Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

1978. május 26., péntek Május 28-tál Új vasúti menetrend Európa valamennyi vas­útiján egy időben, 1978. május 28-án (vasárnap) 0 órakor lép életbe az új menetrend. A MÁV, s azon belül a sze­gedi vasútigazgatóság az előző évek tapasztalatai alapján az 1978/79. évi idő­szakban közlekedő személy- szállító vonatok menet­rendtervezetét is több nemzetközi, illetve országos és megyei szintű értekez­leten egyeztette a külföldi vasutasokkal, a helyi köz- igazgatási szervekkel, a nagyobb vállalatok, intéz­mények, üzemek képvise­lőivel és a területileg illeté­kes Volán-vállalatokkal. Az ott elhangzott észrevételek, javaslatok nagy részét — természetesen a műszaki és anyagi lehetőségek figye­lembe vételével — megva­lósították. Az új menetrendben — amely 1978. május 28-tól 1979. május 26-ig lesz ér­vényben — több változás található. A MÁV Szegedi Igazgatóságának vonalhá­lózatán áthaladó nemzet­közi vasúti összeköttetések közül említést érdemel, hogy a Berlinből Szófiába közlekedő Pannónia-ex- pressz 80 perccel korábban közlekedik. Továbbra is csak nyári időszakban köz­lekedik a Wien—Bucuresti- expressz és a Transdanubi- um. A belföldi expressz- és gyorsvonatok Budapest cent­rikus szerkezete továbbra is megmaradt. A hétvégi ex­presszvonatok mentesítésé­re továbbra is közlekedik szombaton Budapestről a 7 óra 35 perces indulással Békéscsabára (érk. 10 óra 15-kor), illetve vasárnap es­te Békéscsabáról 18 óra 20' perces indulással Buda­pestre mentesítő gyorsvonat. A távolsági személyvona­tok közlekedésénél lénye­ges változás, hogy a 6623. sz. személyvonat Békéscsa­báról 120 perccel korábban, 11 órakor indul és Bp. Ke­leti pu.-ra 14 óra 54 perc­kor érkezik. A fővárosból 18 óra 10 perckor induló sze­mélyvonat korábban sok bosszúságot okozott késé­seivel, most menetrendjét átdolgozták és 21 óra 17 perckor érkezik Békéscsa­bára — várhatóan pontosan. A helyi vonatok közleke­désénél is több változást le­het felfedezni. így Murony és Békés között új vonat közlekedik. Békésről indul 16 óra 40 perckor és Mu- ronyba érkezik 16 óra 55 perckor. Vasárnaponként pedig 19 óra 45 perckor is indul Békésről vonat. Gyula és Vésztő viszony­latban egy új vonat beállí­tásával segítették elő a nagy jelentőségű Gyulai Húskom­binát dolgozóinak három műszakban való foglalkozta­tását. A húskombinát kéré­sére a 14 órás műszakra beutazók a Vésztőről 12 óra 01 perckor induló vonattal (Gyulára érk. 13 óra 31-kor) utazhatnak, míg Gyuláról 14 óra 30 perckor indulhat­nak haza Vésztő irányába. Vésztő térségében vala­mennyi vonatról csatlako­zást biztosítottak Szegha­lom állomáson a Szeghalom —Püspökladány vonalra. Körösnagyharsány és Vész­tő közö.tt is új vonat beállí­tására kerül sor. A Körös­nagyharsány ból 2 óra 37 perekor induló vonatról Gyoma állomáson keresztül csatlakozást biztosítottak Budapest és Békéscsaba felé. Az említetteken kívül több vonatnál végeztek ki­sebb időkorrekciót, mellyel kedvezőbb csatlakozási, il­letve eljutási lehetőséget biztosítanak. A MÁV Szegedi Igazga­tósága az elmúlt menetren­di időszak alatt folyamato­san vizsgáltja a megállóhelyek utasforgalmát, s most az új menetrend életbe léptetésével több megállóhelyet kihasz- rálatlansága miatt megszün­tet. Így 1978. május 28-tól Orosháza—Mezőhegyes vo­nalon Űjmezőhegyes és Gyulamező, Orosháza— Hódmezővásárhely között Pósahalom Mezőtúr— Orosháza vonalon Hajdú­völgy, Szeghalom—Gyoma között Őzedmajor megálló­helyeken a vonatok nem áll­nak meg. Az új menetrend életbe léptetésével egy időben az egészségvédelem érdekében, egyes vonatokon és állomá­sokon dohányzási korláto­zást vezetnek be. Az utasok kérésének megfelelően az előváros és a város környé­ki vonatokon — amelyek egy, másfél óra alatt célhoz érnek — a nem dohányzó szakaszokon kívül két-há- rom kocsiból teljesen kitilt­ják a dohányfüstöt. Az igaz­gatóság területén 129 vona­ton közlekednek majd ilyen nemdohányzó kocsik. E ko­csikat annak külső oldalán nemdohányzó képjelű táb­lákkal jelölik meg. Ezenkí­vül 9 állomáson, így többek között, Békéscsabán, Gyulán és Orosházán egy dohányzó helyiség kivételével a többi fedett helyeken dohányzási tilalmat vezetnek be. A MÁV hivatalos menet­rendkönyve 150 ezer pél­dányban készült, ára válto­zatlanul 40 Ft. Újdonság, hogy külön vörös nyomású fejezetben 18 táblázaton fel-' tünteti a főváros és a me­gyeszékhelyek közötti sze­mélyvonatok indulását és érkezését. A szegedi igaz­gatóság ez évben is kiadja közkedvelt kivonatoé zseb­menetrendjét 5 Ft-os áron. G. J. Nyomdászvezetők Bákáscsabán Dr. Vámos György, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület elnökségének alelnöke megnyitja az ülést Megtisztelő megbízatásnak tett eleget a Papír- és Nyom­daipari Műszaki Egyesület Békés megyei szervezete, amikor szerdán fogádta az egyesület központi elnöksé­gét, amely Békéscsabán tar­totta kihelyezett ülését. A mérnök-, technikus, szakembergárdát összefogó műszaki egyesület elnöksé­gének programtervében pár év óta szerepel egy olyan pont, hogy egy-egy elnökségi ülést vidéki bázisüzemben tartanak meg. így került sor arra, hogy a nyomdaiparáról elismert Békés megye adjon otthont ennek a rendezvény­nek. A délelőtti órákban Buda­pestről étkező vendégek elő­ször a békéscsabai Kner Nyomdát és az északi ipar­telepen működő ofszetle- mezüzemet tekintették meg, majd a közös ebéd után dél­után a békéscsabai Technika Házában került sor az el­nökségi ülésre. Dr. Vámos György, a PNYME alelnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Ván­dor Pált, az MTESZ Békés megyei szervezetének alelnö- két, az elnökség tagjait, a PNYME megyei vezetőit, valamint a Kner és Dürer Nyomda vezetőit. Südy István, a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület megyei titkára beszá­molt az egyesület elmúlt négyévi tevékenységéről, reá­lis képet nyújtva a nyom­dász szakmai kultúra fejlő­déséről, a nyomdaipar me­gyei előrehaladását segítő szellemi energia bázisáról : az egyesületi munkáról. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a hozzá­szólók elismeréssel beszéltek a Békés megyei nyomdaipar­ról, a műszakiak tevékenysé­géről, kiemelve, hogy Bu­dapest után ez a megye a nyomdaipar második bázisa, amit az egyesületi taglétszám is bizonyít, hiszen a kétszáz fő, az országos nyomdász taglétszám tíz százalékát te­szi ki. A Kner és a Dürer Nyomdát, fejlődésüket, to­vábbra is aktívan segítse ez a fontos társadalmi tevé­kenység: az egyesületi mun­ka — ez csendült ki az el­nökség egyöntetű állásfogla­lásából. Kép, szöveg: Malatyinszki József Az Interkozmosz program Kilenc szocialista ország képviselői 1967-ben elfogad­ták az Interkozmosz progra­mot. Ez a nemzetközi együtt­működési megállapodás le­hetőséget ad a kisebb orszá­gok tudósainak, hogy tudo­mányos-technikai felkészült­ségüknek megfelelő felada­tokat vállalhassanak a vi­lágűrben. Hazánk is kiveszi a ré­szét ebben a tevékenység­ben. A kozmikus fizikában például a magyar szakembe­rek több érdekes kísérletet készítettek elő és hajtottak végre a kozmikus sugárzás úgynevezett kemény össze­tevőinek a kutatásában. Az első munkálatokat a Verti- kál—1 és a Vertikál—2 geo­fizikai rakétákkal végezték el. A prágai A. S. Popov Te­lekommunikációs Kutató In­tézetben a szocialista orszá­gok közös űrkutatási prog­ramja keretében eddig 18 berendezést fejlesztettek ki és készítettek el, majd 10 műholdba szerelték be az intézet munkatársai. A mű­szereket a Nap röntgensu­gárzásának az optikai szfé­ra sugárzásának és a mik- rometeoritok sebességének és energiájának mérésére hasz­nálták. Az intézetben tele- metrikus adók is készülnek, amelyek a Földre továbbít­ják az Interkozmosz műhol- nak tudományos adatait. 1975-ben Prágában szovjet —magyar—csehszlovák egyezményt írtak alá egy „Anosz-ellipsz” nevű új mes­terséges hold berendezései­nek és programjának az elő­készítéséről. Az Interkoz­mosz családba tartozó mes­terséges hold főleg a Napból és a csillagokból származó kozmikus sugárzásokat vizs­gálja. luwvcDocDcoaa axnnxraxuxnaxamm\ uu Kosárfonók l/í////////////;«//////vttitfiriftitittttrittfttittt, ttttrifS Tizenegyen ülnek a te­remben, egyenes derékkal, tábla nélküli székéken. Áz­tatott fűzvesszők fanyar il­lata tölti be a helyiséget. Huszonkét kéz villám moz­gással tekeri, fonja a meny- nyezetnek törő szálakat, s azok halk ziaegéssel kanya­rodnak egymásba. Egyre rö- videbbek a vesszők, s a te- kervények mind kövérebbé Ez a kis közösség tavaly 17 százalékkal túlteljesítette a tervet. Sok százzal több húzott hajó- és tojásosko­sár került ki kezeik alól. Teljesítményükkel kiérde­melték a telep legjobb bri­gádja címet. Nevük: Zója brigád. Szitás Sándor pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott: — Még arról sem volt tudomásom, hogy egy­száz dolgozója közül senki­nek sincs iparművészi kép­zettsége, s a szakmunkások száma is meglepő: mindösz- sze egy dolgozójuk szak­munkás, a többiek betaní­tott munkásként dolgozlak. Papp Gyuláné: — Ha legalább húsz jelentkező akad, a vállalat szakmun­kásképzést indít a telepün­kön. A mi brigádunk majd­nem minden tagja szeretne tanulni. így több lehetne a keresetünk is. Eddig az üzemből huszonhármán kí­vánnak képesítést szerezni, vagyis tanulni. Csontos Julianna: — Ko­rábban Békésre, a gyári Fotó: Veress Erzsi hizlalják a munkapadon ál­ló fonadékot. Kosárfonók, az Erdőgazdasági Fűz- és Ko­sáripari Vállalat dévaványai telepének dolgozói. A brigád egy férfitagja Szitás Sándor. Elsősorban fülezi a kosarakat, de ha kell, fenéklemezt is készít. Gyakorlott mozdulattal for­gatja a kosarakat, hegyezi és hajlítja a ruganyos vesz- szőt. Beszúrja a fonat szé­libe, s körbetekeri rajta a lágyabb szálakat. Erősen meghúzza, majd elköti a vesszőt. A kilógó véget éles késsel egy szemvillanás alatt méretre vágja. Három perc sem szükséges hozzá, hogy befejezzen egy fülezést. Mellette Papp Gyuláné és Vass Ferencné fonja a kosár oldalát. Naponta tíznél is többet készítenek belőle. Szemben Vass Istvánné dol­gozik. Az üzem megalakulá­sa óta — tíz éve — kosár­fonó. Idén nyugdíjba me­hetne, de úgy határozott, to­vább fonja a kosarakat. Nem működik a magnó, nincs zene. Halkan beszél­getnek: Szitás Sándor: — Orvosi javaslatra kerestem ülőmukát. Itt lakom a kö­zelben, talán ezért is jöt­tem ide a kosarasokhoz. A kezdetén furcsa volt, hogy csak nők dolgoznak a te­remben, s egyedül voltam másik nembeli. Ma már nem cserélnék munkahelyet. általán javasoltak kiváló címre. Csak az ünnepségen tudtam meg, amikor be- mondták a nevem. Vass Ferencné, telepi szakszervezeti titkár: — Sanyi gyors és biztos kezű, megbízható dolgozó. Fel­adata a kosarak fülezése, a fenéklemez készítését ön­szorgalomból tanulta meg. Sokra értékeljük szorgal­mát, ezért javasoltuk a ki­tüntetésre. Csontos Julianna, meg­bízott telepvezető: — Ha többletmunkát kell végezni, vagy társadalmi munkára hívnak bennünket elsők kö­zött jelentkezik. Minden kommunista műszakon ott van és más társadalmi tevé­kenységből is kiveszi részét, községi polgárvédelmi őr. Pihenés nélkül dolgoznak. Nem szükséges folyamato­san figyelni, hogy merre mozog a kéz, hajlik a vesz- sző. Szinte automatikusan fonnak és csavarnak. Tö­megcikket gyártanak, nagy sorozatban. Mégis, ez vala­hol művészet. Ügyelni kell a kosarak formájára, a fonás mintázatára, a szálak veze­tésére,, minőségére. Ha gé­pesítenék ezt a hosszú munkafolyamatot a legtö­kéletesebb masina sem csinálná ilyen kecses ívelé­sűre, szabályos formájúra. Emberi kezek művészi mun­kája. Pedig a telep csaknem központba kellett volna is­kolába járniuk a jelentke­zőknek. Nem vállalta senki, hogy hetente beutazzon az esti oktatásra majd negy­ven kilométert. Most, hogy több ia tanulni vágyó, való­színűleg ' helyben szervezik meg az oktatást, a tanárok fognak kiutazni hozzánk. Halomban állnak a félig kész és a már befejezett ko­sarak. Minden asszony mel­lett több aljlemez hever a földön. Erre építik â göm- ibölyödő oldalfalat, a re­megő fűzfavesszőkből, majd tovább adják fülezésre. In­nen kerül a nyikorgó ko­sár ia padlásra, a raktárba. Idegen országbeli asszonyok, hölgyek, dámák vásárolják majd meg. Elsősorban nyu­gati üzletekbe kerülnek mű­vészi termékeik. Csontos Julianna: — A közelmúltban ünnepeltük a telephely fennállásának első két számjegyű jubileu­mát. Engedélyt kaptunk ar­ra, hogy minden dolgozónk készíthet magának egy ko­sarat, amit hazavihet saját használatra. Vass Ferencné: — A ma­gamnak készített kosár volt a legszebb munkám. Most ezzel járok vásárolni a piacra. Delet kongat a dévavá­nyai templom harangja. Lassan kiürül a terem. El­mentek ebédelni. Jávor Péter Kísérletek a gabonával A ,(,zöld forrladalom” meg­valósításához, új nagy hoza­mú gabonafélék termelés­be állításához elengedhe­tetlen feltétel a talaj óriási mennyiségű nitrogénnel tör­ténő trágyázása. Egyre na­gyobb gondot okoz azonban, hogy a nitrogén műtrágyák előállítása meglehetősen drága, és nincs is elegendő kapacitás a világ igényei­nek a kielégítésére. A drága műtrágya helyett jó lenne a biológiai nitrogéntrágyázás nagyüzemi megvalósítása. A pilangós növények gyö­kérgumójában a Rhizobium- szerű baktériumfajok ké­pesek a levegő egyötödét alkotó nitrogént megkötni, és olyan vegyületekké ala­kítani, amelyeket a virágos növények is képesek gyöke­reiken keresztül felvenni. Az elmúlt években intenzív kutatás kezdődött a Rhizo- bium-fajok körül. Sikerült egy új fajt is felfedezni, amely nem a pillangósok gyökerével él együtt, ha­nem másféle növényfaj nit­rogénellátását segíti. A fel­fedezés reményt nyújt arra, hogy talán sikerül olyan baktériumfajt találni és tenyészteni, amely a gabo­nafélék gyökerében élve, biztosítja majd a. gabona nitrogénellátását. A kísérletek másik iránya a gabonafélék átalakítását vette célba. Olyan gabona­fajtát próbálnak előállítani, amely képes együtt élni a pillangósok Rhizobium-bak- tériumaivlal. A kísérletek során a Rhizobium-bakté- riumokat tartalmazó szója­bab gyökérsejteket nevel­nek együtt — sejttenyé- szetben — gabona gyökér­sejtekkel, remélve, hogy a két sejttípus fúziójából, egyesüléséből keletkezett mesterséges körülmények között felnevelt növény és utódjai is rendelkezhetnek a Rhizobiumokkal való együttélés képességével. A kísérletek harmadik csoportja a baktériumok génjének a gabonafélékbe való átvitelére irányul. A növényi „génsebészetnek” a művelőitől lazt várják, hogy a baktériumokban ta­lálható, a levegő nitrogén­jének megkötését irányító gén a gabonafélék sejtjeibe átültetve, azokat is képessé teszi a levegőből korlátlanul rendelkezésre álló nitrogén felvételére. E kísérletek napjainkban még kezdeti szakaszban vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents