Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-21 / 93. szám
1978. április 21., péntek igHílUkfiTcl Békéscsabán a napokban nyílt meg az Univerzál járműalkatrész-boltja, amely a Tiszántúl egyik legkorszerűbb szakboltja. Az eladótér 150 négyzetméter, az árukészlet pedig tízmillió torint értékű. Újdonság, hogy teljesen önkiválasztó, illetve önkiszolgáló rendszerű I Nyílt levél egy vállveregetöhöz Ne várja most, hogy megdicsérjem. Tulajdonképpen haragszom önre, ami ugyan szubjektív érzés, de azt gondolom, teljesen helyénvaló. Azzal kezdődött, hogy részt vettem a vállalatuknál megtartott tanácskozáson. A közelemben ült, így jól megfigyelhettem viselkedését, reagálását az eseményekre. Vadonatúj jegyzettömbbel, kihegyezett ceruzával várta a kezdést. A mellette ülőket valami otromba tréfával próbálta „felvillanyozni’’. Akkor még nem tudtam: hiába teszi, hiszen később magam is meggyőződhettem a semmibe bámuló tekintetek, bóbiskoló fejek, ásításra hajlamos szájak láttán, hogy itt tespedt, lezárt dolgokat tárgyaló üldögélés folyik. Az üresen kongó mondatok valahol elvesztek, szétszóródtak a levegőben, nem jutottak el a fülekig. Erőltetett figyelemmel hallgattam az előadót, aki precíz, begyakorolt egykedvűséggel számadatokat számadatokra halmozott. Kimerítette a közhelyszótár összes betűit, miközben azt gondolta, sikert arat. Az „eredményeink mellett gondjaink is vannak’’ fejtegetés után majdnem elszundítottam. Ekkor ötlött az eszembe a filozófia igazsága, miszerint az ember azért jött erre a világra, hogy képes legyen sok mindent elviselni. Véletlenül oldalt pillantottam és megláttam, amint összekulcsolt kezét vizsgálgatta. Olyan alapossággal tette ezt, mint akinek ez itt a legfőbb dolga. Pedig az értekezlet előtti lelkesedéséből, azzal hogy szokásához híven az első sorban foglalt helyet, arra a következtetésre jutottam: gondolatokat akar gyűjteni, érveket hallani, tényeket megjegyezni. De ezek hiánya egy csöppet sem zavarta önt, ellenkezőleg, az előadás befejezésekor szapora tapsba kezdtek az előbb még semmittevésre kárhoztatott tenyerek. Persze, ez még önmagában nem bűn. Lehet, egyszerű beidegződésről, szokásról van szó. Mindegy ki mit mond, illik megtapsolni! Csakhogy ezután éles fordulat következett. Felállt egy ember és szigorúan titkosnak kikiáltott ügyeket kezdett feszegetni. Vitába szállt az előadóval. Egyszerű szavakkal, de határozottan, jóhiszeműen tudtára adta, hogy addig mitsem ér a szerinte ésszerűtlen takarékossági intézkedés a csomagolópapírral, a villamos energiával és egyebekkel, míg a vállalat két kézzel dobálja ki az ablakon a pénzt, felesleges dolgokra. Konkrét eseteket említett, amiről a vállalat kollektívája is tudott. Felélénkült a terem. Szinte mindenki beszélt. A szomszédjával. Ekkor ismét az arcába néztem, amelyről a megdöbbenés, az érthetetlenség sugárzott. „Mi történt ezzel az emberrel?” olvastam az érzelmeiben. Azt szerettem volna válaszolni: semmi se történt. Csak valaki nagyon is életbe vágó dolgokról beszélt, nyíltan és őszintén azok előtt, akik saját bőrükön tapasztalták e visszás helyzetek kellemetlenségét. A vita végül két ember párbeszédévé vált, a többiek bólogattak, vagy lesütötték a szemüket. Tudom, most azzal védekezik; nem láthatok bele egy ember lelkivilágába. Belül egészen mást érezhet az, mint amit kívülről mutat. Tisztában van ön azzal, sőt betéve tudja, hogy a gazdasági vezetők számára az üzemi demokrácia nem egyszerűen munkastílus, nemcsak magatartásbeli vonás, nem is udvariasság, hanem a szocialista vezetők irányítókészségének elengedhetetlen része. Rádöbbent erre kollégája felszólalását hallgatva, de amikor az igazgató nem volt hajlandó elfogadni a kritikát, elbizonytalanodott. Tényleg nincs szándékomban senkit megsérteni, mégis idekívánkozik: olykor a szellemi restség, a lassú mozgás, a mozdulatlanság mércéül is szolgálhat egyeseknek. Igaz, nemcsak ön, a többiek is hallgattak. Hallgattak, pedig érezték: ezek az észrevételek jogosak. Szót értettek saját magukkal, holott a közösséggel, a vezetőkkel kellett volna szót érteni! Most is látom, amint a folyosón az üresen hagyott noteszát átvette a baljába, és jobb kezével elsőként széles mosoly kíséretében megveregette a felszólaló, vállát: „Nagy voltál öregem, így kell ezt csinálni!” Hát ezért haragszom én önre... Seres Sándor ttWMIHHWMMMMmUtMMMMHHHMV MMMMMW Fotó: Demény Gyula Eredményes újítómozgalom A Sarkadi Cukorgyár dolgozói tavaly 234 újítási javaslatot adtak be, amiből a vállalat 171-et elfogadott. Ezeknek az éves gazdasági eredménye együttesen meghaladta a két- és fél millió forintot. Az ország 12 cukorgyára közötti versenyben a sarkadi a negyedik helyezést érte el. A Kiváló Újító jelvény ezüst fokozatát Juhász István és Megyeri Gábor, a bronz fokozatát pedig Erdélyi József érdemelte ki. Az idén eddig 36 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, melyből a vállalat 24-et már elfogadott, tizenkettőt még elbírál. Az elfogadott újítások javarészt munkavédelmi jellegűek, vagy a munka megkönnyítését szolgálják. Gazdasági eredmény szempontjából említésre méltó Ungor Gábor és Varga Lajos közös újítása, ök ketten megoldották a cukor szalagon v,aló szállítását a csomagológéptől a raktárba, illetve a vagonhoz. Egy napol városunkért A békéscsabai Városi Tanács költségvetési építőipari üzemének Május 9. aranykoszorús szocialista brigádja a megyeszékhely szebbé tételére, tisztaságának megóvására mozgalmat indított „Egy napot városunkért” jelszóval. A költségvetési üzem dolgozói 2 500 munkaórát, valamint 100 gépműszakórát vállaltak. A Május 9. Szocialista Brigád felhívást intézett Békéscsaba valamennyi vállalatának szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. A felajánlott társadalmi munka szervezését a városi tanács terv- és munkaerő-gazdálkodási osztálya végzi. Teaest az idősekért A mezőberényi Vöröske- reszt-alapszervezet a közelmúltban műsoros teaestet rendezett az Aranykalász Tsz székházában. A mintegy kétszáz résztvevő a 2-es számú általános iskola úttörőkórusát, valamint a Petőfi Művelődési Központ citerazene- karát és Röpülj páva körének népdalait hallgathatta, majd tombolasorsoláson szórakozhatott. A jól sikerült rendezvény bevételét az alapszervezet az egyedülálló, gondozásra szorult idős emberek megsegítésére -fordítja. A teaest egyben a község vöröskeresztes mozgalmi életének fellendítését szolgálta. Az öregségi nyugdíjkérelmek intézéséről Beszélgetés Kára Menyhértnével, az SZMT Társadalombiztosítási Bizottságának elnökével A társadalombiztosítási jogszabályok lehetőséget biztosítanak a dolgozóknak, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző egy éven belül kérjék annak megállapítását : mennyi a nyugellátásnál figyelembe vehető szolgálati idejük. így elkerülhetők, hogy a hosszadalmas eljárás miatt a különböző helyeken töltött szolgálati idő megállapítása elhúzódjék és késve kapják meg az első nyugdíjat. Az öregségi nyugdíj előtt állóknak kíván segítséget nyújtani a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának a társadalombiztosítási bizottsága, amiről Kára Menyhértnével, a bizottság elnökével beszélgettünk. Bevezetőben elmondta, hogy Békés megyében évente mintegy 7—8 ezren mennek nyugdíjba, közülük azonban csak alig 2 ezernél többen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a nyugdíjazásukat egy évvel előbb kérjék. — Hova forduljanak a nyugdíj előtt állók az ilyen kérelmükkel? — A Társadalombiztosítási Főigazgatóság Békés megyei Igazgatóságához, vagy a gyulai kirendeltséghez. Azoknál a vállalatoknál, intézményeknél, ahol üzemi kifizetőhely működik, az szb. nyugdíj-előkészítő albizottsághoz. Egyébként ezek az albizottságok a korhatáros dolgozókat (a férfiakat 55, a nőket 50 éves korukban) nyilvántartásba veszik és jó előre tájékozódniuk kell arról, hogy az érdekeltek a korhatár betöltésekor nyugdíjba mennek-e vagy tovább akarnak dolgozni. A nyugdíjba menőknek az albizottság kezdeményezze az egy évvel előbbi igényjog elismertetését. Ez a gyakorlat jól bevált és igen lelkiismeretesen hajtják végre egyebek közt a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a Férfifehérnemű- gyár békéscsabai gyárában, a Békéscsabai Kötöttárugyárban, az Orosházi Üveggyárban, valamint a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál. — Mi az eljárás módja? — A dolgozók „Igényjog- elismerési kérelem” című nyomtatványt kapnak, -amit ki kell tölteni. Ehhez csatolják a rendelkezésükre álló iratokat, amelyek a régi munkaviszonyokat (például az egykori cselédkönyvvel vagy katonakönyvvel is) igazolják és a használatban levő munkakönyvben nem szerepelnek. Az szb. nyugdíjelőkészítő albizottság szükség esetén nyújtson segítséget a kitöltéshez és az iratok beszerzéséhez. Néha a jogsegélyszolgálat vezetőjének a közreműködésére is szükség lehet. — Hogyan lehetne ezt a segítségnyújtást kiterjeszteni azokra is, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nincs üzemi kifizetőhely, illetve nyugdíj-előkészítő albizottság? — A Békés megyei Illet- ményhivatal a hozzá tartozó közszolgálati alkalmazottak (a közalkalmazott, a pedagógus és az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezetéhez tartozó) korhatáros dolgozóinak nyugdíj-előkészítését intézményesen vállalta, amiről csak elismerően lehet beszélni. Hasonlóan szeretnénk megoldani a tsz-ekben és az ipari szövetkezetekben dolgozó alkalmazottak nyugdíjelőkészítését is. Ebben az ügyben eredményes tárgyalások folynak. — Mit javasol tehát az öregségi nyugdíj előtt állóknak? — A saját érdekükben egy évvel előbb kérjék a szolgálati idejük elismertetését, ami azonban nem jelenti azt, hogy a korhatár elérésekor nyugdíjba is kell menniük. Azután is dolgozhatnak tovább, ha kedvet éreznek és szükség van a munkájukra. Amikor pedig nyugdíjba mennek, a nyugdíj megállapítást a társadalombiztosítási igazgatóság és a kirendeltség rövid idő alatt elintézi és nem kell az első nyugdíj kifizetésére hónapokig várniuk. Erre törekszik a Társadalombiztosítási Főigazgatóság Békés megyei Igazgatósága és kirendeltsége, amely eddig is igen lelkiismeretesen járt el. a nyugdíjügyek intézésében — fejezte be a beszélgetést Kára Menyhértné. Pásztor Béla B tárgyalóteremből Csalt és sikkasztott Több napon tárgyalta a békéscsabai Városi Bíróság Somogyi János, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 30. szám alatti lakos bűnügyét. Csalás és sikkasztás miatt került a vádlottak padjára. A 31 éves vádlott 1966 óta dolgozott a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben. Három évvel ezelőtt nevezték ki háztáji agronómusnak. Munkaköri feladata többek között az volt, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji állatállományára a szerződéseket megkösse, s kifizesse az előleget és elkészítse a végelszámolást. Már a .kinevezés évében az elszámolás körül szabálytalanságok merültek fel és jelentős volt a hiány is. Emiatt fegyelmit kapott. A kiegészítő részesedését 10 százalékkal csökkentették. De aztán minden maradt a régiben. Somogyi amit elvesztett a réven, igyekezett bepótolni a vámon. A termelőszövetkezet fokozottan támogatta a háztáji gazdálkodást. A vádlott pedig beosztásával visszaélve sorozatosan követett el bűn- cselekményeket. 1976. november 9-én az egyik termelőszövetkezeti tag, K. János három anyakocát vitt haza a szövetkezetből. Mintegy 12 ezer forinttal terhelték meg, amit egy éven belül a kocák szaporulatával, vagy készpénzben kellett visszafizetnie. Az egyik koca nem vált be. Ezért K. János visszavitte. Somogyi 4600 forintot állapított meg visz- szavétel címén. A pénzt nem adta át a tsz-tagnak. Megállapodtak, hogy befiVESZÉLYKERESÖK (MTI Fotó — Ilovszky Béla felvétele — KS) zeti a szövetkezet pénztárába és törlesztésként rávezeti a szerződésre. A pénzt azonban időközben elköltötte. T. Sándor esetében is hasonlóképpen járt el. A termelőszövetkezetnek átadott süldőkért járó 2784 forintot is elsikkasztotta. Később T. Sándor szerződési adósságának törlesztése végett 5076 forintot adott át a vádlottnak. Természetesen azzal a szándékkal, hogy fizesse be a pénztárba. Somogyinak esze ágába sem volt befizetni. Sőt, másokat is belekevert a bűncselekménybe: 1977 februárjában Dénesi Sándor tévedésből szerződési előleg címén 4000 forintot kapott a szövetkezetből. Ezt az összeget jóhiszeműen a postai feladóvevénnyel együtt átadta a háztáji agronómusnak. Ebben az esetben sem volt hiány ígéretben. A pénz azonban soha sem került a szövetkezet kasszájába. Ehelyett Somogyi ismét fölkereste Dénesit és pénzt kért kölcsön tőle, majd rávette, hogy kössön szerződést a háztáji állatállományára a szövetkezettel, s az előleget adja át neki. Motorkerékpárra ültek, s a tsz központjában annak rendje és módja szerint a szerződést megkötötték. Korcsok János, idős termelőszövetkezeti tagot is rávette a fiktív szerződés kötésére. Cselekményével a vádlott több mint 43 ezer forint kárt okozott a termelőszövetkezetnek. A városi bíróság Somogyi Jánost folytatólagosan magánokirat-hamisítással elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt halmazati büntetésként 11 hónap szabadságvesztésre ítélte.. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Dénesi Sándort (Békéscsaba, Ludwig u. 20.) négyezer forint pénzbüntetéssel sújtotta, idős Korcsok Jánost (Békéscsaba, Tanya 296/3.) háromezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. Somogyi János és Korcsok János enyhítésért fellebbezett. —di
