Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-29 / 100. szám
Éljen a szocialista nemzeti egység! Megyei békeaktiva-iilés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) szágok között kialakult kapcsolatok elemzésére is. Például a koronaékszerek visz- szaszolgáltatása és a legnagyobb kedvezmény megadása nagyszerű bizonyíték arra, hogy külpolitikai célkitűzéseink és feladataink reálisak, s hogy a békés egymás mellett élés lenini elvei dominálnak. Noha 1980-na előreláthatóan 25—30 millió dollárral csökkennék az USA-ba irányuló magyar árukra hozott vámtételek, a jövőben még inkább ügyelnünk kell arra, hogy termékeink a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfeleljenek. A rendezvény résztvevői tartalmas, több, személyes élménnyel színesített tájékoztatót hallhattak a közel- keleti válságról, a vietnámi—'kambodzsai határon kialakult konfliktusok okairól, a Szovjetunió és Kína viszonyáról, a belgrádi konferencia értékeléséről, valamint az MSZMP KB legutóbbi határozatairól, és a HNF országos elnökségének április 21-i üléséről. Befejezésül Sebestyén Nán- domé, az OBT főtitkára arra kérte a mozgalom aktivistáit és a szervezőket, hogy a békehónap rendezvényein törekedjenek a világban tapasztalható jelenségek összefüggéseinek bemutatására, valamint a programok sikeres megvalósítása céljából a résztvevők fokozott aktivizálására. A béke-aktivaülés a HNF megyei munkabizottsága elnökének köszönő szavaival ért véget. —y—n A béke-aktívaülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Veress Erzsi Országos fotókiállítás A békéscsabai Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda ötödszörre rendezi meg a Népművelési Intézet védnökségével a „Termő ékes ág... ” országos fotókiállítást, amelyet anyák napján, május 7-én nyit meg Fekete Jánosné, a Városi Tanapirenden a földhivatal tájékoztatója A rendelkezésre álló földterület teljes és rendeltetésszerű kihasználása alapvető társadalmi és gazdasági érdek. Miként érvényesül ez Orosházán? Erről adott tájékoztatást Szusze- kár Pál, az orosházi járási és városi földhivatal vezetője a városi tanács végre-- hajtó bizottságának az április 28-i, tegnap délutáni ülésén. Az orosházi járási és városi földhivatal minden évben tavasszal és ősszel határszemléken ellenőrzi, méri fel, hogy a földvédelmi törvényt betartják-e a város határában. A határszemlék tapasztalatai szerint 1977-ben a termelőszövetkezetek és az állami gazdaság területén 84 hektár, egyéni gazdálkodók földjén pedig tíz hektár maradt parlagon. E területeket a belvíz miatt nem tudják a legtöbb esetben egész éven át művelés alá vonni. A megoldás : komplex melioráció — ilyen beruházás jelenleg az orosházi Üj Élet Tsz-nél kezdődött. A vb-ülés második napirendje a népességnyilvántartás volt, amelyről dr. Farkas Pál igazgatási osztályvezető számolt be a testületnek. Eszerint a három éve létrehozott városi népességnyilvántartó csoport jól ellátja feladatait. Amint arról már hírt adtunk, fennállásának háromnegyedszázados évfordulóját ünnepli április 29-én a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola. Erre az alkalomra az iskola egykori diákja, Kiss László elkészítette a képünkön is látható jubileumi emlékérmet. nács elnökhelyettese a békéscsabai Kossuth téren. A meghirdetett feltételek azonosak voltak az eddigiekkel: a kiállításon minden olyan fotó szerepelhet, amely a családot, ezen belül az anyaságot, szülő, gyermek kapcsolatát csecsemőtől a felnőtt korig ábrázolja művészi fokon. Az idén kevesebben pályáztak, mégis 327 fotó érkezett be a rendezőséghez, 102 szerzőtől, akik közül 26-an Békés megyeiek. A zsűrizés eredményeként 81 képet — köztük hat díjazottat — láthat a közönség, főként játszó-, tanuló- és gon- dolkodógyermek-fotókat igényes művészi megoldásban. Ülést tartott az SZMT elnöksége Békés megye hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepciójáról tárgyalt tegnapi ülésén a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa elnöksége. Gsepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyettesének előterjesztésében megvitatták és egyetértőleg jóváhagyták a megyei tanács elé kerülő anyagot. Ezt követően az SZMT elnöksége tájékoztatót hallgatott a szakszervezet szervezettségének alakulásáról, s az SZMT 1977-es pénzügyi gazdálkodásáról. Az elnökség a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Huszmbétmilliós vállalás a Vetőmagnál A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a MÉM és a MEDOSZ Elnökség javaslata alapján az 1977. évi gazdálkodási versenyben elért kimagasló eredményei alapján elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető címet. A vállalat kimagasló eredményéhez jelentősen hozzájárultak az orosházi területi központ dolgozói is. A jubileumi munkaversenyben elért 33 millió forintos felvásárlási és értékesítési túlteljesítéssel a 14 területi központ versenyében első helyezést ért el. A versenyben részt vevő 14 szocialista brigád közül öt aranykoszorús, három ezüstkoszorús, két brigád bronzkoszorús kitüntetést kapott a vele járó pénzjutalommal együtt. Az 1978. évi munkaver- senv-vállalásokat is összesí-: tették. A Láng gyári felhíváshoz csatlakozva szocialista brigádjaink 27 millió forintot vállaltak munkájukon felül. 1 fiatalok művelődéséről, lakáshelyzetéről tárgyalt az ifjásági bizottság A Békés megyei Tanács ifjúsági bizottsága tegnap, pénteken tartotta soron következő ülését, Barna Pál elnökletével. Elsőnek a KlSZ-támoga- tással épült művelődési és ifjúsági házak munkáját vitatta meg a bizottság. Az élénk véleménycsere igazolta az előterjesztés megállapítását, hogy egyre gazdagabb művelődési-szórakozási tevékenység zajlik ezekben az intézményekben, különösen ott, ahol a KISZ- szervezetek is aktívan bekapcsolódnak e rendezvényekbe. A vita anyaga túlmutatott a napirendi kérdésen: felölelte az ifjúság művelődési-szórakozási formáinak és lehetőségeinek számos nagy területét. A bizottság elnöke éppen ezért javasolta, hogy a teendő intézkedések körét a véleménycsere során elhangzottakkal is ki kell bővíteni és hathatósabb intézkedések szükségesek a jó tapasztalatok elterjesztéséhez. A továbbiakban az ifjúság lakáshelyzetének alakulását tárgyalta meg a bizottság, s végül a helyi tanácsoknál végzett vizsgálatokról és a munkahelyi intézményi parlamenteken elhangzott javaslatok intézéséről adtak számot a vizsgálatokban részt vevő bizottsági tagok. Szövetkezeti Új Tükör klubok találkozója Békésen Az egyre népszerűbb Új Tükör-klubmozgalomnak országszerte sok ifjúsági klub lett a tagja, közöttük néhány szövetkezeti klub is. Április 29-én, szombaton Békésen találkoznak a szövetkezeti klubok tagjai, hogy két napon át beszélgessenek tapasztalataikról és hasznos módszereket tanuljanak egymástól a jó programok kialakításához. Szombaton délután szakmai vitát rendeznek a városi művelődési központban, amelyet a névadó hetilap munkatársa vezet. Elképzelésük szerint az Űj Tükör- kluhmozgalom közművelődési jelentőségéről beszélgetnek majd. Délután a városi VIT-rendezvényekre látogatnak a vendégek, este pedig a KISZ Központi Művészegyüttes műsorát nézik meg a művelődési házban. Vasárnap a békéscsabai Gyopár Szövetkezeti Ifjúsági Klubba indulnak tapasztalatcsere-látogatásra. Ütjük következő állomása a gyulai Délibáb Ifjúsági Klub lesz. A délutáni órákban utaznak haza a vendégek az országos klubtalálkozóról. Őszinte szavak a munkáról z egyik középiskolánk TV. osztályos tanulói a karikatúra-tablójukra ezt írták fel jelmondatnak: Inkább az unalom öljön meg, mint a munka! Erről az esetről annak idején valamelyik országos napilapunkban megjelent egy írás. A szerző jogosan kifogásolta a fiatalok felfogását, mondván azt, hogy ebben az esetben többről van szó, mint humorról. Valószínű: a cikk megjelenése után az ügyben intézkedtek az illetékesek. Ezek után megkérdezhetné valaki: miért kell egy sok éve megtörtént kellemetlen esetet újra felelevenííeni? Szerencsésebb dolog lenne pozitív példákkal kezdeni az eszmefuttatást, és olyan nagyszerű emberekről írni, akik becsületesen állnak helyt a mindennapi munkában. Gondolom, nem szükséges külön bizonygatni, hiszen így teszünk mi is. Ám mégsem olyan egyszerű nyilatkozni erről a kérdésről, ugyanis gyakran kísértenek az elcsépelt szólásmondások és az üres frázisok. A múlt szomorú eseményei tanúsítják, mennyire visszaéltek például a náci koncentrációs táborok szervezői ezzel a szóval. Szomorú bizonyíték erre a kapukon díszelgő felirat: „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz). Nem kell külön magyaráznunk azt sem: micsoda gonoszság és cinizmus szülte az ötletet azokban, akik a szerencsétlen foglyok millióit a létminimumon tartva halálra dolgoztatták. Vagy például: mekkora különbség van a háború alatt és a háború után végzett munka jellege és célja között? Hányszor előfordult, hogy a lerombolt létesítményeket (hidakat, utakat stb.) viszonylag gyorsan helyreállították, majd egy értelmetlen parancsra újra felrobbantották ... No de hagyjuk a sebeket, amelyek ha nehezen is, de mindenütt fokozatosan begyógyultak. Egyre kevesebben emlékeznek árra, milyen óriási erőfeszítés kellett ahhoz, hogy az ország újra talpra álljon, s hogy a vérkeringés meginduljon. Mindössze néhány évtized alatt olyan sikereket értünk el, amelyekre a pusztulások utáni években talán senki sem gondolt. Nem szükséges külön igazolnunk, hogy a fejlődés különböző szakaszaiban mind újabb és újabb feladatok teljesítését igényli a társadalom. A munkához való hozzáállás egyénenként más és más. Ennek árnyaltabb leírására nem vállalkozhatunk, noha a társadalomnak sem közömbös, ki milyen kedvvel csinálja azt, amit elvárnak tőle. Akadnak munkakörök, melyek betöltésére mostanában nehezen lehet találni embereket. Ebben nagyon sok ok közrejátszhat. Lássunk néhányat közülük: például a három műszak, a fokozott szellemi vagy fizikai igénybevétel, az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiányossága, az egyes munkafázisok monotonsága, a rossz munkahelyi légkör és így tovább. Gyakran objektív és szubjektív tényezőkön múlik, hogyan érzik magukat az emberek; kapnak-e olyan feladatokat, melyeknek elvégzése sikerélményt is nyújthat? Azokat a dolgozókat is meg kell becsülni, akik ugyan nem nagy, kedvvel végzik munkájukat, viszont más területen (gyermeknevelés, háztartás, kertészkedés, közéleti tevékenység stb.) kifogástalanul és példamutatóan helytállnak. A munkára nevelést már kisgyermekkorban kell elkezdeni. Az a szülő, aki az apróbb megbízatások alól is felmenti gyermekét, jót akarva is rosszat tesz neki. A felnőttkorúakkal már szinte lehetetlen megértetni: adódhatnak olyan helyzetek, amikor a dolog nehezebb végét kell megfogni — gyakran ugyanazért a pénzért. Vagy pedig: az állandó munkahely-változtatás nem oldhatja meg az egyén és a közösség konfliktusait. Visszatérve a bevezetésben említett tablófelírásra elmondhatjuk: az ilyen és az ehhez hasonló megnyilatkozások veszélyes voltát nem érdemes eltúlozni. Oda kell figyelnünk azonban azokra az emberekre, akik sokszor már nevetséges ürügyekkel próbálják kivonni magukat a munkából. Nem lehetünk közömbösek azokkal szemben sem, akik mindent elkövetnek azért, hogy kevesebb munkáért is több pénzt kapjanak. Ügyelniük kell arra, ne ők legyenek egy közösségben a hangadók, az örökké panaszkodók, akik már a kisebb feladatok elvégzése után is „mártíroknak” tekintik magukat, és alacsony teljesítményükhöz viszonyítva rést vindikálnának maguknak. Ö e feledkezzünk meg azokról, akik a múltban egész életükben sok-sok verejtékkel, látástól vakulásig dolgoztak, de munkájuk gyümölcsét nem élvezhették, mert elpusztultak vagy megrokkantak. De ne feledkezzünk meg azokról a szülőkről sem, akik csak azért mondtak le örömükről, javaik élvezéséről, hogy utódaiknak minél jobb sorsuk legyen az életben. És ha ebből az aspektusból vizsgáljuk a kérdést, mindennapi tevékenységünk közben támadt nehézségeink, apróbb bosszúságaink eltörpülnek elődeink gondja mellett. A jelen megértéséhez időnként vissza kell pillantanunk a múltba is, mert aki a korábbi tényeket figyelmen kívül hagyja, nehezebben fogja látni a célt maga előtt. Nem passzív magatartást, és nem is puszta beletörődést hirdetünk, hanem olyan életvitelt és olyan munkamorált, amely az egyén boldogulásán túlmenően egész társadalmunk fejlődését, országunk szellemi és anyagi értékének szüntelen gyarapítását szolgálja. Bukovinszky István Több mint kétmillió forint értékű társadalmi munka Mezőhegyesen Több mint kétmillió forint értékű társadalmi munkát végzett tavaly Mezőhegyes lakossága. Tizenhatezer négyzetméter járdát építettek, parkosították a Május 1. teret és jelentős részt vállaltak a diákotthon felépítésében is. Elsősorban az oktatási intézmények körüli munkában jártak élen a szocialista brigádok. Az idei évi községfejlesztési terv elkészítése ugyanúgy, mint tavaly, a lakosság javaslatai alapján történt, s megvalósításában most is számítanak a társadalmi munkára. Elsősorban a nevelési központ felépítésénél lesz szükség a lakosság segítségére.
