Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

1978. április 1., szombat o Exportnövekedés? Válasz De hogyan? a kötöttárugyárbél Szántanak, vetnek, permeteznek Nem lesz ünnepnap a földeken — És hogyan állunk az ex­porttervekkel? » — Jól. A Központi Bizott­ság októberi határozatát adaptáltuk... A gazdaságos termelés érdekében változ­tattunk termékstruktúrán­kon, úgy. hogy ezzel együtt fokoztuk exporttermelésün­ket is, nem utolsó sorban tő­kés relációban... Gyakran hangzik el ha­sonló szöveg a rádió és te­levízió adásaiban, s efféle kinyilatkoztatás. a sajtó ha­sábjain is X vállalat vezetői­től. Nyilatkozni könnyű! Pon­tosabban: kimondani ,a nép- gazdasági mérlegünk egyen­súlyának fenntartásához múlhatatlanul szükséges ex­porttermelés fokozására tett ígéreteket. De mi van az Ígé­retek mögött? Hogyan bizto­sítják vállalataink, különö­sen a tőkés országokba ke­rülő áruiknak biztonságos ki­helyezését? Azaz: Miként tö­rünk be mi, Békés megyeiek a fejlett országok piacaira is? Erre kerestünk választ egyik legnagyobb exportáló vállalatunknál, a Békéscsa­bai Kötöttárugyárban. Kér­déseinkre Lovas Imre, a gyár főkönyvelője válaszolt. — Dekonjuktúra van a vi­lágpiacon. Az értékesítési verseny textilipari ágazatá­ban új, kemény versenytár­sakkal kell számolnunk: az ázsiai nemzetekkel, ahol ol­csó a munkaerő és közvetle­nül termelik legfontosabb alapanyagunkat, a gyapotot, Európában Portugáliával, Görögországgal és nem utol­só sorban a testvéri szocialis­ta országokkal, amelyek ugyancsak igyekszenek elhe­lyezni áruikat külföldön. Mi csak úgy érvényesülhetünk, ha mindannyiuknál jobb, vá­lasztékosabb és olcsóbb árut tudunk kínálni... — mondja többek között a főkönyvelő. — Úgy hírlik, tavaly ez kevéssé sikerült. Azt mondják, elmaradás volt az exporttermelésben... — Ez így nem felel meg a valóságnak — mondja Lo­vas Imre. — 1976-ról 77-re kerek negyvenötmillió fo­rinttal nőtt az exportunk — összesen 213 millió forintot eredményezett, és nyeresé­günk zöme is ebből szárma­zott. Igaz az viszont, hogy az általunk emelt mércét, sa­ját tervezésünket nem tud­tuk elérni a tőkés országok viszonylatában. A közelmúlt­ban megvalósított 270 milliós beruházásunk, mely a legmo­dernebb gépeket, új festődét, kikészítőt teremtett a kötött­árugyárban, még nem pro­fitálta ,azt, amire, mondom, saját tervezésünkből számí­tottunk... i — Ezek szerint csak a $ tervezéssel volt baj? — Korántsem. A tervutasí­tásos rendszerben valójában nem sok érdekünk fűződött az exporthoz. Most „saját szakállunkra” megy minden. Ezért aztán alaposan ismer­nünk kell a világpiaci hely­zetet, az alapanyagáraktól a napi politika alakulásáig. Rengeteg információra van szükségünk, hogy eligazod­junk az „exportutakon” és ez rengeteg erőfeszítésünkbe is kerül. Nézze, valójában húsz országgal állunk üzleti kap­csolatban, de vevőkre, gyáro­sokra bontva is rendelkez­nünk kell megfelelő ismeret- anyaggal .ahhoz, hogy tud­juk : ez a vevő mit tud fi­zetni termékeinkért, vagy: azt a termékünket hol lehet jobban eladni, és így tovább. Információs szolgálatunkat a HUNGAROTEX Külkereske­delmi Vállalattal együtt ala­kítottuk ki, és igyekszünk mfndig lépést tartani a di­vattal, hogy kelendőek le­gyenek áruink... — Tehát a szubjektív oldal láthatóan kielégítő az exportban, a piacku­tatásban. Vagy nem? — Teljesen kielégítő, azt hiszem, sohasem lesz. Hadd mondjak el egy közeli példát erre. Korábban el sem tud­tuk képzelni, hogy hagyomá­nyos köntöseinket, csecsemő­holmijainkat különféle díszí­tésekkel. paszpolozással stb. tegyük kapósabbá. Amikor az új Camber-gépeket működés­be állítottuk, először a ha­gyományos áruinkat, a 'pizsa­mákat .akartuk gyártani raj­tuk. Ennyi telt belőlünk — mosolyog a főkönyvelő. — Ám ezt csak alacsony áron lehetett eladni a nyugati pia­con. Hogyan lehet felsőruhá­zati cikket gyártani a Gam- bereken? — ez volt a kérdés és ezeken a modern körkötő­kön ma már nyírott plüsst, bársony kelmét készítünk. A farmernadrágok és -szok­nyák fölé alkalmas lember- dzsekeket kezdtünk gyártani velük. Igen ám, de a nem­zetközi piaci tapasztalatok szerint egyfajta divatcikkek­nek egy-két év a görbéje. Is­mét más, alkalmas és ha­sonlóan kelendő felsőruháza­ti cikk gyártására kellett át­térnünk rövid idő múlva. Kutattuk az új igényeket, s a külföldi divatigények, va­lamint saját tervezőnk, Hisz- ko Katalin elképzelései alap­ján rátértünk, miután meg­felelő piacot biztosítottunk ennek, a garbók, pulóverek gyártására. Ez már komoly gyártmányfejlesztést jelen­tett, ami végeredményben egy kísérletből, a PATEX egy nyírógépének alkalmazá­sa révén keletkezett. Még két nyírógépet vettünk, és ma már... — A nyírott plüsst ki sem lehet „nyírni” a vi­lágpiacon. Nyilván ezt akarja mondani... — Tévedés. Igaz, a BNV-n nagydíjat nyertünk kel­ménkkel. mégsem egyedül je­lentkeztünk vele a világpia­con. Olasz, NSZK és más cé­gek hasonló anyagú árukat mutattak be. Ezért újabb és újabb variációjú, mintázatú, a divatnak megfelelőbb ter­mékek gyártásán kell ismét törni a fejünket. Így lett ke­lendővé nyugaton is, .ahol szintén nagy a csecsemő­kultusz, a különböző díszíté­sű csecsemőruha, a női kön­tös. overál, otthoni fogadó ruha, stb. Legújabb változa­tunk tehát: csecsemőruházati cikkek — nyírott plüssből. A fentiekkel már bent vagyunk a világpiacon. — Ami azt bizonyítja, hogy gazdasági alkal­mazkodóképességük jól reagál a változásokra. De hogyan hat értékesí­téseikre a valutáris bi­zonytalanság, általában a nyugati válsághelyzet? — Természetesen kedve­zőtlenül, és ez gondjaink ob­jektív oldalát adja. Mondok erre is egy közeli példát. A múlt év december 10-én azt hittem életem legnagyobb üzletét kötöm Kanadában a kötöttárugyárnak. Hétszáz­ezer dollár értékű gyermek- ruházati cikkek szállítására írtunk ,alá szerződést. Né­hány nap múlva, amikor ha­zaértem, jutott tudomásunk­ra, hogy ismét csökkent a dollár árfolyama, és 3,6 szá­zalékot vesztettünk a kana­dai szerződésen. Mégis az export, és a mi ágazatunkban elsősorban a tőkés export az. ami a koc­kázatvállalás mellett is az üzletet, ,a nyereséget jelenti — húzza alá a főkönyvelő. — A Központi Bizottság ok­tóberi határozatának megfe­Ahol az export zöme ké­szül, ott 2400 forint a dolgo­zók átlagkeresete. Mégis né­ha van nézeteltérés, meg nem értés a sok átállás miatt, mert hát sokszor bizony he­tente háromszor is váltani kell valami másfajta export­termék-készítésre a varrodá­ban. Déhát... Ebből lesz a személyi jövedelemnöveke­dés. Mert a jó munkát a tő­kés is megfizeti... Varga Dezső A héten kezdték meg a vetést a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezetben. A Lajta típu­sú gépek lucernát vetnek, a szomszédos táblában pedig az őszi árpa kerül a földbe Fotó: Veress Erzsi munkára serkenti nagyüze­meinket. A MEZÖKOVÄCSHÄZI ÜJ ALKOTMÁNY TSZ-BEN a legfontosabb munka most a cukorrépadugványok ki­ültetése. A 140 hektáros te­rületből eddig 100 hektárral végeztek. A munka 70 szá­Kiterjesztik a lakáscsere lehetőségeit Jelentősen kiterjeszti a szervezett akciókban épült vagy vásárolt otthonok tu­lajdonosainak lakáscsere-le­hetőségeit egy új rendelke­zés, módosítva az e lakások forgalmáról 1975-ben megje­lent rendeletet. A korábbi jogszabály lehetővé tette, hogy az OTP visszavásárol­ja és újra értékesítse a szer­vezett akcióban épített la­kást, amelynek eladója ugyancsak szervezett akció­ban kíván másik lakást épí­teni vagy vásárolni. Az in­tézkedés megkönnyítette a lakáscserét, mert az OTP azonnal megtalálható part­ner, s az eladónak nem kell időt és költséget vesztegetnie cserepartner felkutatására. A mostani kiegészítés jelen­tősen meghosszabbítja a ren­delkezés visszamenőleges ha­tályát. így mindazok élhet­nek ezzel a kedvező lehető­séggel, akinek lakása 1961. január elseje után OTP-köl- csönnel épült több szintes házban van. Az új intézkedés bővíti a lakáscserében figyelembe ve­hető indokokat is. A szerveT zett akciókban épült örökla­kás tulajdonosától eddig csak akkor vásárolhatta vissza a lakást az OTP, s adhatott le­hetőséget arra. hogy az el­adó újabb szervezett lakás- építési akcióban végyen részt, ha ezt a cserét ,a csa­ládtagok számának jelentős változása vagy egészségügyi okok indokolják. Ezentúl részt vehet a cserében az a lakástulajdonos is, akinek a munkáltató telephelyének változása vagy a munkáltató kezdeményezésére történt át­helyezés miatt kell lakóhe­lyet változtatnia. borsóvetés, a hagymaültetés, műtrágyázás és a gyomir­tózás. A szántóföldeken 32 gép dolgozik folyamatosan, mert a mintegy kétheti le­maradást két hét alatt sze­retnék pótolni. Ezért a kö­zeljövőben nem lesz sem ünnepnap, sem vasárnap, ha az időjárás engedi, min­denki dolgozni fog a földe­ken. a déVAVAnyai lenin TSZ-BEN már befejezték a vetések fejtrágyázását. Jórészt re­pülővel végezték, a munkát, mert a sáros, mély talajra földi gépek nem tudtak rá­menni. A szövetkezet talaj­adottságai olyanok,, hogy lassan szárad fel a föld, ezért a mostani időszakra nem is terveztek jelentő­sebb munkát. A tavaszi fo­gasolást végzik csak öt lánctalpas traktorral, és előkészítik az új telepítésű lucerna vetésterületét. A terv szerint április 10. után kezdődnek a nagyobb mun­kák, addig a tanyaközpon­tokat hozzák rendbe. AZ OROSHÁZI ÚJ ÉLET TSZ-BEN is minden erőt mozgósítot­tak a lemaradások pótlásá­ra. A legnagyobb gond, hogy már két hete el kel­lett volna vetni az első adag zöldborsót, de erre csak most kerülhet sor. Így várhatóan sok termés érik rtiajd be egyszerre, ez pe­dig nehézségeket okoz a szövetkezetnél és a konzerv­gyárnál. A borsón kívül megkezdték a dughagyma ültetését is az új vetőgé­pekkel. A kiscsákói terüle­ten pedig a cukorrépát ve­tik és rövidesen hozzálátnak a sárgarépához. Folyamato­san telepítik a lucernát és készülnek a soron követke­ző egyéb munkákra is. Na­ponta 80 különféle gép dol­gozik és ha szükséges, foly­tatják a munkát az ünnep­napok alatt is. 8—10 napi késést okozott eddig. Nehezíti a helyzetet, hogy még mindig belvíz bo­rítja a terület egy részét, ennek levezetéséről is gon­doskodni kell. Az erőgépek nagyon nehezen tudnak dol­gozni a mély talajon. A nehézségek ellenére fo­lyamatosan fej trágyázzák az őszi búzát mintegy 4500 hektáron és elvetettek már 220 hekár mákot. Befejezés előtt áll a tavaszi árpa ve­tése. Megkezdődött a cu­korrépa talaj előkészítése, vetése és folyamatosan ha­lad a lucerna földbe jutta­tása is. Nagyon készül a szövet­kezet a kukorica vetésére. Az idén 2000 hektáron ter­mesztik ezt a fontos nö­vényt és ez a terület 560 hektárral nagyobb a tava­lyinál. A munkák jó meg­szervezésével — kedvező időjárás esetén — az eddigi csúszást április első napjai­ban bepótolják. AZ OROSHÁZI Állami gazdaságban 2834 hektár vár talajműve­lésre. Ez a jelenlegi tempó mellett 5—6 napot igényel. Folyamatosan végzik a ta­lajelőkészítést, a 600 hektá­ros borsó alá, melyből mint­egy 150 hektárral tegnapra végeztek. Megkezdték 313 hektáron a cukorrépa veté­sét és jól haladnak, mert szerencsére nincs nagy sár. A különböző kiegészítő munkák, a permetezés, a gyomirtás és alapkezelés a terveknek megfelelően foly­tatódik. A munkát jól meg­szervezték, mindenre van elegendő kapacitás. így várható, hogy a mintegy másfél hetes késést rövid idő alatt pótolják. Termé­szetesen ehhez az kell, hogy ahol szükséges, azokon a területeken az ünnepek alatt is dolgozzanak. lelően termékstruktúra-vál­toztatásainkat is a gazdasá­gos termelés fokozásának szolgálatába, s az export nö­velésére állítjuk. Arra törek­szünk, hogy az önköltség le­szorításával azonos anyag­igényű, de „magasabb feldol- gozású” termékeket gyárt­sunk. Meglevő gépparkunkon változatosabb skálájú kelme készítését terveztük, amit „alapanyagként” is eladunk tőkés országoknak. Erre már szerződések is születtek. A vevő óhaját-sóhaját a leg­messzebbmenőkig, pontosan és határidőre ki akarjuk elé­gíteni. Tavaly volt jiálunk egy francia cég képviselője — s egy hétig csak az ő kí­vánalmai szerint dolgozott 52 mintakészítő varrónőnk. Ez csak egy péld,a arra, hogy mennyire lépést kell tarta­nunk a divat igényeivel... Ami külföldi rendelést pedig nem tudunk vállalni kapaci­táshiány miatt (kevés a var­rodai dolgozónk), azt nyolc partnervállalatunknak adjuk át. Mindent összevetve: ez évben 35 százalékkal szeret­nénk növelni tőkés expor­tunkat, s ez óriási fejlődést jelent már gyárunk terme­lésében. Áprilisi tréfa? Nem. Űjszerű látkép Battonyárói Fotó: Veress Erzsi A CSANÄDAPÄCAI SZÉCHENYI TSZ-BEN jól teleltek a vetések, szé­pen kizöldült a határ. Emellé az öröm mellé azonban gond is járul, mert a rossz időjárás miatt kés­tek a borsóvetéssel és a ta­lajmunkákkal, emiatt ösz- szetorlódtak a tennivalók. Szerencsére nagyon rövid idő alatt felszáradt a föld, így munkához láthattak a gépek. Folyik a vetés, a műtrágyázás, már befejez­ték a fejtrágyzást. A kerté­szetben szépen fejlődnek a palánták, a fólia alá már Mezőgazdasági nagyüze­meinkről adott rövid kör­képünk azt bizonyítja, hogy a gazdaságok kihasználják a végre beköszöntött, ked­vező időjárást. Jó munka- szervezéssel igyekeznek pó­tolni a késéseket, és min­dent megtesznek azért, hogy - idejében földbe kerül­jenek a tavaszi vetések. Eh­hez természetesen megsza­kítás nélküli munkára van szükség. Ezért a mezőgazda­ságban dolgozók jó része munkával ünnepli hazánk felszabadulásának évfordu­lóját. Lónyai László A mintegy két héttel ez­előtt téliesre fordul időjá­rás alaposan akadályozta a mezőgazdasági munkákat. A sáros talajra nem tudtak rámenni a gépek, így a gazdaságok legtöbbjében késnek a tavaszi munkák. A nemrég beköszöntött jó idő viszont teljes erőbedo­bással végzett folyamatos zalékát gépekkel csinálják, de így is 130 dolgozó fog­lalkozik ezzel a fáradságos tevékenységgel. Még az iro­dai dolgozók is a földeken vannak, hogy a hét végére az utolsó dugvány is földbe kerüljön. Természetesen más terü­leten sem tétlenkednek a szövetkezet tagjai. Folyik a a talaj előkészítési munka, a megkezdték a kiültetéseket. Válogatják a vetőburgonya­gumókat, hogy az ünnepek után ezeket is földbe jut­tassák. Mindenki dolgozik az ünnepnapokon, amíg minden vetnivaló földbe nem kerül. A FÜZESGYARMATI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN a kései tavaszodás mintegy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents