Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-24 / 120. szám
1978. május 24-, szerda o Előadások a Szovjetunió agrárpolitikájáról G. P. Rudenko vendéglátóival a megyei tanács továbbképzési intézetében Hektárok és milliók Tegnap, május 23-án megyénkbe érkezett Georgij Petrovics Rudenko, a Szovjetunió tervhivatala pártbizottságának titkára, a közgazdaságtudományok kandidátusa. A megyei pártbizottságon Nagy Jenő, a megyei párt- bizottság titkára fogadta G. P. Rudenkót és tájékoztatta a megye gazdasági, társadalmi viszonyairól, különösen a mezőgazdaságot érintő kérdésekről, amelyek során élénk eszmecsere alakult ki. G. P. Rudenko megyei látogatásának célja, hogy előadásokat tartson a Szovjetunió agrárpolitikájáról, a magyar és a szovjet párt között már szokássá vált előadáscsere keretében. » Tegnap délután a megyei tanács továbbképzési intézetében, ma délelőtt a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán és holnap Szarvason, a mezőgazdasági főiskolán tart előadásokat. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési bizottsága tegnap Nagy Jenő megyei titkár elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Békés megyei Állami Közegészségügyi, Járványügyi Felügyelőség munkájáról szóló írásos jelentést, amelyhez dr. Maurer József, a felügyelőség vezetője grafikonokkal is illusztrált tartalmas szóbeli kiegészítőt adott. A bizottság sokoldalú véleménycsere alapján egyöntetűen megállapította a közegészségügyi és járványügyi tevékenység megyei eredményeit, egyetértett a feladatmeghatározásokkal. Hangsúlyozta, hogy a Villanyszerelő a szegedi dóm Több évi keresés után találtak olyan vállalkozót, aki a szegedi fogadalmi templom tornyainak a talajszinttől kilencvenegy méterre levő csúcsán is hajlandó szerelési munkákra. A templom elkészülte óta. Közben ismerkedik megyénkkel is, amelynek során többek között ellátogat kutató-, feltáró- és megelő- zőmunfcával együtt a jövőben jobban kell törekedni a társadalom széles rétegeinek intenzívebb tájékoztatására. Ugyanis tapasztalat, hogy több helyen a problémák megoldását nem, vagy alapvetően nem anyagiak hiánya gátolja, hanem a helytelen szemlélet. (A jelentésben és a vitában is felvetődött számos, egészségünket és környezetünk tisztaságát veszélyeztető problémakörre lapunkban is vissza fogunk térni.) Ezt követően a bizottság az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló párthatározat végcsúcsán vagyis csaknem fél évszázada nem járt ember abban a veszélyes magasságban, ahová a kilátókosárból már csak külső vashágcsó vezet fel. Az akrobatamutatványnak beillő feladatot most a biztonságosabb villámhárító kialakítása adta. a Kner Nyomdába és a Munkácsy Mihály Múzeumba. rehajtását és a további teendőket tárgyalta. Várai Mi- hályné, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője, a jelentés készítője és dr. Becsei József, a -megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt a bizottság tagjai által feltett számos kérdésre. A bizottság egyetértett a jelentés megállapításaival, különösen hangsúlyozva a közoktatás iránt megnyilvánuló társadalmi törődés minőségi változását. A jelentés a bizottság által tett javaslatokkal kiegészítve ma kerül a párt megyei végrehajtó bizottsága elé. Mennyit ír a népművelő? ÜLÉSEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS bizottsága Jelentkeztek már a hosszú távra programot adó köz- művelődési törvény végrehajtásának kezdeti eredményei, elsősorban a felnőttoktatásban és az olvasásban, továbbá a múzeumok, a kiállítások és a zenei rendezvények látogatottságának növekedésében. Alapvető követelmény, hogy e folyamat teljes kibontakoztatásához, erősítéséhez olyan népművelőket képezzünk, akijç nemcsak általános szervező, hanem konkrét szakmai feladatok megoldására is alkalmasak — állapították meg az országgyűlés kulturális bizottságának kedden Debrecenben megtartott ülésén. A tanácskozáson a közművelődési törvény végrehajtásának Hajdú-Bihar megyei tapasztalatait tárgyalták meg. A vitában felszólalt képviselők közül Géczi János arról szólt: Jól nyomon lehet követni a közművelődési törvény elfogadása óta bekövetkezett szemléleti változást. Javasolta: Kapjon a népművelő az eddiginél nagyobb politikai és erkölcsi elismerést, és a gazdasági vezetők se tartsák távol magukat ettől a fontos munkától. Boros Sándor miniszterhelyettes felszólalásában ugyancsak megerősítette a közművelődéssel kapcsolatos szemlélet- változás tényét. Látjuk art is — mondotta — hogy az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt a fejlesztés és a színvonalemelés nem tartott teljesen lépést a ‘érvekkel. Magyar—szovjet barátsági nap Szarvason Május 22-én, hétfőn a szarvasi Városi Tanács nagytermében magyar— szovjet barátsági napot tartottak. A párt-, az állami és a tömegszervezetek képviselőinek jelenlétében sor került az APN-napok alkalmából rendezett kiállítás megnyitására is. A barátsági esten Nyikolaj Zabelkin, a Szovjetunió Hőse, az SZKP lenini külpolitikájáról, a társadalmi haladásról és a békepolitikáról beszélt. Az elnöki zárszó elhangzása után az ünnepség résztvevőinek levetítették A szovjethatalom hat évtizede című filmet. Magyar—NDK baráti találkozó A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága május 25-én, 14 órától Békéscsabán, a MTESZ titkárságán magyar—NDK baráti találkozót szervez. Ezen dr. Erich Langer, a berlini Humboldt Egyetem professzora A tudomány és technika meghatározó szereire a termelés irrtenzifi- kálásában és az anyagi, műszaki bázis további kiépítésében az NDK közgazdaságában címmel tart előadást a szakembereknek. KISZ-esek társadalmi munkája a TTTV-nél A Tiszántúli Talajjavító Vállalat szarvasi Vásárhelyi Pál KlSZ-alapszervezeté- nek fiataljai az elmúlt mozgalmi évben 240 órás társadalmi munkával járultak hozzá az üdülő építéséhez, amelyet az idén adtak át. A javítóműhely területén idén május 1. tiszteletére kézilabdapályát alakítottak ki a KISZ-esek; itt minden tag tíz óra társadalmi munkát vállalt. Az új pálya a megyei irodánál tevékenykedő szocialista brigádok számára is jó lehetőséget teremtett a sportélet fellendítéséhez. Az adminisztratív foglalkozású KISZ-esek rendszeresen gondozzák az irodaépület környékén a virágoskertet. A megyei NEB még 1976 novemberében vizsgálta Szarvason és a járás községeiben a rehabilitációs bizottság munkáját, amely 1969-ben alakult, de mint a NEB-vizsgálat megállapította, érdemi tevékenységet nem folytatott. Ennek alapján 1976-ban ismét újjászervezték a bizottságot, amely 1977 januárjában tartotta meg alakuló, illetve első ülését. A tevékenységről, az azóta eltelt időszakban végzett munkáról, a megyei rehabilitációs bizottság május 23-i, tegnapi ülésén — melyet dr. Sarny ai Ferenc megyei főorvos, nyitott meg —, dr. Viski Mátyás városi főorvos, a bizottság elnöke számolt be. Többek között elmondotta, hogy az 1977-es év a feladatok felmérésének éve volt, amit el is végeztek. Erről szól az a kimutatás, amelyet a különböző munkahelyekről elkészítettek. Így például e munkát illetően Szarvason elsősorban a három nagy munkahely dominál, ahol a legtöbben dolgoznak: a vas-, fémipari szövetkezet, itt 1623 üzemi O ennyi termelési érték . állítható elő 2800 hektáron? Százmülió forint, kétszázmillió? S vajon mennyi veszteség éri az üzemeket, a népgazdaságot, ha ugyanennyi terület marad vetetlen? Százmillió, kétszáz- millió? A kérdéssor csak látszólag ellentmondásos, s minden homályos részletre fény derül, ha azt is megtudjuk, a, megyei földhivatal határszemléi felmérései alapján Békésben 2800 hektár a parlagföld. Pontosabban a szántóként nyilvántartott, de mind a mai napig fel nem tört terület. Olyan föld ez, amely hasznosítható lenne, ha... Ha a mezőgazdasági üzemek vezetői nagyobb figyelmet fordítanának a föld ész-- szerű hasznosítására, ha nem létezne más jellegű gond, objektív akadály. Kezdjük az utóbbival. Mintegy ezer hektár az a mély fekvésű terület, amelyet hosszú évek óta kora tavasztól nyár végéig talajvíz borít. Így ennek hasznosítására csak néhány hét múlva lehet számítani. S hogy a gazdaságokban mind a mai napig miért nem találtak a júniusi vetésnél jobb megoldást? Erre nincs pontos válasz. Lehet, hogy átfogó meliorációra lenne szükség ezeken a területeken, sőt, az is lehet, gondolni kell az ezer hektár más, eddig számításba nem vett hasznosítására. A föld hasznosítását más jellegű okok is akadályozhatják. Ebben az évben több mint ezer hektár rizstelepen nem kerül földbe a rizsvetőmag. A legjellemzőbb gyomai példát nézzük. A Körösi Állami Gazdaságban 560 hektár rizstelep felújítása nem fejeződhetett be határidőre, mert a várva várt berendezések, a rizstelepépítő gépsorok nem érkeztek meg. A gazdaságban ez 14 millió termeléskiesést jelent. Továbbá még a szakemberek között sem eldöntött vita — erről tanúskodnak a különböző vélemények —, hogy négy-öt év után a rizstelepek pihentetése más növényi kultúrákkal való hasznosítással, vagy anélkül történjen. Az elfogadhatóbb, a gazdaságosabb megoldásnak az előbbi tűnik. Lehet, mégsem nekik van igazuk? A föld mezőgazdasági hasznosítását vizsgáló határszemlék, helyszíni felmérések tapasztalatai szerint a termelőszövetkezetek és állami dolgozó, és 160 bedolgozó tevékenykedik, a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet, ahol 1606-an vannak és 357 bedolgozó, a Szarvasi Állami Tangazdaság, ahol 1560-an dolgoznak. A megyei bizottság megállapította a hozzászólások és észrevételek alapján is, hogy a NEB vizsgálata nem volt véletlen, hiszen sok olyan munkahely van, ahol biztosított ugyan minden munkakör, ahol csökkent munkaképességűeket alkalmazhatnának, mégis egészséges embereket foglalkoztatnak ezeken. Éppen ezért nagyon fontos a rehabilitációs bizottság munkája. Feladata, hogy figyelemmel kísérje az üzemek ilyen irányú tevékenységét és segítséget nyújtson a csökkent munkaképességű emberek megfelelő munkakörbe való elhelyezéséhez. A cél: mindenki egész emberként dolgozhasson és megtalálja élete célját, annak ellenére, hogy szervezete legyengült, baleset érte, vagy más okok miatt nem tud a régi szakmájában dolgozni. gazdaságok tábláin több helyen romos tanyák zavarják a nagyüzemi művelést. Ez a több helyen éppen 836 tanyahelyet, 244 határt jelent Békés megyében. A kazlak pedig, nem egy két-négy év óta, 'becslések szerint 110 hektárt foglalnak el. A lakatlan tanyák lebontását, a tanyaterületek megtisztítását a földhivatal és a tanácsi szakigazgatási szervek együttesen szorgalmazzák. Néhány helyen azonban vontatottan halad e tanyák felszámolása. Annak ellenére, hogy a jogszabály lehetőséget ad a düledező tanyák lebontására, az esetleges földcserére. Ugyancsak a most folyó vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy a személyi tulajdonban levő kertek között 330 hektár a szántatlan, vetetlen terület. A közelmúltban 463 magánszemély kapott felszólítást, hogy 30 napon belül végezzék el az esetleges munkálatokat. Akik a felszólításnak nem tesznek eleget, azok földjeit térítés nélkül állami tulajdonba vehetik. A tavaszi határszemlét követően hasonló felszólítást kapnak a mezőgazdasági üzemek vezetői is. Ellenük mulasztás esetén szabálysértési eljárást indítanak. A hathatós intézkedések nyomán remélhetően csökken majd a parlagon maradt földterület. A föld hasznosításáról folyamatos ellenőrzéseken győződnek meg a földhivatal szakemberei. S hogy miért van erre szükség, azt aligha kell bővebben magyarázni, ha mindehhez még hozzátesszük, tavaly 14 ezer hektár volt a vetetlen terület Békés megyében. A változás még akkor is elismerést érdemlő, ha tudjuk, hogy tavaly az ideinél nagyobb belvíz és aszály sújtotta a mezőgazdaságot. ■■■gazdaságok eredményei ■ eh át nem csak a ter- HúHmésátlagok növelésével javíthatók, hanem a termőföld ésszerű hasznosításával, megóvásával, csökkenésének lassításával is. A bevetetlen hektárok százai ugyanis milliókat rejtenek. Ezért sem lehet mindegy a ma még parlagon levő földek mező- gazdasági hasznosítása. Az ezzel kapcsolatos határozottság, szigorúság pedig nem véletlen, a minél gyorsabb megoldást szolgálja és száműzi a kényelmességet. Kepenyes János Csendesebbek és melegebbek lesznek a házgyári lakások Csendesebbek és melegebbek lesznek a házgyári lakások, ha azokat bazaltgya- potlemezekkel szigetelik, hiszen a négy centiméteres vastagságú lemezszigetelő hatása 34 cm vastagságú téglafalnak felel meg — jelentették be Tapolcán a könnyűbeton és szigetelőanyagipari vállalat gyárában, a vulkanikus alap- nyagú szigetelők felhasználásával foglalkozó tanácskozáson. Ez a bejelentés több éves kísérletsorozat összegezésének eredménye. A tapolcai gyár jelenlegi évi 21 ezer tonnás kapacitását már teljes egészében lekötötték a felhasználók. Most az új gyártógépsor beruházási terveit készítik, és segítségével várhatóan 1981-ben további 14 ezer tonnával növelik az évi termelést. A vulkanikus kőzet alapanyagú szigetelők óriási előnye, hogy szervetlen anyaguk miatt az idő múlásával sem változtatják tulajdonságaikat, nem kedvelik őket a rágcsálók, ugyanakkor 600—700 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírnak. ) 1 A kulcs Aki az alábbi viccet ismeri, nézze el nekem az ismétlést. A színházi előadáson az „Add ide a kulcsot! — Nem adom ” áriadialógus többször is elhangzik. Végül az egyik „opera- rajongó” megelégelte a sok huzavonát, s felkiabál a színpadra: „Adja már oda neki azt a kulcsot, és kezdődjék az előadás!” Ez a kis sztori akkor jutott eszembe, amikor megtudtam az alábbi esetet. Az újonnan épült lakótelepeken az illetékesek nem adják át a lakások kulcsait a tulajdonosoknak, amíg azok nem választják meg a lakóbizottságot. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyes helyeken nem nagyon tülekednek az ilyen tisztségek betöltésére. Hogyan lehet ez? Hiszen másutt meg a társadalmi munkavállalás megannyi szép példájával találkozhatunk. Elemezhetnénk: ki, miért húzódozik a lakóbizottsági teendők ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásától? Mindenesetre, „ha nincs lakóbizottság, akkor kulcs sincs” elv nem a legcélravezetőbb eszköz. Mert aki csak ilyen áron írja alá a nevét, nem biztos, hogy lelkiismeretesen és jó kedvvel fogja végezni munkáját. Az egyik HNF-tanácskozá- son valaki a miskolciak módszerét is megemlítette. ök ugyanis úgy oldották meg a kérdést, hogy a lakásigénylési lapon már előzőén kell feltüntetni azt is: kíván-e az illető társadalmi munkát végezni vagy sem. Ha igen, milyet vállalna szívesen, és így tovább. Lehet, hogy ott ez a módszer bevált, és talán ritkábban fordul elő a következő eset: az egyik lakótelepünkön a közelmúltban gyűlést akartak tartani azzal a céllal, hogy bővítsék az aktívahálózatot. S mi lett az eredmény? A száz meghívott lakó közül mindössze „csak” 98-an maradtak távol a tanácskozásról — de már kulccsal a zsebükben. —y—n Napirenden: A KŰJÁL és a közoktatás „Mindenki egész emberként dolgozzon”
