Békés Megyei Népújság, 1978. május (33. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

1978. máias 4„ csütörtök o Békésen találkoztak az II) Tükör klubok Névtelen igazságkeresök Vendéglátó: a Körös Szö­vetkezeti Ifjúsági Klub. A vendégek: a gyulai Délibáb, a békéscsabai Gyopár és Tí­zek, s a sátoraljaújhelyi if­júsági klub fiataljai. A nap­tár április 29-ét, szombatot jelölte a békési művelődési központban a szövetkezeti Üj Tükör klubok országos találkozóján. Tóbiás Áron, az Új Tü­kör című hetilap külső mun­katársa beszélt elsőként a klubmozgalom eseményei­ről, jelentőségéről és jövőjé­ről. Ebből az előadásból, s a hozzászólásokból is ki­tűnt, hogy igencsak tanul­nia kell még ,az újság mun­katársainak és a klubveze­tőknek is az eredményes módszereket, a tartalmas, de vitára ingerlő gondolatok rövid összefoglalását, a min' denkit aktivitásra késztető játékos foglalkozások szer­vezését. Sokat segít ez a közművelődési újság a fia­talok érdeklődésének irá­nyításában. Az Új Tükör klubok egyik feladata pedig az, hogy a fiatalok értékel­jék, bírálják ,a lapot, s tá­mogassák a szerkesztést a színes, tartalmas anyagok összeállításában. A vidéki klubok számára különösen előnyösnek bizonyult az Új Tükör műsorajánlata, az, hogy neves előadóművészek­kel alakíthattak ki ilyen módon kapcsolatokat. A mostani találkozó résztvevői dicsérték a lap őszinte köz- életiségét, viszont kétségbe­vonták a heteken át sok he­lyet foglaló folytatásos regé­nyek létjogosultságát. Véradás Szarvason Az elmúlt héten Szarvason a művelődési házban lakos­sági véradást szerveztek. A vártnál jóval többen, közel 150-en vettek részt ebben. A Vöröskereszt aktívái, az egészségügyi dolgozók példát mutattak a szervezésben, kü­lönösen Lipták Mihályné véradófelelős, és Dudás Mi­hályné az Állami Tangazda­ság dolgozója. örvendetes, hogy a koráb­biaktól eltérően a helyi tűz­oltók a pénteki véradáson 20-an jelentek meg. Példát mutattak az OTP, az Állami Tangazdaság rizstelepének és húsüzemének dolgozói is. MHSZ-élet az orosházi járásban Az orosházi járási városi MHSZ-szervezethez tartozó pusztaföldvári és csanádapá- cai lövészklubok vezetői ér­tékelték a két község elmúlt évi munkáját. Az eredmé­nyek mellett beszéltek a problémák megoldásáról is. Növelni szeretnék a klubok szervezett programjait, me­lyek kedveltek mindkét köz­ségben. A két helyi klubnak 42 tagja van, de a tagok szá­mának növelése mellett pat- ronálóik körét is bővítik. Szeretnék javítani kapcso­lataikat a KISZ-es és KISZ-en kívüli fiatalokkal és az általános iskolákkal. Jó az együttműködés a helyi ta­náccsal és a tsz-ekkel, min­den évben jelentős anyagi támogatást kapnak tőlük. A sorköteles fiatalok felkészí­tését ez évben is és a követ­kező évben is Csanádapácán kívánják megoldani. A lö­vészklubok munkájáról szól­va elmondták, hogy mind­két községben sokan érdek­lődnek, járnak foglalkozá­sokra. Rigó Zsuzsa, az Új Tükör olvasószolgálatának munka­társa kérte a fiatalokat, hogy ötleteikkel, elképzelé­seikkel, javaslataikkal gaz­dagítsák majd a nyárra Békés megye Tanácsa V. B. szarvasi Járási Hivatalá­nak művelődésügyi oszálya, a szarvasi Városi Tanács, a szarvasi Vajda Péter Műve­lődési Központ, valamint a békésszentandrási művelő­dési ház közös rendezésében április 29-én délután Békés- szentandráson rendezték meg az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok II. járási-városi találkozóját. A találkozót Dankó Pál, a szarvasi Járási Hivatal mű­velődésügyi osztályvezetője nyitotta meg, majd a ver­senyre benevezett 5 együttes Az elmúlt héten Gyulán, a városi tanácsházán ünne­pélyes kereteik között adták át azoknak a kollektíváknak és dolgozóknak a kitünte­tést, akik legtöbbet tettek a település fejlesztéséért. A megjelenteket dr. Ta­kács Lőrincz tanácselnök köszöntötte, hangsúlyozva azokat a nagyszerű tetteket, amelyeket ezek az embereik nyújtottak az elmúlt évben Gyula város fejlesztéséért. A Békés megyei Tanács által alapított érmet kapta a kol­lektívák közül a gyulai 613- as Szakmunkásképző Intézet, a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság Vásárhelyi Pál, va­lamint a Kertészeti és Vá­rosgazdálkodási Vállalat Ságvári Endre Szocialista Brigádja. Ezt a kitüntetést kapta dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára, Koszta Rozália festő­művész, Nádházi András, a vízművek igazgatója, Ko­vács József, a gyulai Lenin hagyatéka Termelőszövetke­zet elnöke, Balogh László, a Szabóipari Szövetkezet el­nöke, Sebestyén János, a tervezett klubtábor prog­ramját. A klubtalálkozó másnapján a vendégek ellá­togattak a békéscsabai Gyo­pár és a gyulai Délibáb klub otthonába is. bemutatta műsorát. A szarvasi óvónőképző intézet irodalmi színpada nagy si­kert aratott népi játékával, s hasonlóan jól szerepelt a bé­késszentandrási és a szarva­si művelődési ház irodalmi színpada is. A zsűri elnöke, dr. Bella István, a kondorosi általános iskola igazgatója értékelésében kiemelte az idei találkozón szereplő együttesek bemutatott műso­rának javuló színvonalát. A rangos esemény — a versenyen részt vevő együt­tesek közreműködésével — gálaesttel zárult. szakmunkásképző intézet dolgozója, . Csiki József, a húskombinát vezérigazgató­Tessedik­emlíknapok Albertirsán Albertirsán, Tessedik Sá­muel szülővárosában har­madik alkalommal rendez­nek eseményekben gazdag kulturális napokat. A ren­dezvénysorozat egyik ki­emelkedő eseménye lesz má­jus 7-én, pénteken Ruzics- kay György festőművész Tessedik életéről, munkássá­gáról készült rajzsorozatából rendezett kiállítás megnyitá­sa. Ugyanezen a napon leple­zik le Tessedik Sámuel mell­szobrát, amelyet a neves tu­dós szülőházának parkjában helyeznek el. Tessedik Sámuel életéről és munkásságáról dr. Tóth Lajos történész, a szarvasi főiskola tanára tart előadást az albertirsai művelődési ház nagytermében. Gyámügyi segily Sarkadon Társadalmunk nagy gon­dot fordít a gyermekek egészséges szellemi, testi és erkölcsi fejlődésére. Ebből a munkából a tanácsok és az iskolák is kiveszik részültet. Fokozott figyelemmel kísérik a gyermekek életkörülmé­nyeinek alakulását. Sarkadon a tanács 57 ve­szélyeztetett környezetben élő gyermeket tart nyilván. A gyámhatóság tevékenysé­ge azonban nemcsak a nyil­vántartásra terjed ki. Éven­te környezettanulmányokat végeznek. Ehhez a munká­hoz hathatós segítséget nyúj­tanak a gyermek- és ifjúsá­gi megbízottak, a hivatásos, valamint a társadalmi párt­fogók. Évente mintegy nyolcezer forintot költenek a rászoruló gyermekek rend­kívüli segélyezésére. Ezenkí­vül rendszeres segéllyel is támogatják a családokat. Ebben az évben a gyermek- és ifjúsági intézet egyetérté­sével 36 gyermeknek folyó­sítanak rendszeres segélyt. A körültekintő munka és a széles körű anyagi segé­lyezés sem vezet mindig eredményre. Néha a szétzi­lált családi élet zátonyra futtatja. A múlt évben öt gyermeket állami gondozás­ba kellett venni. Három gyermeket azért, mert a szülők italozó életmódot folytattak. Magatartásuk sú­lyosan veszélyeztette a kis­korúak harmonikus fejlődé­sét. ja és Gortka István, a váro­si tanács vb építési osztá­lyának dolgozója. D gy szólt egy intelem: „Nézd Pista bácsi, en­nek csak egy módja van. Azt tanácsolom, menj most haza és írj nekem egy névtelen levelet mindar­ról, amit az imént elmond­tál. ..” Amikor becsukódott az aj­tó Pista bácsi mögött, bán­ni kezdtem az elfogadott fe­ketét. Merthogy az az ember kínálta, aki azt tanácsolja a hozzáfordulónak, hogy búj­jon az anonym usak köpenye mögé, s onnan hajigálja gyújtóbombáit a vélt ellen­ség fejéhez.. „Nem lehet va­lami jellemóriás Pista bá­csi, ha megfogadja ezt az igét — gondoltam —, de az igehirdető sem...” Aztán csendesen visszavo­nultam. Lehetséges, hogy a gyávák, a jellemtelenek, az alattomosok módszerére azért adott biztatást a járá­si népi ellenőrzési bizottság elnöke, mert okkal félt, hogy a bátrak, a jellemesek, a szemtől szembe igazmon­dók védelmében kevés segít­séget ad neki a törvény? Mert törvényünk van rá, hogy a bejelentőt egy évig megkülönböztetett jogvéde­lem illeti. Ám a megtorlás malmai egy év után is őröl­nek; ebben a járásban 12 közérdekű bejelentésből he­ten kénytelenek voltak mun­kahelyet változtatni, mert helyzetük tarthatatlanná vált. S nem ám nyílt sisa­kos bajvívásban maradtak alul! Fondorlatos, lassú, ki- fárasztásos taktikával tették lehetetlenné maradásukat. Egyikükről elterjesztették, hogy mindent, ami az öltö­zőben, az uzsonnaszünetben vagy poharazáskor elhang­zik, jelenti a „felettes szer­veknek”. A kollégák a bri­gádprogramokból kizárták, barátai elfelejtették névnap­ján felköszönteni, szerszá­mait „véletlenül” töröttre, csorbára cserélték, a portán minden műszak végén meg­nézték még a tízórais zacs­kóját is — csak az övét... A másik, jóval a valósnak bizonyult bejelentés után „vált” összeférhetetlen, int- rikus, megbízhatatlan,- ha­nyag munkássá. Olyanná, akit nem illet meg az óra­béremelés, a nyereség juta­lom, akit a csoportvezetői beosztásából fel kellett men­teni, s tanuló-segédmunkási feladatokkal bízták meg. A harmadikat — vállalati ér­dekekre hivatkozva — odébb helyezték, ahonnan hetente csak egyszer tudott a . csa­ládjához hazatérni. A ne­gyediknek fél éven keresz­tül egyszerűen nem adtak munkát, de kapta a fizeté­sét. Hasonlóan járt az ötö­dik, a hatodik, a hetedik. Tizenkettőből heten nem bírták. S a népi ellenőr, aki ebben a tisztségében két év­tized alatt oly sok mindent ■tapasztalt, nem akarta, hogy ennek a más jószágát ma­gáéként féltő, munkában megroppant parasztember­nek tűrését-erejét próbára tegyék, ha személyét a vizs­gálat érdekében fel kellene fedni, vagy más módon ki­tudódna. Merthogy azzal kopogott be az öreg: szemérmetlenül lopják a téesz árpáját. S mivel az elnök meg az ag­Március végén alakult meg Balogh Mátyásné vezetésé­vel Szabadkígyóson a műve­lődési ház nőklubja. Első kö­zös megbeszélésükön a klub tagjai elhatározták, hogy Zrínyi Ilona nevét veszi fel ez a kis közösség. Minden hétfőn összejövetelt tarta­nak. Rendeztek már sikeres citeraestet, a kismama klub­bal együtt egészségügyi elő­adást, kézimunkáznak, szabnak, varrnak a foglalko­zásokon. A legsikeresebb rendezvé­ronómus meg a főkönyvelő is lopja, nem akarna velük ujjat húzni. Csinálja már úgy a népi ellenőr — kérte —, hogy tesz is valamit a tolvajlás ellen, meg nem is tudódik ki, honnan fúj a szél. „Csak nehogy olyan embereknél keresse az igaz­ságot — óvta az öreg a NEB elnökét —, akik el­adják azt egy birka bőréért. Körül kell nézni, hány ma­gas széken ülő ember teszi le csupasz lábát birkabőr- ágyelőre, s hánynak a fele­sége jár télidőben a hallga­tásért kapott birka irhájá­ban. . A névtelen levél megíró­dott, a 160 mázsa árpa hiá­nya kiderült, 300 birka bő­rével sem tudott a téesz el­számolni. Ám egyetlen ta­nú, egyetlen terhelő bizony­lat nem került elő a bizonyí­tásnál, így a számonkérés jogcíme is szelídebb lett, kö­vetkezésképpen a vezetőség — maradt. Jaj a békebontó- nak, ha megsejtik szemé­lyét! Sok a névtelen bejelentés — nemcsak a népi ellenőr­zésnél, hanem a legkülönbö­zőbb panaszfórumokon is. A közérdekből tollat fogó igaz szavú anonymusók egy része okkal tart megtorlás­tól. Rossz emlékű tapasztalá­sok kényszeréből vállalják inkább a névtelen bejelen­tők kétes szerepét, mintsem hallgatás mögé lakatolják .lázadó igazságérzetüket. S bár pártoló szóval semmi­lyen okon nem illethető az ilyenfajta névtelenség, ki­sebb mulasztás, mint a „ne szólj szám, nem fáj fejem” közönye. Igaz, mindegyre kevesebb a közönyösök száma, hiszen a hallgatásukkal szabályta­lanságokat pártolók nemcsak a közösség, de önmaguk el­len is vétenek. Aki nem tart tükröt, a hibát hibára hal­mozó korrupt, önkényes ma- gatartásúak elé, s homokba dugott fejjel várja, majd csak felfigyel valaki a hely­telenségekre, csak őt hagy­ják békén, csak az ő boldo­gulását ne háborítsák — az passzivitásával maga is bűnpártolóvá válik. Cinkosá­vá a társadalmi tulajdon szarkáinak, a közvagyont gondatlanul herdáló felelőt­leneknek, a szocialista esz­méinkkel összeegyeztethetet­len vezetői önkénynek. étségtelen, hogy nem népszerűsíti a névvel vállalt bejelentése­ket, ha a munkahelyen „ne­heztelés” a következménye. De az árpatolvaj téesz- elnök egy felsőbb fórum ítélete után ma teherautó- sofőr; az agronómus nö­vénytermesztési szakmun­kás; a főkönyvelő beosztott egy másik faluban. És so­kan ülnek alacsonyabb szé­ken azok közül, akik magas lóról akarták elvenni pa­naszt tevő munkásaik ked­vét az igazságkereséstől. Tény, örvendetesen szaporo­dó számú tény, hogy a be­csületesek megbecsülése, a gazdaságot elkövetők elma­rasztalása ma már jellem­zőbb, mint az ellenkezője. Még ha kicsit késve jár is olykor az igazságtevők órá­nyük a bátyusból volt, amely iránt várakozáson felüli ér­deklődést tanúsított a község lakossága. Eljöttek a hozzá­tartozók, ismerősök, jó ba­rátok, összesen mintegy 170- en. A további program is igen gazdag. Május 8-ra a taná­csi vezetőket hívják meg be­szélgetésre. Mivel közös ta­nácsuk van, az újkígyósi el­nök is részt vesz ezen. Ter­veznek irodalmi estet és sze­gedi, illetve hódmezővásár­helyi kirándulást. Tóbiás Áron mondott vitaindítót a békési művelődési köz­pontban ezen a klubtalálkozón Fotó: Gál Edit Irodalmi színpadok Békésszentandráson Megbecsülés a társadalmi munkáért Balogh László, a szabók szövetkezetének elnöke átveszi a kitüntetést dr. Takács Lőrinc tanácselnöktől Sikeres programok a szabadkígyósi nőklubban

Next

/
Thumbnails
Contents