csemegeként pedig egy Dürrenmatt és egy Capek ősbemutatót „kínál” a prog­ramfüzet. Szabó Mátyás Kozma Tivadar Micskei Gábor és a vörös vándorzászló Három titkár Nemrégiben tartották meg küldöttgyűlésüket az oros­házi határőrkerület KISZ- fiataljai. A tanácskozás jó hangulatban zajlott, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen az orosháziak azzal dicsekedhetnek — amivel az országban nem sokan —, hogy elmúlt évi eredménye­ik alapján elnyerték a KISZ KB Vörös Vándor­zászlaját. A tanácskozás egyik rövid szünetében si­kerül három alapszervezet titkárával beszélgetni ar­ról, hogy kollektívájuk mi­vel járult hozzá a sikerhez. Ügy illik, hogy elöljáró­ban bemutassam beszélge­tőpartnereimet. Kezdjük rang szerint. Szabó Mátyás szakaszvezető, civilben a békéscsabai jB-as számú, Vo­lán autószerelője, a mező- gyáni Elekes Antalról .el­nevezett alapszervezet tit­kára. Kozma Tivadar tize­des Gyuláról, a Ganz Villa­mossági Műveiktől vonult be, ahol 1971-ben lett kiváló dolgozó és párttag, ö a gyu­lai Bakucz Olivér alapszer­vezet titkára. Pesti munkás- fiatal Micskei Gábor tize­des, a Magyar Hajó- és Da­rugyár dolgozója. Ott is alapszervezeti titkár volt, mint most Eleken. Szabó Mátyás: Azt hi­szem, a mi fiataljaink első- sorbant fegyelmezett ma­gatartásukkal járultak hoz­zá a zászló elnyeréséhez. Persze, tettek azért egyet- mást ezen kívül is. Jónak ítélik meg nálunk a fiatal bevonuló katonákkal való törődést. Patronálókat bí­zunk meg, akik sokat fog­lalkoznak az újoncokkal, hogy zökkenőmentes legyen az „átállásuk”. Jól segítjük a szocialista versenymoz­galmat, amelynek eredmé­nyeként tavaly az egység Élenjáró, előző évben pe­dig Kiváló lett az őrsünk. Hogy miért örülünk a ki­tüntetésnek? Nem jár vele kivételezettség, tehát nem ezért, inkább az erkölcsi el­ismerés miatt. Alapszerve­zetünk különben kétszer kapta meg a KISZ KB di­csérő oklevelét, reméljük az idén sikerül harmadszor­ra is elérni. Eddig jól men­nek a dolgok. Kozma Tivadar: Szerin­tem egy jó akcióprogram lehet alapja az eredményes munkának. Persze olyat kell összeállítani, amit az alapszervezet meg is tud valósítani. Nagy gondot for­dítottunk az egyéni válla­lások összeállítására, és folyamatosan számon kér­jük teljesítését. Megítélé­sem szerint az átlagosnál jobb volt alapszervezetünk­nél a határőrizeti segítő- munka kiszélesítése, az önkéntes határőrökkel va­ló foglalkozás. Hogy ez menyire sikeres volt, az is bizonyítja, hogy az önkén­tesek a legutóbbi időben három határsértőt fogtak el. Jó a szervezeti élet is, és ami különösen örven­detes, minden KISZ-fiatal teljesítette egyéni vállalá­sát. Mi ezzel járultunk a zászló elnyeréséhez. Micskei Gábor: Ügy ér­zem, mi a területi kapcsolat kialakításában vagyunk „jók”. Természetesen ez nemcsak az én érzésem, így ítélik meg elöljáróink is. Ne tűnjön dicsekvésnek, de ezzel nemcsak a kerületben, hanem az országban is el­sők között vagyunk. A kül­döttgyűlésen is elmondot­tam, hogy mi aránylag nagy határszakaszt őrzünk. Ép­pen ebből a meggondolás­ból szinte rákényszerül­tünk a jó kapcsolattartásra a lakossággal. A múmián­kat segítő önkéntesek már eddig 800 órát töltöttek el egyedül szolgálatban. Fia­taljaink derekasan kive­szik részüket, a „Vedd ész­re, tedd szóvá” mozgalom­ból is. Az őrsünket, a kör­nyezetét úgy rendbehoztuk, hogy a régebbi határőrök rá sem ismernének. Sokat segítettünk a gazdasági munkában is. A legutóbbi kommunista szombaton fia­taljaink száz órát dolgoz­tak. Rendszeresen foglal­kozunk a községbeli úttö­rőkkel, megismertetjük ve­lük az alapokat, akik már sok „jelzéssel” hálálták meg a velük való törődést. Amikor befejezésül meg­kérdeztem, szeretik-e a ne­héz szolgálat mellett az egész embert kívánó moz­galmi munkát, egymásra néztek és mosolyogtak. Egyikük így fogalmazott, gondolom mindnyájuk ne­vében. — Ezt a munkát csak jó kedvűén, és na­gyon szeretve lehet csi­nálni. Máshogy nem ér­demes, és nem is szabad. Béla Ottó Molnár Péter íjából kiröppent a nyíl Fotó: Veress Erzsi — Az íj három részből áll. Ezek: íj, húr, célzó. Bal kézzel kell fogni az íjat, a húrt pedig felül egy, alul két ujjal tartani. A nyílvesszőt a kifutóra helyezem és a cél­zógömböt középre állítom. — Molnár Péter, fél szem­mel a szakkörvezető tanárra figyelve mutatja-magyaráz­za, hogyan is kell az íjjal bánni. A helyszín a szarvasi Krecsmarik Endre Üttörő- ház sportpályája, ahol hét­főnként tartják edzésüket, Litauszki Mihály vezetésével a ház íjász szakkörének tag­jai. — Hat éve, 1972 óta mű­ködik ez a szakkör — veszi át a szót Litauszki Mihály, míg a nyolcadikos Molnár Péter a céltáblán ellenőrzi a találatokat, majd kihúzza a nyílvesszőket. — Honnan az ötlet e ritka sportág művelésére? — Ügy kezdődött, hogy az íjász Szövetség bemutatót tartott itt, s ez felkeltette a gyerekek érdeklődését e szép sport iránt. így alakult meg a jelenleg 16-tagú szakkör. Nagyon igényes, teljes fizikai és pszichikai önfegyelmet kö­vetelő sportág ez! A kisebbek, a kezdők ke­zébe először kisebb íjszer­számot ad a szakkörvezető. Amint közelebbről is szem­ügyre veszem Péter íját — aki felvilágosít: van ame­lyiknek „potom” 15 kilo­gramm a húzóereje —, nyomban lemondok arról, hogy kipróbáljam. — Márpedig egy verse­nyen 42-szer kell megfeszí­teni a húrt! — teszi hozzá a szakkörvezető. Giricz Kati és Juhász Nó­ra, akik Péterhez hasonlóan, a Szarvasi 1-es számú Álta­lános Iskola úttörői, két, il­letve három éve bánnak íj­jal. — Először a sportág kü­lönleges volta vonzott —me­séli Nóra —, aztán gyorsan megszerettük. Járunk edző­táborokba, versenyekre, és ilyenkor annyi élményt gyűjtünk! Szóval, jó dolog idejárni ! — No és a versenyered­mények? — Lakiteleken, a Szikra Kupán tavaly egyéni harma­dik lett Péter. Szintén a harmadik helyen végzett két éve az országos versenyen a csapat is — sorolja Litausz­ki Mihály. — Rendszeresen részt veszünk a Pajtás Üjság által kiírt kupán, többnyire itt is harmadikok vagyunk! A fiúk újra felsorakoznak, egyszerre feszül négy húr. Hosszan, minden figyelmü­ket a táblára összpontosítva céloznak... T. I. A VIT előtt Kubában Tudósítónk: Plavecz Pál Kubában is gond a fiata­lok lakáshelyzetének megol­dása. Nem beszélve arról, hogy a turizmus megindulá­sával a szállodai helyek be­teltek. Ami még külön gond, az Kuba sajátságos földrajzi fekvése, és éghajlati viszo­nya. Júliusban, a VIT meg­rendezésének időpontjában van legmelegebb a szigeten, a páratartalom eléri a 95— 105 százalékot is. Mindenna­posak az esőzések, és ha a Grönlandról érkező gyerek­nek nagyon melege van, mit tud tenni, bekapcsolja a lég­kondicionáló berendezést. De ehhez fel kell építeni azt a szálláshelyet, ahol minden lakrészt ellátnak fürdőszobá­val és légkondicionáló be­rendezéssel. Tehát a legfon­tosabb feladat a VIT részt­vevőinek elhelyezése. A szervező bizottság és a találkozó vezetői Havanná­ban, a tengerparton kapnak szállást, a többi fiatal pedig a főváros környékén épülő, később más célra felhasznál­ható új épületben lakhat majd, általában a rendezvé­nyek helyéhez közel. Példa erre a Lenin-parkbeli szál­láshely, ehhez igen közel fek­szik a római stílusú Amfi­teátrum, a kulturális rendez­vények egyik igen impozáns, vízi színpaddal ellátott hely­színe. Ez az épületsor ké­sőbb úttörőtábor lesz. A víziszínpad környékén a fia­talság szórakoztatására al­kalmas rendezvényterületek vannak. Többek között föld alatti könyvtár, fiatal művé­szek alkotásainak bemutatá­sára szolgáló kiállítótermek, serkenti a dolgozókat. Soha életemben nem láttam még ilyen tempóban csákányozni embert. Mint egy harkály, úgy kopácsol. A felvétel ide­jéig, azután cigarettát és rágógumit kér, és megkapja. Egy életre barátok lettünk. Cienfuegos, Karib-tengeri város. Nevét nem a forradal­már Camillótól kapta, hanem egy ültetvényesről nevezték el, aki a XIX. század végi függetlenségi háborúban el­sőként szabadította fel a rabszolgáit. A víz langyosan simogató, a csoport tagjai önfeledten gyűjtögetik a kagylókat, ten­geri csillagokat, koralldarab- kákat. Minden előzetes fi­gyelmeztetés ellenére bero­hanok a vízbe, meg is já­rom, mert a tengeri sün nem megy arrébb, a talpam máris tele tüskékkel, itthon végre sikerült kipiszkálni. Ezután óvatosabb vagyok, oly annyira, hogy egy darab hínár érintésére pánikszerű­en, száz gyors tempóban ro­hanok ki a vízből, elvégre cápa is lehetett volna! Ananászrajongó lettem. Ahol csak lehet, és amennyi belém fér, annyit eszem be­lőle. Állítólag olyan ható­anyagokat tartalmaz, amitől az ember fogy, de szeren­csére nincs rá szükségem. Az íze viszont kiváló. Teljes készültség a cukor­nádfronton. Kuba nemzeti jövedelmének 80 százalékát még mindig a cukor adja. Bár a közelmúltban kaptak a Szovjetuniótól nádarató gépeket, a munka zömét kézzel végzik. Széles, lendü­A Karib-tenger partján vidámpark, lovaglási lehe­tőség, édesvízi akvárium, rodeopálya és sportverse­nyek lebonyolítására alkal­mas területek. Ugyanakkor a kulturális programok hely­színe lesz, párhuzamosan a Lenin-parkbeliekkel, a ha­vannai egyetem több előadó­terme, valamint az egyetem épületeivel kerített szabad­téri színpad. Az MTI havannai tudósí­tója segítségével sikerült el­jutnom a VIT-építkezésekre. Május végére készen kell lenniük, de ha itthon ilyen készültségi fokú építkezést látok, azt mondom, legalább még másfél év, mire elké­szül. Meg is említem, mire mosolyogva felvilágosítanak, nálunk nincs fűtésszerelés, a nyílászáró szerkezetekkel sem kell olyan sokat bajlód­ni, hisz, az átlaghőmérsék­let 25 fok Celsius fölött van, a belső szerelési munkák ki­merülnek a víz- és elektro­mos vezetékek behelyezésé­vel. Egyfolytában filmezek, fényképezek. A nyilvános szereplés vérmérsékletükből adódóan aktívabb munkára letes mozdulat, a machate — ' félelmetes fegyver volt annak idején — lecsap pon­tosan két centire a földtől, két-három gyors mozdulat, és máris a kötegen fekszik a leveleitől megkopaszodott náddarab. Mintha nyalókát szopogatnék, olyan édes. Ne­héz fizikai munka, olyan, mint itthon a kukoricaszár- vágás, csak sokkal nagyobb a levegő páratartalma és hő­mérséklete. Jólesik meginni a légkon­dicionált busz hátsó fertá­lyánál, a bárrésznél egy üveg jégbehűtött, pilseni módra készített kubai sört. A busz falja a kilométere­ket. Üticélunk Santa Clara város, ahol már vár ben­nünket a szigetország máso­dik legnagyobb egyetemének professzor-párttitkára, és az egyetemi diákbizottság el­nöknője, ötödéves bölcsész- hallgató. Mi kérdeztük, ők felelnek. Néhány kérdés igen kényes. De azért egye­nesen válaszolnak. (Folytatás a Minimagazin következő számában.)

Next

/
Thumbnails
Contents