Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-11 / 84. szám
O 1978. április 11., kedd A honismereti és lakóterületi népfrontmunka tapasztalatai megyénkben A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságán az elnökség legutóbb két napirendi pontot tárgyalt Dr. Lovász György, a HNF honismereti albizottságának titkára beszámolt a népfrontmozgalom honismeretihelytörténeti tevékenységéről. Ezután Szegfű István, a HNF Békés megyei bizottságának titkárhelyettese ismertette a városkörzetekben és a város környéki községekben folyó lakóterületi népfrontmunka tapasztalatait. o Több hozzászóló is megerősítette, amit egyébként az írásos anyagban az első témával kapcsolatban is olvashatunk. A tárgyi emlékek gyűjtésével, feldolgozásával, a kutatási eredmények publikálásával és a honismereti-helytörténeti szakkörök vezetésével összefüggésben esetenként anyagi nehézségek is jelentkeznek. Noha a tanácsi szerveknek meg van a lehetőségük arra, hogy az ilyen tevékenység pénzügyi fedezetét a lehetőségekhez képest biztosítsák. A megfelelő képzettséget igénylő munka irányítását és szervezését Leiner Gyula gimnáziumigazgató szerint nem elsősorban anyagi okok, hanem időhiány miatt nem tudják vállalni a szakemberek. Tudniillik a honismereti munka önkéntes vállaláson alapszik, de a népfront művelődéspolitikai célkitűzéseinek szempontjából mégis szükség van bizonyos fokú szervezettségre. Az ötéves távlatot figyelembe véve úgy kell irányítani a munkásmozgalmi emlékek gyűjtésével, ápolásával, s az üzemtörténettel foglalkozó aktívák tevékenységet, hogy az a szemléletváltoztató funkciójában is minél gazdagabb tartalommal telítődjék. o Több egyéb tényezőre utalva dr. Horváth Éva, a HNF Békés megyei bizottságának elnöke javasolta, hogy az elnökség fejezze ki elismerését és köszönetét azoknak a gyűjtő- és kutatómunkát végző embereknek, akiknek nevét talán „sohasem fogja feljegyezni a történelem.” Lelkes, odaadó tevékenységükre azonban a jövőben is szükség lesz, hiszen a sok-sok apró munkával és nem kis fáradsággal járó aktivitásuk segíti a honismerei mozgalom céljainak elérését. A nagy sikerrel zárult üzemtörténeti kiállítás után újabb előrelépést jelentene egy megyei honismeretihelytörténeti konferencia és kiállítás megtartása. Erre valószínű ősszel kerülhet sor. Ugyancsak a mozgalom fellendülését segítené egy megfelelő színvonalú kiadvány, az úgynevezett „Nőkrónika” megjelentetése is. A népfrontbizottságok törekedjenek arra, hogy ne csak az országos, hanem a helyi jellegű emlékhelyeket, műemlékeket is gondozzák. A hazafias nevelés eredményességét segíti, ha az évfordulók megünneplését — ahol ez indokolt —, Ö6z- szekapcsolják a honismereti mozgalommal. Végül az elnökség kérje fel a tanácsok illetékes osztályait: vizsgálják felül az eddigi anyagi támogatásokat azért, hogy a honismereti-helytörténeti munka folytatásához szükséges pénzt minél célszerűbben használják fel. o Az állásfoglalás elfogadása után a résztvevők megvitatták a lakóterületi népfrontmunka tapasztalatait. A jelentés hangsúlyozza, hogy az iparfejlesztéssel és az urbanizációval párhuzamosan nőtt a népfrontpolitikai tevékenységének szerepe is. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, nem lehet közömbös: milyen az egyes lakóterületeken működő testületek társadalmi összetétele. Gyulán például a fiatalok hét, a tsz-dolgo- zók 13 százaléka tevékenykedik- a népfrontbizottságokban. A nők 23 százalékos részvételi aránya is alacsony szervezettségről tanúskodik. Békéscsabán és Békésen az idősebbek arányának csökkentésével lehetne növelni a fiatal korosztályok és a középkorúak, valamint a nők számát. Ami a foglalkozás szerinti összetételt illeti, megyénk nem mindegyik városában kielégítő a munkások részvétele a HNF-bizottságok- ban. Különösen Orosházán, Békésen, Gyulán és Békéscsabán képviseltetik magukat kevesen. A tsz-dolgozók aránya viszont — Gyula kivételével — mindenütt reális képet mutat. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a körzeti bizottságok jó együttműködést alakítottak ki a tanácsokkal, a KISZ-szel, a szak- szervezetekkel, a Vöröskereszttel, a különböző intézményekéi és gazdasági egységekkel. Ennek egyik legjobban bevált gyakorlati forrná ja : a fórum, amelyen a lakoságot érintő kérdések megtárgyalásakor minden esetben részt vesznek a párt, a tanács, a KISZ és a népfront vezetői is. A hozzászólásokban is elhangzott, hogy tovább kell Szorgalmazni a társadalmi munkaakciókat az egyes lakóterületeken és körzetekben. o A jelentés kitért a mozgalmi munka több területén tapasztalható jó kezdeményezésekre. Ezek több helyen szinte már hagyománnyá váltak. A gondok közül csak egyet emelünk ki: az „ingázókkal” való törődés megszervezésének nehézségeit. Az ebben mutatkozó hiányosságok megszüntetése végett elsősorban a községi és városkörzeti HNF-bizottságok- • tehetnének a legtöbbet. A lakóterületi népfront- munka továbbfejlesztésének kritériumait és lehetőségeit röviden így foglalhatjuk össze: A nők, a fiatalok és a munkások újabb rétegeinek bevonásával tervszerűen kell kialakítani a községi, a városkörzeti bizottságok összetételét; a társadalmi munkaakció kiterjesztésével is ösztönözni lehetne az önálló kezdeményezéseket a lakóterületeken; az érdekelt szervekkel közösen nagyobb gondot kell fordítani a bejáró dolgozókra. A testületi demokratizmus fejlesztése, a gyengébben működő bizottságok támogatása, valamint a párt irányító, ellenőrző és segítő tevékenysége révén is még nagyobb aktivitás érhető el a mozgalomban. —y—n A polgári vedelem hazafias kötelesség A szeghalmi Járási Hivatal nagy előadótermében szinte minden szék foglalt. Négy községből — Körösladány, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Vésztő — érkeztek a hallgatók, a községi polgári védelem óvóhelyfelelősei. Egész napos tanfolyam keretében sajátítják el a lakosság védelmével kapcsolatos tervezési, illetve az önvédelmi óvóhelyek rendeltetésszerű használatbavétellel kapcsodenütt elrejtési tervet készítünk a lakosság védelmére. — Itt csak elméleti képzésben részesülnek a hallgatók? — Nagyobbrészt igen. De természetesen gyakorlati útmutatást is kaptak az óvóhelyek elkészítésének módjairól. Az udvaron gyakoroltatjuk az óvóhelyek kitűzését. A hallgatók figyelmesen jegyzetelnek, egyre több ismeretlen anyag kerül a jegyzetfüzetekbe. Látszik az arcukon az érdeklődés, minden szóra figyelnek. Aztán rövid szünet következik, majd indulás le az udvarra, ahol előkerül a fejsze, . egy halom kitűzőkaró és zsinór. Az aktívabbak máris megkezdik a mérést, földbe kerülnek a karók, feszül a zsinór és rövid idő múlva körvonalazódik az óvóhely. Tóth Imre kőműves Kö- rösladányból érkezett. — Nem elpocsékolt idő, amit itt tölt? — Dehogyis — mondja mosolyogva —, még a szakember számára Is sok érdekeset, hasznosat jelent az itt elhangzott előadás. Tíz éve már, hogy leszereltem, így természetes, hogy az új fegyverekről nemigen tudok, hiszen az eltelt egy évtized alatt sokat fejlődött a hadi- technika, neutronbombáról még szó sem volt, amikor a hadseregben szolgáltam. Nem tartom feleslegesnek az itt elhangzottakat, az új fegyverek megismerését és az azok elleni védekezést. Különben is bizton állíthatom, hogy valamennyien, akik itt vagyunk, hazafias kötelességünknek tekintjük az új ismereteit minél jobb elsajátítását. Hiszen a magunk és embertársaink életéről, hazánk anyagi javairól van szó. Ez pedig senkinek sem lehet közömbös. . Befejeződik a kiképzés. A hallgatók még elszívnak egy cigarettát, kisebb csoportok alakulnak, megvitatják a hallottakat, a tanultakat. És ez így van rendjén. B. O. latos feladatokat. Az előadó asztalán óvóhelymakettek, a falakon és a táblán rajzok, dokumentumok. Rövid időre beülünk Tar- czali Lajos őrnaggyal, a polgári védelem járási törzs- parancsnokával a hallgatók közé. Közben, hogy az előadást ne zavarjuk, halkan beszélgetünk. — Mi a képzés tárgyköre? — Hat különböző tárgykörben oktatjuk a hallgatókat. Szó van itt az óvóhelyalegységek feladatairól és működéséről, az óvóhelyellátás tervezéséről meg annak végrehajtásáról, az óvóhelyek osztályozásáról, állag- megóvásáról, védelmi fel- használásáról, szükség óvóhelyek kialakításáról, óvóhelyek létesítéséről, a rádióaktív kiszóródás elleni védekezésről. — Hány óra áll rendelkezésükre a hallgatóknak az anyag elsajátításához? — Tízórai kiképzésben részesülnek és a tervek szerint ebben a hónapban valamennyi óvóhely felelőse részt vesz ezeken a tanfolyamokon. Terveink szerint azért is szükség van mindezekre, mert két éven belül egyelőre a nagyközségekben, minElőkerül a karó és a zsineg, hamarosan kialakul az óvóhely körvonala Fotó: Béla Ottó Mit tehet a munkahely az egyedülállókért? R Négy ívszak márciusi számábél Vajon elég odafigyelést, törődést kapnak-e az egyedülállók munkahelyeiken? Erre a kérdésre kerestek választ a Négy Évszak munkatársai két budapesti gyárban. Az Ikarus és a SZIM Köszörűgépgyár dolgozóival való beszélgetés során kiderült, van még tennivaló ezen a területen. A vendég gyakran többet enged meg a kelleténél — panaszkodnak a pincérlányok, Reszkó Judit: Lányok a vendéglátóiparban című riportjában. Az olvasó megismerkedhet a Tempó Családsegítő Szolgálat „pótnagymamáival”, akik mesélnek foglalkozásuk szépségeiről, élményeikről. A kirándulás jó alkalom a magány feloldására, barátok szerzésére. A Természetbarát Szövetség által szervezett pilisi túráról szól az Együtt a természetben című riport. A válás jelenségét, okait elemzi Fetés András: A Négy Évszak Társkereső Szolgálat pszichológusa: Miért vált el? címmel. A házasság felbomlásának oka lehet a szexuális harmónia hiánya vagy a túlzott féltékenység. Ezek pszichológiai okait boncolgatják az itt megjelent írások. A Te meg Én rovat hírt ad kulturális rendezvényekről, kirándulásokról, á hátlapon pedig meghirdeti az elkövetkezendő időszak programjait. G. K. Jegyzet R „megfagyott zene” komponistái Ha a könyvkiadók az írók nevének feltüntetése nélkül jelentetnék meg a könyveket, ha a hangversenyek műsorfüzetéből kifelejtenék a zeneszerzők nevét, ha tárlatokon a kisplasztikák és festmények alá csak a címeket írnák — mindez mekkora felháborodást váltana ki az irodalom, a zene, a képzőművészet kedvelőiből! Botrányos hanyagságnak tartanánk, megcsalatva éreznénk magunkat, mivel az alkotó ismeretlensége — ha képletesen is — csökkenti a művészi tárgy .értékét. Magyarországon a művészeti ágak között az építészet inkognitó-mű- vészet. Sokan azt sem tudják, ki volt Ybl Miklós vagy Pogány Frigyes, pedig a XIX., illetve a XX. század legnagyobb magyar építészei. A megyeszékhelyeken, a vidéki városokban, a járási központi településeken ma már egyre több új középület készteti megállásra az idegent, melyek alaki jellegükkel uralják a teret, a tájat: hatalmasak, s mégis könnyedek, sugárzik róluk a geometriai rend, tiszta formájuk értékes emberi, szellemi és művészi tartalmat foglal egybe. Az ott lakók pedig csak úgy fél vállról tudomásul veszik, hogy kinőtt a földből egy remekmű. Arról, hogy az építészet a múltban mennyire egybefonódott különböző képzőművészeti ágakkal — szobrászattal, festészettel stb. — felesleges lenne itt említést tenni, az analógiát azonban a zene is bizonyítja. Az építész is komponál, azért mondják egy-egy szép építészeti alkotásról, hogy olyan mint a megfagyott muzsika. Ezek a kapcsolatok ma sem szűntek meg, némely épület előtt az ember úgy érzi, mintha modern, tiszta szerkezetű Bartók-zenét hallgatna. Vajon mindenkinek van ehhez „hallása”? Lehetne... A Magyar Építőművészek Szövetségének közelmúltban tartott közgyűlésén hangzottéi: ahhoz, hogy az építészet betölthesse társadalmi szerepét, szükség van a közvélemény és az építészek kapcsolatára, egymásra találására. A magyar építészet kellő értékelését elsősorban a városképbe illő, az egyhangúságot feloldó, a forma és a -funkció harmonikus egységét kifejező szép alkotás érdemelheti ki. Az építészet megbecsüléséhez azonban az is kell, hogy az emberek megtanuljanak látni. S ez nemcsak rajtuk múlik. Külföldön a legkisebb építkezéseken is ott láthatjuk táblákra írva a tervező, a kivitelező nevét, és az időpontot, hogy mikorra ölt formát az építész álma. (Nagyobb beruházásokon — elvétve — már nálunk is akad erre példa.) Hazánkban az idegen- vezetők egy-egy sikerült új épületet, ha bemutatnak a turistáknak — vagy ha képeslapjaink propagálják — az építész nevét legtöbbször elfelejtik megemlíteni, talán nem is tudják. Holott egyes házak túlélnek könyveket, zeneműveket és festményeket is..'. H. A. A tanfolyam hallgatói figyelmesen hallgatják az előadót
