Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-06 / 80. szám
1978. április 6., csütörtök Befejeződött a folklórfesztivál Szarvason Lelkes Lajos, a Budapesti Kertészeti Egyetem néptánc- együttesének nevében átveszi az aranyoklevelet A KISZ Központi Bizottsága, az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából először 1962-ben Keszthelyen került sör a folklórfesztivál megrendezésére. Azóta minden második évben találkoznak a felső fokú intézmények néptáncegyüttesei, zenekarai, hangszeres szólistái és népdalénekesei, hogy a népzenei és néptánchagyományainkat felelevenítő műsoraikat bemutassák. Idén először rendezték meg két városban egyszerre a fesztivált, megosztva ezzel a vetélkedő csoportokat Keszthely és Szarvas között. Szarvason április 3-án kezdődött az eseménysorozat. melyen Szilágyi Balázs, a KISZ KB képviseletében mondott beszédet. A_ két napon át tartó vetélkedést és egyben minősítő versenyt gazdag program tarkította. Április 5-én, a fesztivál záróünnepségén az öttagú szakmai zsűri nevében Osskó Endréné adta át a minősítő okleveleket és jutalmakat az együtteseknek és szólistáknak. A néptáncegyüttesek közül legjobbnak a Budapesti Kertészeti Egyetem együttese bizonyult, ^ amely aranyoklevelet kapott. A fesztivált Margócsy Gyula, a szarvasi főiskola tanára zárta be. A 16 főiskoláról és egyetemről érkezett mintegy 450 hallgatót megmozgató hangulatos fesztiválnak a város és a vendéglátó szarvasi főiskola jó házigazdájának bizonyult. A fesztivál elérte célját: két napon át a folklór iránti szeretet, a barát- kozás szálai fűzték egybe az ország különböző tájairól érkezett fiatalokat. Ma érkezik a lottógömb Orosházára Hírt adtunk arról, hogy a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a 14. játékhét nyerőszámainak sorsolását április 7-én Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban tartja. Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a sorsolás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A legutóbbi Békés megyei lottósorsoláson, amely az elmúlt év végén Gádoroson volt, a 29, 42, 72, 73, 82-es számokat húzták ki. Ötös találatot akkor senkinek sem sikerült elérnie; a négyesek 58 ezer forintot értek. Gyorslista az 1978. április 1-én megtartott lottó-jutalomsorsolásról, melyen a 11. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk. harommt LLIÔ 776 992 J 777 721 N HATVAN HÄROM783 330 R 809 377 J MILLIÓ 048 373 H 048 600 K 815 364 J 821 432 I 053 741 I 085 347 J 828 504 R 839 077 R 007 929 I 015 615 I 101 777 M 102 890 N 839 376 I 842 314 K 019 446 K 028 882 R 111 002 K 135 165 L 882 759 E 901 803 K 058 134 R 062 091 N 137 860 G 139 865 G 861 237 J 865 722 R 070 539 M 081 408 K 143 644 R 168 920 R 915 879 K 916 068 I 083 168 R 084 739 I 198 358 K 238 850 K 931 777 M 965 124 R 121 910 G 122 650 J 255 123 C 256 892 I 966 309 I 970 239 H 133 868 J 162 503 I 266 162 G 270 088 R 977 436 R 981 995 T 165 060 I 173 327 I 270 709 I 273 800 S 983 510 I 996 005 K 173 913 R 192 505 O 287 091 P 303 508 J 250 773 J 265 296 I 304 704 L 332 790 K NEGYVENNÉGY275 066 R 275 440 R 360 048 R 374 034 I MILLIÓ 281 315 I 283 042 R 394 439 G 402 002 S 284 227 J 287 075 G 403 314 K 413 378 I 490 369 F 501 292 G 295 413 K 301 800 E 420 696 R 426 270 O 501 929 J 511 943 K 303 354 J 317 864 I 436 962 J 450 209 K 512 213 K 839 061 C 332 542 S 335 966 R 451 808 K 454 318 K 845 070 J 855 339 H 355 345 G 373 591 I 460 448 J 464 616 K 867 301 H 379 351 J 383 038 I 490 157 I 493 079 J 399 856 N 413 423 R 495 471 R 498 987 L ÖTVENÖT427 352 K 437 237 R 501 501 R 502 229 R MILLIÓ 447 351 R 448 871 J 514 966 R 520 136 R 459 268 I 460 233 K 522 076 I 531 695 E 465 334 G 467 511 R 470 076 J 471 462 L 572 410 F 572 768 J 473 071 G 477 438 G 489 722 R 492 172 K 590 577 J 604 854 J 482 542 K 482 684 T 510 281 G 539 434 R 609 558 I 621 860 S 483 152 R 504 391 H 563 177 R 596 673 P 625 567 I 661 213 R 512 447 R 838 712 K 604 757 I 658 407 R 675 159 J 678 402 L 844 040 J 860 699 I 665 497 R 670 254 R 679 154 J 681 773 N HATVAN674 246 G 682 394 H 764 316 P 768 738 K MILLIÓ 693 686 J 700 109 R 687 062 H 764 085 T 041 092 E 707 807 K A nyertes szelvényeket 1978. április 20-ig kell a totó—lottó- kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért felelősséget nem vállalunk. Közlemény a tatabányai szerencsétlenség okáról A tatabányai XII/A aknaüzemben 1978. február 16-án történt bányaszerencsétlenség kivizsgálására a Nehézipari Minisztérium, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Belügyminisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete képviselőiből létrehozott kormány- bizottság a vizsgálatot lezárta és a Minisztertanács elé terjesztette jelentését. A bizottság megállapítása szerint a szerencsétlenséget sújtólégrobbanás okozta. A sújtólégrobbanás erő- és lánghatása, a munkahely be- omlása, a mérgező szénmo- noxid-gáz feldúsulása, a beálló oxigénhiány huszonhat bányász halálát okozta. Az azonnal riasztott bányamentők gyors beavatkozással tizenkilenc bányászt élve mentettek ki. A beépített védelmi rendszernek köszönhető, hogy 174 bányász sértetlen maradt. A rendelkezésre álló adatok alapján a szerencsétlenséggel okozati összefüggésben álló mulasztást a vizsgálat nem állapított meg. A kormány utasítására a Nehézipari Minisztérium és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség intézkedett, hogy az átlagosnál veszélye- zettebb fejtésekben, a sújtó- . lég-, szénporrobbanás- és gázkitörés-veszélyes vastag széntelepeken még biztonságosabb művelési rendszereket kell kifejleszteni. Ezek az intézkedések annak a programnak a folytatását alkotják, amelynek keretében 1971—197.7 között 2,7 milliárd forintot fordítottak a szénbányászat biztonságának fejlesztésére. A kormány elismeréssel szólt a bányamentők szervezett, önfeláldozó munkájáról. Egyben helyeslőén tudomásul vette, hogy az áldozatok hozzátartozóiról a Tatabányai Szénbányák és az erre illetékes állami szervek gondoskodtak. A XII/A aknaüzem termelőképességének helyreállítására a munkálatok március 1-én megindultak. Táncsics-biennálé ünnepségek Április 4-én este az orosházi úttörözenekar friss dallamokkal csalogatta az orosháziakat a biennálé ünnepi megnyitójára Orosházán, a Táncsics-szobor köré. Az ünnepségen részt vevő da- basi. kaposvári, kisbéri, móri, siklósi és orosházi diákok Szokolay Sándor ez alkalomra írt Táncsics-indu- lójának dallamaira foglalták el helyüket a fellobogózott téren. A megnyitó ünnepség a házigazda gimnázium igazgatója, Keller József .ünnepi köszöntőjével kezdődött, aki méltatta a hat gimnázium között kialakult jó kapcsolat hasznosságát. Ezt követően dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztály vezetője, volt Táncsics-gimnazista mondott ünnepi beszédet méltatva a rendezvénysorozat oktatási-nevelési jelentőségét. Ezután a Szózat felcsendülő dallamai alatt felhúzták a''hat részt vevő gimnázium helységeit jelképező zászlókat és meggyújtották a három napon át égő bienná- lélángot. Nagy sikere volt a diákok közös fogadalomtételének is. Az ünnepélyes megnyitó után az orosházi ifjúsági házban a fiatalok polbeat- műsort adtak. Az első nap eseményei villanyfényes, szabadtéri disco-műsorral zárultak. Közlemény az árváltozásokról A méteráruk, a konfekcionált és a kötszövött, valamint a rövidáruipari termékek árának arányai április 5-től folyamatosan változnak: ezen termékek árai — egymást kiegyenlítve — csökkennek, illetve emelkednek. Az ármozgások általában nem érintik a már forgalomban levő termékek fogyasztói árait, néhány árucikknél azonban sor kerül az árak április 5-i változtatására. Az április 5-én életbelépett áremelések, illetve csökkenések mértéke- -4—14 százalék. Nagyságrendjüket érzékelteti, hogy a teljes ruházati forgalomnak mindösz- sze 0,3 százalékát érinti. Átlagosan 12 százalékkal csökken például a vékonyszálú női harisnyák és harisnya- nadrágok fogyasztói ára, és hasonló mértékben emelkedik a vastagszálú női, férfi- és gyermekharisnyáké. Sor kerül egyes pamutruházati szövetek, hurkolt kelmék, kellékszövetek, férfi-, női és gyermekalsóruházati termékek árának emelésére, illetve csökkentésére. fl Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója A devizatörvény lehetővé teszi, hogy a magyar állampolgárok személyenként 400 forint értékig a KGST-orszá- gok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, Szovjetunió) valutáit birtokukban tarthassák és azt Magyarországról engedély nélkül kivihessék. Az említett országok deviza- és vámrendelkezései ugyanakkor nemzéti valutájuknak az országba történő bevitelét csak akkor engedik meg, ha a beutazó magyar állampolgárok ezekről a valutákról kiviteli engedéllyel rendelkeznek. Ennek hiányában az ottani vámszervek a valutákat letétbe veszik. • Ennek a helyzetnek az elkerülése érdekében az MNB felhívja a KGST-országokba utazók figyelmét arra. hogy ha a birtokukban tartható valutákat magukkal kívánják vinni, a felhatalmazott valutakiszolgáltató helyektől (IBUSZ, OTP, COOPTOU- RIST, EXPRESS stb.) minden esetben kérjék a valutakiviteli engedély kiállítását. A valutakiszolgáltató helyek a szükséges kiviteli engedélyt jutalék- és költség- mentesen adják ki. Kettős szerepben súfolódott rajta filmés írott példabeszéd, se szeri, se száma az anekdotikus történeteknek, ám nehogy puszta tréfaként értelmezzük azt, ami igaz; a vevő dühöngve viszi haza a silányra sikeredett árut, holott — közvetve vagy közvetlenül — ő készítette! Furcsa kettősség él bennünk, szövi át mindennapjainkat. Vásárlóként egyre igényesebbek vagyunk, mind kevésbé érjük be a tesséklássék módon előállított árukkal. Jogos magatartás, hiszen pénzünkért azt akarjuk kapni, ami jár érte. Termelőként viszont — hogy finoman -* fogalmazzunk — könnyen túltesszük magunT kát az előírásokban szereplő igényeken, formaságoknak véljük azt a jogos követelményt, hogy a pénzünkért azt a teljesítményt nyújtsuk, ami jár érte. Kézenfekvő: a kettős szerep azonosságainak eltérő értelmezése konfliktusokat teremt, a termelésben és a felhasználásban egyaránt. S mert másfajta szereposztás nincsen — a társadalmi munkamegosztásból következően nem is lehet —-, magunknak kell vállalnunk mindazt, amit hol termelőként, hol fogyasztóként cselekedeteinkkel megtestesítünk. Mindössze illusztrációnak szánva: tavaly az árhatóságok helyszíni ellenőrzéseinek száma meghaladta a százezret. Ebből valamivel több mint hétezer esetben bukkantak szabálytalanságra. Sok ez vagy kevés? A mérlegelő töprengés helyett a tényeknek most azt a jellemzőjét ragadjuk meg, hogy az előírásokat megsértő termelők, kereskedők maguk is vásárlók, fogyasztók. Fölháborodva tiltakoznak, ha megkísérlik bárhol becsapni, megrövidíteni őket. Ez a kettősség, ez a veszélyes gazdasági tudathasadás azonban sem átmenetileg, sem hosszabb távon nem viselhető el. Illetve elviselhető — mert hiszen létezik —-, de az össztársadalmi érdekek sérelmével. Szándékosan választottunk olyan esetet, amikor a kettős szerep nyíltan, mindenféle takarás nélkül szembekerül a közerkölcs normáival, sőt legtöbbször az írott joggal is. A mindennapi élet ezerféle dolgában azonban a frontvonalak kijelölése nem ilyen egyszerű. A mulasztó, szabálytalankodó gyakran rejtve marad, bírája csak saját lelkiismerete — s még inkább érdekeit jól felfogó tudata — lehetne, de ez a bíró nem hirdet ítéletet. S azért nem, mert gyakorlati tapasztalatokból tudja, társakra talál. Fogyasztói elégedetlenségünk egyedi, az esetek túlnyomó részében meghatározott áru, szolgáltatás minőségének, árának stb. következménye. Termelői igénytelenségünk sokféle jele azonban soha nem egyedi, hanem közös hatások teremtménye, mert mulasztásunk ugyan lehet egyéni, de az a legkevesebb, hogy mások asszisztálnak hozzá. A gyártmányszerkesztő hibás elképzelésére mások mondták ki a jóváhagyó igent, a művezető is tudja, hogy a gépeknél nem az előírt anyagot forgácsolják vagy darabolják, s a meóvezetőnek sincs kóros emlékezetkiesése, amikor a silányabbra ráüti, ráülteti a jobbat jelző pecsétet. Véletlenek persze vannak, s így megtörténhet, a seb- bel-lobbal összeszerelt háztartási gép, a színhibás kelme, a gyatrán ragasztott cipő, a zsíros, vizes töltelékáru azokhoz is — s most e két betűcske nagyon hangsúlyos — elkerül, akik készítették. Eljut viszont azokhoz is, akik pénzükért teljes értékű árut várnak, s ők szintén bűnhődnek, ártatlanul. Az adott Esetben ártatlanul, de vajon mindig úgy?! Vagy kölcsönkenyér visszajár alapon csereberélnek termékeket, s mindenki a másikat szidja? Ha a bér mögött teljes értékű munka áll, akkor a termék is mindazt magába foglalja, amit az ára kifejez. Leegyszerűsítve: egyenlő mennyiségek cserélődnek, még ha az árrendszer — természetesen — tartalmaz is differenciáló tényezőket. Ha azonban a bér mögül a csökkentett értékű munka kandikál. ki, akkor a termék sem lehet az, aminek lennie kellene. Kinek jó ez? A vásárlónak semmi esetre sem. Érdekes módon azonban elégedetlenségünk mindig csak egy dolgot, a terméket veszi célba, megfordítja tehát a lagikus menetet, a végpontnál kutatja azt, ami a kezdőpontnál rejlik; úgy, mintha a lyukas tetőn beömlő égi áldásért az esőt kárhoztatnánk. |avalyi gazdálkodásunk alapján a vállalatok, szövetkezetek eredménye 21 százalékkal nőtt 1976-hoz mérten, s 166 milliárd forintot tett ki. Csakhogy amíg a vállalatok, szövetkezetek költségvetési befizetései tíz - százalékkal emelkedtek, a részükre nyújtott kedvezmények és támogatások húsz százalékkal lettek nagyobbak. FÍgyel- rtíeztető arányok, még akkor is, ha a részesedési alapokra 10,7 milliárd forint jutott, 14 százalékkal több, mintáz előző esztendőben. E növekedés könnyen kelthet olyan illúziókat egy-egy termelőhelyen, hogy náluk minden rendben van, lássuk tehát, mit kínálnak üzletek. Tudomásul kell vennünk: azt kínálhatják, amire fedezetet teremtettünk. Ezért magunkat vezetjük orrunknál fogva, ha csupán a pultok előtt elégedetlenkedünk, ha kettős szerepünkből csak az egyiknek a szövegét tanuljuk meg. A színművészet ismeri az egyszereplős darabokat. A gazdasági életben az ilyesmi ismeretlen. Lázár Gábor Békéscsabán, az újonnan épült Tölgyfa utcai lakók — zömmel fiatalok -1— vállalták, hogy a házak közötti íérül etet társadalmi munkában parkosítják. Felhasználták erre a kétnapos ünnepet is. Fotó: Számadó Julianna A = Lada személygépkocsira utalvány, B = Trabant személy- gépkocsira utalvány, C = 12 500 Ft értékhatárig sztereó rádió vásárolható, D = 9500 Ft értékhatárig automata mosógép vásárolható, E = 12 500 Ft-os otthon lakberendezési utalv., F = 14 000 Ft-os „Ismerje meg a Szovjetuniót az 1980. évi olimpiai játékok országát.” utalv., G = 50 000 Ft-os ötletutalvány, H = 20 000 Ft-os zenesarok utalv., I = 10 000 Ft-os vásárlási utalvány, J = 9000 Ft-os „ki mit választ” utal- vány, K = 7000 Ft-os „tetőtől *■ talpig” utalvány, L = 10 000 Ft- os értékhatárig tv vásárolható, M = 9100 Ft értékhatárig tv vásárolható, N = 7500 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható, O = 7000 Ft értékhatárig hűtőgép vásárolható, P = 5000 Ft értékhatárig háztartási felszerelések vásárolhatók, R = 5000 Ft-os vásárlási utalvány, S = 4000 Ft- os „konyafelsz.” utalvány, T = 3000 Ft-os „textil” utalvány.
