Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

1978. április 13., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A kislány csak áll az utcasarkon és hiába töri csöpp fejét, ugyan kiről, vagy miről nevezhették el Békésen ezt az ut­cát, semmi okos nem jut az eszébe. Csoda?! Fotó: Veress Erzsi Felelütlenség, fertőzésveszély Békéscsabán, az ör utca D 6-os épület előtti játszóté­ren a szeméttárolóban egy kismalac tetemét találták a gyerekek. Húsvét másnapján tűnt fel ez, valaki bedobhat­ta, holott tudhatta nagyon jól, hogy a játszótéri szemét- tároló nem háztartási hul­ladékgyűjtő. Aki tette, felte­hetően felnőtt ember lehetett, mégis felelőtlenül cseleke­dett. Nem gondolt arra, hogy a bomló anyag fertőzi a kör­nyezetet, elsősorban az ott játszadozó gyerekeket. Már­cius 30-án végül is az egyik lákó bejelentette a Kertésze­ti és Köztisztasági Vállalat­nak. Némi huza-vona után el is szállították, azonban e néhány sor azért íródott, hogy figyelmeztetés legyen másoknak, és hasonló eset ne forduljon elő. Szerencsére az ügy hamar elintéződött, de nem a „tet­tes”, hanem a jóérzésű la­kók jóvoltából. Jogos volt a községfejlesztési kivetése Szerkesztői üzenetek Latorczai Erzsébet, Bé­késcsaba: A Monori Mező- gazdasági és Élelmiszeripa- ' ri Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalattól kapott tájé­koztató szerint műszaki pótlékot azért nem fizetett a vállalat, mert egyműsza- kos munkabeosztásban dol­gozott. Munkaviszonyának megszüntetésével kapcso­latban jelenleg munkaügyi döntőbizottsági eljárás van folyamatban. D. K., Békéscsaba: A többszintes lakóházak egye­di építésekor a gyermekek­re és az egyéb eltartott családtagokra egységesen személyenként nem 30 ezer, hanem 20 ezer szociálpoliti­kai kedvezmény számolható el. A kedvezmény összege nem haladhatja meg az épí­tési költség 40 százalékát. Tóth Péter, Doboz: Pana­szát a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzemigazgató­ság kivizsgálta. . A sérelmes intézkedésért elnézést kér az igazgatóság. A vissza­kapcsolási díjat átutalták. A fogyasztók ezután mun­kanapokon 7 órától 8 óráig a tanácsházán rendezhetik az áramszámlákat. D. Margit, Békés: A má­jus 28-tól életbe lépő új menetrend kedvező csatla­kozást biztosít a panaszolt járaton. hozzájárulás Ügyeljünk a tisztaságra! Nemcsak városunkban, megyénkben, hanem az egész országban megkezdőd­tek a parkosítások. A válla­latok, a szövetkezetek, az iskolák, a háztulajdonosok társadalmi munkában igye­keznek széppé tenni, tisztán tartani fiatal városunkat — írja levelében Boldizsár Gyula békési olvasónk, majd így folytatja. Egyesek azon­ban nem sokra taksálják mások munkáját. Megrongál­ják, tönkreteszik a parkokat, az utcák virágágyait. De sok a közömbös ember is, aki nem teszi szóvá a rongálásokat. Helyes lenne, ha a vállalatoknál és az is­kolákban is előadások hang- zanának el a környezet tisz­taságának fontosságáról. Ügy talán kevesebb lenne azok­nak a száma, akik eldobják a papírhulladékot az utcán, s az utak környékét szennye­zik. Különösen reggelenként fordul ilyesmi elő, az ártézi kutaknál a tejeskannákat megmossák, főként nyáron ez kellemetlen bűzt okoz. Gátat kellene vetni a ron­gálásoknak és a szemetelé­seknek. Repül a panaszkönyv Kócsó József battonyai olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. 1976 júniusában sorkatonai szol­gálatra vonult be. A múlt évben a tanács 800 négy­zetöl föld után kivetette az adót és 300 forint község­fejlesztési hozzájárulást. Olvasónk a községfejleszté­si hozzájárulás kivetését kérdőjelezte meg levelében. Panaszát a Békés megyei Tanács VB pénzügyi osztá­lya vizsgálta meg. A ren­delet szerint a helyi ta­nács az általános jövede­lemadó — ide értve a ház­táji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját is — és házadó fizetésére kötele­zettek terhére községfej­lesztési hozzájárulást is ki­vet. Köztudott, hogy a köz- ségfmlesztési hozzájárulás a tanácsi fejlesztési alap helyi forrását képezi. Mér­téke 50 forinttól 300 fo­rintig terjedhet, abban az esetben, ha a jövedelemadó összege az 1500 forintot nem haladja meg. Tanácsi határozat Battonyán egysé­gesen 300 forintot állapí­tott meg. Olvasónknak a múlt évben háromezer négyzetméter szántó föld­terület után 270 forint ház­táji és kisegítő gazdasági jövedelemadót kellett fizet­nie. Ennek alapján állapí­tották meg 300 forintban a községfejlesztési hozzájá­rulást. Kivetése jogos volt. A községfejlesztési hozzá­járulás egyedi esetekben történő mérséklésére vagy elengedésére van lehetőség. Mivel katonai szolgálatot teljesít, beadvánnyal kellett fordulnia a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervéhez a hozzájárulás mérséklése, illetőleg elen­gedése végett. A gyulai Ibolya presszó­ban a közelmúltban történt incidensről számol be leve­lében Vincze Endre helybe­li lakos. Mint írja, hasonló eset sajnos elég gyakran előfordul olyan helyeken, ahol szeszes italt szolgál­nak ki és a vendégek erő­sen felöntenek a garatra. Nos, ezúttal nem az Ibolya presszó személyzete volt a hibás, ugyanis zárórakor érkezett egy már illuminált állapotban levő férfi, s nagy hangon szeszes italt követelt. Igen helyesen nem szolgálták ki, mire ő a pa­naszkönyvet kérte, s ami­kor megkapta, sértő szavak kíséretében hozzávágta azt az üzletvezető-helyetteshez. Levélírónk sorait hely hiányában nem közölhetjük szó szerint, de felháborodá­sában teljes mértékben osz­tozunk. H sörösüveg A járókelők gyanútlanul siettek dolguk után Békés­csaba egyik forgalmas utcá­ján. Nem sejtették, milyen veszély leselkedik rájuk. A járdán hétköznapi megszo- kottsággal tülekedők közé egyszer csak — platty — egy sörösüveg pottyant. Nem­csak pottyant, csörrent is. Csörrent és apró darabokra tört. Ez még nem lenne kü­lönleges jelenség, hiszen az üvegholmi olyan jószág, ami törik, ha kőre, betonra vagy más kemény felületre esik. Csakhogy ez nem esett, re­pült. Méghozzá a magasból. A csörrenésre a pillanat tört részéig megszakadt az utcai zsongás. A sietők meg­torpantak, a közelben állók szétrebbentek. Arcukon döb­benet villant. Mindez egészen rövid ideig tartott, a tömeg máris tovább rohant, zajon- gott, lökdösődött. Csak né- hányan maradtak a tett színhelyén. Töprengve tekint- gettek a magasba. A sörös­üveg, égi jelként talán em­beri halandóságukat juttatta eszükbe. S akkor a magas­ban valaki kihajolt egy nyi­tott ablakon, és mint jó tréfacsináló, elégedetten fel­nevetett. (gubucz) A békéscsabai Kulich Gyula-lakótelep mozireklámját van­dál kezek csúfították el az elmúlt évben. Miután ezt szóvá tettük, az illetékesek röviddel azHtán rendbe is hozatták. Sajnos, most ismét tönkretette valaki a hirdetőtáblát JOGÁSZUNK VÁLASZOL Szabó András, Mezőberény: Értesülése téves. Az igaz, hogy ez év január 1-én hatály­ba lépett jogszabály értelmé­ben a külterületen — ide­értve a tanyát és a körülöt­te levő földet is — a mező- gazdasággal élethivatás-sze- reűen foglalkozó személy tu­lajdonában legfeljebb 3 hek­tár, más magánszemélynek a tulajdonában pedig legfel­jebb 6000 négyzetméter föld­terület lehet. Ebbe a terület­be be kell számítani a ma­gánszemély saját belterületi és zártkerti, valamint csa­ládtagjainak külterületi földtulajdonát is. Am, ha önnek ez év január elseje előtt ezt meghaladó nagysá­gú földtulajdona volt, azt ez­után is megtarthatja. Ha azonban külterületi földje öröklés miatt meghaladja ezt a mértéket, köteles a több­letterületét egy éven belül eladni. Ellenkező esetben az államot elővételi jog illeti meg. Külterületi földnek a tulajdonjogát, az öröklésnek és annak az esetnek a kivé­telével, ha valaki az elide­genítésre kötelezettől vesz földet, a jövőben csakis a mezőgazdasággal élethivatás­szerűen foglalkozó személy szerezheti meg. Ez a földte­rület azonban nem haladhat­ja meg a 6000 négyzetmé­tert. S a meglevő földdel együtt sem lehet több mint 3 hektár. Az sem igaz, hogy a föld január elsejétől nem képezhet adásvétel tárgyát. Arról van ugyanis szó, hogy a jogszabályok a magánsze­mélyek közötti földforgal­mat korlátozzák. A jövőben földet — az építési telkek kivételével — magánszemély adásvétel, ajándékozás, cse­re, tartási és életjáradék, va­lamint tulajdonközösség meg­szüntetésére irányuló szerző­dés alapján csak az illetékes járási földhivatal engedélyé­vel szerezheti meg. A kére­lem illetékmentes. Csatolni kell hozzá öt példányban a földtulajdon átruházására vonatkozó szerződést, a föld- tulajdoni nyilatkozat egy példányát és a megszerezni kívánt föld forgalmi értékét tanúsító adó- és értékbizo­nyítványt. Ezenkívül a taná­csi értékközvetítő szervtől az értékbecslést. Az 1977. évi 27. számú tör­vényerejű rendelet és az en­nek végrehajtásáról szóló MÉM-rendelet tág lehetősé­get biztosít a magánhaszon­bérletre. A magánszemély ugyanis más magánszemély­től vagy állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szerv­től területi korlátozás és ha­tósági engedély nélkül me­zőgazdasági művelés céljára földet vehet haszonbérbe. (dr. Serédi) MIT MONDA JOGSZABÁLY? Az ösztönző nyugdíjpótlékról Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot az kaphat, aki megszerezte a jogosult­ságot az öregségi nyugdíjra; elérte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, és legalább tíz évi szolgálati ideje van, de nem kéri öregségi nyug­díja megállapítását, hanem még legalább egy évet mun­kaviszonyban vagy szövetke­zeti tagként munkában tölt. A mezőgazdasági szövetke­zetben — munkaviszonyban vagy tagként — eltöltött idő­ből az 1976. január 1-től kezdve eltelt időt léhet ösz­tönző nyugdíjpótlékra jogo­sító időként beszámítani. A munkában töltött idő kiszá­mításakor annyi hónapot — naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot — lehet fi­gyelembe venni, ahányszor a tag munkavégzéssel tizen­három (nő :nyolc) munkana­pot szerzett. Ha a dolgozó nem az egész naptári éven át volt a szövetkezet tagja, de az említett munkanapokat megszerezte, akkor annyi hó­nap vehető munkában töltött időnként figyelembe, ahány hónapig a szövetkezet tagja ' volt. Az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából a korkedvez­ményt aszerint állapítják meg, hogy a férfi dolgozó a 60., a nődolgozó pedig az 55. életéve eléréséig hány évet töltött el korkedvezményes munkakörben. Az így meg­állapított kedvezményes élet­kortól kezdve számítják az ösztönző nyugdíjpótlékra jo­gosító időt. így például: az a nődolgozó, aki 56. életévének betöltése után igényel öreg­ségi nyugdíjat, és az igény- bejelentést megelőző 18 éven át fonónő volt, 55. életévé­nek betöltéséig 17 évet töl­tött korkedvezményes mun­kakörben. Ennek megfele­lően négy év korkedvezmény illeti meg, vagyis 51. életévé­nek betöltésétől kezdve te­kinthető öregségi nyugdíjra jogosultnak. Az ezt követően munkában töltött ideje, va­gyis öt év számít ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító idő­nek. Az ösztönző nyugdíjpót­lék a termelésben, a forga­lomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkakörben munká­ban töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörben három százaléka. Az 1972. januári­ét megelőzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizi­kai munkakörben az öregsé­gi nyugdíj három, egyéb munkakörben egy százaléka. Egyes egészségügyi foglalko­zások, kivételképpen az ál­talános szabály alól, az ösz­tönző nyugdíjpótlék szem­pontjából fizikai munkakö­röknek tekintendők. Az öregségi nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal ki­egészített összege a nyugdíj alapját képező havi átlagke­resetnél több nem lehet. A baleseti rokkantsági nyugdí­jat — ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjat — ösztön­ző nyugdíjpótlékkal egészí­tik ki, ha az üzemi baleset (foglalkozási betegség) az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után követ­kezett be, és a dolgozó a bal­eseti rokkantsági nyugdíj megállapításáig ösztönző nyugdíjpótlékra jogot szer­zett. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege az ösztönző nyugdíjpótlékkal sem lehet több a havi átlagkeresetnél. Az ösztönző nyugdíjpótlék az özvegyi nyugdíj összegében is jelentkezik akkor, ha az ösztönző pótlékra jogot szer­zett férj öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése után hal meg. Az özvegyi nyugdíj ugyanis ilyenkor an­nak az öregségi nyugdíjnak a, fele, amely a férjet halála időpontjáig öregségi nyugdíj­ként megilletné. A nyugdíj első megállapí­tásakor a nyugdíj-megállapí­tó szervek hivatalból — te­hát erre irányuló külön ké­relem nélkül — vizsgálják meg az ösztönző nyugdíjpót­lékra való jogosultságot, és számítják ki azt. A nyugdí­jasként munkaviszonyban töltött idő alapján a nyugdíj módosítására és egyben az ösztönző nyugdíjpótlék meg­állapítására vonatkozó kérel­met a lakóhely szerint ille­tékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendelt­séghez) kell benyújtani.

Next

/
Thumbnails
Contents