Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-14 / 112. szám

1978. május 14., vasárnap Ballagok Végzős diákok tablóképei díszítik a kirakatokat. A járókelő meg-megáll a hetyke legények és a pimaszul fiatal lányok fotópapírra konzervált mosolya előtt, s egy-egy ismerős arcot keres. Feliratok jelzik az osztá­lyok neveit, ahol minden betű mély tartalmat hordoz. Ez itt a IV/C., amott a vagabund A., a jókedvű B. és a lókötő társaság D. Csupa kipróbált gárda, összefor­rott közösség. Pedig nem is olyan rég volt, ugye gye­rekek, hogy mint elsősök várakozón méregettétek az osztályban az ismeretlen arcokat, hallgattátok a „di­ákevő” tanárokról keringő rémtörténeteket. Lám, ki lehetett bírni ezt a közösen töltött időt, s ha becsüle­tesen dolgoztatok, nem is volt olyan nagy boszorkány­ság a tanulás. Higgyétek el, így lesz ez az „életben” is, ahová mindig „felkészítik” az embert, néha talán ijesztgetve a várható buktatóktól, roppant feladatoktól. Aztán majd kiderül, hogy ha terveitekhez méltón el- végzitek a munkátokat, bőven jut idő szórakozásra, nevetésre és szerelemre is. Tanáraiktól búcsúzó fiatalok szerenádjai csendültek az elmúlt napok orgonaillatú májusi estéken. Az ut­cán harsány jókedvvel virgonckodó gyerekeket látva eszembe jutott az a 22 év előtti május — hú, de el­szaladt az idő! — amikor a csabai éjszakában mi kö­szöntöttük tanárainkat. Nem állítom, hogy addig vala­mi megközelíthetetlen félistennek hittem a pedagógu­sokat, akik a katedráról hirdetik az igét, ám ember­közelségben akkor láttam őket először. A tudós Hidasi tanár úr például a kémiaszertárból vitt legénylakásá­ra egy halom kémcsövet, s azokból kínálta likőrrel a fiúkat. A drága jó Szeberényi Lajos bácsi házában is otthon érezhettük magunkat, s marasztaltak bennün­ket jó szóval, süteménnyel és felnőttségünket elismerő cigarettákkal. Nyíri tanár úr egyszerre két hangon fütyölve szórakoztatta a népet, Pribolyszky Miska bá­tyánk pedig, mint férfi a férfival tárgyalt velünk (ta­pintatosan elkerülve olyan — helyzethez méltatlan — témákat, mint a közelgő érettségi). Teherautón utaz­tunk Mezőberénybe, Palotás tanár úr köszöntésére, s visszafelé jövet megálltunk egy dalra Békésen, a már nyugdíjba vonult kedves magyartanárnőnk, Durkó Erzsiké néni ablaka előtt. A testnevelő tanár, Kováts Tibi bácsi portáján csak csöndben vigadtunk, nehogy felébredjen a család szemefénye, a sokat emlegetett kis Tibi, aki már abban az időben is bátrabban torná­zott, mint mi, tohonya kamaszok. És milyen furcsa a világ: a „kis Tibi” azóta felnőtt férfi lett, ő is édesap­ja hivatását választotta, s hogy meg ne szakadjon köztünk az évtizedes tanár—diák kapcsolat, immár az én serdülő magzatomat faragja edzett, egészséges em­berkévé. így folyik eggyé az élet, váltják egymást a nemzedékek a padokban és a katedrán is.' Tegnap meghatottan búcsúztatok az iskolák falaitól, a tanároktól, köszöntétek a szülők fáradságát. Ne szé- gyelljétek a könnyeket, az élet egy csodaszép korszaka van mögöttetek. Persze, a rátok váró világ is megéri a harcot, különösen cukikor, ha nem hagyjátok, hogy meg­fakuljanak a most oly tisztán csillogó tervek. Friss. erőitekkel hozzatok új lendületet a jó irányba tartó hömpölygéshez, emberibb világunk építéséhez. S ha majd évek múlva az iskolátok falát díszítő tablói­tokra néztek, a mostani közösségek édes emlékeire gondolva büszkék lehessetek az együtt töltött évekre, az ifjúságra. Andódy Tibor Filatéliai hfrek A Békéscsabai Városi Bé­lyeggyűjtő Kör még két al­kalommal, május 14-én és május 21-én a következő új­donságokra fogad el befize­tést: Képzőművészet 1,— fo­rint, országos ifjúsági kiállí­tási feláras bélyeg 4.50 fo­rint, Híres repülők sor 16,— forint, Híres repülők blokk 20,— forint, Szocfilex kisív 13.50 forint. Egyben kéri a kör vezetősége a második félévi tagdíjak befizetését is. Bemutatjuk a XVI. orszá­gos ifjúsági kiállítás alkal­mával megjelent 3,— + 1.50 forint névértékű bélyeget. A hullámvonal az ifjúság ere­jét érezteti, a felirat pedig emlékeztet a „60 éves a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom”-ra. A bélyeghez szelvény kapcsolódik, mely a kiadás napján nyíló ifjú­sági kiállításra hívja fel a figyelmet. Itt említjük meg, hogy a szövetség döntése alapján a jövő évben Békés­csabán kerül megrendezés­re a XVII. országos ifjúsági kiállítás. Május 7-én meg­nyílt Szombathelyen a nagy nemzetközi bélyegkiállítás, melyen 15 ország gyűjtői vesznek részt.- A hivatalos osztályban 12 ország postá­ja vesz részt. Az argentínai labdarúgó világbajnokság emlékére május hó 25-én nyolc bélyeg jelenik meg és egy blokk. Tervezőjük Ké­kesi László grafikus. A bé­lyegeket legközelebb mutat­juk be. Június hó 2-án há­rom kisívben megjelenő szelvényes bélyeggel köszön­ti a Magyar Posta a Toron­tóban megnyíló CAPEX nemzetközi bélyegkiállítást. A bélyegképen a kiállítás emblémája és egy 1851. év­ben kiadott, hódot ábrázoló kanadai bélyeg látható. En­nek tervezője szintén Kéke­si László grafikusművész. Vas Tibor AUTÓMOTOR Sokan döntenék úgy, hogy motorkerékpárjukat téli pi­henőre utalják, s csak a szép idő beálltával veszik ismét elő. Számukra kívánunk né­hány jó tanácsot adni az alábbiakban. A hosszabb üzemszünet után célszerű a motort át­vizsgálni és bizonyos munká­latokat elvégezni rajta még akkor is, ha a motor látszó­lag üzemképes. Sok esetben azonban a hibátlanul leállí­tott motor be sem indul. Mi­előtt a beindításhoz kezde­nénk, a jármű alapos letisz­títása után, olajozzuk és zsí­rozzuk le a kenésre szoruló helyeket. Ne feledkezzünk meg a bowdenvégék beha­józásáról sem. Nézzük meg, hogy a mo­torban és a sebességváltóban — kétütemű motoroknál csak az utóbbiban — elég magas-e az olajszint. Ha szabadban állt a motor, cse­réljük ki az olajat, mert a nedvesség és a savasodás miatt még a legjobb minő­ségű olaj sem teljes értékű egy idő után. Az olajat a motor indítása és átmelege­A tavaszi motorápolás dése uán engedjük le. A me­leg olaj ugyanis jobban Ki­folyik és magával viszi a szennyeződéseket. A hosszú állás következtében keletke­zett oxidrészek az indítás utáni súrlódás és olajcirku­láció következtében az olaj- teknőbe kerülnek és az olaj­cserével távoznak, mielőtt a kemény oxidszemcsék kárt okoznának a motorban vagy a sebességváltóban. Termé­szetesen gondosan olajozzuk be a láncot is, s ha szüksé­ges, álltísuk utána. Előfordulhat, hogy a hosz- szú üzemszünet után a mo­tor nem indul. A gyújtóbe­rendezés megszakítójának oxidációja okozhatja a hibát. A kalapács és az üllő felüle­tein keletkezett oxidréteg ugyanis szigetel, így nem jön létre az áramkör. Ilyenkor természetesen hozzuk rend­be, tisztítsuk le a felülete­ket. S ha már a megszakí­tóval foglalkozunk, döntsük oldalt a motort, és egy-két csepp olajat juttassunk a megszakítótengelyre és az emelőbütyökre is. Csavarjuk ki a gyertyát a hengerfejből, öntsünk egy-két köbcenti­méter olajat a hengerbe és nyomjuk le az indítópedált. Ezzel elértük, hogy indítás után azonnal jó kenést kap a motor. A hosszú állás után ugyanis lefolyik az olaj a hengerfalról, s a dugattyú az első néhány ütemet kenés nélküli felületen teszi meg, ami nyilvánvalóan nem hasz­nál a motornak. Indítás előtt egyébként is rázzuk jól meg a motort, hogy a tankban esetleg leülepedett olaj fel­keveredjék (ezt egyébként néhány napi leállás után is minden alkalommal érdemes megtenni, ahányszor elindu­lunk). S talán nem lesz haszon­talan még egy jó tanács: az első időben igen óvatosan vezessünk, számolva azzal, hogy a téli hónapok alatt el­szoktunk a vezetéstől. Ugyanis nemcsak a fémből készült motoralkatrészek rozsdásodhatnak be a hosz- szú pihenés alatt, hanem a reflexeink is, így a vezetési gyakorlatunk sem a régi a hosszabb szünet után. B. I. Fotósarok Fényképezőgépet vásárolunk NÉPÚJSÁG Különböző típusú fényképezőgépek hogy a kitűnő tulajdonsá­gokkal rendelkező alapgép a későbbiekben objektívekkel, keresőkkel, szűrőkkel, köz­gyűrűkkel és még számtalan tartozékkal nagy értékű és komplett fotófelszereléssé fejleszthető. Természetesen a felsorol­takon kívül még számos géptípus kapható a kereske­delemben, ezek közül a megbízható, de kissé borsos áru japán gyártmányú gé­pek érdemelnek említést. Ilyenek a Jashyca és az Olympus különböző típusai. Vásárlás előtt tehát fi­gyelembe kell vennünk, hogy mennyi pénzt kívánunk er­re fordítani, s milyen igé­nyeket támasztunk a fény­képezőgéppel szemben. Aki évente két-három tekercs filmnél többet kíván el­fényképezni, annak érdeme­sebb a drágább, jobb tulaj­donságokkal rendelkező tí­pusok valamelyikét válasz­tania, mert ezekkel sok éven át fényképezhet. Mielőtt megvásárolnánk a fényképezőgépet, már az üz­letben érdemes alaposan szemügyre venni. Feltétlenül vizsgáljuk meg az objektí- vet, hogy a gyártás során a lencsében nem maradt-e lég­buborék. A zárszerkezet mű­ködéséről úgy győződhetünk meg, ha először B-re állít­juk az időskálát, ekkor a re­dőnyök, vagy a lamellák ad­dig maradnak nyitva, míg az exponáló gombot lenyom­va tartjuk. Ezután sorba egyre rövldebb időket állí­tunk be, s a zárnak is szem­mel láthatóan rövidebb idő alatt kell lefutnia. A vaku- szinkront úgy próbáljuk ki, hogy a villanólámpáját az objektív felé fordítjuk. s exponáláskor egy, a hátlapra helyezett vékony papírlapon a teljes képméretnek ki kell rajzolódnia. A gép alapos átvizsgálásával későbbi kel­lemetlenségeknek vehetjük elejét. Vida András Hogyan közlekedjünk idős korban? Magyarországon kétmillió­nál is több fényképezőgép van forgalomban. A kidol­gozó laboratóriumok felmé­rései szerint a felvételek ötven százaléka technikai­lag hibás. Ez a két adat máris bizonyítja, hogy mi­lyen népszerű a fényképe­zés, s azt is, hogy amatőr­jeinknek van még mit ta­nulniuk. Fényképezőgépet általában az OFOTÉRT szaküzleteiben érdemes vásárolni, mivel itt a legnagyobb a választék, szakszerű felvilágosítással szolgálnak, s mód van a gé" pék szerkezeti kipróbálásá­ra. Természetesen mielőtt elindulunk, már otthon ér­demes mérlegelni a különbö­ző szempontokat. Első szem­pont a pénz. A kereskede­lemben kapható fényképező­gép-típusokat áruk és hasz­nálhatóságuk szerint nagy­jából három csoportra lehet osztani. Az első csoportba 100—500 Ft közötti gépeket sorolhatjuk, például az Etűd, a Ljubitel, a Szmena, a Beirette és a Certó. Ezek szerény kivitelű gépek, első­sorban azoknak ajánlhatók, akik ritkán fényképeznek, s megelégszenek a gyenge fel­oldó képességű lencse által rajzolt kisméretű nagyítá­sokkal. Második csoportba az 1500—2500 forint közötti áron kapható gépeket sorol­juk. Ilyenek a szovjet gépek közül a Zorkij, a Zenit, a Fed és a Kijev különböző típusai. Ezek a gépek rend­kívül megbízhatók, s szinte elnyűhetetlenek. Az amatő­röket sokszor évtizedeken át kiszolgálják. Az ilyen gépek­kel készült felvételek már jól nagyíthatók, a beállítást távmérő, a helyes expozí­ciót pedig beépített fénymé­rő segíti. A harmadik cso- portba az NDK gyártmányú Practica család széles skálá­ja tartozik. Ezek 4—7000 Ft között kaphatók. Előnyük, A közlekedési társadalmi illem az előzékenységet és az udvarias magatartást kíván­ja piedesztálra emelni, az erős és a hatalom érzetére visszavezethető magatartá­sok helyére. A közlekedési balesetek statisztikája is ezt bizonyít­ja: alig fordulnak elő érzék­szervi és mozgásszervi hi­bákra, vagy a szervezet ál­lapotára visszavezethető bal­esetek, annál nagyobb sze­rephez jut a hibás magatar­tás. Ma még az ember alkal­mazkodó képessége nem tud lépést tartani a motorizáció magas fejlődésével. Vonat­kozik ez főleg azokra az idős személyekre, akik az urba­nizáció hatására kerülték be nagyobb városok forgalmá­ba. Napjainkban újságok ha­sábjain, rádióban, televízió­ban, de még a magánbeszél­getések során is egyre több szó esik az idős korról, az öregedésről. Ez nein csoda, hiszen az idős korúak az or­szág össznépességének több mint 14%-át teszik ki. Eb­ben az életszakaszban a pszichés feszültség csökken, figyelme fáradékonyabbá vá­lik, és nehezebben alkalmaz­kodik az új helyzetekhez. Ilyen új helyzetnek lehet ne­vezni a mai közlekedésün­ket is, mely fokozottabb megterhelést ró a központi idegrendszerre is. Ugyanis ha az úton gyalogosan ke­lünk át, ehhez az idegrend­szer bonyolult működéssoro­zata szükséges. Elsősorban is fel kell mér­nünk az áthaladásunkhoz szükséges időt, amihez nem­csak az kell, hogy élesen lás­suk a szemközti járdát, ha­nem annak tőlünk való tá­volságát is fel tudjuk be­csülni. Ugyanakkor a távol­ból felénk közeledő jármű távolságát is meg kell tud­nunk becsülni, a sebességét is. de azt az időt is, melyen belül átkelési helyünkhöz ér. A salát tszemélyünkkel és a járművel kapcsolatos ilyen adatokat — talán egy pilla­nat alatt — egyeztetni kell, s közben még saját erőbeli állapotunkat is fel kell mér­nünk, hogy áthaladásunk tempóját helyesen ítéljük meg. Csak ezután születik meg a döntés, hogy elindul- hatünk-e az úton, vagy sem. Ebben a bonyolult értelmi munkában elsőrendű szerepe van — érzékszervi működé­seink mellett — figyelmünk éberségének, összpontosított- ságánák és kitartásának. Egy jármű közeledtét ér­zékszerveink segítségével vesszük tudomásul, látjuk, vagy halljuk. Még ha érzék­szerveink hibátlanul működ­nek is, hogy jelzéseket ad­janak az idegrendszer felé, arról, hogy jármű közeledik, ha szórakozottak vagyunk, ha nem ébresztik fel figyel­münket. Az említett bonyo­lult idegrendszeri munkához •azonban a figyelem jó ki­tartása is fontos, minthogy a folyamatos értelmi munka is szükséges ahhoz, hogy az út másik oldalára jussunk. Eh­hez természetesen szükséges a figyelem jó összpontosí- tottsága is. Ismeretes, hogy az idős emberek érzékszerveinek működésében — látás, hallás — bizonyos változások kö­vetkeznek, ezért a balesetek elkerülésének legfontosabb feltétele a fokozott óvatos­ság. Ez azt jelenti, hogy leg­helyesebb, ha az idősek, mi­előtt az úttesten áthaladná­nak, megálljának és ne saj­nálják az időt, hogy alaposan többször is körültekintsenek — csak akkor induljanak át az úton, amikor belátható távolságon belül jármű nem közlekedik. Az úttestre lépés a gya­logosoknál mindig veszélyle­hetőséggel bír. Ezért hívjuk fel az idős korúak figyelmét, hogy mielőtt az útszegélyről lelép, minden esetben tar­tózkodjék az úttest közelebbi oldalán bal felé, a felezővo­naltól pedig jobb felé. Egy­irányú utcában az úttestre lépés előtt és áthaladása közben is az előírt haladási iránnyal ellentétes irányba fordulva kell a forgalmat fi­gyelnie. Idős ember „ne fusson” a járművek után, majd fel­száll a következőre, ne lép­jen fel mozgó járműre. Fi- • gyeljen és vigyázzon a jár­da szélén, a járdaszigeten, mert a mellette levő jármű­vek lesodorhatják. Amennyi­ben úgy érzi, hogy járása bizonytalan, rosszul hall, vagy rosszul lát, a nagyobb forgalmú utakat kerülje. Idősebb korban járásuk­ban, mozgásukban legyenek óvatosak, mivel ebben az életszakaszban a csontok tö­rékenyebbek, és az elesés következményei súlyosabbak lehetnek. ' Ha az öregség életszaka­szának kezdetét a nyugdíj időszakára tesszük, akkor bölcs és jó dolog arra is gondolni, hogy az „öregség nem betegség”, hanem élet­tani folyamat. Tudomásul kell venni, hogy ebben az életszakaszban fokozatosan csökkenni fog az idegrend­szer vezető és irányító sze­repe. Ez megnyilvánulhat az érzékszervek működésének változásában, lassul a külvi­lággal való kapcsolat, meg­változik az alvásritmus, al­kalmazkodási és viszonyulá- si reakció. Érzelmi labilitás egyre szembetűnőbb. Ezek a tünetek a legkülönbözőbb életkorban léphetnék fel, sokszor még a legmagasabb életszakaszban sem találha­tók kóros eltérések. A har­monikus, egészséges idős korra fel kell készülnünk, tudomásul . kell vennünk, hogy a közlekedő embernek célzott, tudatos, fegyelmezett, humánus magatartást kell tanúsítani, mind a minden­napi életben, mind a közle­kedésben. Dr. Bally Hermina főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents