Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-20 / 117. szám

1978. május 20., szombat dEEEiEJ A Békési Mezőgazdasági j Szakmunkásképző Intézet : tanműhelyei előtt Balogh ; István kertész gondozza a ! parkot, ülteti a virágpalán- ; tákat Fotó: Gál Edit \ Dr. Kácsor András, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tanácsosa, valamint Vámos Sándor, a gyulai vízügyi igazgatóság szakaszmémöke a ragyogó napsütés láttán bi­zonyára örült tegnap a jó időnek, amely nemcsak a Morava repülőgép felszállá­sát tette lehetővé a békés­csabai repülőtérről, hanem azt is jelentette, hogy csök­ken a belvízzel borított te­rület. Szemlét tartottak, hi­szen a sarkadi szakaszmér­nökség területén lehullott csapadék május közepéig át­lagosan 52,7 milliméter volt, az egy évvel korábbi 10,5 milliméterrel szemben. A mintegy 300 méter ma­gasan szálló repülőgépből Mezőberény, Doboz és külö­nösen Sarkad határában jól lehetett látni, hogy a zöldel­lő és vetetten táblákat — ha nem is összefüggően —, de vízelöntésefk szakítják meg. Ünnepi hét A békéscsabai 9. sz. „Con- rado Benitez” Általános Is­kola fennállásának 20. évfor­dulója alkalmából ünnepi hetet rendez. Az ünnepi hét megnyitójára május 20-án, szombaton kerül sor. Reggel 8 órakor Hárs Györgyné, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának csoportve­zetője tart előadást „A szü­lői ház és az iskola együtt­működése az új tanterv alapján” címmel, majd 9 órakor nyílt tanítási órák kezdődnek. Délelőtt 10 óra 30 perckor különböző szek­cióüléseken folytatódik a nap programja. Az ünnepi hét keretében május 22-én, a KlSZ-tábor- ban játékos sportnap, 25-én, ünnepi úttörőtanács-ülés és 26-án ünnepélyes csapatgyű­lés lesz az iskolában. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszAmi 1978. május 19-én Trabant Hycomat 6915 Trabant Limousin (Bp.) 13962 Trabant Lim. (Győr) 4885 Trabant Speciál (Bp.) 21008 Trabant Special (Győr) 9820 Trabant Combi (Győr) 928 Trabant Combi (Bp.) 2984 Wartburg de Luxe 10532 Wartburg Limousin 9856 Wartburg de Luxe tolótetős 2444 Wartburg Lim. tolótetős 3258 Wartburg Tourist 3514 Skoda 105— S 91861 Skoda 120 (Bp.) 724 Skoda 120 (Debrecen) 572 Skoda 120 (Győr) 780 Zsiguli 2101 (Bp.) 94091 Zsiguli 2101 (Debrecen) 45259 Zsiguli 21011 (Bp.) 9071 Zsiguli 21011 (Debrecen) 5347 Zsiguli 2103 12076 Zsiguli Combi 11557 Polski Fiat 126 9820 Dacia 10343 Polski Fiat 1500 13267 Zaporozsec 26382 Moszkvics 2140 2986 Tájékoztató egyházpolitikánkról Miklós Imre államtitkár, az Egyházügyi Hivatal ve­zetője tegnap Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban a párt-, az állami valamint a tömegszervezetek veze­tőinek és aktivistáinak idő­szerű egyházpolitikai kér­désekről tartott előadást. A tájékoztatón részt vett Nagy Jenő, a megyei párbizottság titkára, és Nagy János, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. írővendégek, előadóművészek az ünnepi könyvhét megyei rendezvényein Ebben az esztendőben is író-olvasó találkozókkal, irodalmi rendezvényekkel, előadói estekkel emlékeznek meg országszerte az ünnepi könyvhétről. Megyénkben május 26-án, pénteken dél­után 17 órakor rendezik meg az ünnepi könyvhét Takács Győzi) kerámiái a Knerben Az agyag művészete vé­gigkíséri az emberiség tör­ténetét. Az ásatások nyo­mán előkerült cseréptöre­dékek, a nép művészetével alkotott használati tárgyak, évszázadok kultúráját őr­— Alattomosnak mondha­tó az ez évi belvíz — állapí­totta meg Vámos Sándor, az­után szakmailag is megma­gyarázta e véleményét: — Nincsenek „látványos” felszíni elöntések, viszont a talaj hézagtérfogata megtelt vízzel. A megyei tanács képvise­lője szakértő szemmel fi­gyelt a tájra, amelyen a csatornák partjain' már lát- szódott : alacsonyabb szintű a víz. Néhány tiszteletkört tett a gép a szépen fejlődő vetések fölött, majd ismét a békés­csabai repülőtéren landolt. — A szivattyútelepeknek továbbra is intenzíven kell működniük — mondotta Vá­mos Sándor, s a mezőgazda­sági üzemeknek pedig a le­folyástalan táblák vízmente­sítéséről a jól bevált, úgyne­vezett szivárgók megnyitásá­ról kell gondoskodniuk. A legutóbbi jelentés sze­rint 23 szivattyútelep, 13 szi­vattyúállás működik a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ság területén, s másodper­cenként 49 köbméter vizet továbbítanak a vízgyűjtőkbe. Az I. fokú belvízvédelmi ké­szültség a szeghalmi, a gyo­mai, a holt-, sebes-körösi, a Fehér-, Fekete-Körös deltái, élővízcsatomai, mezőberényi és dögös-kákafoki védelmi szakaszon továbbra is érvé­nyes. zik meg napjainknak. E kultúrák és művészetek egyik megyénkbeli to­vábbfejlesztője, művelője Takács Győző keramikus- művész. „Továbbra is tanulmányo­zom, gyűjtöm és felhaszná­lom — egy minőségileg más rendszerben — mindazokat a figurális és stilizált for­mákat, omamenseket, ame­lyeket elődeink őriztek meg. Üj tartalmi és formai megoldásokkal pedig gazda­gítani szeretném kerámia- művészetünket, mindannyi­unk hasznára.” így vall Ta­kács Győző a legújabb ki­állítására invitáló meghívó­ban. Tegnap délután 3 órakor pedig dr. Bencsik János, a gyulai Erkel Múzeum igaz- _gatója megnyitotta a mű­vész kerámiáit bemutató tárlatot Békéscsabán, a Kner Nyomda kultúrtermé­ben. A művész munkássá­gát, törekvéseit értékelő­elemző, szép gondolatokkal méltatta. A kiállításon a népi ihletésű tálak mellett láthatjuk a művész festett és síkkerámia munkáit is. megnyitóját Gyulán, az Er­kel Művelődési Központban. Ez alkalommal Fekete Gyu­la írót és Csorba Győző Baumgarten- és József At- tila-díjas költőt köszönti dr. Csende Béla, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának vezetőhelyettese és Dér Lajos, Gyula város Ta­nácsának elnökhelyettese. Csorba Győző még aznap délelőtt fél 11-kor a gyulai SZOT-szálló vendégeivel is találkozik. Az ünnepi könyvhét első napjának békéscsabai esé- ménye lesz irodalmi folyó­iratunknak, az Üj Aurórá­nak irodalmi estje a Kner Nyomdában. Szombaton, május 27-én, délelőtt fél 11- kor Békés megye könyvtá­rosai beszélgetnek Csorba Győzővel és Fekete Gyulá­val a megyei könyvtárban. Május 30-án Kovács Lajos színművész mutatja be ön­álló műsorát az ünnepi könyvhét keretében a Béké­si Városi Könyvtárban 19 órától. Tizenhat ország 66 versét mondja el a művész Himnusz minden időben cí­mű összeállításában. Csurka István író a Me­gyei Művelődési Közp>ont irodalmi körébe látogat má­jus 31-én, szerdán este 19 órakor. Ugyanezen a napon, délután 17 árától a csorvá- si könyvtárban Bajor Nagy Ernő író-újságíró lesz az irodalmi délután vendége. Ki hogyan szeret című elő­adói estjével szerepel Sze­mes Mari érdemes művész június 1-én, csütörtökön 18 óra 30-tól a gyulai Mogyo- róssy Könyvtárban. A mű­sorban közreműködnek még Muszty Beáta és Dobai Pé­ter előadóművészek is. Hasznos könyvek I hiánycikkekről A Mezőgazdasági Könyv­kiadó Vállalat gondozásában megjelent két könyv nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. Az egyik az Engedé­lyezett növényvédő szerek­ről címmel összefoglalót nyújt a forgalomban levő legfontosabb növényvédő szerek adatairól, felhaszná­lási területeiről, de ezen kí­vül a munkavédelmi előírá­sokról, a védőeszközökről és a balesetelhárítás szabá­lyairól. Ügy véljük, egyet­kiállítás után len mezőgazdasági nagy­üzemből sem hiányozhat, de haszonnal forgathatják 'a kisgazdaságok tulajdonosai is. A másik A háztáji kis­állattartás épületei és esz­közei” címmel (dr. Holdas Sándor—dr. Gippert Tibor az írói) sok hasznos taná­csot és ismeretet nyújt a hazai kisállattenyészitők ré­szére. Célszerű, olcsó és hi­giénikus tartási berendezé­seket, eszközöket és felsze­reléseket ismertet, könnyen áttekinthető rajzokkal. Kü­lönösen a nyúl-, a tyúk-, a gyöngyös-, a pulyka-, a li­batartással és -neveléssel foglalkozók részére ad új ismereteket. Mint ismeretes, március­ban értekezletet tartottak a megyeszékhelyen az érintett ipari és kereskedelmi válla­latok képviselői a hiánycik­kek gyártásának • lehetősé­geiről. Ezt követően, április­ban megrendezték a hiányzó áruk kiállítását. Ennek ta­pasztalatairól, eredményei­ről tárgyaltak a szakemberek május 19-én, Békéscsabán a Vidia Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereske­delmi Vállalat megyei ki- rendeltségén. Forgó Gergely, a vállalat igazgató-helyettese részle­tesen elemezte a szelektív iparfejlesztés és az áruel­látás- összefüggéseit. El­mondotta, hogy a kiállításo­kat folytatják, hiszen ez ja­vítja az ipar és a kereskede­lem kapcsolatát, közvetve pedig a lakosság áruellátá­sát. Az eltelt néhány hónap azt bizonyítja: érdemes ösz- szefogni. A Tótkomlósi Ve­gyesipari Szövetkezet még ebben az évben megkezdi az olaj- és gáztüzelésű ka­zánok gyártását. Jövőre már 1500-at gyártanak belőle, s újabb nagy teljesítményű kazánt is forgalomba hoz­nak. Jobb lesz a drótfonat­ellátás is. A Körösladányi Methalokémia Szövetkezet az idén hárommillió fo­rint értékű ilyen termék gyártására vállalkozott. A Gyomai Építőipari Szövet­kezet pedig húsvágódeszka előállítását szorgalmazza, A Medgyesegyházi Vasipari Szövetkezetben a technoló­giai fejlesztéssel párhuza­mosan új termék bevezeté­sére kerül sor. A KERMI jóváhagyása után sorozat­ban készítik majd az alu- mínium-öntvényházas mell­fúrókat. A munkából a le­hetőségekhez képest kiveszik a részüket a kisiparosok is. Fénycsövet, kábelsarut, sep­rűnyelet, különböző kötő­elemeket gyártanak. Új helyen az autóbuszállomás Orosházán A Volántól kapott tájé­koztató szerint Orosházán, a Szabadság téren levő autóbusz-pályaudvart az új szálloda építkezése miatt 1978. május hó 20-tól, szom­battól, üzemkezdettől a Thököly utcába helyezték át. Ettől az időponttól az Orosházára érkező, illetve onnan induló valamennyi autóbuszjárat a Thököly ut­cába érkezik és onnan in­dul, beleértve az összes he­lyi járatokat is. A gyomai Körösi Állami Gazdaság többek között juh- nemesítéssel is foglalkozik. Az eddig elért eredmények­ben szerepe van a képünkön látható Papp Andrásnak is, akinek szakértő kezei alatt valóban „kezesbárányokká” válnak a gyakran elcsellengő suífolkcsemeték is Fotó: Veress Erzsi Vonaton vagy autóbuszon? ■K utóbbi évtizedben g I J ugrásszerűen gyara- HtH podott megyénkben is a gépjármüvek száma, a gazdaságtalan vasútvonalak megszüntetésével tovább nőtt a forgalom. Egy-egy hétvé­gén úgymond kocsi kocsitér, a mezőgazdasági munkák dandárjában szinte lépten- nyomon a lassú járművek akadályozzák a forgalmat. A közlekedés távlati tervezése napjainkban olyan állami és társadalmi tevékenységet je­lent, amely a tudományos eredményekre támaszkodva, a politikai célkitűzéseknek megfelelően irányítja a köz­lekedés arányos fejlesztését, a mindenkori szállítási szük­ségletek leghatékonyabb ki­elégítésére. A közlekedéspo­litikai intézkedés végrehaj­tása során laz elmúlt tíz esztendőben Békésben is je­lentősen megváltozott a köz­lekedés szerkezete. Ez a vál­tozás hatékonyabb szállító­bázist és magasabb árumoz­gatási technológiát hozott létre, ami a teljesítmények növekedését, a minőség ja­vítását tette lehetővé. Az el­avult és gyenge kihasznált- ságú vasutak kapacitását — a rövid szállítási távolságú forgalomban — felváltotta a népgazdaságilag hatéko­nyabb és rugalmasabb köz­úti szállítás, melynek hatá­sára elsősorban a személy- forgalomban ugrásszerű fej­lődés következett be. Közlekedési rendszerünk napjainkban a vasúti és a közúti közlekedés összehan­golt együttműködésére épül. Az autóbusz-közlekedés fej­lesztése lehetővé tette az utazási idő megrövidülését, a települések, új városrészek bekapcsolását a közlekedés rendszerébe. A tehergépjár­mű-állomány fejlődésével egy időben az úthálózat fo­lyamatos javításával, a fo- gatos szállítással szemben meghatározóvá vált az áru továbbítása, csökkent az át­rakodás, a csomagolás a ra­kodási technológia fejlődésé­vel hamarabb jutnak a ren­deltetési helyükre a külön­féle termékek, küldemé­nyek. A közlekedési szerkezet változása következtében a személyszállításnál az el­múlt évtizedben mintegy 18 százalékos arányváltozás tör­tént az autóbusz-közlekedés javára. A vasútnál viszont a 11,1 millióról 8,5 millióra csökkent az utasok száma, a közhasznú autóközlekedésnél ezzel egyidejűleg 17,9 mil­lióról 32,4 millióra növeke­dett a megyei utasforgalom. A MÄV megyei éves áru­forgalmi teljesítménye 5,5 millió tonna. A közúti szál­lítás nagysága ma már meg­haladja a vasútét. A köz­hasznú fuvarozás fejlődése a tervezettnél dinamikusabb, s ez évente 11—13 százalékos növekedést mutat. A személyszálliltási igények területi megoszlása is sokat változott. A megyén belüli forgalmat a közúti-vasúti közlekedés 60—40 százalék megosztásban látja el, mely a magasabb szerepkörű te­lepülésekre — Békéscsaba, Orosháza, Gyula, Szarvas — koncentrálódik. Az autó­buszforgalom több mint 80 százalékát a Gyulára, Bé- íretcsabára, Szarvasra, Oros­házára irányuló közlekedés teszi ki, jelentős vonzerőt gyakorolva megyénk kevésbé iparosodott északi és déli körzetére. A lakásépítési és ipartele­pítési rendezési tervek az ipari és szolgáltató vállala­tok várható termelésnöveke­dése, a helyi járatokkal ren­delkező települések lakossá­gának növekedése alapján nagyobb távlatban a helyi utazási igények megközelítik a helyközieket. Békéscsabán, a városszerkezet megkezdett átalakítása befejezéséig 6— 10 százalékos utazási igény növekedésére számolnak a szakemberek, ami várhatóan a VII. ötéves terv időszaká­ban 3—4 százalékkal vissza­esik. Tartós helyi forgalmi növekedés várható Gyulán, az ipartelepítéssel fokozódik Szeghalom és Mezőkovács­háza vonzása is. Az utas­szám növekedése az autó­busz-közlekedésnél megha­ladja 1990-ig a 43,7 millió utast, ami 13,5 millióval több az elmúlt évinél. Megyénk áruszállítási igé­nyeit az országos munka- megosztásban elfoglalt sze­repe határozza meg. A vas­úti áruforgalom helyi von­zási centrumai : Békéscsaba, Orosháza, Sarkad, Mezőhe­gyes állomások, ahol a me­gyei árufeladás 58 százaléka, a leadásnak mintegy 60 szá­zaléka zajlik. Az áruszállítással szoros összhángban vannak a köz­utak. Megyénk 1510 kilomé­ter állami közúthálózatának minősége rosszabb az orszá­gos átlagnál, s bizony ez kedvezőtlenül érinti a köz­lekedést. Az úthálózat sűrű­sége és szélessége átlagos, ugyanekkor a burkolatok te­herbíró képessége jelentősen elmarad az igényektől. így a hálózat sok kilométernyi szakasza igen balesetveszé­lyes, míg mintegy 530 kilo­méternyi kis teherbírású. A megye adottságából eredően tovább rontja a helyzetet a Körösökön levő nagyszámú rácsos szerkezetű híd, me­lyeknek teherbírása és űr­szelvénye nem felel meg a mai forgalmi követelmé­nyeknek. Több javaslat is született a megye hosszú távú közle­kedés-fejlesztésére. Egyebek között folytatni kell a vasúti pályák és állomások biztosí­tó-berendezéseinek korszerű­sítését. A VI. ötéves tervben szükséges lenne ■* a megyei vasúthálózat korszerűsítését befejezni. Az elkövetkező években felépítménycsere várható Szajol és Lökösháza között, nagyobb teherbírású­ra építik át a Szeghalom— Vésztő—Kötegyán és a Bé­késcsaba—Kötegyán vonalat. A forgalom növekedésé szükségessé teszi a Tiszate- nyő—Békéscsaba közötti vas­útvonalon a második vágány építését, amely előrelátható­lag több ütemben épülne. Mindez együttesen minden bizonnyal lehetővé teszi a térségben az utazási idő to­vábbi rövidülését, a kultu­rált utazást és az áruk gyorsabb továbbítását. A közúti közlekedés kor­szerűsítésére tovább folyta­tódik a Körösökön a híd­építés. Köztudott, hogy me­gyénk hidjai — a köröstar- csait kivéve — a századfor­dulót követő évtizedben ké­szültek. Akkor korszerűek voltak, két szénásszékér ké­nyelmesen elfért egymás mellett. Napjainkban más a helyzet, egyszerűen kinőttük ezeket a hidakat. Több he­lyen egyirányúsítani kellett rajtuk a forgalmait, s beve­zették a súlykorlátozást is. Hogy mindez mit jelent? Gyakran több tízperces vá­rakozást. Vagy más: a kö- röstarcsai híd építésekor az ott dolgozó cölöpverő gépet csak 200 kilométernyi kérü- lővel lehetett átvinni a túl­só partra. Izek napjaink gondjai. Éppen ezért született döntés a közúti hidak építésének fokozására. Az el­következő években megépí­tésre kerül- a körösladányi Sebes-Körös, a dobozi Ket­tős-Körös, a békési Kettős- Körös, a gyomai Hármas- Körös, a szeghalmi Sebes- Körös, a gyulai Fehér-Körös, a sarkadi Fekete-Körös, a gyulavári Fehér-Körös és vé­gül a mezőberényi Kettős- Körös híd. Ezzel párhuzamo­san az 1990-ig terjedő idő­szakban a cél a vízi fuvaro­zás fejlesztése is, ugyanis napjainkban még mindig nincsenek kihasználva me­gyénkben a vízi szállítás ad­ta lehetőségek. A hosszú tá­vú, az 1990-ig szóló megyei közlekedésfejlesztési koncep­ció egyedülálló hazánkban. A program megvalósításával lehetőség nyílik arra, hogy megyénk közúti, vasúti és vízi közlekedése megújulva feleljen meg a mind nagyobb igényeknek, a magasabb fo­kú követelményeknek. Szekeres András Repülőgéppel a belvíz felett

Next

/
Thumbnails
Contents