Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

1978. április 7-, péntek o IgUUUKTAci Országos nemzetiségi úttörőfesztivál Békéscsabán A megnyitó után a szlovák nemzetiségű csoportok mutatkoz­tak be Fotó: Veress Erzsi Piros nyakkendős gyere­kek nyüzsgése, vidámsága tölti be a várost ezekben a napokban Békéscsabán ; a hosszú copfos kislány szlo­vákul szól társához, mellet­tük két fiú románul beszél­get, és hallani szerb, német, magyar szót egyaránt. Űt- törő-nyakkendői két nemzeti színű csík szegélyezi. A III. országos nemzetközi úttörő- fesztivál résztvevői ők, mintegy hatszázan. város tanácselnöke, Pataki József, az Úttörő Szövetség megyei elnöke, Szilágyi Pé­ter, a magyarországi romá­nok, Such János, a Magyar- országi Szlovákok Demokra­tikus Szövetségének főtitká­ra, valamint a délszláv és a német nemzetiségi szövetsé­gek képviselői. A vendége­ket, résztvevőket I panics Katalin, a fesztivál titkára köszönötte, majd Szűcs Ist­vánná mondott megnyitó beszédet: A megnyitó ünnepséget április 6-án, tegnap délelőtt tartották, melyen jelen volt Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, az Úttörők Szö­vetsége főtitkára, Nagy Je­nő, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára, dr. Fekete Antal, a békés­csabai városi pártbizottság első titkára, Szabó Miklós, a KISZ KB tagjaj a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Araczki János, Békéscsaba ! Ruha teszi... ) > ) Kocka/ gouvTé-szok- ) nyája kellemesen suhog, \ amint bájosan egyensú- ) lyoz magas, vékony sár- ) kú cipellőin. Hanyagul csapja hóna alá levél táskáját, hegyesen ki­vágott pulóverje fölött nyakát apró kendő ta karja. Néha kényeskedve megrázza a fejét, ne­hogy gondosan fésült frizurája elveszítse mes- ) terséges kócosságát. A ) ( járókelők nemre váló te- ) C kintet nélkül fordulnak ) ( a divatlapból kilépett ) ( jelenség után. ) I — Bizonyára hazaláto- j r gató külföldi rokon — -v J tűnődöm. — Esetleg fő- { > városi művész? — villan í V fel bennem, s hirtelen ' ^ nyomába eredek, hogy / V közelebbről megnézhes- / 1 sem. ) ( Belibben az áruházba, \ / magabiztosan lép a moz- \ ( gólépcsőre. Később az \ / emeleten látom, amint { / fitymálva nézegeti a \ ? készruhákat. Hamarosan < / visszaindul. A lépcsőn, < i vele szemben nagy ko- ; ) saras nénike igyekszik | \ felfelé. Egymásnak üt- J J köznek. — Azannya — ' V hajol le a divathölgy, s ) \ harisnyáján a felszaladt ) C sorokat kezdi vizsgálgat- ) ( ni. ) ( — Minek gyün az ilyen ) í városba — sziszegi, s ) / dühösen ráncolja szépen \ ^ ívelt szemöldökét. j ( (gubnez) ) 1 > „Harmadszor ad otthont a Körös-parti város, Békés­csaba az országos nemzeti­ségi úttörőfesztivál nagysze­rű eseményeinek. Harmad­szor várta nagy izgalommal és készülődéssel kedves ven­dégeit a város lakossága, felnőttek és fiatalok, a vá­ros párt-, állami és mozgal­mi szervei — mondta beve­zetőben Szűcs Istvánná, majd így folytatta: — A bé­késcsabai nemzetiségi feszti­vál. .. olyan esemény, ame­lyet valamennyien magun­kénak érzünk, úgy ahogy azt nemzetiségi politikánk kívánja tőlünk... A feszti­válok hangulatát idézi majd a közös ének és tánc cso­dálatos élménye, a találko­zások új és régi barátokkal, a jól ismert és sok újjal, széppel gazdagodott város­sal és lakóival... Játék és munka lesz itt egyszerre je­len. Színvonalas játék a színpadon, a Körös-parton, és bemutatása annak, hogy szocialista hazánkban jól értjük, éljük a nemzetisé­gek és a magyarok közös életét.” A megnyitó után a szlo­vák nemzetiségű pajtások adtak műsort, délután pedig a német ajkúak fellépése következett. A napi program szolidaritási esttel zárult, -amelyen a romániai, a cseh­szlovák, a görög és a chilei vendég együttesek adtak műsort. Ma délelőtt a ro­mán, délután a délszláv cso­portok szerepelnek, majd vidéki fellépésre indulnak a pajtások; műsort adnak Mezőkovácsházán, Endrődön és Kétegyházán. Sor kerül a Népművelési Intézet által meghirdetett koreográfiái verseny nyerteseinek bemu­tatkozására is. Holnap dél­előtt a gyermekek városné­zésen vesznek részt, a cso­portvezetők és a zsűri — melynek elnöke Kamarás Rezső, a Népművelési Inté­zet igazgatóhelyettese — megbeszélést tart, értékeli a látottakat-hallottakat. A fesztivál zárórendezvénye április 8-án 19 órakor a gálaest lesz, amelyen a fesz­tiválon részt vevő együtte­sek legjobb műsorrészletei­ket mutatják be. Beszámoló a zeneiskola munkájáról Április 5-én ülést tartott Szarvas város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Első­ként beszámoló hangzott el a szarvasi állami zeneiskola munkájáról. Láng Gusztáv igazgató ismertette az iskola 14 éves működését. Az 1973 —74-es tanévtől nagyobb épületben, jobb körülmé­nyek között tanulhatnak a zeneiskolások A költségve­tés összege azonban nem ele­gendő a megnövekedett alapterületű iskola fenntar­tására. Az oktató-nevelő munka célja kettős: egyrészt az arra alkalmas növendé­keket készítik fel a zenei pályára, másrészt a szak­műveltség megalapozásával zenét értő, szerető közönsé­get nevelnek Az iskola kü­lönös figyelmet fordít a fi­zikai dolgozók ■ gyermekei­nek oktatására. Kevés vi­szont a tanár. Néhány hang­szeres tanszakon nagy szük­ség volna nevelőkre. A vb- ülés határozatot hozott a gazdasági problémák megol­dására és az iskola szakem­berellátásának javítására. A továbbiakban az ülés résztvevői beszámolót hall­hattak a tavalyi költségveté­si és fejlesztési terv végre­hajtásáról, majd javaslatok, bejelentések hangzottak el. Tízéves a gázszolgáltatás Az ünnep előestéjén fel­avatták Gyulán a DÉGÁZ gyulai kirendeltségének emeletes szociális épületét Összekapcsolták az avató­ünnepséget azzal, hogy az- idén tízéves a gázszolgálta­tás Gyulán. A kirendeltségnél 1968. január 1-én indult meg a gázszolgáltatás. A fejlődést jól jellemzi, hogy egy évti­zeddel ezelőtt 374, ma pedig már csaknem háromezer gázfogyasztót tartanak nyil­ván. Akkor egy év alatt mindössze 590 ezer köbmé­ter gáz fogyott, az elmúlt évben ez a mennyiség már meghaladta a 18 millió köb­métert. A kezdeti hat kilo­méterről 30 kilométerre bő­vült a gázhálózat, az árbe­vétel pedig 1,8 millió forint­ról 64 millióra. Eleinte he­ten dolgoztak a kirendelt­ségnél, most a létszám csak­nem déri a százat. Ifivezetők megyei találkozója Egy logikai feladaton töpreng az akadályversenyen az orosházi ifivezetők egy csoportja Fotó: Veress Erzsi Az idén Gycmán és End- rödön tartják az ifivezetők II. megyei találkozóját, azzal a kettős céllal, hogy össze­gezzék az úttörőszövetség politikai nevelömunkájának időszerű kérdéseit, különös tekintettel az ifivezetők fel­adataira, és hogy segítséget nyújtsanak az ifivezetők mindennapi munkájához. A találkozó, amelyen 140 fiatal vesz részt, április 5-én kez­dődött. Gutyan Mihály já­rási úttörőelnök megnyitója után székei óüléseken tár­gyalták meg az ifi vezetők, mi vált valóra a váci orszá­gos ifitalálkozó óta. Este az endrődi Cipész Ktsz ENCI- klubjában a Láma együttes adott műsort Április 6-án, csütörtökön délelőtt „Úttörők előtt vizsgázunk!” jelmon­dattal akadályversenyen vet­tek részt a fiatalok, ahol a gyakorlati úttörőmunkával kapcsolatos feladatokat ol­dották meg. Az állomáshe­lyeken úttörők értékelték a teljesített feladatokat. Dél­után a „Hogyan tovább?” volt a véleménycserék té­mája; az augusztusban Sze­geden sorra kerülő V. or­szágos ifivezető-találkozásra való készülődés jegyében a további tennivalókról be­szélgettek. Este „Most mu­tasd meg!” címmel műsort adtak a találkozó résztvevői. Ma az Endrődi Cipész Szö­vetkezet nagytermében kiál­lításon mutatják be az első két nap anyagát, majd ösz- szegzik a találkozó tapaszta­latait, az elhangzott javas­latokat, ajánlásokat, melye­ket az országos ifivezető-ta­lálkozó Békés megyei kül­döttei továbbítanak a szege­di tanácskozásra. Rend a lelke —I lőször a szívet melen- ! gető érzés... Ahogyan I------1 gyarapodnak egyre a hí radások: játszókért So­mogybán, fásítási mozgalom Bács homokján, tiszta vá- rosért-akció Nógrádban s másutt. Kisebb és nagyobb városainkban sorra-rendre bontakoznak a helységek tisztaságáért indított iskolák, patkok sorát gyarapító, szép kezdeményezések. Hallunk szocialista brigádokról, ame­lyek a Dunántúl több váro­sában teremtettek szép, fü­ves, modem sportkombiná­tokat. Olvassuk az „ültes­sünk ezer fát”, vagy a Je­gyünk a tiszta házak utcája” népszerű felhívásokat Ezer és tízezer társadalmi munka­óra rejlik mögöttük tartal­mas buzgalmával, sokféle szép eredményével. Tavaszodîk, s ilyenkor kü­lönlegesen is jól esnek az ilyen s hasonló híradások. A buzgó lkod ások a szőkébb haza, a környezet szépítésé­ért, egészségesebbé, kultu­ráltabbá tételéért. Felnőttek, legtöbbször a napi munka után következő pihenőidejü­ket megáldozó apák és anyák jeleskednek, tesznek az ön­kéntes kömyezetszéprbésért. örül a szív, helyesel min­denki, aki hallja a jó ötle­tek csengését, tanúja lehet tetté válásuknak. Aztán — máskor, sokszor — keserve­sen töprengeni is kell. A furcsa és hökkentő ellent­mondásokon. Töprengeni és bosszankodni kell: járókelő­nek, parkban pihenni vá­gyónak, nyitott szemmel sé­tálónak vagy szabad idejét csöndes szemlélődéssel töltő lakosnak. Az elképesztő és egyre gyakoribb rendetlen­ség, szemetes kömyezetcsú- folás megannyi vétkét utol­érve kell töprengeni. És fel­háborodni. Mert — s ezt ki kell nyíl­tan mondani, hiszen a lát­vány hovatovább országos gyakoriságú — szemetelnek, piszkolnak az új lakótelepe­ink parkjaiban; rendetlen a házak szőkébb környéke ; törmelékhalmok púpozódnak egyik napról a másikra a korábban még tiszta, rende­zett utcákra. Szemétlerako- dónak használja a kisváros centrumában levő üres tel­ket megannyi teherautó ve­zetője, lakásból kiselejtezett vedlett holm Beat, háztartási hulladékokat dobál el a kör­nyezetében az otthonára egyébként tán kényes, „ren­des” családok sora is. Ha van ma sziszifuszi küzdelem bosszantó mértékű, visszakö­szönő hiba ellen — a vá­rosok vagy a falvak lakói szemtanúi lehetnek sok-sok helyen az untig tartó szikla- görgetésnek. Gyerek csinálja? Nevelet­len kamasz, lázadó tizen­éves? Dehogyis. Legtöbb he­lyen ‘ korántsem gyerekkéz tettéül róható fel a törme­lék, a szemét, a rendre új- ■ játeremtődő környezetrontás. A felnőtt, a szabályokkal na­gyon is tisztában levő lakos­ság egy része — mi tagadás, nem is csekélyke része — él olyan nemtörődöm módon, olyan torz szemlélettel, hogy magántulajdonát elválasztja parktól, utcától, erdőtől, a tágabb környezettől. Nem készült ugyan mindeddig eu­rópai „ranglista” a különbö­ző országok településeinek tisztasági fokozatairól. Ám ha lenne, létezne ilyen, akkor — hatmillió külföldet járó, turistáskodásban jártas pol­gárunk a megmondhatója — valahol az utolsók között lennénk az oszitályozásban. Minden jó fejlődésünk mel­lett, gyarapodó parkjaink, nö­vekvő erdei nk, szép mo­dem lakótelepeink együtte­sében — egyidejűleg örökös rendetlenségben tartjuk kör­nyezetünket, közterületein­ket. Nemzeti tulajdonság len­ne? Alig hihető. Inkább ott gyökerezik a hiba, hogy a jó nekibuzdulásokat, egy-egy szép akció végrehajtását nem kíséri később a napi .ki­sebb” környezetvédelem. Köznapjainkban lettünk fur­csán nagyvonalúvá: csikk és papír, üveg és téglatörmelék, ételmaradék és házi meg építési maradvány hull sza­naszét a kezünk nyomán. Ki-ki, ha csak kevéskét is piszkít, önmagára és család­jára kicsinyt hanyag — máris egybegyűlik a mu­lasztások sora. Megjelenik a rendetlenség, a kellemetlen, szemet bántó hanyagság. Bírság? Büntetés? Termé- •szetesen vannak ilyen állami eszközök — s jó is, hogy lé­teznék, hogy alkalmazni le­het őket Büntetni esetenként feltétlenül szükséges: a sittet „ottfelejtő” vállalatot, a par­kok rendjét rongáló, szeny- nyező lakost, az erdőt vi­gyázatlanul pusztító turistát ezzel a módszerrel is fegyel­mezni kell. De nem lehet mindenkit tetten érni —nem lehet, nem is lehet helyes csupán erre törekedni. Több kellene. n aián ... a kömyezet- szépítő-jobbító akciók további folytatása a köznapi rendszere tétre irá­nyítva. Úgy például, hogy értékeinket nemcsak felépí­teni, rendbe hozni kell, ha­nem „megőrzés” is létezik mindezek mellett. Olyannak kell megtartani a környeze­tet, amilyennek mindig lát­ni szeretnénk. És nem csak lakóházavatások, létesítmé­nyek szép, látványos átadása után. Ezt megtanulni: nem­csak egy vagy több kisebb közösség leckéje. Ez_ már mindannyiunk ügye, sőt — kötelessége. Yárkonyi Margit Ezer fiatal az ifjúsági napokon Gyulán Elsi a Köröstáj Tsz csapata Április 1—4 között rendez­ték meg Gyulán a II. városi­járási ifjúsági napokat. Az első napon részt vevő fiatalok szakmai vetélkedőkön mér­ték össze ügyességüket, tu­dásukat. A helyi Köröstáj Termelőszövetkezetben a gé­pi fejők versenyeztek, szá­mot adva arról, mennyire sajátították el a szakma for­télyait ' Ebben a szakmában a város legjobbja Lukucz István lett, a Köröstáj Tsz gépi fejője, a járásiak közül Turbucz István, az eleki ter­melőszövetkezet versenyzője került az első helyre. Ugyan­ebben időben a nők var­rógéphez ültek a szabók szö­vetkezetében. Az első helyet Domokos Andrásné szerezte meg a városiak közül, a já­rásiaknál ugyancsak a sza­bók szövetkezetének dolgozó­ja. az eleki Orbán Mária győ_ zött. Legnépesebb versenyző­gárda a húsipari szakmunká­sok vetélkedőjén volt. Itt harmincán indultak, s a szak­mai verseny első három he­lyezettje jogot szerzett a me­gyei versenyen való indulás­ra Vasárnap került sor az if­júsági napok ünnepélyes megnyitójára, ahol Csík An­na. a KISZ megyei bizottsá­gának osztályvezetője mon­dott beszédet A „Köszön­tünk VIT — köszöntünk Ha­vanna” címmel városi-já­rási vetélkedőn 40 csapat in­dult. A városiak közül a Kö­röstáj Tsz csapata lett az el­ső, megelőzve a városi KISZ- bizottság propaganda klub és a húskombinát csapatát. A járásiak közül a lőkösházi terület KISZ-csapa ta vég­zett az első helyen, s ők vesznek részt a megyei dön­tőn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents