Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
1978. április 29., szombat Békéscsabán a Tanácsköztársaság úton elkészült a tízszintes garzonház. A műszaki átadás után sor kerülhet a beköltözésre Fotó: Demény Gyula Siklósi címer Siklós város Tanácsa címert alapított. A történelmi múltú dunántúli városkának eddig nem volt címere. A középkor óta a vár hajdani urainak címere jelképezte Siklóst: a Garai-, a Peré- nyi- és a Batthyány-család jelvényei. Siklós a múlt évben kapta vissza városi rangját és a tanács felkérésére Erdős János grafikusművész megtervezte az ifjú város szimbólumát Háromsávos pajzs közepén a híres végvár ezüstszínű, stilizált képe látható. A felső mélykék sávban levő három aranykorong a Ten- kesalján élő magyarok, németek és délszlávok összefogását fejezi ki. Az alsó aranysáv a nagyüzemi mezőgazdaságot jelképezi. A tanács megbízása alapján Marton Tamás iparművész most dolgozik Siklós zászlaján, amelyet ünnepi alkalmakkor használnak majd. A lobogón a város neve és címere látható. fl bőség zavara „Hz eleki emberek között jól érzem magam” Már az Ókorban is éltek olyan emberek, akik az állatok gyógyításával foglalkoztak. Európában elsőként Nagy Péter cár alapított állatorvosi iskolát Moszkva környékén. Az ember- és állatorvostan szoros kapcsolatát mi sem bizonyítja jobban, hogy például Magyarországon 1787-ben a budapesti tudományegyetem orvosi karán kezdték oktatni az állatorvosi ismereteket. Érdemes még talán megemlíteni, hogy a különböző vallások tiltották az emberi test boncolását. A főként anatómiai és kórtani vizsgálatokat csakis állatokon végezhették az orvosok... Eleken az egyik új családi ház előtt állunk. A díszcserjékkel és virágokkal beültetett kert, valamint a tiszta udvar szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Egy férfi éppen motorkerékpáron érkezik. A csomagtartóra erősített orvosi táska és az összecsavart fehér köpeny azonnal elárulja tulajdonosának foglalkozását. Bemutatkozunk egymásnak. gált. Én 1931-ben születtem és a Gyula melletti farkashalmi tanyákon nőttem fel. Magyar iskolába jártam. A családban öten voltunk gyerekek, az egyik testvérem azonban íbc-ben meghalt. — Hogyan lett állatorvos? — Mivel szüleim is a mezőgazdaságban dolgoztak, én is ezt a pályát választottam, Budapesten 1948-ban agrár szakérettségit tettem, és azután beiratkoztam az állatorvostudományi főiskolára. — Volt-e akkor valamilyen politikai vagy társadalmi megbízatása? — Igen. Az évfolyamunkon például szervező titkárrá választottak. — Mikor került kapcsolatba népfrontmozgalommal? — Az állatorvosi diploma megszerzése után a Szeghalmi Állami Gazdaságban helyezkedtem el. Onnan 1964- ben kerültem Elekre, és rám bízták a Hazafias Népfrontbizottság elnöki' tisztét. Ugyanebben az évben léptem be a pártba is. Előbb pártbizottsági, majd végrehajtó bizottsági taggá választottak. — A gazdasági, a művelődési, a béke és barátsági, valamint a nő- és rétegpolitikai munkabizottságok titkárainak egyben alelnöki funkciójuk is van. A munkatervek alapján dolgozó bizottságok munkájáról időnként különböző testületek előtt beszámolok. — Hogyan jut minderre ideje? — Az állatorvosi hivatás és a népfrontmunka szinte teljesen leköt, és nagyon kevés szabad időm marad. — Mi a kedvenc időtöltése? — Két szenvedélyem van: az olvasás és a vadászat A népfronttitkár nem beszélt arról, amit szavai alapján érezni lehet: munkájának és családjának él. Felesége a vizműtársulat képesített könyvelője: kislányuk, aki a gyulai román gimnáziumban tavaly érettségizett, most képesítés nélküli óvónő. Felső fokú tanulmányait a Debrecni Tanítóképző Főiskolán szeretné folytatni. — Mit tart élete céljának? Egyes vélemények szerint a sör is üdítő italnak számít. Mindez igaz lehet, ha valaki megelégszik egy üveg vagy pohár „folyékony kenyér” elfogyasztásával. Mindenesetre tény: az évente fokozódó sörigényeket nem tudják kielégíteni. A Belkereskedelmi Minisztérium jelentése szerint ebben az évben üdítő italokból 23,5, sörből pedig 4—4,5 százalékkal lesz több, mint tavaly. Ezért a sörimportot legalább 10—15 százalékkal kívánják növelni, de kérdéses: sikerül-e megvalósítani. Jogosan feltehetnék a kérdést: mi köze az üdítő italnak a sörhöz, egyéb szeszes italhoz? Csupán annyi, hogy az előbbiek választékát kell növelni az utóbbiak rovására, amely egyértelműen kifejezi italértékesítési politikánk lényegét. Valóban, ha bemegyünk az üzletbe, vendéglőbe, meglehetősen sok egészséges hűsítő ital közül válogathatunk. Olykor a bőség még zavarba is ejt bennünket. Csak egy dologra nem figyelünk eléggé. Ez a választék nem mindig valóságos! Bevallom sokáig nem tudtam, hogy az egyliteres palaokokban piacra kerülő narancs-, grapefruite-, citromízű üdítő ital, szőlőlé, amely ízre, zamatra teljesen ugyanaz, mintegy öt vállalat forgalmazza megyénkben. Amikor utánajártam a dolognak, meglepetésekben is volt részem. A boltvezetők egyik csoportja mereven elzárkózott a felvilágosítás elől. Volt, aki megmondta az igazat. Ha sört, jó minőségű 'bort vagy ugyancsak hiánycikknek számító töményt akar kapni, kénytelen átvenni a kocsikísérő által „felajánlott” üdítő italt. Nem nehéz kitalálni, hogy itt burkolt árukapcsolásról van szó! Nyílt titok ez kereskedői berkekben, de senki nem szól, sőt, néha letagadják, hogy miért, felesleges ecsetelni. Beszéltem erről a söripar egyik illetékesével is, aki arra hivatkozott: előre meg van határozva, hogy melyik egység mennyi sört kap, tehát nincs lehetőség az alkura. Igen ám, a kereskedelmi vállalat igazgatója meg azt mondta: amelyik boltvezető vonakodik az üdítő ital átvételétől, megnézheti magát. Mert az sehol sincs rögzítve: mikor és egyszerre mennyi sört pakoljanak le az üzletében. Különösebb üzleti érzék nélkül is rájöhetünk, hogy ez mit jelent. Vitathatatlan : az áruellátásban, a árutérítésben mindig a fogyasztók érdekeit kell figyelembe venni. A nemrégen elfogadott kereskedelmi törvény megfogalmazza azokat a magatartási normákat, amelyet az áruellátás további javítása megkövetel. Rendkívül fontos, hogy egységesen szabályozza az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatok szocialista típusú normáit. Az elvte- lenséget pedig egyszerűen nem tűri. Hiba lenne azit gondolni : az értékesítésnek ez az inkorrekt módja a vevőkért van. Addig nincs is baj, míg olyan termékek bővítik a választékot, mint a Pepsi-Cola, a Coca-Cola, vagy a közkedvelt meggylé, Az viszont kétségtelenül logikátlan, hogy a megyénkben előállított termékekkel azonos minőségű üdítő italokat erőltessenek a kereskedelemre, a vendéglátásra! Nem a megyehatárok lezárásáról, hanem az ésszerű gazdálkodás számonkéréséről van szó! A MÉM átgondolt fejlesztési politikája révén, az Országos Piackutató Intézet felmérése alapján meghatározó szerepé van az üdítő ital előállításában, forgalmazásában a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalatnak. Jelenleg hat ízválasztékban egy sor, a Kiváló Áruk Fórumán is díjat nyert üdítő italt gyártanak, óránként 30 ezer, évente pedig 180 millió palack hűsítő kerül le a gépsorokról, amelyből 160 millió üveggel szű- fcebb hazánkban értékesítenek. De jut a szomszédos Csongrád, Szolnok és Haj- dú-Bihar megyének is. Ugyanakkor jelentős az azonos minőségű termék- mennyiség, amelyet a sör- és a bőripar, a szeszipari és az erdei termékeket gyártó vállalat kínál megyénkben. Így a tiszta profilú megyei szikvíz- és szeszipari vállalat rákényszerül arra, hogy Bács- Kiskun, Borsod és Szabolcs- Szatmár megyébe is szállítson üdítő italt. Megy az áru vándorútra! Ez lehetne a mottója e tevékenységnek. Szerettem volna megtudni — sajnos nem sikerült —, hogy konkrétan mennyi többletköltséget jelent ez az utaztatás a vállalatoknak, s mennyi kárt , okoz közvetve a népgazdaságnak. Ennek ellenére aligha szükséges magyarázni : semmiképpen sem lehet jó példa a hatékony és takarékos gazdálkodásra. Gondoljuk csak el: a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatoknak, szövetkezeteknek nem kevés pénzükbe kerül ez a „játék”, ha csak a göngyöleg tárolását, visszaszállítását vesszük alapul. És akkor még nem szóltunk az erkölcsi kárról. A belkereskedelmi miniszter a parlamentben hangoztatta: „A szigorú intézkedésekre a rendelkezések lehetőséget adnak. Élnünk kell a kezünkben levő eszközökkel!” Ebben az esetben is erről van szó. Seres Sándor — Szelezsán János, körzeti állatorvok vagyok — mondja —, és bevezet egy dolgozó- szobának berendezett kisebb helyiségbe. Lerakja a holmijait, futtában átnézi a leveleket, majd lehúzza a csizmáját és papucsot vesz. — Milyen esethez hívták ki? — Most egy ellési bénulá- sos tehén kezelését végeztem. Pestis és orbánc élleni védőoltásokat is csinálom. — Kezdjük a beszélgetést a szüleiről és a tanulóévekről! — Szüleim elekiek és román nemzetiségűéknek vallják magukat. Apám, aki alig tudott magyarul, a felszabadulás előtt napszámos volt és jobbmódú családoknál szol— Milyen változást hozott a HNF járási bizottságának megszűnése? — A népfrontban a független vezetői helyek megszüntetése többek között azt jelentette, hogy ezentúl helyben kellett megoldani a feladatokat. A legutóbbi választás óta én töltöm be a helyi titkári posztot. S ha már itt tartunk, hadd mondjam meg, az előkészítéskor ügyeltünk arra, hogy valamennyi nemzetiség, s valamennyi társadalmi réteg megfelelő arányban képviseltesse magát mind a 11-tagú elnökségben, mind az 51-tagú bizottságban. — Milyen területen fejtik ki tevékenységüket az aktivisták? — Elsősorban a szakma gyakorlását: a gyógyítást. Ogy érzem, nyugdíjazásomig ez lesz az a terület, amelyen dolgozni fogok. Ugyanakkor továbbra is a népfrontban szeretnék tevékenykedni. Ezt a munkát értem, szívesen csinálom és ezt kívánom tenni a jövőben is. Az eléki emberek között jól érzem magam. Itt építettem házat, mert úgy döntöttem, ebben a községben maradok véglegesen... Dr. Szelezsán János szakmai munkáját elismerték, 1965-ben a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett. öt évvel később eredményes társadalmi tevékenységéért Kiváló Határőr kitüntetést is kapott. —y—n Úttörötüzolték versenye Szarvason Első átadás: 1979. április 4. Látványos versenyt rendezett a héten Szarvason a városi, járási tűzoltóparancsnokság, valamint a városi és járási úttörőelnökség az úttörő tűzoltórajok számára. Tíz kérdésre kellett válaszolni a pajtásoknak, majd gyakorlati feladatokra került sor. A kis- motorfecskendő-szerelés és a céltartály megtöltése bonyolult, nagy gyakorlatot igénylő feladat volt, ráadásul minden másodperc számított. A tűzoltó váltófutás résztvevőinek a pálya végén még a tűzzel is meg kellet birkózni. A verseny győztese a hunyai fiúcsapat és a szarvasi szlovák tanítási nyelvű iskola lánycsapata. Békéscsaba Városért kitüntetést alapított a békéscsabai Városi Tanács A szlovák iskola úttörői verseny közben Fotó: Gutyan Mihály A városi tanács év eleji ülésén kitüntetést alapított Békéscsaba Városért elnevezéssel. A kitüntetés alapításának aktualitását támasztja alá, hogy azoknak a személyeknek, vagy kollektíváknak, akik a város gazdasági, társadalmi fejlődése, a kulturális, a művészeti élet területén, valamint a lakosság érdekében hosszabb időn keresztül végzett tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereztek, helyi jellegű erkölcsi és anyagi elismerésben ilyen formában nem részesülhettek. A kitüntetés értékét növeli, hogy évenként legfeljebb három személy, vagy kollektíva részesülhet ebben és egy-egy kitüntetéssel hatezer forint pénzjutalom jár. A városi tanács rendelete értelmében a kitüntetés odaítélésénél különösen olyan tevékenységeket veszünk figyelembe, mint a város fejlődését szolgáló, hosszú időn át végzett kiemelkedő politikai és társadalmi tevékenység : a város lakosságának életkörülményeit jelentősen javító gazdasági tevékenység; a különböző szakterületeken, vagy társadalmi munkában a város érdekében kifejtett kiváló teljesítmény és nem utolsósorban a várost gazdagító művészeti tevékenység, az építés és rendezés terén végzett kiemelkedő munka. A kitüntetés adományozására javaslatot tevők köre igen széles, hiszen a tanács tagjain és bizottságain kívül a párt- és társadalmi szervezetek tesznek javaslatot. Átadására minden év április 4-én, hazánk felszabadulásának évfordulóján ünnepélyes keretek között kerül sor. A kitüntetettekről díszalbumban vezet nyilvántartást a városi tanács végrehajtó bizottsága, melyben megörökítésre kerül a kitüntetettek neve, az adományozás alapjául szolgáló tevékenysége. A Békéscsaba Városért kitüntetést első ízben 1979. április 4-én adják át. dr. Jelinek Lajos
