Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-09 / 83. szám

1978. április 9., vasárnap Orosháza Lakásalapozás áprilisban Megfelelő ütemben halad­nak Orosházán a városi ta­nács idei évre jóváhagyott fejlesztési alapjából és költ­ségvetéséből megvalósuló beruházások, felújítások. A munkák előkészítéséről szó­ló tájékoztató szerint a Be- linszkij-lakótelepen épülő la­kások beépítési terve, vala­mint az Előd utcai 90 lakás kiviteli terve elkészült. Az állami építőipari vállalat áprilisban kezdi az alapo­zást. A szabad terület biz­tosítása érdekében a könyv­tárat új épületbe helyezték. A Hajnal utcai óvoda-böl­csőde készültségi foka több mint 60 százalékos, a mű­szaki átadás várhatóan az első félévben megtörténik. Fokozatosan beépítik a vá­ros főutcáját, a Kossuth ut­cát. Ennek keretében az OTP-lakások földszintjén mintegy 100 négyzetméteres alapterületű OFOTÉRT- szaküzlet létesül. Az új. 8 tantermes álta­lános iskola épületszerelési munkái zömmel elkészültek. Megkezdődött a tetőszigete­lés, belső vakolás, és aljzat­betonozás. Az igazgatási épületszárny belső befejező munkálatait a tanács költ­ségvetési üzeme végzi. A szükséges berendezéseket január óta folyamatosan szállítják a leendő oktatási intézmények, melynek át­adási határideje szept. 1. Kihelyezett ülést tartott a sarkad! Nagyközségi Tanács Munkásbusz, új öltözfi-fürdö Virágba borultak a barackfák Fotó: Veress Erzsi A sarkadi Nagyközségi Ta­nács legutóbbi kihelyezett ülését a Szellőző Művek sarkadi gyáregységében tar­totta. Az üzem munkájáról, terveiről Valach Endre igaz­gató adott számot. Egyebek között elmondotta: az elmúlt évben 90 millió forintos évi termelési tervüket 110,2 szá­zalékra teljesítették. A gyártmányok zöme nagymé­Tizenegy szakcsoport, 10 millió forint értékű termék A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ keretében 1977-ben 11 szakcsoportban 840 szövetkezeti tag folyta­tott szervezett termelést. Tavaly e szakcsoportok 9,6 millió forint értékű külön­böző terméket értékesítettek az ÁFÉSZ közreműködésé­vel. Vagyis 72 százalékkal többet, mint 1976-ban. Az ÁFÉSZ a múlt évben külö­nösen nagy gondot fordított a tenyészállatok, a tojóhib­ridek kihelyezésére, a máj- liba-hízlalás elterjesztésére. 1977-ben 23,5 millió forint értékű táppal és takarmány­nyal, továbbá csaknem 6 millió forint értékű terme­lést segítő cikkekkel, eszkö­zökkel ösztönözte a szövet­kezet a kisgazdaságokat. Ugyanakkor 2,9 millió forint előleget adott az ÁFÉSZ azoknak a szövetkezeti ta­goknak, akik termelési szer­ződést kötöttek. B. I. Ismét remekelnek a battonyai asszonyok Szemet gyönyörködtető, ízlést formáló az a kézi­munka-kiállítás, melyet im­már hagyományként Batto- nyán az ÁFÉSZ és a Má­jus 1. Tsz asszonyai a nagy­község lakossága előtt be­mutatnak. A két szövetke­zet kézimunkaszakkörének kiállítása, mint az előző években, most is a Korona emeleti dísztermében van. Mintegy 60 kézimunkázó asszony csodálatosan szép kalocsai, buzsáki, sárközi ó- matyó motívumokkal hím­zett térítői, ruhái, blúzai, párnái láthatók. Vagyis azoknak a kézimunkáknak, melyek készítésére az ÁFÉSZ-nél három éve, a tsz-nél is már több mint egy éve Palkó Lajosné ta­nítja nagy lelkesedéssel a fiatalabb és az idősebb kor­osztályt egyaránt. A mosta­ni kiállítás április 14-ig lesz nyitva. És mint a korábbi években most is sok látoga­tóra számítanak a rendezők. Alig folytatnánk tovább e kiállításról a híradást, ha nem tanúsítottak volna a község vezetői és a két szö­vetkezet vezetői olyan ér­deklődést az ügyes kezű asszonyok munkája iránt, mint azt tapasztaltuk. És ezt nemcsak azzal bizonyí- ' tották, hogy hosszan tartó vélemény-nyilvánításukkal dicsérték a kézimunkázó asszonyokat. Ennél többet mondtak, amikor az asszo­nyok helyett ők újságolták elsőként e szakkörök to­vábblépését. Balkus Imre retű ventillátor- és hang­tompító berendezés. A ter­mékek jelentős részét ex­portra értékesítik. A külföl­di vevők igen elégedettek a sarkadi termékekkel. Az üzemet továbbfejlesz­tik. Hamarosan átadják ren­deltetésének a zárt rendszerű, egészségre ártalmatlan új, festőműhelyt, s hozzálátnak egy kétezer négyzetméter alapterületű ikercsamok építéséhez. A dolgozókról való gon­doskodást bizonyítja többek között: a napokban indul a munkásbusz, új, 200 szemé­lyes öltöző-fürdő építéséhez látnak hozzá. Nagy gondot fordítanak a szakmai tovább­képzésre. A tervek szerint 1980-ra megkétszerezik az éves termelést. Ebben az esztendőben a legfőbb cél­kitűzés a termelési terv tel­jesítése, a minőség, a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek további javítása. Az élénk vita után a ta­nácsülés elismerését fejezte ki a Szellőző Művek sarkadi gyáregysége dolgozóinak a fegyelmezett, jó munkáért, az elért eredményekért, a nagyközség jó hírnevének öregbítéséért. Bérleti hangverseny a vasutas klubkönyvtárban Az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége április 11-én, kedden 19 óra 30 perces kezdettel, idei 7. bérleti hangversenyét nem a Jókai Színházban, hanem a vasutas klubkönyvtárban rendezi meg. A komolyzene-kedvelő kö­zönsége Dimitrij Baskirov zongoraestjét hallhatja. El­hangzik Schumann: Hat in­termezzo, Fisz-dúr románc, Davidsbünlertanze és Fisz- moll szonáta című műve. A műsort Seress István is­merteti. Rendőrségi hírek Több súlyos baleset is tör­tént a héten megyénkben. Április 5-én éjjel Tótkomlós belterületén Jambrich János 22 éves nagyéri lakos, nem a látási viszonyoknak megfele­lően közlekedett, és későn vette észre az előtte, vele azonos irányban haladó Dusz- ka Mária tótkomlósi gyalo­gost. A motorkerékpáros el­ütötte Duszka Máriát, aki könnyebb sérülést szenvedett. A baleset után Jambrich Já­nos —, aki súlyosan, nem életveszélyesen megsérült —, segítségnyújtás nélkül tovább hajtott. Cserbenhagyásos gá­zolás miatt eljárás indult Jambrich János ellen, akit őrizetbe vettek. Szabálytalanul közlekedő kerékpáros okozott balesetet április 6-án délután Sarkad belterületén. Juhos Józsefné 39 éves sarkadi lakos kerék­párjával figyelmetlenül, irányjelzés nélkül nagy ív­ben balra kanyarodott, és a mögötte közlekedő, őt előz­ni szándékozó Szabó Lajos 19 éves sarkadi lakos motor­kerékpárjával elütötte. Ju- hosné súlyos, nem életveszé­lyes sérülést szenvedett. Gyula és Kétegyháza kö­zött április 6-án délután M. László iskolai tanuló, gyulai lakos segédmotorkerékpárjá­val figyelmetlenül közleke­dett; irányjelzés nélkül visz- sza akart fordulni az úttes­ten, és a mögötte haladó, őt előzni szándékozó Sorbély Demeter 30 éves kétegyházi lakos személygépkocsijával elütötte. M. László súlyosan, életveszélyesen megsérült. Az ügyben az eljárás megkezdő­dött. Békéscsaba Lakott területén április 7-én Varga József 55 éves békéscsabai lakos ke­rékpárjával szabálytalanul balra elébe kanyarodott a vele szemben szabályosan közlekedő, Túrái Ferenc 35 éves békéscsabai lakos által vezetett személygépkocsinak. A baleset során Varga József súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. Az ügyben az el­járás folyamatban van. Kedvezően fogadta az orosházi közönség a Szántó Kovács János Múzeumban megrendezett IX. pedagógus képzőmű­vészeti tárlaton bemutatott alkotásokat. Közönségsikere van Béládi Kálmánné pasztellképeinek, Násztor Edit grafikáinak és Szokolay Sándor alkotásainak Fotó: Gál Edit Négymillió vásárlás egy nap alatt O címben jelzett szám egyike azoknak a sok­oldalú indoklásoknak, amelyek szükségessé tették a belkereskedelmi törvény megalkotását. Ehhez ha hoz­zátesszük: mintegy 200 ezer féle fogyasztási cikk kiske­reskedelmi forgalmazásával évente 270 milliárd forintot költenek el a vásárlók a boltokban — még érthetőbb, hogy a belkereskedelem fel­adatát a törvény a vásárlók igényének kielégítésében je­lölte meg. (Szóltunk már er­ről a parlamenti ülésről adott tudósításban.) Hogy mégis felelevenítem ezt, an­nak oka: megyénk lakossá­gának nagy odafigyelése a törvény egyes pontjaira — hangsúlyozom, hogy csak egyes pontjaira. A szerkesztőségünkhöz ér­kező és a kiskereskedelem­mel foglalkozó levelek írói­nak zöme a sérelmét, pa­naszát a törvényben megfo­galmazott fogyasztói érdek- védelem alapelveivel indo­kolja. Ha nem is szószerint idézik, de valamilyen formá­ban ott van a hivatkozás: „A törvény védi a fogyasztói ér­dekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesz­tését és megkárosítását.” Ebből következik, hogy a levelekben sokszor megemlí­tik a vásárlási körülménye­ket, szokásokat, az eladókés vásárlók egymáshoz való vi­szonyát és az áruellátást. Ezekről még részletesebben szólok. Lényegében a meny- nyiségi ellátás mellett jobb árut szeretnének mindany- nyian. Van, aki előre cso­magolt árut kér és követel, van, aki a hagyományoshoz ragaszkodik, és 'ha nem ta­lálja meg vevői számítását, megvan a véleménye: „Fe­nét se ér ez meg az a bolt, itt sohasem találunk meg semmit!” De vajon minden­kor el lehet találni minden vásárló óhaját, szokását? Aligha. Illetve még hosszú ideig nem. Ezt a kijelentése­met hadd indokoljam néhány példával. Ismeretes, hogy hazánkban a feleség, a családanya már nemcsak háziasszony, hanem elsősorban munkába járó dolgozó nő. Az otthoni mun­ka könnyítésére kérés és óhaj többek között a kony­hakész, a félkész áruk biz­tosítása a boltokban. A bel­kereskedelem az élelmisze­rekben egyre erőteljesebben igyekszik az ilyen igények kielégítésére. Megyénkben is tapasztalható ez a törekvés; előhűtött csirke, zöldség, burgonya stb. Ezt a skálát újabban az élelmiszer-kiske­reskedelem azzal is bővítet­te, hogy a reggel munkába menők előre elkészített és csomagolt 5—10 dekás felvá­gottat, sajtot stb. vásárol­hassanak. Teszi ezt azért, hogy még gyorsabb legyen a kiszolgálás és kevés időt töltsünk el a vásárlással. Senki ne gondolja, hogy ezek a törekvések teljes sikert arattak. A hozzánk küldött levelek is erről tanúskodnak. Éppen április 6-án, a csü­törtöki Népújság Szerkesz- szen velünk rovatában kö­zöltük az alábbi levelet: „Jobb a hagyományos mód­szer” cím alatt. Galvicz Pál békéscsabai olvasó írja: A Szabadság téri 129-es számú önkiszolgáló boltban előre csomagolt felvágottat árusí­tanak. A műanyag csomago­lás „illatát” azonban átveszi a húsáru, nem beszélve ar­ról, hogy meg is puhul, s előfordul az is, hogy a vá­sárlónak öt deka felvágott helyett tízet kell vennie. Nem lehetne visszaállítani a ha­gyományos módszert? —kér­di levélírónk.” Nem furcsa? Egyáltalán nem, mert ő is egy vásárló a milliók közül. Ilyenkor eszembe jut a sok új kezde­ményezés közül a zacskós tej meghonosodásának útja. Kezdődött azzal, hogy a kannás tejet felváltotta az üvegbe palackolt tej. De az üveggel mindig baj volt. Az­tán jött a humoristáknak is témát adó tasakos vagy a köznyelv szerint zacskós tej. És ma; a munkába indulók­nak éppúgy, mint a háziasz- szonyoknak már nem új ez, hanem megszokott és nem cserélnék vissza a tasakot köcsögre, kannára, üvegre. Ennél talán a legtöbb kifo­gást a tej frissesége okozza. Különösen ha a „vasárnap” jelzésű zacskós tejet már szombaton megvásárolhat­juk. Az a tej bizony vasár­nap már nem forr fel. Ez viszont már az áruszállítás és áruellenőrzés, valamint szavatosság kérdése is. Ez a néhány kiragadott példa mégis azt körvonalaz­za, milyen lehetőségek van­nak a vásárlási idők lerövi­dítésére. A jó áruellátás vi­szont azt, hogy jobban ki­elégítsék a vásárlók igényeit. Nincs ez, nincs az — írják olvasóink — nem az élelmi­szerre, hanem más árucik­kekre vonatkoztatva. Mint már említettem, 200 ezer fé­le fogyasztási cikk áll ren­delkezésre. Ez mennyiség. Hogy mégsincs „minden” a kívánság szerint, ezért a fe­lelősséget nem lehet csak a belkereskedelemre hárítani. Az áruellátás ilyen-olyan va­lóságában része, sőt nagy ré­sze van a hazai iparnak, beleértve az állami, a taná­csi és a szövetkezeti ipart, valamint a külkereskedelmet. Ügy igaz, hogy a folyamatos és bő választékú ellátás szük­ségessé teszi az ipari és ke­reskedelmi szervezetek jobb együttműködését, a jobb piackutatást, egymás tájé­koztatását a lakosság igé­nyeiről. Természetesen nem elegendő csak az árubőség, azt el is kell láthatóan, hoz­záférhetően helyezni az üzle­tekben, sőt az üzlethálózatot is úgy fejleszteni, hogy az legjobban megközelíthető le­gyen a lakosság részére. A törvény ezért a belkereske­delem feladatát az áruk és szolgáltatások nyújtása mel­lett a vásárlási körülmények állandó javításában és a ke­reskedelmi hálózat folyama­tos fejlesztésében is kijelöli. Ezért örvendetes, hogy a kiskereskedelmi eladási te­rületet a tervidőszak végére egymillió négyzetméterrel kí­vánják növelni hazánkban. A gyorsabb, kényelmesebb és kulturáltabb kiszolgálásra, árubeszerzésre irányuló tö­rekvés nyilvánul meg ebben a fejlesztési célkitűzésben is. Utoljára hagytam és visz- szakanyarodva egy gondolat­hoz, melyre a levelek alap­ján hivatkoztam: „Az el­adók és a vásárlók egymás­hoz való viszonya.” Ez na­gyon lényeges kérdés, hi­szen ezalatt értem a kölcsö­nös udvariasságot, a figyel­mes kiszolgálást. A törvény megvalósítása is azt igyek­szik előmozdítani, hogy elé­gedett emberek legyenek a pult mindkét oldalán. Ami­kor azt említettem: négymil­lió vásárlás egy nap alatt, nem tettem hozzá, hogy ezt alig 500 ezer kereskedelmi dolgozó szolgálja ki és cso­magolja. Ügy vélem, jogosan követeltek az országgyűlési képviselők hozzászólásaikban több figyelmet a kereskedel­mi dolgozóknak, akiknek többsége nő és családanya. De hadd éljek ismét egy pél­dával: Egy jó forgalmú, ön- kiszolgáló ABC-üzletben a pénztárosnő általában na­ponta négy mázsa súlyt moz­gat azzal, amikor a vevő áruját egyik kosárból átrak­ja a másikba. n em szabad figyelmen kívül hagyni ezt sem, és azt sem, hogy ne­kik is vannak gondjaik, épp­úgy, mint a vevőnek. Mind­kettő ember! Éppen ezért nem elegendő, ha csak az eladó udvarias, ugyanez vár­ható a vevőtől is. Tehát mindenképpen kettőn áll a várás. Legyen kölcsönös az emberségesség, a figyelmes­ség, mert csak ezek tölthetik meg élettel az új törvényt. Igaz, ez nincs rögzítve egyik paragrafusban sem ... Rocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents