Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

NÉPÚJSÁG ■« 1978. május 18., csütörtök ÁFÉSZ ntfbizottsági vezetők továbbképző tanfolyama Szarvason Tegnap, május 17-én dél­előtt 9 órakor Szarvason, az Árpád Szálló dísztermében kézimunka-kiállítással vette kezdetét az ÁFÉSZ-ek nőbi­zottsági elnökeinek és titká­rainak háromnapos tanfolya­ma. A kiállítást Seres Mi- hályné, a MÉSZÖV nőbi­zottságának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte azo.tat a szövetkezeti asszonyokat, akik legszebb munkáikat hozták el a kiállításra. A kézimunkákat zsűri bírálta el. A legszebb munkákat dí­jazzák. Ezt követően Sarkadi Ist­ván, a MÉSZÖV elnöke kö­szöntötte a háromnapos to­vábbképző tanfolyam részt­vevőit. Bevezetőként arról szólt, hogy a megyei szövet­ség és az ÁFÉSZ-ek nagy fi­gyelmet fordítanak arra, hogy a nők elfoglalják he­lyüket a szövetkezeti köz­életben. Következik ez abból, hogy a szövetkezetek valóra akarják váltani a párt nőpo­litikái határozatát. De fontos ez azért is — mondotta a MÉSZÖV elnöke —, mert a fogyasztási szövetkezetek dol­gozóinak többsége nő. Befe­jezésként javasolta Sarkadi István, hogy e háromnapos tanfolyam legyen széles kö­rű tapasztalatcsere. A megnyitót követően az első előadást Balog János, a megyei pártbizottság mun­katársa tartotta meg az V. ötéves népgazdasági terv időarányos végrehajtásáról. Délután Nagy Józsefné, a SZÖVOSZ nőbizottságának elnöke Nők a fogyasztási szövetkezeti közéletben cím­mel tartott előadást. Az első nap programja a Békés- szentandrási Szőnyegszövő­ben tett üzemlátogatással ért véget. Ma, május 18-án Gál Jó­zsefné, a Hazafias Népfront megyei nő- és rétegpolitikai bizottságának titkára a nép­front és az ÁFÉSZ-ek nő- bizottságainak kapcsolatát elemzi. Ezután a szövetkeze­tek nőbizottságainak munka- módszereiről és tapasztala­tairól tanácskoznak az asz- szonyok, majd a délutáni órákban fórumra kerül sor, amelyen a MÉSZÖV vezetői válaszolnak a nőbizottsági vezetők kérdéseire. Holnap, május 19-én Ba­logh Miklósné, a Magyar Nők Országos Tanácsának főmunkatársa Nők a mun­kában, a családban és a közéletben címmel tart elő­adást. A tanfolyam konzul­tációval ér véget. — Balkus — Fagykárok megyénkben Az elmúlt hét végén me­gyénkben a mínusz 4 fokos hőmérséklet fagykárokat okozott a gyümölcsösökben és a vetésekben. Az Állami Biztosító me­gyei Igazgatósága tegnap délutánra állította össze a gazdaságok jelentése alap­ján a kárdkat. Ezek szerint mintegy 1600 hektáron oko­zott visszaesést a rendkívüli időjárás a mezőgazdaságban. Mint Zöldhegyi Józsefné, az igazgatóság szakreferense elmondta, 535 hektár gabo­na, 851 hektár zöldség — főleg a konzervgyár és a hűtőház által termeltetett zöldbab, paradicsom és pap­rika szenvedett kárt — ezen­kívül mintegy 190 hektár gyümölcsös és 120 hektár kukorica sínylette meg a „fagyosszentek” csapását. A mezőgazdasági szakem­berek szerint a zöldbabot új­ra kell vetni, a paprikát, pa­radicsomot új rapalán tázni. A gyümölcsösökben okozott kárt nem lehet pótolni. Küzdelem a vízzel Még mindig megközelítő­leg négyezer köbméter víz zúdul naponta a Sajó árteré­ben levő szeles négyes akna mélyművelésű vágataiba. A Borsodi Szénbányák bükkal- jai bányaüzeméhez tartozó aknában szerdára újabb két nagyteljesítményű szivattyút szereltek fel, és ezekkel is megkezdték a frontfejtés, valamint az ugyancsak víz alá került több, mint tíz elő­váj ási munkahely víztelení­tését. A bányában mintegy háromszázan tevékenykednek a vízbetörés elhárításánál. A többi, mintegy 400 bányászt ideiglenesen, amíg a munka újra meg nem kezdőthet, a feketevölgyi és az ormosi bá­nyaüzemekhez osztották át. „űsök, istenek'’ Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban június 2-án kerül sor az „Ősök, is­tenek” című, Nyugat-Afrika élő népművészetét bemutató kiállításra. Az anyag, a Török Köztársaság magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, Tá­lát Benler úr magángyűjte­ménye. A gyűjteményt eddig a Néprajzi Múzeurpban lát­hatták az érdeklődők, Békés­csabán pedig június 2-től jú­lius 30-ig lesz látogatható. A kiállítás megnyitásának ér­dekessége, hogy jelen lesz a nagykövet is, baráti társasá­gával, aki a megnyitón kí­vül részt vesz a Békéscsa­bai Konzervgyárban üzemlá­togatáson is. Tizenegyezer óra társadalmi munka A Mezőgazdasági-, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bi­zottsága tegnap Szarvason kibővített ülésen értékelte a szakszervezeti választások óta végzett munkát. A ME- DOSZ megyei szervezetének 25 ezer tagja jelentős szere­pet vállalt a mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldá­sából. Ezt bizonyítják a ju­bileumi munkaversenyben elért eredmények is, hiszen tavaly tejből 3,5 millió li­terrel. kukoricából 271 va­gonnal állítottak elő többet a vállalások nyomán, önma­gáért beszél az a 11 ezer óra társadalmi munka is, ame­lyet a dolgozók az iskolák, a művelődési házak építésében és környezetük szépítésében töltöttek el. A dolgozók munkafeltéte­leinek javítására az eltelt két év alatt átfogó intézke­dések születtek. A korszerű gépek alkalmazásával egyre kevesebb helyen végeznek nehéz fizikai munkát. Sok­helyütt épültek korszerű ét­kezdék, öltözők, melegedők. Két év alatt 35,5 millió fo­rint lakásépítési- és -vásár­lási támogatást kaptak a gaz­daságok dolgozói. A szakszervezet megyei vezetőszervei 30 üzemben tartottak ellenőrzést az el­múlt évben munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőr­zés címén. Ennek során meg­állapították, hogy a gazdasá­gok helyi munkavédelmi szemléi nem átfogóak, a munkavédelmi őrjáratok működésében hiányosságok tapasztalhatók. Növekedett a szakmai tanfolyamon részt vevők szá­ma. Az elmúlt évben 3100- an vettek részt szakmai ok­tatásokon. Változatlanul so­kan, mintegy 3600-an nem rendelkeznek nyolc általános iskolai végzettséggel. A nyolc általános yégzésére tanfolyamokat szerveznek, amelyeket évente 300—400- an végeznek el. A gazdasá­gok 39 működő klubja kö­zül két év alatt 13 ért el kü­lönböző kitüntető címet. Úttörő honvédelmi verseny Az elmúlt hét végén úttö­rő honvédelmi versenyt ren­dezett Csabacsüdön a KISZ- esek közreműködésével az általános iskolai úttörőcsa­pat. összesen 12 állomást ál­lítottak fel, amelyen a gye­rekeknek lövészetből, KRESZ-totóból, sebesült- szállításból és -kezelésből, gránátdobásból, árokugrás­ból és egyéb gyakorlatokból kellett tudásukat bizonyítani. Az úttörő honvédelmi verse­nyen 120 pajtás vett részt. Javult a nők helyzete Végegyházán Végegyházán, a községi ta­nács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a községben élő nők gazdasági és szociá­lis helyzetéről tárgyalt, Mi- kula Mihály tanácselnök be­számolója alapján. A köz­ségben a legnagyobb mun­kalehetőség a helyi terme­lőszövetkezeteben van. Itt 81 nő dolgozik. A vezetőségben hárman tevékenykednek, ezenkívül az ellenőrző bi­zottságban négyen, a szociá­lis bizottságban egy, és a te­rületi szövetségben egy kül­dött működik közre. Ezenkí­vül 13-an töltenek be kü­lönböző társadalmi funkciót a községben. A termelőszövetkezetben javították a munkalehetősé­get, a sertéstelepen és a szarvasmarhatelepen pedig lényegesen javult a szociá­lis helyzet is. Két női szocia­lista brigád is tevékenyke­dik, mégpedig a növényter­melésben. Az egyéb munka­helyekkel együtt 32 nő tag­ja van a szocialista brigá­doknak. A Szabadság Ter­melőszövetkezet az idén to­vább könnyíti a nők mun­káját, létrehozza az üzemi étkezdét, ami lényegesen könnyíti az otthoni háztar­tási munkát, a második mű­szakot. A községben az iparban, ~ kereskedelemben és más munkahelyeken összesen 68 nő dolgozik, ezenkívül so­kan járnak községen kívüli munkahelyekre is. A végre­hajtó bizottság elismeréssel adózott a háztáji gazdaság­ban dolgozó nőknek is, hi­szen jelentősen hozzájárul­nak a családok jövedelmé­nek növeléséhez, sertés- és baromfitenyésztéssel, ami szintén a nők munkája a háztáji gazdaságokban. 1977- ben például több mint 11 millió forint árut adtak a népgazdaságnak Végegyházá­ról a háztáji és kisegítő gaz­daságok. A végrehajtó bi­zottság ezenkívül a májusi tanácsülés elé kerülő napi­rendet is megtárgyalta, me­lyet Gál Mihály vb-titkár terjesztett elő. Villany a tanyákban Csabacsüdön az úgyneve­zett Rokkant dűlő 14. tanyá­jába az idén vezették be a villanyt. Régi kívánságuk volt az itt lakóknak ez, hi­szen a háztáji gazdaságokban nagyon szükséges a különbö­ző gépek használata. Nem szólva a házimunka meg­könnyítéséről, a szórakozás lehetőségeiről. Jellemző, hogy amióta kigyulladt a vi- lany ezekben a tanyákban, a helyi iparcikkboltban 78 ezer forint értékű háztartá­si gép és egyéb felszerelés fogyott el. De vannak olya­nok is, akik a közeli város­ba, Szarvasra, vagy Békés­csabára mentek vásárolni, volt aki színes televíziót is vett. Továbbra is belvízvédelmi készültség Míg a Körösök romániai vízgyűjtő területén az el­múlt 24 órában csupán 1-2 milliméter csapadék hullott, addig a magyar területen helyenként 15 milliméternél is több. A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös, valamint a Sebes-Körös magyar területi szakasza ezért gyengén ára­dó, a Sebes-Körös felső ha­tár menti szakaszán pedig apadó. Elsőfokú árvízvédelmi készültséget csak a Horto- bágy-Berettyó védelmi sza­kaszán tartanak, ahol a Ti­szán levonuló árhullám mi­att a vízszint nem csökken. Az árvízíkapunál a vízállás tegnap délben 518 centimé­ter volt. Az újabb helyi záporsze­rű csapadékok hatására ha kismértékben is, de növeke­dett a belvízzel borított te­rület megyénkben, főleg a gyulai védelmi szakasz te­rületén. Így összesen más­félezer hektárt borít belvíz, amelyből 800 hektár a ve­tésterület és 200 hektár a szántó. A belvízzel borított vetés- és szántóterület csök­kentése érdekében újabb szi­vattyútelepeket kapcsoltak a korábbiakhoz, s így össze­sen 24 telep- és 8 szivattyú- állás üzemel, 47 köbméter másodpercenkénti teljesít­ménnyel. A korábban kihirdetett el­sőfokú belvízvédelmi ké­szültség a szeghalmi, gyo­mai, holt-sebes-körösi, Fe- hér-Fekete-Körös deltái, éiő- vízcsatomai, mezőberényi és dögös-kákafoki védelmi sza­kaszán továbbra is érvény­ben van. Rászolgált a tiszteletre lülönféle módszerrel és céllal végzett üzem­szociológiai vizsgála­tok egyaránt azt bizonyítot­ták. hogy a termelői közös­ségek összetartó magva leg­több helyen azoknak az idő­sebb, nagy tapasztalatai mun­kásoknak a csoportja, akik hosszú ideje dolgoznak- ugyanazon a munkahelyen, sokszálú emberi kapcsolato­kat teremtettek, szűkebb és tágabb munkakörnyezetük­kel. Munkájuk, magatartá­suk egyes vonásai ugyan el­térőek — s ez a jó —, ám azok egésze követendő utat rajzol a fiatalabb, kevesebb tapasztalatú nemzedék szá­mára. Kérdés, s korántsem szónoki, hanem ellentmon­dásos mindennapjainkból leszűrt, vajon azok, akik rá­szolgáltak, megkapják-e a kellő tiszteletet, elismerést, megbecsülést? Mindezt egy akár tipikus­nak is nevezhető eset fogal­maztatta meg velünk, még­pedig a nagyvállalat két dol­gozójának búcsúztatása nyugdíjba vonulásukkor. A munkásból lett mérnököt, s mérnökként főosztályveze­tőt, ahogy azt mondani szok­ták, a szűk vezérkar köszön­tötte, szép szóval, baráti kedvességgel. Akit búcsúz­tattak, harminchárom esz­tendőt töltött a cégnél, ugyanannyit, mint az a tár­sa', akit két nap múlva ün­nepeltek a műhelyben. Ugyanazt az ajándékot kapta, mint a főosztályveze­tő, ugyanolyan szép szavak, meleg baráti gesztusok kö­zepette, de korántsem ugyanazoktól. Hanem a mű­helyfőnöktől, lévén ő a leg­nagyobb sarzsi a búcsúzta­tók között. Ami a furcsát még furcsábbá teszi: a két ember egy pár, házastársak ugyanis, a férj főosztályveze­tő lett, felesége pedig mun­kás volt és maradt. Ne vonjunk le messzemenő következtetéseket a történ­tekből, de elgondolkozni ér­demes rajta. Töprengésünk tárgya már nem is az eset maga, hanem hatása, követ­kezménye azokra, akik ma­radtak a főosztályok élén', meg a gépek mellett, azaz a közösség egészére kifejtett, korántsem egyetlen hatása egyetlen cselekedetnek. Hi­bás cselekedetnek. Hibás? Hiszen amikor többen szóvá- tették a dolgot, azt kapták válaszként: a cégnek kilenc főosztályvezetője van. s az ország különböző tájain le­vő gyáregységeiben hatezer- hatszáz munkása. Vajon el­várható, hogy mindenkit a vezérigazgató és helyettesei köszöntsenek? A baj ponto­san ezzel a mindenkivel van. A munkásnő ugyanis nem mindenki-akár ki volt, hanem olyan ember, aki élete harminchárom eszten­dejét töltötte a gyárban, ki­váló munkások seregét ne­velte föl maga mellett, oda­haza halmot rakhat kitünte­téseiből, s szakmai hozzáér­tésének mérnökök, műhely­főnökök is nagy tisztelői voltak. ’Szó sincs arról, hogy min­denütt ez a stílus, ez a gon­dolkodásmód uralkodna. Hi­szen szerencsére nem kell a példákat keresgélni ahhoz, miként jutalmazzák a leg­magasabb állami kitünteté­sek, díjak, szakági elismeré­sek. vállalati jelvények és ■oklevelek a kiemelkedőket, azokat a fizikai dolgozókat, akik munkájukat a hivatás, az alkotás szintjére emelték. Éppen azért, mert a leg­utóbbi években örvendetesen, azaz a kívánatos irányban változott a gyakorlat —. amiben döntő része van az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1974. március 19—20-i ülése határozatának a mun­kásosztály helyzetének to­vábbi javításáról —, egyre szembetűnőbb, ha valahol lassú a cselekvés, ha valahol pem munkájuk, hanem be­osztásuk alapján értékelik, tisztelik az embereket. ízt mondják, s tényleg 11 ■ így van. a nagy ta­pasztalat nagy tekin­tély. Hatalmas seregnyi azoknak a munkásoknak a tábora, akik nagy tekinté- lyűek, mert nagy tapasztala­tok birtokosai, s akik társa­iktól úgy kapják meg a tiszteletet, mint természetes járandóságot. S valóban az, járandóságuk, de nemcsak a társaktól! Hanem a társada­lom egészétől, minden intéz­ményétől, és szervétől, de elsőként s legfőképpen mun­kahelyüktől, mert hiszen ott bizonyítottak, kézzelfogható tettekkel ott szerezték meg rangjukat. Ezért követhető, sőt. követendő a nehézipar, a kohó- és gépipar néhány nagyüzemének példája, ahol nemcsak az igazgatótanács­ba hívtak be nagy tekinté­lyű munkásokat, hanem át­fogóan felülvizsgálták, ele­mezték e munkáscsoportba tartozók helyzetét, megbe­csülését, a bérbesorolástól az üdülési beutalók megadá­sán át a közéleti tisztségekig. Aligha tévedünk, há azt ál­lítjuk, ezekben az üzemek­ben gyakorlattá teszik azt, amit az említett ülésén a Központi Bizottság — ahogy az a közleményben olvasható — így fogalmazott meg: „El kell érni, hogy a munkás­pálya egész életre szóló ér­dekeltséget, vonzerőt, meg­becsülést és előrejutási lehe­tőséget biztosítson”. Lázár .Gábor Mi lesz a divat? Vajon mit fogunk felvenni, ha végre beköszönt a nyár? Erre a kérdésre adtak válasz! a Magyar Divat Intézet manökenjei, akik a közelmúltban Békéscsabán, az ifjúsági és út­törőházban rendezett divatbemutatón fürdőruhákat, strand- és kirándulóöltözékeket vo­nultattak fel. A bemutató rendezője a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat és a békéscsa­bai Ifjúsági Áruház volt Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents