Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
1978. április 9., vasárnap o Hatmilliárd forint elillan A számok néha döbbenetesek. 1976-ban minden magyar állampolgár — a csecsemőket is beleértve — évi 890 forintot fizetett fűtésre. Egyszerű szorzás és kiderül: ez évente kilencmilliárd forint. Vegyük ehhez hozzá az állami dotációt és a közületck fűtésre fordított kiadásait, és máris 13 milliárd forintnál tartunk. Ennek a hatalmas összegnek csaknem a fele a rossz hőszigetelés miatt haszontalanul elvesz. Evente a 6 000 000 000, azaz hatmilliárd forint illan el a levegőbe. Zöldborsótermesztés rendszerben Kertszerűen megmunkált, porhanyós talajba hull a zöldborsó vetőmag a Békéscsabai Állami Gazdaság határában. Az idén 1427 hektáron termesztik e közkedvelt, vitamindús növényt. Bár az időjárás késleltette a vetés megkezdését, de a szakaszosságot óramű pontossággal betartják. Pontosan tudjuk, melyek a veszteségforrások. A rossz hőtechnikai tulajdonságú falak, a csövek rossz szigetelése, a nyílászárók hibái és az üvegfelületek. A betonpanelek hőszigetelésén nem tudunk sokat javítani, a csövek vesztesége viszonylag csekély, de a nyílászárók és az ablakok ügye viszonylag könnyen megoldhatónak látszik. Sajnos csak látszik, mint azt a hazai hőszigetelő üveg, a HUNGAROPAN hatéves kálváriája bizonyítja. Fordított arányok Egy prospektust tartok a kezemben, az Orosházi Üveggyár adta ki — 1972- ben. A tervezők, építészek figyelmét hívja fel benne a HUNGAROPAN-ra. Ez — az akkor még új termék — a külföldön már régóta bevált és THERMOPANE néven közismert fémforrasztásos hőszigetelő üveg hazai változata. Az NSZK-ból vásárolta meg a licencet az Orosházi Üveggyár, és mert a termék előnyei nyilvánvalóak voltak, gyors sikerben reménykedtek. Az első években mérsékelt volt az érdeklődés, de akkor még nem idegeskedtek. Nem ismerik, nem bíznak benne, néha a beépített üveg minősége sem igazán kiváló, majd ha felépül a húzottsíküveg-gyár ! — gondolták. Az új gyár 1974-ben meg is kezdte a termelést és azóta kiváló minőségű terméket produkál. Ezt persze értékesíteni kell, ami alapvetően két módon történik. Táblákban, vagy feldolgozva. Külföldön az a jellemző, hogy a termelés 70—75 százalékát feldolgozott állapotban adják el, nálunk éppen fordított az arány. A HUN- GAROPAN-üzem kapacitása például csak 30—40 százalékra van kihasználva, félő, hogy'ugy avulnak el a drága gépek, hogy igazán meg se mutathatták mit tudnak. A síküveggyár termelés- felfutása után már rendelkezésre állt a jó minőségű alapanyag, megérkeztek a szakvélemények, melyek a külföldi termékekkel mindenben egyenrangúnak ismerték el a HUNGAROBAN-t, nyilvánvalóak voltak előnyei is. Vegyük csak a legfontosabbat. Azáltal, hogy az osz- szeforrasztott táblák között megszűnik a levegő cirkulációja, 17 százalékkal javul a hőszigetelő-képesség. Ha ezt beszorozzuk a már említett 13 milliárddal, kiderül: elvileg évi 2 milliárd forint megtakarításról van szó! Kötött ár — szabad pazarlás Az anyagiakon kívül egyéb előnyei is vannak az új üvegnek. Egyszerűbb lehet a nyílászáró, csak a külső üvegfelületet kell tisztítani, gyorsabb a beépítése, jobb a hangszigetelő képessége. És — bár ez nem előny — természetesen drágább is a hagyományosnál. Ma már nyilvánvaló, hogy ez az árkülönbözet az alapvető oka a HUNGAROPAN hazai sikertelenségének. Nálunk az állami vállalatok által épített lakások a kötött árformába tartoznak, tehát csak külön engedéllyel emelhető az áruk a drágább szerkezetek alkalmazása esetén is. Ha a lakás valameny- nyi külső üvegfelületét HUNGAROPAN-nal cserélnék fel, akkor ez átlagosan négyezer forinttal kerülne többe. Ennyivel kellene emelni a lakások árát — de nem lehet. Nem lehet, annak ellenére, hogy ezt a többletet valószínűleg örömmel fizetnék meg a lakók. Örömmel, mert ez a négyezer forint három—négy év alatt megtérül a fűtési költségek csökkenése miatt, utána pedig már tiszta haszon a korszerűbb üvegezés. A többletköltség harminc évre — az OTP-kölcsön időtartamára — oszlik el és csak töredékét kellene azonnal befizetni. Ráadásul — különböző okok miatt — 1972 óta többször emelkedett a lakások ára, mód lett volna tehát a négyezer forint bekalkulálására — mégsem történt semmi ez ügyben. Hat év lemaradás Ez az évek óta tartó vajúdás nagyon szomorú, mert előreveti annak árnyékát, hogy még jó néhány évig kevés történik majd. Ahhoz ugyanis, hogy a HUNGAROPAN tömegesen elterjedjen, meg kell oldani a hozzá szükséges nyílászárók tömeggyártását is. Az üveg milliméteres tűréssel készül, az ajtó- és ablakkeretek pedig — nem tévedés — néhány centiméteressel. Ez nem túl nagy baj mindaddig, míg a helyszínen vágják méretre az üveget, de a HUN- GAROPAN-t nem lehet utólag alakítani. Oda kell tehát figyelni a gyártásra, erre pedig az épületasztalos- ipar nem hajlandó — legalábbis egyelőre. Pedig, hogy megoldható a hőszigetelő üveg tömeges alkalmazása, azt hazai és külföldi példák egyaránt bizonyítják. Az NDK-ban például már évek óta minden házgyári lakást ragasztott hőszigetelő üveggel szerelnek. Az NSZK-ban csak olyan épület létesítésére adnak engedélyt, ahová THERMOPANE-t terveztek. Lengyelországban és Csehszlovákiában évente másfél —kétmillió négyzetméter ilyen üveg készül — nálunk 80 ezer négyzetméter. Ennek a csekély mennyiségnek döntő többsége közületi épületekbe kerül, ezeknél úgy látszik, nem számít a költségtöbblet. Jelentős hányadát használják fel a magánépítkezők, akik már rájöttek arra, hogy hosszú táyon jó üzletet csinálnak a drágább üveg beépítésével. Az állami lakásépítés is felhasznált már egy keveset kísérleti jelleggel. Egerben néhány száz lakást a Borsodi Vegyikombinát által készített műanyag kerettel és az orosházi hőszigetelő üveggel szereltek. Székesfehérvárott néhány házgyári épületet láttak el HUNGAROPAN-nal. Több nem történt ez ügyben. Nyilván olvasóinknak is feltűnt, hogy a cikkben említett valamennyi vállalat Több mint tíz éve annak, hogy megyénkben az akkori földművesszövetkezetek felvásárlói szervezett tanfolyamokon sajátíthatták el a szakmát. Ezt követően olyan öt-hat év következett, amikor úgyszólván semmilyen szinten nem foglalkoztak a zöldség-, gyümölcs- és kisállat-felvásárlás feladatainak ellátására vállalkozó szövetkezeti dolgozók szakmai képzésével, még inkább nem továbbképzésükkel. Igaz, a felvásárolható áruk mennyisége is alaposan egyetlen szerv, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium fennhatósága alatt dolgozik. Ebből logikusan az következne, hogy a minisztérium, amikor egyik oldalról megteremtette a gyártás feltételeit, a másik oldalról biztosítja a felhasználást is. Mint látható, erről sajnos nincs szó. Mindössze annyi történt, hogy létrehoztak egy bizottságot, mely már évek óta vizsgálgatja, mit kellene tenni. Vajúdnak a begyek... Távol áll tőlem a szándék, hogy kétségbe vonjam a bizottság munkájának fontosságát, de azért néhány dolgot nem értek. Józan ésszel az ember azt feltételezné, hogy a minisztérium utasítaná a felügyelete alá tartozó faipari vállalatokat a keretek gyártására, a tervezőket az új fajta ablakok tervezésére és az építők természetesen ezt használnák akkor. És mert ezt nem lehet egyik napról a másikra megtenni, hát kössük össze a házgyárak most folyó rekonstrukcióit az új üveg alkalmazásával. így fokozatosan elérhetnénk, hogy az új épületekben korszerűek és energiatakarékosak legyenek az ablakok. Ehelyett azonban a bizottság még mindig a bevezetés lehetőségeit vizsgálja, és közben befejeződött több házgyár felújítása, melyek természetesen továbbra is a régi típusú nyílászárókat használják. így a jövőben is elillan évi hatmilliárd forint és ebből kétmilliárd az ablakokon keresztül — feleslegesen. Ezelőtt hat évvel ezen a téren egy szinten álltunk az NDK-val. Ott ma már használják. Nálunk hat év kevés volt a döntéshez. megcsappant 1968 és 1975 között. Az újabb szövetkezeti felvásárlók képzésének elhanyagolása vezetett el oda is, hogy erre az egyébként nagyon fontos munkaterületre fiatalok alig-alig jelentkeztek. Még nincs öt éve annak, hogy a zöldség és gyümölcs egyre növekvő hiánya minden szinten központi problémává lett. S ha nem is egy- csapásra, de ekkor került reflektorfénybe megyénkben is a felvásárlás helyzete, a felvásárlók szakmai felkészültségének fokozása. Kezdetét vette az AFÉSZ-felvá- sárlók olyan szervezett tanfolyamokra történő beiskolázása, amely szakmunkás-bizonyítványt ad a hallgatóknak. Március 30-án, Békéscsabán, a MESZÖV-székházban már a harmadik tanfolyam felnőtt hallgatói vizsgáztak eredményesen áruismeretből, zöldség-, gyümölcs- és vegyes áruk felvásárlásából, továbbá szervezésből és munkavédelemből. Ez esetben 14 ÁFÉSZ- és ZÖLDÉRT-válla- lat 31 felvásárlója szerezte meg másfél éves tanfolyam után szakmunkás-bizonyítványát. A most zárult tanfolyam hallgatói között már szép számmal voltak fiatalok, akik minden bizonnyal hosszú távon akarnak ebben a nagy figyelmet, hozzáértést igénylő, de jó jövedelmet is hozó szakmában dolgozni. A megye fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek vezetői azonban látják és tudják: az utóbbi alig több mint négy év felvásárlóképzése még csak enyhített a helyzeten. A mind nagyobb tömegű áru rugalmas átvételére és továbbszállítására nemcsak több, hanem ismeretekkel is jobban felvértezett felvásárlóra van szükség. Balkus Imre — Gazdaságunkra kétszeres feladat hárul a zöldborsótermesztés jó megszervezésében — mondja erről Tarr András ágazatvezető. — Évek óta nagy területen termeljük a borsót, nagy tapasztalatokra tettünk szert, ráadásul az 1977-ben megalakult Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszerben is mi látjuk el a gesztorgazda feladatait. Segíteni csak úgy tudunk a taggazdaságoknak, ha elsősorban mi magunk betartjuk az „aranyszabályokat”. A zöldborsó ugyanis rendkívül rizikós-, de magas jövedelmet biztosító növény. A rendszerhez egyébként Békés, Csongrád megye három állami gazdasága és nyolc termelőszövetkezete csatlakozott. Az idén összesen 3224 hektáron termelnek hűtőházi és konzervgyári feldolgozásra borsót. A. talajműveléstől a betakarításig minden munkafolyamatra nagyon oda kell figyelni, hisz a feldolgozó ipar csak kiváló minőségű zsengeborsót vesz át. Ha egy tábla termést elöregedés miatt kizárnak, nagyon lerontja a jövedelmet. —1 A korábbi években volt erre példa Békéscsabán — emlékszik vissza az ágazatvezető. — De szerencsére ez már a múlté. Tavaly csaknem 1200 hekáron termeltünk zöldborsót. Az árbevételünk meghaladta a 22 millió forintot s a tiszta nyereség kétmillió 581 ezer forint volt. Ezen kívül köztudott, hogy a zöldborsó pilangós növény, nagy mennyiségű nitrogént hagy a talajban, s ezzel az utó- vetemény terméshozamát kedvezően befolyásolja. Arról nem is szólva, hogy a melléktermék silóként, vagy pelletként kitűnő zöldtakarmány. A beszélgetésből kiderül : minden növény termesztésénél fontos a partnerekkel való jó együttműködés, de a borsónál fokozottan. A betakarítási „menetrendet” például a feldolgozó iparral együtt készítik el. Naponta csak annyit vágnak le, amennyit a hűtőház, illetve a konzervgyár feldolgoz. Kiváló az együttműködés a Gépkísérleti Intézettel, a gépgyártó üzemekkel, az AGROKER-rel, különböző kutató intézetekkel. A RAGE anyagi támogatást nyújt gépvásárláshoz, a feldolgozó ipar pedig a vetőmagbeszerzéshez. — Hogy miben segít maga a gesztorgazdaság? — kérdez vissza Tarr András. — Sok mindenben. Ott vagyunk a talajmegválasztásnál, a vetőmagbeszerzésnél, elosztásnál, a megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágya, növényvédő szer, gépalkatrész-szükségletek kielégítésénél. Az a cél, hogy a rendszer minden területén A napokban megkezdődött a termesztett gyógynövények vetése. A Herbária Országos Gyógynövény-forgalmazó Szövetkezeti Közös Vállalkozás békéscsabai körzetének szakemberei a tavalyihoz hasonló sikeres évre számítanak, amikoris a vállalat árbevétele' 520 millió forint volt, nyereségét pedig a tervezett 19 millió helyett 40 millió forintra teljesítette. csak kiváló minőségű zöldborsó teremjen nagy meny- nyiségben. Az idén átlag 33 mázsás termésre számítunk. Vannak kiváló fajták, mint a Prinsa, a Triton, a Grüne Perle, amelyek 40—50 mázsát is adnak hektáronként, optimális időjárás mellett. Csakhogy nem mindig kapunk olyan fajta vetőmagot amilyet igénylünk. Ezért elhatároztuk, hogy kijelölünk egy gazdaságot, amely kizárólag vetőmagtermesztésre rendezkedik be. Így olcsóbban, garantáltan adhatunk vetőmagot a rendszer tagjainak. Persze arra is vigyáznunk kell, hogy a bőtermő fajták korai, középkorai és' kése érésűek. Nem lehet csak egy félével gazdálkodni. — Igen nagy feladat vár a gépekre — veszi át a szót Tokodi Lajos gépészeti ágazatvezető. — Jelenleg 10 betakarító géppel rendelkezünk. Szeretnénk fokozatosan áttérni a stabil cséplőgépekről a MOBIL, nagyteljesítményű VNBC-cséplőkre. Az idén 10 gépet vásárolunk a BAGE segítségével. Egy- egy gép egy szezonban 120— 150 hektár termését képes betakarítani. Említésre méltó az is, hogy 1978-ban a Békéscsabai Állami Gazda-. Ságban próbáljuk ki az új, nagyteljesítményű, fésűs rendszerű MOBIL borsóbe- takarító-gépet. Szakmai bemutatót is rendezünk majd, hogy minden érdekelt gazdaság megismerje ezt a kiválónak ígérkező gépet. Ezen kívül természetesen lesz fajtabemutató, betakarítási, technológiai és melléktermék-feldolgozási bemutató is. Szakmai továbbképzést rendeznek a szakemberek, illetve a gépkezelők számára. Egy-egy MOBIL-gép ára 980 ezer forint, a betakarításra igen rövid idő — 4—5 hét — áll rendelkezésre, tehát nem mindegy : kit ültetnek a kormányhoz. Az információ- áramlás megszervezése ugyancsak előtérbe került. Elhatározták azt is, hogy áttérnek a számítógépes adatfeldolgozásra. Csak így tudnak levonni megfelelő tanulságokat, s a következő esztendőkben az adott területről még több zöldborsót adni a népgazdaságnak. Egyébként úgy tervezik, hogy az elkövetkező időben újabb ezer hektárral növelik a Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszer területét. A zöldborsó iránt ugyanis megnőtt a kereslet idehaza és külföldön is. Népgazdaságilag sokkal előnyösebb, ha egy rendszeren belül minél több alapanyagot termelnek a feldolgozó iparnak. E célt szolgálja az is, hogy Békéscsabán az AG- ROKER-nél oldják meg a zöldborsógépek alkatrészeinek raktározását. Az ország minden tájára innen szállítanak majd a speciális gépekhez alkatrészt. A gyógynövények termesztésében, gyűjtésében a mezőgazdasági nagyüzemek mellett egyre jelentősebb szerepet töltenek be a kistermelőket egyesítő szakcsoportok. A megyében az első gyógynövénytermesztő szakcsoport 1976-ban Kamuion alakult, 1978-ban pedig Csa- nádapácán és Békéscsabán újabbak kezdték meg működésüket. Lónyai László Vizsgáztak a felvásárlók Ary Róza Szakcsoportok a gyógynövénytermesztésben A békéscsabai Rózsa Ferenc Nyomdaipari Szakközépiskolában betűszedő ék gépmester szakmunkásokat képeznek. A képen Molnár János tanműhelyvezető gyakorlati órán egy szöveges táblázat nyomását ellenőrzi Fotó: Veress Erzsi
