Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
1978. április 20., csütörtök o Mezöberény mezőgazdasága Munkástelepülés? Mondja magáról. S nem alaptalanul. A 13 ezer lakosú nagyközségben 4 és fél—5 ezer a munkavállaló. Tíz itt dolgozóból hetet az ipar foglalkoztat. Igaz, a hétből ötöt meg a szövetkezeti ipar. Évszázados hagyományai vannak ezen a tájon a kézművességnek — nem véletlen hát, hogy a megye legiparosodottabb községe Mezöberény. Mert róla van szó. Róla és két mezőgazdasági termelőszövetkezetéről, amely közösen ad munkát minden ötödik mezőberényinek. És ez a nagyközség másik arculata. Hogy mit jelent a mező- gazdaság a ,,mező”-t nevében is hordozó Berénynek, azt legjobban az itt élők tudhatják, az ideérkezőknek viszont a számok mondanak többet az első találkozáskor. Mezöberény termelőegységei 1,3—1,5 milliárd forint értéket állítanak elő az ötödik ötéves tervidőszak második felében. Ennek egyötöde a Berény körüli földeken terem meg. A dolgozók egyötöde munkájával a termelési érték egyötödét adja — szó nem érheti őket. Három falunyi rizs Arról egyébként szó sincs, hogy szó érné bármiért is a két mezőberényi közös gazdaságot. Ellenkezőleg, a Petőfi Tsz-t itt-ott már egy új rizstermelési rendszer letéteményeseként emlegeti a szakmai közvélemény. Az elnök — Schupkégel Sándor — meg nem tudja, hogy örüljön ennek, vagy bosszankodjék. — Ez egyfelől talán jelzi, hogy valamit jól csinálunk, és ez a valami a rizstermesztés. Másfelől azonban kellemetlen, mert úgy tűnhet, mintha a KITE babérjaira törnék, holott ennek a termelési rendszernek a Petőfi Tsz csak a bázisgazdasága. E tisztének viszont eredménnyel tesz eleget. Az itt meghonosított korai rizsfajta — amely már a termőtelepek 90 százalékát uralja — átlagtermésével messze maga mögé utasította a megye valamennyi rizstermesztő gazdaságát. A négy és fél ezer hektáros szántó egyha- todán levő rizs a növénytermesztés árbevételeinek egy- harmadát adta 1977-ben. A Petőfi Tsz-re jellemző sajátosságok között kell még megemlíteni, hogy legalább annyira csárdaszállási, amennyire mezőberényi. Igaz, ennek a gyakorlatban túl nagy jelentősége nincs, hiszen a két községet ma már közös tanács „köti ösz- sze”. Másrészt pedig a tsz tagjainak egyharmada köTudományos ülésszak Az elektronikai és a számítástechnikai kutatások helyzetéről és az eredmények gyakorlati hasznosításáról kezdődött kétnapos tudományos ülésszak szerdán, a Kandó Kálmán Villamoslpa- ri Műszaki Főiskolán. A III. tudományos ülésszak munkájában részt vesznek a főiskolával rendszeres kapcsolatban levő nagyvállalatok, többek között a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, az Egyesült Izzó, a Medicor, az Orion, a Videoton szakemberei és lengyel, NDK-beli és szovjet testvérintézmények képviselőd is. A Vasas Székházban tartott nyitó ülésen az elektronikai ipar és a szakemberképzés kapcsolatairól Tófalvi Gyula, a Magyar Híradás- technikai Egyesülés elnökhelyettese tartott előadást. A továbbiakban négy szekcióban tekintik át az oktatók, kutatók a téma időszerű kérdéseit. röstarcsai. A rizs tehát ebben a tsz-ben három falunyi. Békéscsaba legnagyobb tsz-e * Megyénk földjein 88 termelőszövetkezet gazdálkodik. Ezeket sajátosságaik alapján tudjuk a legköny- nyebben megkülönböztetni. A Petőfi Tsz-szel egyszerű volt a dolgunk. Ez a „rizses” tsz, amely egyre inkább integrálja a megye rizstermesztését. De mi a helyzet másik mezőberényi közös gazdasággal — a 6500 hektáros Aranykalásszal? Az, hogy ezzel a hat és fél ezer hektárral a mezőberényi Aranykalász Tsz a megyeszékhely legna- CTVobb közös gazdasága. Legalábbis amióta a település hivatalosan is Békéscsaba város környéki községének számít — ahogy azt Ficzere János, a tsz elnöke is megjegyezte. Az Aranykalász Tsz-re felszínes megközelítésben az a jellemző, hogy nincs különös ismertetőjele. Kiterjedt területen termesztenék búzát, kukoricát és takarmánynövényéket, s e kultúrákra alapozva szarvasmarhát és sertést tartanak. Vagyis jellegzetesen általános földművelés és állattenyésztés határozza meg a közös gazdaság karakterét. Ezzel azonban nem intézhetjük el az Aranykalász Tsz-t. Állattenyésztésére — azzal együtt is, hogy nem különleges — külön kell szólni. Erre ismét két számadat biztat bennünket. Az egyik az, hogy 1976-hoz képest a 623 tehén 1977-ben 719 literrel több tejet adott, átlagosan egyedenként. A másik pedig, hogy az elmúlt évi 4500-zal szemben az idén ez a termelőszövetkezet több mint tízezer hízósertést készül leadni. Az előbbi az állomány feljavításának és a jó takarmányozásnak az eredménye, az utóbbi pedig annak köszönhető majd — ha sikerül —, hogy a tavalyi rekonstrukció nyomán ugyanazokban az épületekben, ketrecekben kétszer-háromszor annyi állatot tarthatnak most, mint korábban. Találkozási pontok Eddig csak arról beszéltünk, ami külön-külön volt jellemző a két termelőszövetkezetre, ami a 88 Békés megyei közös gazdaság közül „kiválasztotta” őket. Hogy két szomszéd üzemről van szó, az pedig arra sarkall bennünket; keressük a közöset is, azokat a találkozási pontokat, amelyeken együttesen formálhatják a megye legiparosodottabb környékének mezőgazdaságát, s ezáltal a sorsát is. Hirtelenjében három ilyen pontot lelhetünk fel azonkívül, hogy a két szövetkezet földjei a közös határban terülnek el. Az első ilyen pont — amiről tulajdonképpen már szóltunk is — a rizstermesztés. Az Aranykalász Tsz is fejleszteni akarja ezt az ágazatot, s a KITE-hez társulva természetes, hogy a csárdaszállási technológiára alapozva. A következő két ponthoz újabb érdékeltek is csatlakoznak. A két mezőberényi termelőszövetkezet kezdeményezésére a köröstarcsaiak, illetve a körösladányiak most egy takarmánykeverő és lucemaszárító közös vállalkozás létrehozását latolgatják. Agrokémiai központot is közösen építenek, azzal a különbséggel, hogy itt a ladányiak helyett a gyomai Alkotmány Tsz szerepel negyedik társként. Ezt az írást azzal kezdtük, hogy Mezöberény a megye egyik legiparibb nagyközsége. A kézműipar nagy múltja mellett ezt a vonását erősíti a Pamuttextil Művek helyű gyára, a MEZŐGÉP itte-' ni gyáregysége, a fa-, a fém- és a szabóiparban hírnevet szerzett szövetkezetek együttese is. A nagyközség gazdaságának, gazdasági életének igen jelentős alakítója befolyásoló tényezője — s miként azt talán sikerült bizonyítanunk —, hírnevét is öregbítő ágazata a szövetkezeti mezőgazdaság, pontosabban az a két tsz, amelyet itt bemutattunk. Kőváry E. Péter Az ÉLGÉP 3. sz. gyárában az év végéig egyszázharmincöt kenyérgyári gépet — kúpos kenyérgömbolyítőket, kiflisodrókat, zsemlyeformázókat, folyamatos tésztakészítő gépsorokat — gyártanak. Az első negyedévben ötvenhárom berendezés készül el, ezek zömét a hazai kenyérgyárakban fogják üzembe helyezni. A gyár szovjet, NDK-beli és csehszlovák kenyérgyáraknak is szállit gépeket. Képünkön: Áment István és Nagy János a nagy teljesítményű kiflisodró gépeket szereli (MTI Fotó — fehér József felvétele — KS) Kevermesi módszer A kevermesi Lenin Tsz- ben az elmúlt esztendőben 240 hektáron 615 mázsa cukorrépa termett hektáronkénti átlagban, s mivel ezek a répák valóban cukorrépák voltak — 15.5 százalékos cukortartalommal — a szövetkezet 453 ezer forint prémiumot is kapott átvételkor a rendes járandóságon felül. A rendszeresen adagolt nagy tételű szerves trágya, a jó talaj-előkészítés, a kiváló fajták és az előírásszerű növényápolási munka mellett külön is kiemelnek egy fontos tényezőt a kevermesiek, amely szerintük alapvetően járul hozzá évek óta sikereikhez. Ez pedig a kézi tő- számbeállítás. A tapasztalatok szerint nagy termést a cukorrépától akkor lehet elvárni, ha egy hektáron 80—100 ezer répa nevelkedik. Ehhez a kevermesiek úgy állítják be a vetőgépet, hogy 10 centiméterenként kerüljön a földbe egy-egy répamag. Kelés után pedig a Lenin Tsz ma még átlagosnál népesebb tagsága kézzel ritkítja meg az állományt úgy, hogy az optimális tenyészterület kialakuljon. A Győr-Sopron megyei Abda határában új közúti híd építését kezdték meg 1977 őszén. A Rábcán átívelő hetvenkét méter hosszú, tizenkét méter széles hídnak már áll a betonváza. A harminckétmillió forint értékű új létesítmény 1978. végére készül el. Képünkön: Betonvasalási munkálatok az új hídon. (MTI Fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Folytatják a munkaversenyt A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói, szocialista brigádjai folytatják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyt. Üjább vállalásuk a KMP megalakulásának 60., valamint az önálló vízügyi államigazgatási szervezet létrehozásának 25. évfordulójához kapcsolódik. A felhíváshoz ebben az Cukorrépamag A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben 1976-ban létesítették azt az üzemet, amely 70-75 vagon cukorrépamag szárítására és tárolására vállalkozhat. A kedvező tapasztalatok alapján az Űj Alkotmány Tsz vezetésével az elmúlt esztendőben öt termelőszövetkezet — a ko- vácsházin kívül a végegyházi, a Ikunágotai, a nagybán- hegyesi és a medgyesegyházi — fogott össze e beruházás , ,m egismétlésére”. Az ikerüzem ebben az évben már 140-150 vagon nyers cukorrépamagot képes fogadni. Az építkezések és szerelések befejeztével a beruházók és üzemeltetők legfőbb gondja majd a kapacitások teljes kihasználásához szükséges feltételek megteremtése lesz. évben 877-en csatlakoztak. Az 51 szocialista kollektíva 560 tagja tett vállalást a verseny tartalmasabbá tételére, a tervek teljesítésére, illetve túlszárnyalására. Ezek szerint a vállalat termelési tervét két százalékkal túlteljesíti, ami csaknem 3,5 millió forint többletbevételt eredményez. Mivel lehet mindezt elérni? Elsősorban a termelékenység fokozásával. Javítaérdeklődésre tarthat számot a MÉTE szervezésében megrendezendő gépbemutató, ahol az európai szocialista országok építőipari szállító- és anyagmozgató gépeinek nagyszabású bemutatására kerül sor. A GTE rendezvényei közül a „Hegesztési paraméterek pillanatnyi értékének mérése elméletben és gyakorlatban” című előadás ígérkezik legérdekesebbnek. A MÉTE rendezvényei közül figyelemre méltó a korszerű tésztagyártás technológiáját ismertető előadás és bemutató üzemlátogatás amely a békéscsabai új tésztagyárban kerül sorra. Display az A modem iroda jellegzetes eszközei az írógép, a telefon és a kartotékszekrény. Emberek milliói foglalkoznak azzal, hogy a kartotékokról kikeresnek bizonyos adatokat, telefonon továbbítják őket és gépelt listákról változásokat vezetnek a kartotékokra. Sokan összead ó- vagy szorzógépet is használnak. A bank, az adóhivatal, a fuvarozási iroda, a raktár, a vállalati vagy szövetkezeti könyvelés, a személyi nyilvántartás és a bérszámfejtés jellegzetes példái az ilyen munkahelyeknek. E fáradságos, idegölő, egyhangú emberi munkának a megkönnyítését szolgálják az ügyviteli számítógépek. Ezek kartotékok helyett mágneses szalagokon vagy tárcsákon tárolják az adatok millióit, automatikusan végeznek másodpercenként több százezer összeadást, szorzást vagy más műveletet, és megkímélik az embert a kartoték keresésétől, kezelésétől, az asztali számítógép működtetésétől, a ni szükséges a karbantartások minőségét, a csőtöréseket és egyéb hibákat gyonsan kell elhárítani. Nem elhanyagolható a vízveszteség szinten tartása, a kiesett munkanapok számának a csökkentése. Ugyanakkor kiemelt feladatként kezelik a mezőkovácsházi, a mezőhegyes!, a sarkadi, a gyomai és a makkosháti vízmű építésének befejezését, zavartalan üzembe helyezését. Ezzel párhuzamosan egy százalékkal növelik a szállítójárművek kihasználtságát, amely 90 000 forintot jelent a vállalatnak. Elősegítik a környezetvédelmi program megvalósítását oly módon, hogy emelik a szennyvíztisztító telepek hatásfokát, a laboratóriumi vizsgálatok megszigorításával csökkentik a folyók szennyezettségét. A szocialista brigádok a bölcsődék, óvodák patronálá- sa mellett hatezer óra kommunista műszakot vállaltak, amelynek bérét a vállalat lakásvásárlási és építési alapjának pótlására fordítják. Ez az összeg várhatóan eléri a 90 ezer forintot. A fiatalok csatlakoztak a KISZ KB és az OVH ápvízvédelmi csoportja Petőfi Szocialista brigádjának felhívásához. A 233 ifjúkommunista 16 ezer forinttal gyarapítja a VIT- alapot. irodákban táblázatok és főkönyvek lapozgatásától. De mi helyettesítheti az írógépet és a telefont? Továbbra is betűzni kell a neveket, visszakérdezni a számokat? A kölcsönös kapcsolat legújabb eszköze a katódsuga- ras megjelenítő készülék, amelyet angol neve alapján displaynak is ismernék. A display írógépbillentyűkkel ellátott tévéhez hasonlít. Ernyőjén megjelenik a billentyűkön gépelt szöveg vagy a számítógéptől érkező üzenet. Bizonyos típusok csak betűket és számokat képesek megjeleníteni, ezek az úti. alfanumerikus-készülékek. Más, fejlettebb típusok alkalmasak egyszerűbb ábrák felrajzolására is; a legigényesebb grafikus display-ké- szülékeket bonyolult rajzok felvázolására használják. Nagy vállalatok irodáiban már ma is találhatók ilyen készülékek, számuk a jövőben biztosan jelentősen emelkedik. Műszaki fejlesztési hónap Békés megyében A MTESZ Békés megyei Szervezete hagyományaihoz híven ez évben is megrendezi a műszaki fejlesztési hónapot, amely e hét elején kezdődött, s május 17-ig tart. E rendezvénysorozat keretében az idén 14 tudományos egyesület közreműködésével mintegy 65 különféle előadás, 14 tanácskozás, illetve bemutató megrendezésére kerül sor. Az előadások, az ankétok, a bemutatók a vállalatok feladatainak magasabb szintű végrehjtá- sát, a megye iparának és mezőgazdaságának a műszaki fejlesztését segítik elő. Különlegesség, hogy 1978- ban kerül sor először a műszaki , fejlesztési hónap keretében az SZMT, a KISZ és a MTESZ megyei szervezetei által közösen meghirdetett pályázat értékelésére, amelyre 31 pályamű érkezett. Az egyesületek rendezvényei közül különösen nagy
