Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

1978. április 7., péntek Korunk betegsége — a magas vérnyomás Ma már minden újságol­vasó tudja, hogy a kerin­gési rendszer betegségei állnak a megbetegedési sta­tisztikák élén. A jelenlegi felmérések szerint minden tíz felnőtt-, középkorú la­kosból két ember szív-, il­letve keringési betegségben szenved. Az. elmúlt 50 év­hez viszonyítva ma már alig van olyan ember, aki közvetlen társaságából, is­meretségi köréből ne tud­na olyan esetet említeni, amikor valaki hirtelen a szívéhez kapott, összeesett és meghalt. A szívinfarktus a daganatos betegségekkel és a közlekedési balesetek­kel együtt nemcsak orszá­gosan, hanem a „világrang­listán” is vezető szerepet játszanak. Hagyománnyá vált, hogy az Egészségügyi Világszervezet minden év­ben, megalakulásának év­fordulóján — április 7-én — egy-egy egészségügyi té­mát jelöl meg és ajánl a világ egészségügyi dolgozói­nak, hogy a világ lakossá­gának figyelmét egy-egy betegségre terelje. 1978-ban az ENSZ tagál­lamainak valamennyi or­szágában a magas vérnyo­másról tartanak előadásokat azzal a céllal, hogy a la­kosság megismerje a ma­gas vérnyomást, a hypertó- niát mint betegséget, an­nak kialakulását és azt, hogy elhatalmasodása ese­tén hogyan veszélyezteti az életet. Rendkívül alattomos és súlyos betegség, hosszú ideig tünetmentes, de elha­talmasodás esetén közvetle­nül, vagy közvetve egyes szervek betegségeként drá­maivá fajulhat. Nem olyan régen mutatta be a televí­zió a művesekezelésen át­esett betegek és a veseát­ültetésre várók sorsát. A magas vérnyomás itt is ki­váltó okként szerepelt. Kü­lönösen fiatal korban fon­tos, hogy a vérnyomást rendszeresen ellenőrizzék, mert nagyon sokszor előfor­dul, hogy több éven keresz­tül tünetmentes a beteg. A gyógyszeres kezeléssel és egészségesebb életmód ki­alakításával a hypertóniá- ból adódó további károsító tényezők csaknem teljesen megszüntethetők. Minden­képpen fontos és életmentő a Vizsgált fiatal személy számára, ha tudomására jut a már meglevő, de panasz- mentes hypertóniája. A ma­gas vérnyomás kezelése mindenképpen orvosi fel­adat, mert több tényező együttesen vagy külön-kü- lön önmagában is előidéz­heti ezt. Mi válthatja ki a hyper- tóniát? Az orvosok az örö­költ hajlamot, a vegetatív idegrendszer fokozott érzé­kenységét, a vesében és a mellékvesében termelődő hormonszerű anyagok egyensúlyi zavarát és egyes anyagcserezavarokat jelö­lik meg kiváltó okként. Különösen a civilizált kö­rülmények elterjedésével ugrásszerűen megnöveke­dett a túltápláltságból, ke­vés testmozgásból és a stresszhatásokból eredő ma­gas vérnyomás. Az emberi szervezet fiziológiás szük­séglete, hogy egyes várat­lan ingerekre a vérnyomás emelésével aktivizálja saját magát a nagyobb eredmé­nyek elérésére. Ha ezek a hatások gyakrabban érik a szervezetet, akkor egyre jobban elveszíti azt a ké­pességét, hogy a környezet­hez alkalmazkodva belső szabályozással állapítsa meg a vérnyomás magasságát. A kávé mértéktelen fo­gyasztása, az indokolatlan idegesség, vagy nyugtalan­ság szintén vérnyomás- emelő. Nagyon fontos is­merni a hypertóniát előidé­ző okokat, de lényeges és ismerni kell a helyes élet­módot, amivel a betegség visszafejleszthető. Helyes életmóddal és gyógyszerrel egyensúlyban tartott vér­nyomás nem zavarja az életvitelt, nem tesz szüksé­gessé különösebb korláto­zásokat. Nagyon fontos a jó időbeosztás, a napi prog­ram helyes összeállítása, a munka és a pihenés helyes aránya. A betegséget leg­egyszerűbben úgy tudjuk felismerni, ha évente leg­alább kétszer méretjük vér­nyomásunkat és rendelle­nesség esetén kezelő orvo­sunkhoz fordulunk. Dr. König János MENCS-vezetőfőorvos A Magyar Autóklub Békés megyei szervezetének segélygép­kocsijai — az úgynevezett sárga angyalok — április 1-gyel megkezdték az országúti szolgálatot. Ebben a hónapban va­sárnaponként 7—22 óráig, május 1-től pedig pénteken 17— 22 óráig, szombaton 14—22 óráig, vasárnap 7—22 óráig áll­nak a bajba jutott autósok rendelkezésére Fotó: Demény Gyula R hortobágyi park megávásáirt A hortobágyi Nemzeti Parik Igazgatósága és a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága együttműködési megállapodást kötött az ősi puszta természeti értékeinek védelmére, állat- és növény­világának megóvására, hasz­nosítására. A Nemzeti Park számottevő része: 8450 hek­tár terület Szolnok megye nagyiváni, kunmadarasi, kar­cagi és tiszafüredi részére esik. A tanács végrehajtó bi­zottsága vállalta, hogy tag­ként részt vesz a Nemzeti Park irányító testületének munkájában, igazgatási és fejlesztési kérdésekben szak­mai tanácsokat ad. A hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága rendszeresen tájékoztatja a végrehajtó bi­zottságot a megye termé­szet- és tájvédelmi területén végzett munkájáról, tervei­től. Tanulmányi kirándulá­sokat rendez a Nemzeti Park nevezetességeinek bemutatá­sára, szoros kapcsolatot tart a kisújszállási és a tiszafü­redi középiskolák diákjaival, nyári természetvédelmi tá­borokat szervez a puszta ro­mantikus helyein. Morzsák Ellesett párbeszéd egy önkiszolgáló üzletben. Szereplők: két kiszolgá­lónő. A fiatalabb, han­gosan: — Nézd, hát nem ki­szakította egy vevő a kosarával a harisnyá­mat! — Nekem meg az előbb a lábomra léptek! Mondtam neki, én is azon járok, csak a má­sik oldalán. Még jó, hogy elnézést kért! — Persze, csak men­nek, némelyik se lát, se hall! — Az ilyet jól bokán kell rúgni! — Világos! • * * Apa és nagyobbacska fia sétálgat, nézi a kira­katokat. — Az a nagy játék kutyus miért bólogat ál­landóan? — kíváncsis­kodik a gyerek. Az apuka, aki egyéb­ként is a csupa csipke női fehérneműkön legel­teti a szemét, szórakozot­tan válaszol: — Mert nem tudja ab­bahagyni! Kóbor kutya tévedt a lakótelepre. Helyes ku­tyus, leginkább a tacskó­hoz hasonlít. A gyerekek egykettőre kegyeikbe fo­gadták, csapatostul köve­tik, veszekednek, ki si­mogathatja. A négylábú hamar megérezte, hogy a kicsikben jó barátra ta­lált és ragaszkodik hoz­zájuk. Délután a lépcső­házak környékén várja őket haza az óvodából, iskolából. Am egyik reg­gel majdnem jóvátehe­tetlen dolog történt. Az útszéli gyepen térdelve egy tízéves forma fiú éppen uzsonnáját osztot­ta meg a kutyussal, ami­kor megállt mellettük az idős, csizmás férfi. — öcsi, tiéd ez a ku­tya? — Nem, vagyis, szó­val. .. — ... szóval nincs gazdája! Akkor elvin­ném, előbb-utóbb úgyis elüti itt valami. Az enyém meg elpusztult a télen. Beszéd közben madza­gért matat a biciklin, ta­lál is valamiféle affélét — de a kisfiú a kutyus­sal már jó kőhajintás- nyira jár. Az öreg a nyomukba ered — hiá­ba. A gyerek futva men­ti négylábú barátját, meg sem áll, csak a kanya­ron túl. Akkor hátrales, leguagol, és fejét a ku- tyuséhoz érinti... ■■■■■...... ..................ííilíi...; Ü nnepi termelési tanácskozás Békéscsabán, az SZMT székházában ünnepi termelé­si tanácskozást rendezett a napokban a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat. Az elnökségben ott volt Steigerwald György, a megyei tanács vb kereskedel­mi osztályának vezetője, Rá­kóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titká­ra. Elsőként Vincze Károlyné, a vállalat békéscsabai MSZMP alapszervezetének titkára mondott ünnepi be­szédet, megemlékezve ha­zánk felszabadulásáról és a 33 év alatt végbement tör­ténelmi változásokról. Ezt követően Krizsán Miklós igazgató adott tájékoztatást a vállalat elmúlt évi gazda­sági eredményeiről, majd ki­hirdették a szocialista mun­kaverseny eredményeit és át­adták a kitüntetéseket. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést Stei­gerwald György nyújtotta át Marik Ilonának, Veres Já­nosnak, Kranczler Mártonné- nak, Csillik Gyulának és Csőke Józsefnek. A vállalat igazgatója 31 Kiváló Dolgozó jelvényt adott át a legjob­baknak, öten kapták meg a Szakma Ifjú Mestere cí­met. A brigádok közül a karbantartó Április 4. Szo­cialista Brigádja érdemelte ki a Vállalat Kiváló Bri­gádja ’ címet. Rajtuk kívül két brigád arany-, kettő ezüst-, 4 pedig bronzkoszorút kapott. Tizenhat bolt lett Kiváló, 40 éves szolgála­tért Biró Lajos, Szamosi Endre és Kracsmarik György- né kapott jubileumi jutal­mat. Kilencen kaptak pénz­jutalmat negyedszázados munkájukért. A kitüntetet­teknek 220 ezer forint jutal­mat osztottak ki. Mi árusítható az utcán? Ki kell lépni a boltból az utcára — hirdette meg ta­valy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium a szabadtéri áru­sítási programot, amely ko­rábban már jól bevált a zöldségkereskedelemben. A lakosság jobb ellátását és a tejértékesítés növelését egy­aránt szolgáló mozgóárusí­tást országszerte több száz helyen be is vezették, igaz sokan megbánták és el is álltak fenntartásától. A strandokon, kirándulóhelye­ken, sportpályákon, játszóte­reken, a forgalmasabb utcá­kon felállított ideiglenes áru­sítóhelyek egy részét ugyan­is a KÖJÁL betiltotta, s a vállalatok vezetőit megbün­tette. Emiatt veszélybe ke­rült az egész szabadtéri ér­tékesítési tevékenység, amely pedig — legalábbis tavasztól őszig — a tömegellátás leg­egyszerűbb módja, kis he­lyen elfér, nem igényel na­gyobb beruházást, s mindig ott szervezhető meg, ahol a legnagyobb Szükség van rá. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium a tej és a tejes italok mozgóárusí­tását változatlanul hasz­nosnak és szükségesnek tartva továbbra is szorgal­mazza ezt az értékesítési for­mát. Miután tavaly sok ki­fogás merült fel a szabadtéri árusítással kapcsolatban, az Egészségügyi Minisztérium­mal egyetértésben most meg­határozták hozzá az alapve­tő — egészségügyileg is in­dokolt — követelményeket. Ennek megfelelően szabad térségben felállított értékesí­tőhelyen csak hőszigetelt lá­dából és szekrényből hely­ben fogyasztható poharas tej és ízesített-savanyított készítmények árusíthatók. A vállalatoknak jól meg kell szervezniük a napközbeni fo­lyamatos utánpótlást; min­dig csak annyi árut vigyenek ki, amennyi a hűtőtárolók­ban elfér. A szabadtéri tej- árusítás csak hűtőtároló hiá­nyában tiltható meg. Az illetékes minisztériu­mok tehát tisztázták a za­vartalan szabadtéri tejárusí­tás követelményeit; érvénye­sítésükkel nincsen akadálya annak, hogy séta közben akár az utcán is ihassunk egy pohár tejet. Ez most már a kereskedelmi és vendég­látó vállalatokon, szövetke­zeteken múlik. Tavaszi szélben száradnak a ruhák Gyógyszertárvezetői értekezlet Békéscsabán Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át Végrehaitották az Ítéletet Kétnapos gyógyszertárve­zetői munkaértekezletre ke­rült sor a közelmúltban Bé- kécsabán, a Gyógyszertári Központban. Dr. Palovits Gyula igazga­tó beszámolt az elmúlt év szakmai és gazdasági mun­kájának eredményeiről, va­lamint a kollektív szerződés teljesítéséről. A gyógyszertár­vizsgálatok tapasztalatairól és aktuális szakmai felada­tokról adott tájékoztatást dr. Weltler János, vezető szakfelügyelő, majd a részt­vevők a vezetés és munka- szervezés feladatairól, új gyógyszerkészítményekről, gyógyszergazdálkodási fel­adatokról, a balesetelhárítás és tűzvédelem időszerű kér­déseiről hallhattak előadáso­kat. Sor került kitüntetések és jutalmak átadására is. A továbbiakban Krasznai Géza, a szakszervezeti bi­zottság titkára beszámolt a tavalyi, év munkájáról. Dr. Csehák Judit, az Orvos- és Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete országos elnöksé­gének titkára tájékoztatást adott az üzemi demokrácia időszerű kérdéseiről. Az ér­tekezlet vendége volt dr. Kedvessy György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudományi ka­rának dékánja is, aki a „Gyógyszerkészítmények fi­zikai és kolloidfizikai saját­ságainak összefüggése a gyógyszer hatásával” címmel tartott előadást. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Bé­kés megyei szervezete ez al­kalommal tartotta vezetőség­választó taggyűlését. Az ér­tekezlet műsoros esttel és vacsorával zárult. A székesfehérvári megyei bíróság 1977. november 16- án Füller Andrást több em­beren elkövetett emberölés bűntette miatt halálbünte­tésre ítélte. A Legfelsőbb Bí­róság az ítéletet helyben­hagyta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Füller András ke­gyelmi kérelmét elutasította. Az ítéletet csütörtökön végreh aj tottálk. Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents