Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
1978. április 13., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A kislány csak áll az utcasarkon és hiába töri csöpp fejét, ugyan kiről, vagy miről nevezhették el Békésen ezt az utcát, semmi okos nem jut az eszébe. Csoda?! Fotó: Veress Erzsi Felelütlenség, fertőzésveszély Békéscsabán, az ör utca D 6-os épület előtti játszótéren a szeméttárolóban egy kismalac tetemét találták a gyerekek. Húsvét másnapján tűnt fel ez, valaki bedobhatta, holott tudhatta nagyon jól, hogy a játszótéri szemét- tároló nem háztartási hulladékgyűjtő. Aki tette, feltehetően felnőtt ember lehetett, mégis felelőtlenül cselekedett. Nem gondolt arra, hogy a bomló anyag fertőzi a környezetet, elsősorban az ott játszadozó gyerekeket. Március 30-án végül is az egyik lákó bejelentette a Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnak. Némi huza-vona után el is szállították, azonban e néhány sor azért íródott, hogy figyelmeztetés legyen másoknak, és hasonló eset ne forduljon elő. Szerencsére az ügy hamar elintéződött, de nem a „tettes”, hanem a jóérzésű lakók jóvoltából. Jogos volt a községfejlesztési kivetése Szerkesztői üzenetek Latorczai Erzsébet, Békéscsaba: A Monori Mező- gazdasági és Élelmiszeripa- ' ri Gépgyártó és Szolgáltató Vállalattól kapott tájékoztató szerint műszaki pótlékot azért nem fizetett a vállalat, mert egyműsza- kos munkabeosztásban dolgozott. Munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban jelenleg munkaügyi döntőbizottsági eljárás van folyamatban. D. K., Békéscsaba: A többszintes lakóházak egyedi építésekor a gyermekekre és az egyéb eltartott családtagokra egységesen személyenként nem 30 ezer, hanem 20 ezer szociálpolitikai kedvezmény számolható el. A kedvezmény összege nem haladhatja meg az építési költség 40 százalékát. Tóth Péter, Doboz: Panaszát a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzemigazgatóság kivizsgálta. . A sérelmes intézkedésért elnézést kér az igazgatóság. A visszakapcsolási díjat átutalták. A fogyasztók ezután munkanapokon 7 órától 8 óráig a tanácsházán rendezhetik az áramszámlákat. D. Margit, Békés: A május 28-tól életbe lépő új menetrend kedvező csatlakozást biztosít a panaszolt járaton. hozzájárulás Ügyeljünk a tisztaságra! Nemcsak városunkban, megyénkben, hanem az egész országban megkezdődtek a parkosítások. A vállalatok, a szövetkezetek, az iskolák, a háztulajdonosok társadalmi munkában igyekeznek széppé tenni, tisztán tartani fiatal városunkat — írja levelében Boldizsár Gyula békési olvasónk, majd így folytatja. Egyesek azonban nem sokra taksálják mások munkáját. Megrongálják, tönkreteszik a parkokat, az utcák virágágyait. De sok a közömbös ember is, aki nem teszi szóvá a rongálásokat. Helyes lenne, ha a vállalatoknál és az iskolákban is előadások hang- zanának el a környezet tisztaságának fontosságáról. Ügy talán kevesebb lenne azoknak a száma, akik eldobják a papírhulladékot az utcán, s az utak környékét szennyezik. Különösen reggelenként fordul ilyesmi elő, az ártézi kutaknál a tejeskannákat megmossák, főként nyáron ez kellemetlen bűzt okoz. Gátat kellene vetni a rongálásoknak és a szemeteléseknek. Repül a panaszkönyv Kócsó József battonyai olvasónk panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. 1976 júniusában sorkatonai szolgálatra vonult be. A múlt évben a tanács 800 négyzetöl föld után kivetette az adót és 300 forint községfejlesztési hozzájárulást. Olvasónk a községfejlesztési hozzájárulás kivetését kérdőjelezte meg levelében. Panaszát a Békés megyei Tanács VB pénzügyi osztálya vizsgálta meg. A rendelet szerint a helyi tanács az általános jövedelemadó — ide értve a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját is — és házadó fizetésére kötelezettek terhére községfejlesztési hozzájárulást is kivet. Köztudott, hogy a köz- ségfmlesztési hozzájárulás a tanácsi fejlesztési alap helyi forrását képezi. Mértéke 50 forinttól 300 forintig terjedhet, abban az esetben, ha a jövedelemadó összege az 1500 forintot nem haladja meg. Tanácsi határozat Battonyán egységesen 300 forintot állapított meg. Olvasónknak a múlt évben háromezer négyzetméter szántó földterület után 270 forint háztáji és kisegítő gazdasági jövedelemadót kellett fizetnie. Ennek alapján állapították meg 300 forintban a községfejlesztési hozzájárulást. Kivetése jogos volt. A községfejlesztési hozzájárulás egyedi esetekben történő mérséklésére vagy elengedésére van lehetőség. Mivel katonai szolgálatot teljesít, beadvánnyal kellett fordulnia a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervéhez a hozzájárulás mérséklése, illetőleg elengedése végett. A gyulai Ibolya presszóban a közelmúltban történt incidensről számol be levelében Vincze Endre helybeli lakos. Mint írja, hasonló eset sajnos elég gyakran előfordul olyan helyeken, ahol szeszes italt szolgálnak ki és a vendégek erősen felöntenek a garatra. Nos, ezúttal nem az Ibolya presszó személyzete volt a hibás, ugyanis zárórakor érkezett egy már illuminált állapotban levő férfi, s nagy hangon szeszes italt követelt. Igen helyesen nem szolgálták ki, mire ő a panaszkönyvet kérte, s amikor megkapta, sértő szavak kíséretében hozzávágta azt az üzletvezető-helyetteshez. Levélírónk sorait hely hiányában nem közölhetjük szó szerint, de felháborodásában teljes mértékben osztozunk. H sörösüveg A járókelők gyanútlanul siettek dolguk után Békéscsaba egyik forgalmas utcáján. Nem sejtették, milyen veszély leselkedik rájuk. A járdán hétköznapi megszo- kottsággal tülekedők közé egyszer csak — platty — egy sörösüveg pottyant. Nemcsak pottyant, csörrent is. Csörrent és apró darabokra tört. Ez még nem lenne különleges jelenség, hiszen az üvegholmi olyan jószág, ami törik, ha kőre, betonra vagy más kemény felületre esik. Csakhogy ez nem esett, repült. Méghozzá a magasból. A csörrenésre a pillanat tört részéig megszakadt az utcai zsongás. A sietők megtorpantak, a közelben állók szétrebbentek. Arcukon döbbenet villant. Mindez egészen rövid ideig tartott, a tömeg máris tovább rohant, zajon- gott, lökdösődött. Csak né- hányan maradtak a tett színhelyén. Töprengve tekint- gettek a magasba. A sörösüveg, égi jelként talán emberi halandóságukat juttatta eszükbe. S akkor a magasban valaki kihajolt egy nyitott ablakon, és mint jó tréfacsináló, elégedetten felnevetett. (gubucz) A békéscsabai Kulich Gyula-lakótelep mozireklámját vandál kezek csúfították el az elmúlt évben. Miután ezt szóvá tettük, az illetékesek röviddel azHtán rendbe is hozatták. Sajnos, most ismét tönkretette valaki a hirdetőtáblát JOGÁSZUNK VÁLASZOL Szabó András, Mezőberény: Értesülése téves. Az igaz, hogy ez év január 1-én hatályba lépett jogszabály értelmében a külterületen — ideértve a tanyát és a körülötte levő földet is — a mező- gazdasággal élethivatás-sze- reűen foglalkozó személy tulajdonában legfeljebb 3 hektár, más magánszemélynek a tulajdonában pedig legfeljebb 6000 négyzetméter földterület lehet. Ebbe a területbe be kell számítani a magánszemély saját belterületi és zártkerti, valamint családtagjainak külterületi földtulajdonát is. Am, ha önnek ez év január elseje előtt ezt meghaladó nagyságú földtulajdona volt, azt ezután is megtarthatja. Ha azonban külterületi földje öröklés miatt meghaladja ezt a mértéket, köteles a többletterületét egy éven belül eladni. Ellenkező esetben az államot elővételi jog illeti meg. Külterületi földnek a tulajdonjogát, az öröklésnek és annak az esetnek a kivételével, ha valaki az elidegenítésre kötelezettől vesz földet, a jövőben csakis a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó személy szerezheti meg. Ez a földterület azonban nem haladhatja meg a 6000 négyzetmétert. S a meglevő földdel együtt sem lehet több mint 3 hektár. Az sem igaz, hogy a föld január elsejétől nem képezhet adásvétel tárgyát. Arról van ugyanis szó, hogy a jogszabályok a magánszemélyek közötti földforgalmat korlátozzák. A jövőben földet — az építési telkek kivételével — magánszemély adásvétel, ajándékozás, csere, tartási és életjáradék, valamint tulajdonközösség megszüntetésére irányuló szerződés alapján csak az illetékes járási földhivatal engedélyével szerezheti meg. A kérelem illetékmentes. Csatolni kell hozzá öt példányban a földtulajdon átruházására vonatkozó szerződést, a föld- tulajdoni nyilatkozat egy példányát és a megszerezni kívánt föld forgalmi értékét tanúsító adó- és értékbizonyítványt. Ezenkívül a tanácsi értékközvetítő szervtől az értékbecslést. Az 1977. évi 27. számú törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló MÉM-rendelet tág lehetőséget biztosít a magánhaszonbérletre. A magánszemély ugyanis más magánszemélytől vagy állami földet kezelő tanácsi szakigazgatási szervtől területi korlátozás és hatósági engedély nélkül mezőgazdasági művelés céljára földet vehet haszonbérbe. (dr. Serédi) MIT MONDA JOGSZABÁLY? Az ösztönző nyugdíjpótlékról Továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékot az kaphat, aki megszerezte a jogosultságot az öregségi nyugdíjra; elérte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, és legalább tíz évi szolgálati ideje van, de nem kéri öregségi nyugdíja megállapítását, hanem még legalább egy évet munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagként munkában tölt. A mezőgazdasági szövetkezetben — munkaviszonyban vagy tagként — eltöltött időből az 1976. január 1-től kezdve eltelt időt léhet ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időként beszámítani. A munkában töltött idő kiszámításakor annyi hónapot — naptári évenként legfeljebb tizenkét hónapot — lehet figyelembe venni, ahányszor a tag munkavégzéssel tizenhárom (nő :nyolc) munkanapot szerzett. Ha a dolgozó nem az egész naptári éven át volt a szövetkezet tagja, de az említett munkanapokat megszerezte, akkor annyi hónap vehető munkában töltött időnként figyelembe, ahány hónapig a szövetkezet tagja ' volt. Az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából a korkedvezményt aszerint állapítják meg, hogy a férfi dolgozó a 60., a nődolgozó pedig az 55. életéve eléréséig hány évet töltött el korkedvezményes munkakörben. Az így megállapított kedvezményes életkortól kezdve számítják az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időt. így például: az a nődolgozó, aki 56. életévének betöltése után igényel öregségi nyugdíjat, és az igény- bejelentést megelőző 18 éven át fonónő volt, 55. életévének betöltéséig 17 évet töltött korkedvezményes munkakörben. Ennek megfelelően négy év korkedvezmény illeti meg, vagyis 51. életévének betöltésétől kezdve tekinthető öregségi nyugdíjra jogosultnak. Az ezt követően munkában töltött ideje, vagyis öt év számít ösztönző nyugdíjpótlékra jogosító időnek. Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben, a forgalomban, valamint a lakosság ellátásával kapcsolatban álló fizikai munkakörben munkában töltött minden év után az öregségi nyugdíj hét, egyéb munkakörben három százaléka. Az 1972. januáriét megelőzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizikai munkakörben az öregségi nyugdíj három, egyéb munkakörben egy százaléka. Egyes egészségügyi foglalkozások, kivételképpen az általános szabály alól, az ösztönző nyugdíjpótlék szempontjából fizikai munkaköröknek tekintendők. Az öregségi nyugdíjnak az ösztönző nyugdíjpótlékkal kiegészített összege a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. A baleseti rokkantsági nyugdíjat — ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjat — ösztönző nyugdíjpótlékkal egészítik ki, ha az üzemi baleset (foglalkozási betegség) az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után következett be, és a dolgozó a baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításáig ösztönző nyugdíjpótlékra jogot szerzett. A baleseti rokkantsági nyugdíj összege az ösztönző nyugdíjpótlékkal sem lehet több a havi átlagkeresetnél. Az ösztönző nyugdíjpótlék az özvegyi nyugdíj összegében is jelentkezik akkor, ha az ösztönző pótlékra jogot szerzett férj öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése után hal meg. Az özvegyi nyugdíj ugyanis ilyenkor annak az öregségi nyugdíjnak a, fele, amely a férjet halála időpontjáig öregségi nyugdíjként megilletné. A nyugdíj első megállapításakor a nyugdíj-megállapító szervek hivatalból — tehát erre irányuló külön kérelem nélkül — vizsgálják meg az ösztönző nyugdíjpótlékra való jogosultságot, és számítják ki azt. A nyugdíjasként munkaviszonyban töltött idő alapján a nyugdíj módosítására és egyben az ösztönző nyugdíjpótlék megállapítására vonatkozó kérelmet a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani.
