Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-06 / 80. szám
1978. április 6., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A békéscsabai Penza-lakótelepen vezet ez az út, játszótér és óvoda mellett el. Az autósok mégis gyakran nagy sebességgel hajtanak keresztül ezen a szakaszon. Még a jó idő beállta előtt felhívjuk az illetékesek figyelmét, hogy a képen látható oszlopra egy sebességkorlátozó táblát helyezzenek el W*W*W»*W«W#I*WW##IW»W#W#W»WJ«#|#WWWIW Nem lesz hiánycikk a sásborszesz Kovács Lajos gyomai olvasónk írta levelében, hogy gyakran hiánycikk a Diana sósborszesz. A napokban érkezett egy biztató válasz szerkesztőségünkbe a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól. Még a múlt évben a Budapesti Szeszipari Vállalat vette át a sósborszesz gyártását a Budapesti Likőripari Vállalttól. Az átállás sok gonddal járt. A nagykereskedelmi vállalat igényeinek csak egy részét tudták teljesíteni. Ezt a következőkkel indokolták. A szegedi sósbor- szeszüzem anyagi-műszaki feltételei kellő időben megvalósultak. A teljes termelés eléréséhez szükséges létszámot a munkaerőhiány miatt nem tudták megoldani. Ebben az évben azonban biztatóak a termelési lehetőségek. A debreceni palackozóüzemben is beindult a Diana sósborszesz gyártása. Várható, hogy hamarosan nem lesz hiánycikk a sósborszesz az üzletekben. Szerkesztői üzenetek Medvegy György, Csaba- csüd: Panaszát a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya megvizsgálta. Az 1972—75. évre megállapított 3086 Ft adó és a 2640 Ft betegbiztosítás kifizetése jogos volt. Az 1972-ben megállapított 837 forint adó és 720 forint kötelező betegbiztosítást élévülés címén ez év februárjában eltörölték. T. A., Békés: A múlt év karácsony első napján Bé- késről Békéscsabára közlekedő járat 8.04 órakor figyelmetlenség miatt nem állt meg a Malom utcai megállóban. A Volán 8-as számú Vállalat a busz vezetőjét emiatt figyelmeztetésben részesítette. T. Mihályné, Csanádapáca: Panaszát kivizsgálásra elküldtük az orosházi Járási Hivatalhoz. Hamarosan érdemleges választ küldünk. K. Sándorné, Békés: A nagyszülő is jogosult szülői nyugdíjra. Amennyiben unokája halálának időpontjában már rokkant volt és azt megelőzően egy éven át ő tartotta el," a szülői nyugdíjra igényt tarthat. Ezt az igényt a nyugdíjfolyósító igazgatóságnál kell előterjesztenie. Fábián Károlyné, Békéscsaba: Közérdekű felvetését továbbítottuk a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályához. Száva Lajos, Vésztő: Panaszát a szeghalmi járási népi ellenőrzési bizottság fogja kivizsgálni. Milyen a tej minősége? B népi ellenőrök vizsgálata Egy csanádapácai lakos szerkesztőségünkhöz küldött panaszát az orosházi járásivárosi népi ellenőrzési bizottság vizsgálta meg. A Széchenyi Termelőszövetkezet tej csarnoka napi 4500 liter tejet vásárol fel. Ebből mintegy 2300 litert a háztáji és a kisegítő gazdaságóktól. A kistermelőktől átvett tejet bilaktométerrel mérik, melynek leolvasóskálája a beöntő ablak felé néz. Ennek alapján bárki meggyőződhet az átvett tej mennyiségéről. A tej zsírfókának, savfóka- nak és fajsúlyának mérését szúrópróbaszerűen végzik. A termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága szinte folyamatosan végez mennyiségi és minőségi méréseket. A csarnokba beszállított tej kezelése és tisztasága jó. A tej hűtését és tárolását is megfelelően látják el. A népi ellenőrök az elszámolás körül sem találtak semmi kivetnivalót. A kifizetési jegyzéken rögzített zsírkilogramm megegyezik a tejipar által átvett tej zsírkilogrammjával. Jobb a hagyományos módszer Galovicz Pál békéscsabai olvasó írja: A Szabadság téri 129-es számú önkiszolgáló boltban előre csomagolt felvágottat árusítanák. A műanyag csomagolás „illatát” azonban átveszi a húsáru, nem beszélve arról, hogy meg is puhul, s előfordul az is, hogy a vásárlónak öt deka felvágott helyett tízet kell venni. Nem lehetne visszaállítani a hagyományos módszert? — kérdi a levélíró. WWMMMWMliWMMMMiMWWWMWWWWWWWW Takarít a város apraja, nagyja. Gyulán tisztasági hónapot rendeznek és ennek keretében több száz középiskolás állt „csatasorba” gereblyével, takarítják a város utcáit, tereit, parkjait Fotó: Béla Ottó Járműzaj a lakótelepen M. M. gyulai olvasónk a járműzajról ír levelében. A Kuznyeck-lakótelepen lakik. Az épület, ahol a lakása van, két oldali kijárattal rendelkezik. A hátsó kijárat, amióta átadták az épületet, zárva van, holott éppen ott építették ki jelentős összegért a parkolóhelyet. Ám a járművek nem a parkolóban, hanem a sáros, homlokzati oldalon állnak éjszakánként. Minden reggel öt és hat óra között erős túrázással indulnak meg. Mivel az utca eléggé szűk, elképzelhetetlenül nagy a zaj. A bajt könnyű lenne orvosolni. Csak nyitva kellene tartani a hátsó ajtót, és el kellene rendelni, hogy a járművek a parkolóban álljanak, hiszen azt azért építették. Piros tojás helyett „Piroska” A tavasz beköszöntével a kis iskolások nagy része készülődött a már régóta hagyományos húsvéti locsol- kodásra. Volt olyan gyerek, akinek nemcsak a közeli rokonai, iskolatársai, hanem távoli ismerősei nevei voltak feljegyezve noteszába, hiszen locsolkodni jó, különösen, ha piros tojás helyett ' „piroskávai” ajándékozzák meg őt. Délelőtt, úgy 10'óra körül egy kis csoportra letten! figyelmes a város központjában, amikor is, az egyik ifjú locsolkodó büszkén dicsekedett társainak, hogy már több mint 500 forintot „keresett”, s ezért az összegért még „házalnia” sem kellett, hiszen a nagyszülők és a szülők csak százasokkal „dobták” meg. Elmondta azt is, hogy ma már nem illik tíz forintnál kevesebbet adni, hiszen annál kevesebb már nem pénz. A húsvét másnapját követő iskolai napon a gyerekek azzal dicsekedtek egymásnak az óraközi szünetekben, hogy ki mennyi pénzt kapott. A csúcsot az a tanuló állította fel, aki 1400 forintot keresett egy fél nap alatt, amit szülei kipótolnak és magnót vesz a „keresetéből”. Akik száz— j kétszáz forintot kaptak a lo- csolkodás alkalmával, szinte eltörpültek a nagy keresetűek mellett, s szégyenkeztek amiatt, hogy nem hangoskodhatnak, nem dicsekedhetnek. Volt olyan gyerek is — sajnos nagyon kevés —, aki a hagyománynak megfelelően lpcsolkodott, s nem várt semmiféle anyagi jut- i tatást azért, hogy egy évben egyszer meglátogatta rokonait, ismerőseit. Termé- I szetesen mindenkinek szu- ; vérén joga, hogy a fizetéséből mennyit és hova költ, de azt kissé túlzásnak tartom. ; hogy egy délelőtt alatt egy teljes, vagy éppen egy fél fizetést „megkeressen” a nebuló, s mindezt munka ; nélkül. Vagy talán a locsol- kodás is munka? Ormosi Péter, Gyula JOGÁSZUNK VAUISZOL Fehér Gábor, Mezőberény: A kollektív szerződés év végi részesedést állapíthat meg annak a dolgozónak is, aki a vállalattal a naptári évnek csak egy részében állt munkaviszonyban. Sőt, a kollektív szerződés arra az időre is biztosíthat év végi részesedést, amikor az egész év folyamán munkaviszonyban lévő dolgozó nem kapott munkabért. A betegség 30 napos megszakítás nélkül meg nem haladó idejére viszont az év végi részesedésre való jogosultságot meg* kell állapítani. A 10/1976 (VI. 24.) MüM számú rendelettel kiegészített 7/1976 (X. 8.) MüM számú rendelet viszont kimondja, hogy a dolgozó év végi részesedése csak akkor jogosult, ha a vállalatnál legalább fél évet dolgozott. Természetesen kivéve azt az esetet, hogy akalmazását megelőző egy éven belül már harmadszor létesített munkaviszonyt, és a korábbi munkaviszonyait felmondással szüntette meg, vagy kilépett munkakönyvi bejegyzéssel változtatott munkahelyet. Panaszával forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. P. J.-né: Halva született gyermek után is jár anyasági segély. Ha csak egyszer jelent meg a terhességi orvosi vizsgálaton, akkor az anyasági segély összege 1000 forint. Levelében azt írja, hogy ezt követően egy csecsemőt fogadott örökbe. Terhességi-gyermekágyi segélyre természetesen ilyen esetben is jogosult, mégpedig a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára. A segély a napi átlagkereset teljes összege, ha gondozásba vételt, illetve a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosított volt. Többeknek : A közelmúltban jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1/1978. (III. 24.) MÉM-MüM számú együttes rendelete, mely a kukoricatermesztésben részt vevő mezőgazdasági dolgozók anyagi ösztönzését szabályozza. A pénzügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a munkaügyi miniszter 4/1978. (II. 15.) PM-ÉVM-MÜM számú együttes rendelete a szervezett akcióban épült vagy vásárolt személyi tulajdonban levő lakások forgalmának egyes kérdéseit szabályozza és módosította, s kiegészítette a korábbi rendeletet. Az újraértékesítésre megvásárolt lakást, amelyre az adásvételi vagy kölcsönszerződést 1971. június 1. után kötötték, az OTP az újraértékesítéskor figyelembe veszi a szociálpolitikai kedvezményre, a munkálta- tókölcsönre és az állami támogatásra vonatkozó előírásokat. (dr. Serédi) MIT MONDA JOGSZABÁLY? A lakás műszaki megosztásáról? A lakás műszaki megosztása az az építési munka, amelynek eredményeként két vagy több önálló (külön bejáratú) lakás keletkezik. A lakás műszaki megosztásához mindenképpen jogerős építési engedély szükséges. Az építés befejezése után használatbavételi engedélyt kell kérni attól a szervtől, mely az építési engedélyt kiadta. A lakásmegosztási engedély kérésére a tulajdonos, a haszonélvező, továbbá az, akit a tulajdonos erre feljogosított, közös tulajdon esetén az a társtulajdonos, aki az ingatlannak legalább egytized részében tulajdonosa, végül a bérlő (társbérlő) jogosult. Az építtetőnek az építési engedélyt az ingatlan helye szerinti első fokú építésügyi hatóságtól írásban kell kérnie. Első fokú építésügyi hatóság: — községben építkezve — ha a község nincs felruházva építésügyi hatósági jogkörrel — a járási hivatal ; nagyközségekben és építésügyi jogkörrel felruházott községben a tanácsi szak- igazgatási szerv; városban a tanács végrehajtó bizottságának építési (műszaki) osztálya. Csatolni kell a kérelemhez a tervezett megosztás 1:1000 méretarányú alaprajzi terveit két-két példányban. A főfalak és a födém olyan mérvű átalakítása esetén, amely az épületszerkezeteinek az eredeti terhelésénél nagyobb igénybevételével járna, a szakmérnök által készített, illetőleg általa hitelesített statikai számításokat két példányban. A műszaki leírást két példányban. A tervező nyilatkozatát arról, hogy a helyszínrajzot és a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyeztette, s a műszaki megoldás megfelel a hatásági előírásoknak. (Műszaki tervet csak az készíthet, akit felvettek a tervezői névjegyzékbe. Maga az építtető pedig csak akkor készíthet, ha megfelelő képesítéssel rendelkezik, vagyis építészmérnöki, építőmérnöki, építőipari főiskolai, technikusi oklevele van.) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap (azaz az ingatlan telekkönyvi betétje) I. és a II. részének (az A és B lapnak), haszonélvezet esetében pedig a III. részének (a C lapnak) a bejegyzését feltüntető másolatot (a telekkönyvi szemlét). Ha a bérlő tervezi a megosztást, bérlői minőségének igazolását (pl. a lakáskiutaló határozatot). A felek esetleges írásbeli megállapodását a tervezett megosztásról. Ha nem a tulajdonos az építtető, akkor az ingatlan tulajdonosának vagy kezelőjének a hozzájáruló nyilatkozatát, illetőleg, ha az építtető tulajdonos ugyan, de az ingatlannak társtulajdonosai is vannak, akkor — az építési jogosultság igazolása végett — ezek hozzájáruló nyilatkozatát. A magántulajdonban levő lakás műszaki megosztása esetén igazolást arról, hogy az építtető nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, vagy ez alól felmentést kapott (ezt az építtető lakhelye szerint illetékes tanácsi szakigazgatási szerv, illetőleg pénzügyi osztály igazolja). Az építtetőnek az építési munka befejezésétől számított tizenöt napon belül írásban kell kérnie használatbavételi engedélyt attól az építésügyi hatóságtól, amely az építési engedélyt kiadta. A kérelem illetékmentes. A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az építtető nevét és címét (ha az építtető nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a tulajdonos, illetőleg a kezelő nevét és címét is) : az épület helyének megjelölését; az építési engedély számát és keltét. Csatolni kell: á kivitelező (házilagos kivitelezés esetén a felelős műszaki vezető) nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek és a jóváhagyott műszaki terveknek megfelelően végezte el. Ha az építkezés során eltértek az építési engedély alapjául szolgáló műszaki tervektől, akkor az engedélyezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki terveket.
