Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-13 / 86. szám
NÉPÚJSÁG 1978. április 13., csütörtök Felhívás Szélesebb társadalmi összefogással környezetünk tisztaságáért! Huszonöt évvel ezelőtt indult el Hajídú-Bíharból a Magyar Vöröskereszt akciója, az azóta országos méretekben tért hódító tisztasági mozgalom. A „Tiszta udvar, rendes ház” jelszóval kezdődött, s majd az évek során tiszta termelőszövetkezet, állami gazdaság, üzem, iskola, MÁV-szolgálati hely, tiszta, virágos község, illetve város követelményrendszerével bővült a mozgalom vonzásköre. A lakosságnak, a munkahelyi dolgozóknak, tanulóknak, a rendszerető, a tisztaság, a higiénia fontosságát felismerő, ezekhez önként alkalmazkodó tízezrek és százezrek kívánsága fogalmazódott meg a célkitűzésekben, a közvetlen környezet tisztaságának, egészségügyi kulturáltságának követelményében és a mozgalomban való tevékenységben. A százezreket serkentő, tömörítő mozgalom — az ország iparosodásával, a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulásával, majd ennek gyors gépesítésével, fokozott kemizálásával — a mind konkrétabb és sokrétűbb feladatok újabb csatlakozókat kívánnak e széles társadalmi kezdeményezéshez. A környezetvédelem mindannyiunk gondjává vált — jelentőségét, társadalmi fontosságát törvény erősíti. Ezért, hogy ennek előírásai nekünk, egész társadalmunknak, a gyermekeinknek és az unokáinknak életét, egészségét védő paragrafusai ne maradjanak holt betűk, érvényesülhessenek az életben, nélkülözhetetlen, hogy még többen vegyenek részt a tisztasági mozgalomban. A mozgalom tisztaságra és rendszeretetre nevel, a közegészségügyi viszonyok, a lakó- és munkahely rendje é» tisztasága javításának, a fertőző, a járványos megbetegedések és környezeti ártalmak megelőzésének ösztönzője. Kezdeményezzünk hasznos, konkrét akciókat környezetünk, a közterületek rendbehozására; lomtalanítással, illetve fásítással, virágültetéssel, az egészséges vizet biztosító hálózat, a közérdekű járdaépítés segítésével, s ezer más módon működjünk közre, hogy fal- vainkban és városainkban példás rend, tisztaság, az egészségesebb környezet alakításával tevékenykedjünk a tisztasági mozgalomban. Mindenki vegyen részt a tisztasági mozgalomban! A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége csatlakozásra szólítja fel az üzemeket, vállalatokat, termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, a városi és a falusi lakosságot: kapcsolódjék be a tisztasági mozgalomba —- környezetünk, egészségünk védelmében, életünk szebbé alakításában. > HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TAN ÁCS A, MAGYAR VÖRÖSKERESZT ORSZÁGOS VEZETŐSÉGE Tájékoztató a dunai és a balatoni közlekedési újdonságokról A Dunán szárnyashajójárat indult Budapest—Dunaújváros között, egy hónappal tovább közlekedik a bécsi járat, rövidesen üzembe áll a 240 személyes Nagymaros motoros, a Balatonon pedig 400 személyes katmamarán (kéttestű) hajó és sűrített kompjáratok segítik a vízi kirándulóforgalom lebonyolítását — jelentették be a MAHART szerdai sajtótájékoztatóján. A hajózás nyári idényének újdonsága az is, hogy Bées—Budapest között hétvégi különjárat közlekedik, a Balatonon pedig különböző üdülőhelyekről zenés, műsoros, táncos hajót indítanak, Balatonfüredről időnként koncerthajó is megy. Schuster József, a MAHART vezérigazgató-helyettese elmondotta, hogy az új hajók üzembe állításával megkezdődött a dunai és a balatoni hajópark rekonstrukciója, amit az utóbbi években megnövekedett kiránduló- és üdülőforgalom is indokolt. A tervidőszak végéig a dunai személy hajózás még öt szovjet gyártmányú 240 személyes hajót kap, a balatoni flotta pedig újabb két katamaránnal, valamint őt, egyenként 200—400 személyes hajóval bővül. „Szép magyar beszéd” verseay a mezökovácsházi járásban Képünkön az első helyezet« Szántó Andrea mondja a kötelező elbeszélésrészletet az újjávarázsolt medgyesegyházi könyvtárban Fotó: Orbán Károly Április 11-én, a költészet napján találkoztak e járási úttörők Medgyesegy házán, a községi könyvtárban. Ä ..szép magyar beszéd”jegyében gyűltek egybe, hogy vetélkedőn tegyék próbára beszédkultúrájukat. A med gyesegyháziak most először rendezték meg ezt a járási versenyt, amelyet hagyománnyá szeretnének fejleszteni. Délután az irodalomszerető úttörők mondták el a kötelező és szabadon választott prózai műveket. Tömörkény István: Fecskék című elbeszélésének egyik részletét nem volt könnyű feladat tízperces felkészülés után érthetően, hangsúlyaiban, dallamformálásában átéléssel felolvasni. A szabadon választott anyagot a legnemesebb irodalomból állították össze a pajtások: Illés Endre, Szabó Magda, Baráth Endre, Tömörkény István és Kata- jev műveiből. Előadásukra azonban rányomta a bélyegét a korukhoz, érzelemvilágukhoz nem illő választás, így nem egészen tudtak azonosulni a szöveggel. Mégis hasznos és tartalmas versengés tanúi lehettünk ezen a délutánon. A zsűri elnöke, Pintér Gyula, a Jókai Színház művésze gratulált az első három helyezettnek. A Magyar Úttörők Szövetségének Kazinczy-jelvényét a mezőkovácsházi Szántó Andrea viselheti, ő a 2452-es Ku- lich Gyula úttörőcsapat tagja. Második a 3976-os Mező Imre úttörőcsapatból Hábán Ildikó, harmadik pedig a 3965-ös II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatból Janovics Rozália lett. Mindkét pajtás Battonyáról érkezett a versenyre. Háramszázkilencven ösztöndíjas kezrii tantaáivait kiffSIdi egyetemeken Lezajlottak a külföldi ösztöndíjra pályázók felvételi beszélgetései, s az eredményről az Oktatási Minisztérium a hónap végéig értesíti az érdekelteket. Az idén a tavalyinál valamivel többen, 1155-en pályáztak állami ösztöndíjra, s a januári felvételi vizsgán 60 százalékuk szerepelt sikeresen. A második forduló, a közelmúltban befejeződött felvételi beszélgetések alapján 340 fiatal nyerte el az ösztöndíjat. Közülük másfélszázan az idén, a többiek pedig jövő szeptembertől kezdhetik meg tanulmányaikat az európai szocialista országok egyetemein és főiskoláin. Tavaly 240-en tettek sikeres előfelvételit, így velük együtt az 1978—79- es tanévre 390 magyar fiatal utazik külföldre tanulni. A legtöbben — 280-an — a Szovjetunió felsőoktatási intézményeinek hallgatói lesznek. Az NDK-ban hatvanan, Lengyelországban húszán. Csehszlovákiában tizenöten, Jugoszláviában heten tanulnak majd, bolgár és román egyetemeknek négy-négy elsőéves magyar hallgatójuk lesz. : : áprilisi verftfény a csorvási itcáa Fotó: Gál Edit : Évről évre nagyobb arányban kerülnek a külföldi ösztöndíjasok közé a fizikai dolgozók gyermekei. Az idén a pályázók 35 százaléka volt fizikai dolgozók gyermeke, a felvettek között viszont 43 százalékos arányt képviselnek. Az új ösztöndíjasok többsége — a korábbi évekhez hasonlóan — elsősorban műszaki és közgazdasági szakokon tanul tovább. Először utaznak az idén nagyobb számben — 15-en — a Szovjetunióba teljes egyetemi képzésre orosz nyelv és irodalom szak elsajátítására. Ösztöndíjasaink több mint 30 éve tanulnak külföldön. Eddig mintegy 5 ezren szereztek diplomát, közülük legtöbben — négyezren — a Szovjetunióban és 600-an a Német Demokratikus Köztársaságban. A magyar diákok többnyire olyan szakmákat sajátítanak el. amelyekből hazánkban nincs felsőfokú képzés, y agy külföldön a hazainál specializál- tabb az oktatás. Jelenleg mintegy 1800 ösztöndíjas tanul külföldön. Borítékon kívül □ aga a kifejezés szinte észrevétlenül nyert polgárjogot, amúgyis mindenre kapható nyelvünkben. Használjuk is nyakra- főre. Azok is, akik tudják, hogy mit jelent, mit szimbolizál; és azok is, akiknek sejtelmük sincs jelentéséről, ha hallanak róla, legfeljebb afféle szónoki blöffnek tartják. De hogy e két. nem éppen különös szó egymás mellé kerülésének, ha úgy tetszik, etimológiájának históriájánál maradjak: tipikus népi szóalkotás eredménye összekerülésük, s afelől sem lehet kétségünk, hogy jóval a fel- szabadulás után fogalmazódott meg először. Előbb nem is ötölhette volna ki senki hiszen néven nevezni, csak azt lehet, ami van. Az 1945 előtti társadalom pedig (s minden magántulajdonra, kizsákmányolásra épülő társadalom). amit csak lehetett elvett, s nem arra spekulált, hogy minél sokrétűbben adjon állampolgárainak. Szóval a borítékon kívüli juttatás afféle újszerű dolog, még akkor is. ha szép számmal jámak-kelnek közöttünk olyanok, akik rendületlenül csak azt tartják meggyőzőnek, amit megfoghatnak, még pontosabban „megolvashatnak”. Ahogy az a régi jó magyar közmondás tartja: „A pénz csak megszámolva jó.” A földhöz ragadt szemlélet annyi szent, ha van is benne valami. Mert hiszen elsősorban mégis csak abból él az ember, amit megkeres. Azt osztja be, ahogy tudja, abból eszik, iszik, ruházko- dik, utazik, takarékoskodik, fejleszt, beruház. Nyilvánvaló hogy nem úgy kell a borítékon kívüli társadalmi juttatásokat növelni, hogy kivesszük a rávalót a borítékból. Lényeges, hogy a kettő — ami a borítékban, s ami azon kívül van — együtt prosperáljon. A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése mindannyiunkat meggyőzött arról, hogy azért megint többet tudunk a tejbe aprítani. A több mint ötmillió bérből és fizetésből élő honfitársunk átlagkeresete az elmúlt évben 3440 forintra rúgott, s akkor még ehhez jön a hús- és tüzelőár-kiegészítés. Ez az a pénz, ami fizetésről fizetésre bent lapul a borítékba^. Egy évvel korábban még csak néhány forinttal lépte túl az átlagkereset a 3000-et, mint holmi bűvös határt, s öreg szakik a megmondhatói. hogy bizony az ötvenes évek elején 600—800 forintért is nyolc órát kellett dolgozni, s a későbbiekben nem kevésbé tűnt álomhatárnak az 1000, majd a 2000 forintos átlagkereset túllépése. Vagyis az idők folyamán senkinek nem lett laposabb a borítékja. És mi van a borítékon kívül? Hát nem lenne könnyű felsorolni, hiszen annyiféle ma már a társadalmi juttatás: pénzben és természetben egyaránt. Csakhát ezt mindenki természetesnek tartja, olyannyira, hogy szinte nem is veszi tudomásul, s elfelejti hozzáadni a jövedelméhez. Hogy nem kell hónapról hónapra külön borítékot nyitni az esetleg szükséges egésze ségügyi ellátásra, a gyerekek iskoláztatására, s hogy hazánkban teljes a társadalom- biztosítás: kiszámolta már valaki is, hogy éves szinten mennyi megtakarítást eredményez mindez a családjának? Pedig az így megtakarított pénzből lehet differenciáltabb minden háztartás költségvetése, juthat több a kulturális, a közművelődési, az üdülési borítékba. Ebből lesznek vagy részben ebből az üdülőtelkek (jelenleg pontosan 350 ezer van magán tulajdonban, minden 30. állampolgár „földbirtokos”), s ezáltal veszítette el luxusjellegét a személygépkocsi. Csak emlékeztetőül írom ide, hogy jelenleg már 700 ezer gurul az országban magán- rendszámmal, míg 1952-ben mindössze 10 ezer autótulajdonos volt. Húszegynéhány évvel ezelőtt félmillió forint ha volt a takarékban, most pedig már több mint 107 milliárdot spóroltunk össze, anélkül, hogy bármiben is hiányt szenvedtünk volna. Nagyon is konkrét hát ez a sokak által kézlegyintéssel elintézett társadalmi juttatás. Aki még mindig nem hiszi, töprengjen el az itt következő számadatokon. 1960- tól 1976 végéig a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatások mértéke 18,4 százalékról 28,7 százalékra emelkedett! Forintban elbeszélve ugyanez még tetszetősebb, hiszen az egy lakosra jutó 2185 forint értékű társadalmi juttatás időközben 8997 forintra hízott. Ami a 3440 forintos átlagkeresetet alapul véve több mint két és fél havi többletkeresetet jelent. Mintha 12 hónap alatt 14 és fél havi fizetést kapnánk! A szép summa kétharmada társadalombiztosítás: nyugdíj több mint 1,9 millió öregnek, családi pótlék 1 millió család 1 millió 920 ezer gyermeke után, gyermekgondozási segély csaknem 300 ezer kismamának, a dolgozó nők 13 százalékának, táppénz mindannyiunknak, terhességi-gyermekágyi segély, anyasági segély, útiköltség-térítés, temetési segély, gyógyszer fillérekért, vagy térítés nélküli csecsemőtej, orvosi, kórházi, rendelőintézeti ingyenes ellátás, gyógyászati segédeszközök a rászorulóknak, fogpótlás, gyógyfürdő. akkor még nem említettem a különféle segélyeket, az ingyenes szakszervezeti jogi tanácsadást. s megannyi államilag jócskán dotált áruféleséget, szolgáltatást. Utóbbiak közül csupán egyet emelek ki, a szintén eszmei díjazású bölcsődei és óvodai ellátást Túl azon, hogy 10—15 forintért vigyázzák, táplálják, okosítják gyermekeinket, lehetőség nyílik az egykor konyhához-háztartáshoz láncolt nők munkába állására. Ami háztartásonként mégis csak újabb keresőt jelent! — nevezhetjük nyugodt lelkiismerettel társadalmi, vagy ha úgy tetszik borítékon kívüli juttatásnak. Kertész Péter Környezetvédelmi hónap Orosházán örvendetes, hogy megyénk sok településén egyre többet foglalkoznak az ember környezetének, egészségének védelmével. A környezetünk megóvásáról szóló 1976. évi II. törvény nem maradt pusztába kiáltott szó. Nemrégiben fejeződött be a megyeszékhelyen a lomtalanítás, s máris újabb városban rendezik meg a tisztasági hónapot. A Hazafias Népfront orosházi városi bizottsága, a Vöröskereszt vezetősége április 1-től 30-ig hirdette meg e nagyszabású környezetvédelmi akciót. A tavaszi lomtalanítást a lakótelepeken a költségvetési üzem köztisztasági részlege, a város más részén az utcabjzottság szervezi. A tanácstagok pedig a fásítást irányítják. Az utcák, közterek fásítása mellett gondolnak Gyopárosfürdő és a déli ipartelep parkosítására is. Fokozott figyelmet fordítanak a levegő és a vizek védelmére, különösen az üveg- gyári lakótelep környékén. Kiszélesítik a tiszta üzem, vállalat és a tiszta udvar, rendes ház mozgalmat. Az akció természetesen csak akkor lesz sikeres, ha az állampolgárok, az üzemek, intézmények kollektívái egy emberként megvalósítják az elképzeléseket és segítik a társadalmi szerveket e sokrétű feladat megoldásában.
