Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-23 / 119. szám
1978. május 23., kedd o Röpgyülés a borsóföldön — Belátjuk, hogy szükségük van a segítségünkre, nem is hagyjuk cserben őket, de ezt azért úgy kellene valahogyan intézni, elnök elvtárs, hogy ne fizessünk rá túlságosan mi sem ... Benyovszki Jánosné, a csorvási Lenin Tsz nőbizottsága vezetőjének a szavaira egyetértőén bólogatnak az asszonyok, véleményükkel meg is toldják azt. — így van. Ha nyaranként az ő dolgozóik a vendég- munkások nálunk, ők jobban járnak, mint mi őná- luk... — Nem mindegy az nekünk, hogy naponta nyolcvan vagy százötven forintot keresünk! Kovács Jánost, a Lenin Tsz elnökét félkaréjban veszi körül vagy negyven asz- szony a zöldellő borsóföld szélén. Kijjebb, a 44-es országút Csorvás előtti kanyaróban áll a szövetkezet Volgája, körútja során az hozta ide, első állomására az elnököt, aki tudomást szerzett arról, hogy a CITÉV-munka miatt valami kifogást emeltek az asszonyok. Ez a körülmény „szervezte meg” a rögtönzött röpgyűlést. „Jó a dolgoknak mindjárt az elején utána nézni” — gondolta magában Kovács János. — Egyet ne felejtsünk, asszonyok. Ott ipari szervezés szerint, naponta nyolc órát dolgoznak. Nálunk tízet. Innen adódik elsősoron a különbség... De igazuk van abban, hogy erre maguk nem fizethetnek rá ... Meg kell fontolnunk, miként lehetne ezen segíteni... Kovács Jánost bizalommal, szeretettel fogadták az aszszonyok, s kérdésemre, hogy sűrűn jár-e közéjük az elnök? — el is mondják: — Sűrűn ám! Ha pihenni akar, eljön közénk... — Aztán hagynak is maguk pihenni! — évődik az elnök. Most is munkát adnak ... — Igen, mert úgy van ez — fordul felém Farkasné, az egyik munkacsapat vezetője magyarázóan —, Hogy nekünk 230 tízórás munkanapot kell egy évben ledolgoznunk, a fizetett szabadság jogához és a tízórás munkanapok száma alapján határozzák meg az alapszabadságon felüli napokat, meg az ünnepnapok fizetését is. A cirokfeldolgozó csorvási telepén pedig csak nyolcórás a munkanap, s ha jászán tünkből segítünk ott, ezzel nehezítjük az előírt tízórás napjaink megszerzését... — A szövetkezetben állandóan van munkánk, de hát már csak szolidaritásból is elmegyünk a CITÉV-hez bálázni, cirkot válogatni, ha meg vannak szorulva — így a nőbizottsági elnök. — Értem a problémájukat. Azt tudom felelni, hogy megbeszéljük ezt a vezetőséggel. Mivel rendszeres és gyakori a segítségnyújtásuk, valahogyan majd úgy intézzük, hogy belső szabályzatunk szerint is számítson 10 órás munkanapnak az ott ledolgozott idő. De, mondom, ezt egyedül nem dönthetem el... — Jól van, elnök elvtárs! Ha megígéri, akkor jó kezekben van az ügyünk ! — nyugtázzák Kovács János szavait az asszonyok. Négy munkacsapat gyűlt itt össze röpke félórára, ök a növénytermesztés fáradhatatlan dolgozói, számítani lehet mindig a munkájukra. A szövetkezet választott szervei megfelelően honorálják is ezt, nemcsak a jó keresettel (hiszen tavaly 155 millió forint árbevételt ért el a Lenin Tsz az 1976-os 113 millióval szemben és pl. Farkasnénak tavaly 37 ezer forint volt a jövedelme), hanem azzal is, hogy jó körülményeket teremtenek számukra. A férfiakkal egyenlő bért kapnak, de meg is állják a helyüket a munkában. Most borsót szelektálnak. „Azért bízták ezt ránk, mert — ahogy mondják — nekünk jobb a szemünk, mint a férfiaknak.” — Nem is rejtjük véka alá észrevételeinket, melyeket meghallgatnak és intéznek, ha megvalósíthatók azok — Benyovszki Jánosné mosolyogva fordul az elnökhöz: — Bízzunk abban, hogy ezt az ügyet is elintézik. Kovács János ugyancsak mosolyogva nyugtázza a szavakat, s az egész jelenetből látni, hogy a vezetők kapcsolata a Lenin Tsz-ben nem hagy kívánnivalót maga után. Odafigyelnek az asszonyokra, s mint ahogy később megjegyezte valaki: „Nem azért küldtük nemrégen is cseh- és lengyelországi kirándulásra őket, hogy távol legyenek, hanem, mert megérdemlik a világlátást is.” Ez a dolgozók és vezetők közötti jó kapcsolat eredményezte többek között, hogy május 27-én a Kiváló Szövetkezet kitüntetést veheti át a Lenin Tsz kollektívája. Varga Dezső Levél a kertbarát klubtól A közelmúltban Verasztó József, lapunk olvasója levélben tájékoztatta a szerkesztőséget az orosházi kertbarát klub munkájáról. Ebben a mozgalom mindennapi gondjairól szól. Köz- zétesszük a levél néhány jellemző részletét. „Az 1978-as év feladatainak ismertetésére fogtam tollat a tavaszi kertészkedő munkák elvégzése közben. Eddigi tapasztalatunk, hogy minél többet teszünk a kertbarát-mozgalomért, annál több az új, megoldatlan feladat” — kezdi levelét Verasztó József. — „Beszerzési, értékesítési és jogi kérdésekre gondolok. Természetesen mindenki igyekszik maga elvégezni azt, amiben a klub még nem tud segíteni. Felmérésünk alapján megállapítottuk, hogy tagjaink mennyi gyümölcsöt, szőlőt és zöldséget terGyomán, a Győzelem Tsz baromfinevelőjében dolgozik Bar- tik Tiborné baromfitenyésztő szakmunkás. Szakértelmére közel 3 ezer hubbard növendék csirke van bízva fi Fotó: Veress Erzsi S melnek. Eszerint a termés 30—40 százaléka kerül a piacra és a boltokba. Sajnos ennek ellenére a klubmozgalom fontosságát ma még nehezen tudjuk bizonyítani. Munkárfk része, hogy a kertbarát klub tagjainak biztosítsuk a szaporítóanyagot. Igaz, ez sokszor nehéz dolog, mert kicsi a választék. A helyi vetőmagbolt választéka hiányos, a növény- védelmi szerek egy részének lejárt a szavatossági ideje. Ha árubőség van, akadozik az átvétel.” (Megjegyzés: a levél ezen részleteit a szaporítóanyag-előállítással foglalkozók, a vetőmagboltok és a forgamazók, az ÁFÉSZ- ek, a ZÖLDÉRT figyelmébe ajánljuk.) „A klub tagjai szakmai előadásokat hallgatnak, agrometeorológiai tápanyagkörforgalom és egyéb témákban — folytatódik a levél. — Nagyüzemeket látogatunk, a kiskertek megtekintésekor pedig a tulajdonosok számolnak be munkájukról, tapasztalataikról. Borversenyt rendezünk, hiszen Orosházán a klubtagoknál sok érmes bort készítenek.” (Valamennyien igyekszenek tehát ismereteiket tovább bővíteni.) Majd így folytatódik a levél. „A városért, a művelődési házért egy-egy nap társadalmi munkát ajánlottak fel a klubtagok. Társadalmi munkavégzésért az elmúlt évben 12 klubtag kapott kitüntetést. Segítjük a társklubokat bemutatókertjeik kialakításában. Ez év szeptemberében ismét megrendezzük a gyümölcs-, szőlő- és zöldségkiállítást. Sok fáradtsággal jár mindezeket a feladatokat a napi munka mellett elvégezni, de megnyugtató, hogy munkánkat elismerik.” (Megjegyzés : Az orosházi az országban elsőként alakult kertbarát klub. Az elmúlt két évben a kiállításokon több első díjat, és oanyplakettet kaptak.) Több gyulai Gyuláról A sertésfeldolgozó-sor teljes kapacitással üzemel, percenként három sertést dolgoznak fel Fotó: Veress Erzsi — Ügy hírlik: a gyulai új húskombinátban az idén annyi kolbászt készítenek, hogy abból akár kerítést fonhatnának a város köré... — Valóban, az elkövetkező hónapokban többet készítünk, mint a korábbi években, kerítésnek viszont még kevés lenne — válaszol Zám András, a húskombinát műszaki igazgatója. — Az elmúlt 12 héten, vagyis a próbaüzem során csaknem any- nyi sertést vágtunk le, mint korábban a régi vágóhídon fél év alatt. Most már valamennyi üzemben folyik a teljes próbaüzem. Tizenhat másodpercenként szúrunk le egy sertést — sorolja a húskombinát műszaki igazgatója. I Percenkínt három hízó Az idén hazánkban befejezésre kerülő 10 kiemelt nagyberuházás egyikeként tartják számon a Gyulai Húskombinátot. Az 1,3 milliárdos beruházás a tervezett költségszinten valósult meg, s ha egyhónapos késéssel is, de megkezdődhetett a próbaüzem. Az építkezés, a berendezések a beruházásnak csak részei. A lényeg — mindaz, amiért minden történt — az üzembevétel, a termelés megindítása, ugyanis a világpiacon a keresett cikkek sorába tartoznak a magyar húskészítmények, közöttük a gyulai kolbász. — A kivitelezők késve adták át a létesítményeket, a technológiai sorokat — folytatja a műszaki igazgató. — Késésüket viszont minőségi munkával ellensúlyozták. Így az eredeti programnak megfelelően már teljes kapacitással üzemel a sertésvágóvonal. A hiánypótlás értéke nem érte el a 4,5 millió forintot, ennek az összegnek is többsége külső munka. Csak példának említem, hogy a gépkocsiparkoló egymaga 2 millió forintos tétel. Az impozáns épületben megváltozott körülmények között dolgozik mintegy 870 ember. Az idén a megyéből felvásárolt sertéseknek csupán 40 százalékát kell Békésből más megyébe szállítani, A korábbi esztendőkben a vágóállatok háromnegyed részét a társvállalatok dolgozták fel. Jövőre pedig az átvett „alapanyagnak” csak egynegyedét szállítják az ország különböző feldolgozóhelyeire. Természetesen nő a szárazárugyártás is, az idén már 420 vagon ízletes gyulai és csabai kolbászt készítenek, s mintegy 550 vagon tőkehúst adnak a fogy cisz toknak. — A korábbi években a gyulai 85 szágaléka a nyugati és a szocialista országokba került, a csabait teljes egészében exportra szállítottuk, termékeink eljutnak mind az öt földrészre —tájékoztat a műszaki igazgató. — Most már percenként 3 sertést dolgozunk fel, a beruházás üzembe helyezésével mennyiségben és választékban is fedezi a hazai igényeket, mód nyílik arra, hogy minél több gyulai kerüljön az üzletekbe. Bízom benne, hogy már a próbaüzem során több gyulait adhatunk hazai fogyasztásra. A kombinátban napjainkban mintegy 40-féle terméket készítenek, s új szárazáru-készítmények előállítását is tervezik, ami a korszerű táplálkozást segíti majd. I Mindent feldnlgnznak A húskombinátban szinte mindent. hasznosítanak. A szúrást követően alig másfél órával már kolbász lesz a sertésből. Az új üzemben egyébként mindent, az emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékot is feldolgozzák... Csupán a malacvisítást nem hasznosítják... Feldolgozzák az állatok bőrét, a szarvasmarha patáiból, szarvaiból különleges olaj készül, kozmetikai alapanyagnak és a gépiparnak, a sertések gerincvelőjét vegyszeres kezelés után gyógyszer-alapanyagként értékesítik. Az egyéb állati hulladékot, a fogyasztásra alkalmatlan sertéseket húslisztté és csontlisztté dolgozzák fel, így évente 157 vagon takarmány-alapanyagot — állati fehérjekoncentrátumot — kap a hazai jószágállomány, ami jelentős devizamegtakarítást eredményez a népgazdaságnak. A patikatisztaságú üzemben minden egyes vágóállatot megvizsgálnak. — Amelyik állat gyanús, nem engedjük levágni — kezdi dr. Rapport Ferenc állatorvos, aki tíz éve dolgozik a vállalatnál. — Ilyen esetekben a laboratóriumi vizsgálat dönt, hogy kolbász vagy húsliszt lesz-e a sertésből. Szigorúak az állategészségügyi követelmények, a legkisebb tévedés, hiányosság beláthatatlan következményeket okozhat. A sertéseket gép tisztítja. A kopasztókazánban 5 percig forró vízzel áztatják a vágott sertést, majd gépek tisztítják le róluk a szőrzetet. — A régi vágóhídon nyitott tartályokban kopasztot- tunk — emlékszik vissza a közelmúltra Demeter János hentes, aki 15 éve dolgozik a szakmában. — Munkánk "megváltozott, könnyebb és biztonságosabb lett, kevesebb energiával több sertést tudunk a feldolgozósorokra adni. A szomszédos szarvasmarhavonalon még csökkentett tempóban folyik a munka, műszakonként 110 állatot dolgoznak fel, június végére viszont itt is elérik a teljes kapacitást. A munkafolyamatokat gépesítették, egy- e?v állatot alig két perc alatt nyúznak meg — természetesen géppel. I Lesz szakember és alapanyag Elkészült a húskombinát, folyik a próbaüzem. Felvetődik viszont az emberben a kérdés, hogy lesz-e elegendő munkáskéz, szakember, és lesz-e elegendő alapanyag? — Az első műszak létszáma már megvan, valamennyien dolgoznak — nyugtot meg Kovács János, a kombinát pártbizottságának titkára. Majd így folytatja: — Vidéki dolgozóinkat 30 kilométeres körzetből szállítjuk, igyekszünk közlekedésüket úgy megszervezni, hogy a lehető legkevesebb időt töltsék úton. A munkásvonatokat a műszakokhoz igazította a vasút, az autóbusz a kapuig szállítja a bejárókat. A második műszak beindításához még 250 dolgozóra van szükségünk, a felmérések szerint 50 kilométeres körzetben számíthatunk még szabad munkaerőre. A csontozóműhelyben a szakmunkások mellett a leendő hentesmesterek ' szorgoskodnak, igyekeznek ellesni a szakma fortélyait. Az előkészítés időszakában már számba vették a szakember- ellátást, az utánpótlás képzését. Az idén 154 ipari tanulója van a kombinátnak. Az elkövetkezendő hetekben csaknem 50 fiatal szerez szakmunkás-bizonyítványt, többségük >a vállalatnál marad. Az asztalsor elején törékeny kislány birkózik a hatalmas sonkával. Amikor már végleg nem bírja erővel, egy-egy fiú segít a női kezeknek. A kislány nem más, mint Fekete Irma, húsipari szakmunkástanuló. — Régen 'úgy vélekedtek, hogy férfimunka ez. Egy biztos: nem mindenhol köny- nyű dolgozni. A szalag mellett viszont minden nő megállja a helyét, semmivel sem nehezebb itt a munka, mint más iparágban. — Lesz-e elegendő vágóállat? — fordulok a műszaki igazgatóhoz. — A termelőszövetkezetekkel és a háztáji kisgazdaságokkal erre az évre 640 ezer hízóra kötöttünk szerződést, de ennél 30 ezerrel többre számítunk. Ezen túlmenően megyénk állami gazdaságai mintegy 210 ezer sertést szállítanak még. A kisgazdaságokban az elmúlt években fellendült a sertéshizlalás, az idén mintegy 2000 vemhes kocát adtunk ki a háztájiakba. Év végéig még 3000 kocát helyezünk ki. Sajnos, az igényeket nem mindig tudjuk kielégíteni, csak megfelelő tenyészállatot szeretnénk biztosítani. Tehát van alapanyagunk, termékeink keresettek, így minden reményünk megvan arra, hogy 1985-re 15 millió rubel és 30 millió dollár értékű terméket exportáljunk. A számítások szerint a húskombinát népgazdasági szinten 8 éven belül megtérül — fejezte be a beszélgetést Zám András, a húskombinát műszaki igazgatója. Szekeres András
