Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-26 / 122. szám
1978. május 26., péntek iZI3UiJI»T‘Td Morzsák Tíz más asszonynak is sok lenne, ami rossz Mari néninek kijutott. Sőt, úgy érzi, neki csak rossz jutott ebben az életben. Mari néni 81 éves, amúgy is apró alakját a gerincbetegség állandó meghajlásra kényszerítette. Görnyedten cipeli tehát az óriás terhet: saját sorsát: özvegységét, szegénységét, s a legsúlyosabbat, gyermekei hálátlanságát. Idestova 50 éve, hogy férje halott. A kis falusi portán épp akkor kezdték építeni saját otthonukat, de a megálmodott tor- nácos lakóház így csak álom maradt. A fiatal özvegy még örülhetett, hogy a már elkészült, eredetileg mellék- épületnek szánt vityillóban tetőt tud a feje felett. De hát miből is etetett, ruházott négy gyereket Mari néni? Kis földecskéjén gürcölt, meg napszámba járt. Nem volt a kétkezi paraszti munkának olyan fogása, amit ő ne ismerne. Ügy mondják. Mari néninek csak a hátát látta a többi napszámos asszony, amikor egyeltek, kapáltak, cirkot vágtak, markot szedtek. Múltak az évek, s egy szép napon egyedül maradt. Fiai, lányai messzi városokban kerestek tisztes, és kevésbé tisztes megélhetést. Egyikük aztán „megörvendeztette” öreg anyját egy unokával. Mari néni — mit tehet mást —, gondját viseli a kislánynak. „Megvagyunk a nyugdíjból, hála a demokráciának” — mondja csendesen. Pár száz forint a havi jövedelem, de nem panaszkodik, próbálja beosztani kettőjüknek. Most egy ideig a szokottnál is szűkösebben vannak: az unoka anyja egy hétvégén meglátogatta őket — és magával vitte Mari néni gondosan beosztott forintjait. A biciklizés pompás játék. Tapossák is a pedált a gyerekek tavasztól őszig a lakótelepeken, a játszótereken, szóval, ahol csak lehet és szabad — sőt olykor még ott is, ahol nem szabad. A legkisebbek a háromkerekűt nyüstölik, a nagyobbak már két keréken egyensúlyoznak. Akinek van, büszkén feszít a nyeregben — akinek pedig nincs —, elkéri társaitól egykét körre. Előfordul persze, hogy nem kéri, egyszerűen elveszi, főleg ha a tulajdonos kisebb nála. Mindezt aggódva figyeli az erkélyről egy fiatal anyuka, aki este meg is kérdezi öt év körüli kisfiát: „De hát miért hagytad, hogy lelökjön?” Mire a gyerek: „Neki lehet, mert ö a barátom!” A néni, mint félénk madár húzódik meg a kórházi folyosóra kitett széken. A fájdalom és az aggodalom egészen összehúzza. A fiatal nővérke megértőén hallgatja őt. Az idős asszony nehezen, szaggatottan beszél: „Nem elég az én bajom, most még az is! Látja kedvesem, ilyen az öregség! Szegény párom. Csak legalább egy kórházban lennénk, akkor ugye odavinnének hozzá?” A fiatal nővér megsimogatja a néni karját: „Ne tessék bánkódni, egykettőre meggyógyulnak mind a ketten, aztán itt a nyár, lehet megint napozni, sétálgatni!” A néni a mindent tudó öregek időtlen mosolyával viszonozza a biztatást. Nem hisz benne, de jólesik, hogy tiszta, emberi szót hall... Napirenden a tartási és életjáradéki szerződések Tegnap, május 25-én, délután ülést tartott a békéscsabai Tanács végrehajtó bizottsága. Többek között a testület megtárgyalta a tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekkel kapcsolatos államigazgatási feladatokat. 1967 óta fokozatosan nő a tanács igazgatási osztályára benyújtott szerződések száma. A múlt évben 158-at tartottak nyilván. Ezék közül 99 tartási, 6 életjáradéki, 53 pedig öröklési szerződés volt. Ezeknek a szerződéseknek társadalmi rendeltetése az idős emberekről való gondoskodás. A tapasztalatok azt igazolják, hogy gyakran olyan személyek kötnék egymással szerződést, akik korábban nem ismerték egymást. Nagyon fontos állam- igazgatási munka a szerződési körülmények megvizsgálása, a szerencse elemek kiszűrése. A városi tanács nagy gondot fordít a szerződések megalapozottságára. A jóváhagyásokat helyszíni szemle előzi meg. Csak azokat a szerződéseket hagyják jóvá, amelyek nem ellentétesek a felek méltányos érdekével, s a jogszabályokkal. Mindez nagy munkát ró az osztály dolgozóira. Ez az oka annak, hogy néhány esetben a szerződések jóváhagyása határidőn túl történik meg. A jóváhagyással azonban nem ért véget az államigazatási szerv feladata. Ezt követően is rendszeresen ellenőrzik a szerződések betartását. A múlt évben nyolc esetben került sor békéltető eljárásra. A végrehajtó bizottság ülésén olyan határozat született, hogy a szerződések ellenőrzésébe be kell vonni a tanácstagokat és a társadalmi aktívákat is. Munkajogi tanácskozás A három Körös mentén ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦## 0 A szépen rendezett tavak nemcsak a horgászoknak nyújtanak kikapcsolódást, szórakozást Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Szakszervezeték Megyei Tanácsa székházában a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselői és a megyei munkajogi bizottság tagjai értekezletet tartottak, melyen részt vett dr. Molnár Dániel, a SZOT közgazdasági osztályvezetője és Nagy István, az SZMT vezető titkára. A tanácskozást Bagyinka Mihály, a megyei tanács munkaügyi osztályvezető helyettese nyitotta meg. Lipcsei Imre, a megyei munkajogi bizottság titkára a vál- lati munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét értékelte. Megyénkben 243 munkaügyi döntőbizottság működik. A múlt évben 1353 határozatot hoztak, és 582 esetben a dolgozó javára döntöttek. Az előző évekhez képest számottevően csökkent a munkaügyi viták száma. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizottságok indokolt esetben gyakrabban éljenek ia jövőben képviseleti jogukkal. Dr. Bállá József, a munkaügyi bíróság elnöke a bíróság és az MDB kapcsolatáról szólt. Tapasztalatok igazolják, hogy a bizottságok munkája sokat javult az utóbbi években. Ez elsősorban a rendszeres képzéssel magyarázható. A múlt évben a tanfolyamokon 600-an vettek részt. A döntőbizottságok ítélkezési gyakorlata következetes a munkafegyelem erősítése terén. A múlt évben a bírósághoz 341 fellebbezés érkezett. A határozatoknak mintegy a felét változtatta meg a bíróság. Dr. Simon László, a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályának munkatársa a megyei munkajogi bizottság és az MDB kapcsolatáról tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy tervszerűbbé kell tenni az együttműködést. Elismeréssel szólt a Békés megyei munkajogi bizottság tevékenységéről. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi szakasz- mérnökségét három folyó — a Sebes-, a Kettős- és a Fekete-Körös — határolja, önmagában ez a tény is megkülönböztetett figyelmet kíván az ott tevékenykedő dolgozóktól, vezetőktől egyaránt, már ami a környezet védelmét illeti. Napjainkban egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül a környezet védelme, amiben nincs semmi meglepő, hiszen ha valami, ez igazán közügy. A figyelemfelkeltés még időben történt, még nincs olyan kömyezetárta- lom, amit jóvá ne lehetne tenni. Bár riasztó, megdob-, bentő esetekről gyakran hallunk, sőt a televízió jóvoltából láthatunk is — ketté tört tartályhajókból tengerbe ömlött olaj —, amelyek lehetetlenné tették, vagy legalábbis hosszú időre megbénították a tenger élővilágát. Ezek a vészjósló események állandóan ébren tartják a figyelmet, és szerenR tárgyalóteremből Csalásért két év szabadságvesztés Alkalom szüli a tolvajt, tartja a közmondás. És nem alaptalanul. Ezt igazolja Rúzsa János, Gyula, Budapest körút 15. szám alatti lakos bűnügye is. A 28 éves fiatalember 1975-ben lett az OTP gyulai fiókjának ügyviteli alkalmazottja. Az egyéni hitelek intézése volt a feladata. Átvette, felülvizsgálta, engedélyezésre előkészítette, s végül számfejtette a kölcsönigényeket. Ezenkívül ő gondoskodott a köl- csöngiénylők és szükség esetén a kezesek személyazonosságának igazolásáról, a munkáltatói okmányok biztosításáról és kellékhiány esetén azok pótlásáról. Hamarosan beletanult a szakmába. Sőt, mi több, arra is rájött, hogyan lehet azzal visszaélni. És ez nem is volt olyan nehéz. Hiszen az OTP- fiókban sem az ellenőrzés, sem az ügyviteli fegyelem nem állt valami magas szinten. Mivel, a korábban lakásvásárlásra felvett kölcsönt elköltötte, elhatározta, hogy visszaélés útján szerez magának pénzt. Először M. M., a volt házigazda nevére 2500 forint személyi kölcsönt, majd 10 ezer forint mezőgazdasági termelési kölcsönt, s egy későbbi időpontban pedig 6 ezer forint személyi kölcsönt vett fel. A kezesek nevét is hamisította. Nem csoda, hogy a mit- sem sejtő M. M. meglepődött, amikor egymás után több ízben felszólítást kapott az OTP-től, hogy kölcsöntartozásait rendezze. Felkereste volt albérlőjét és elpanaszolta búját-baját. Rúzsa összetépte a felszólítást. Hamarosan rendezte a kölcsönöket. Mégpedig úgy, hogy egy másik ismerőse, P. J. nevére jelentős összegű kölcsönt vett fel. Mivel újra és újra pénzre volt szüksége, belekerült egy olyan bűvös körbe, hogy ismételten hamisításhoz folyamodott. Kitalált személy nevére állított ki kölcsönkérelmet, a kezesek nevét és a munkáltatói igazolásokat korábban lezárt ügyiratokból emelte ki. Az egyik kezes fel is kereste a fiók vezetőjét, tiltakozván, hogy nem vállal kezességet. A megbízhatónak ítélt ügyviteli alkalmazottal szemben még ekkor sem merült fel a gyanú, jóllehet ekkor a sarkadi OTP-ügyben már folyt a vizsgálat, ahol hasonló módon követtek el visszaélést. Avramucz István, Gyula, Arany János út 46. szám alatti lakosnak is szüksége volt pénzre. Megállapodott Rúzsával, hogy saját nevére 50 ezer forint kölcsönt vesz fel. Avramucz fiktív szerződést kötött 60 vágósertés szállítására. A szerződést átadta Rúzsának, aki elkészítette a költségvetést a takarmányvásárlásról, és a sertésól építéséről. Majd hiteligénylési lapot állítottak ki és felvették a pénzt. Rúzsa 35 ezer forintot tett zsebre 15 ezret pedig Avramucz. A bűncselekmény-sorozatra véletlenül derült fény. Rúzsa éppen szabadnapos volt, amikor ellenőrzésre került sor. Egy okmány miatt felnyitották a fiókját. Ezután a rendőrség is belekapcsolódott a vizsgálatba. A két vádlott 141 ezer forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. Időközben Rúzsa János az őt terhelő kárt megtérítette. A gyulai járásbíróság Rúzsa Jánost folytatólagosan jelentős érték tekintetében, magánokirat-hamisítással elkövetett csalás miatt két év szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül három évre eltiltotta aJcözügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Avramucz Istvánt — aki volt már büntetve — hat hónap szabadságvesztéssel sújtotta, s egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést szigorított börtönben kell letöltenie. A bíróság az ítélet indokolásakor rámutatott arra, hogy az OTP-fióknál a belső utasításokat és az ügyviteli szabályzatot nem tartották be, s részben ez adott lehetőséget a bűncselekmény elkövetésére. Az ítélet nem jogerős, Rúzsa János és védője enyhítésért fellebbezett. (Serédi) cséré nemcsak felszínen tartják, mozgósító hatásuk mindinkább lemérhető. így van ez a Körösök völgyében is? Erről beszélgettünk Vámos Sándorral, a sarkadi szakaszmérnökség vezetőjével. — Néhány év óta összehasonlíthatatlanul kedvezőbb a helyzet, nemcsak nálunk, hanem az igazgatóság egész területén. Köztudott, hogy nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legtisztább vizű folyói a Körösök. Sajnos egyre kevesebb felszíni vízfolyásról lehet ezt elmondani. Ebből viszont adódik, hogy a jelenlegi állapot fenntartása összehangolt munkát kíván. Mit tehetünk mi ebben? Elsősorban a hatósági felügyeleti tevékenységet kellett hatékonnyá tenni. — Ez mit jelent a gyakorlatban? — Tulajdonképpen szerencsés helyzetben vagyunk. A történelmileg és tradicionálisan kialakult gát-, csatornaőri hálózat amellett, hogy ellátja a vízügyi szolgálatot, nagy figyelmet fordít a környezet védelmére is. Hála a technikának, a jó összeköttetés eredményeként szinte percek alatt jelenthetik az észlelt rendellenességeket. Tehát jól elősegíthetik az operatív, vagy akár a megelőző munkát. Szakaszmérnökségünk 1100 négyzetkilométer területén 40 gát- és csatornaőr, 30 szivattyútelepi gépész, szolgálati kötelességén belül ellátja a környezet- és vízvédelem rendszeres figyelését, ellenőrzését. — Melyek a legveszélyesebb környezeti károkozók? — Mezőgazdaságunkban jelentősen elterjedt a repülőgépes növényvédelem. Sajnos, a pilóták sok esetben nem tartják be az előírásokat, szennyezik a vízfolyásokat a vegyszerekkel, sőt nemcsak a folyókat, csatornákat, hanem a mezőgazda- sági területeken levő kutakat is. Ez azzal a veszély- lyel jár, hogy nemcsak a felszíni, a föld alatti vizeket is tönkreteszik. — Mit lehet ez ellen tenni? — Szerencsére sok segítséget tudunk adni a szakasz- mérnökség műszaki szocialista brigádjaival, amelyek az igazgatóság vízellátáscsatornázási osztályának műszaki brigádjaival együttműködve elkészítik az állapotfelvételt és tervet, amelynek alapján a hatósági osztály kiadja az üzemelési engedélyt. Visszatérve a kártevésekre, ak*dnak olyan esetek is, mint például a legutóbbi években a magyar— román közös érdekeltségű Köleséri csatornán, ahol fenolszennyeződést tapasztaltunk. A Sebes-Körösön évről évre visszatérő jelenség a fonalasgomba-szennyeződés. Üjabban pedig sok gond adódik az olajfúrások helyszínén. — Ügy tudom, a községek külterületével sincs minden rendben. — Valóban, a községek egy részénél régi agyagbányák éktelenkednek. Kiszáradt fatörzsek, pangó szennyvizek, és egyéb rendezetlenségek is találhatók. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyozni, a szép és főleg rendezett község jelentőségét. Minden sértő szándék nélkül megállapítható, hogy a helyi tanácsok sok gonddal és problémával, de kevés anyagiakkal rendelkeznek, amit erre a célra fordíthatnának. Mi igyekszünk ebben is segíteni. Négy évvel ezelőtt például elkészítettük Doboz nagyközség környezetrendezési tervét szocialista szerződés alapján. Az utóbbi években hasonló szerződést kötöttünk a sarkadi tanáccsal, a cukorgyárral, és a helyi horgászegyesülettel. Ennek alapján elkészült az Edénkért általános rendezési terve, amely a község környezetének esztétikáján túl horgászparadicsom, csónakázótó kialakítását, télen pedig korcsolyapályát biztosít az ifjúságnak. A vésztői tanács felkérésére a községet átszelő Holt- Sebes-Körös általános rendezési tervét készítettük elő. Besegítünk Körösújfalu vízellátási gondjainak megoldásába, egy tanulmányterv elkészítésével. A közegészségügyileg veszélyeztetett tanyaközpontok vízellátásának felmérése most készült el. Fokozzuk a térség környezet- védelmi felügyeletét is. A tavalyi 30—40 ellenőrzéssel szemben az idén 100 tervszerűen előkészített létesítményt ellenőrzünk. Meggyőződésem, hogy a korszerű környezetvédelem alapvető célja nem elsősorban a károk elleni védekezés, hanem inkább a megelőzés. Az előforduló szabálysértőkkel szemben szigorúbb szankciókat kell alkalmazni, hogy lelassítsuk, majd teljesen megszüntessük a környezetünket károsító ártalmakat. Ügy vélem, hogy 100 millió forintos beruházások nélkül is sokat tehetünk környezetünk védelméért, vizeink tisztaságáért, vagyis életünk és egészséges környezetünk megóvásáért. Béla Ottó
