Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
I 1978. április 20., csütörtök JgHsluitiTd SZERKESSZEN VELÜNK! Békéscsabán a környezetvédelmi hónap alkalmával szépen rendbe hozott Penza-Iakóíelepi játszótéren máris szemét éktelenkedik. A játékházikó köré hordott papírhulladék rontja a lakótelep képéit Fotó: Veress Erzsi Játszótér az ABC-ben? JOGÁSZUNK VÁLASZOL K. J.-né Békéscsaba, Len- csési lakótelepi olvasónk írja: Mindennapos vásárló vagyok a lakótelepi ABC- ben, amely több ezer ember színvonalas ellátásáról gondoskodik. Van úgy, hogy napjában többször is megfordulok az üzletben, s így módom van tapasztalni, hogy sok vásárló szinte gyermekjátszótérnek tekinti a boltot. Nem egyszer előfordult, hogy amíg a szülők vásárolnak, a gyerekek szaladgálnak a gondolák között, leverik onnan az árut, úszik a paradicsomlé, szóródik a liszt. Nem beszélve arról, hogy a csokoládés gondolák előtt bizony sokszor el-eltűnik egy-egy finom édesség — és nem az anyuka kosarába. Csodálom a- bolt dolgozóinak türelA tíz fillér is számít Három békéscsabai általános iskolás kislány, Monostori Katalin, Martincsek Klára és Knyihár Ágnes érdekes esetről számol be levelében : „Március 29-én a Kulich Gyula-lakótelepen levő ABC-áruházban nyalókát akártunk vásárolni. Megkérdeztük a közelünkben levő pénztárosnőtől, hogy mennyibe kerül: 1,10 forintot mondott. Elcsodálkoztunk, mert a múltkor csak egy forintot fizettünk. Mégis betettük a kosárba és egy másik pénztárhoz mentünk. Meglepődtünk, mert itt csak egy forintot kértek. Nem értjük, miért mondtak különböző árakat. Igaz, tíz fillér nem nagy pénz, de nekünk gyerekeknek az is 6zámít”. mét, ugyanakkor a többi vásárló érdekében is kérdezem, nem lehetne-e valami megoldást találni arra, hogy a gyerekek ne játszótérnek tekintsék az áruházat, s ne okozzanak kárt a boltnak, bosszúságot a többi vevőnek A bejárat utáni előtérben nyugodtan otthagyhatnák a gyerekeket, s így mindenki jól járna. Szerkesztli üzenetek K. István, Gyula: Külön - élési díjra az a családos dolgozó jogosult, akit új telephelyre helyeztek és nincs lakása. Emiatt a kényszerű ok miatt kénytelen családjától távol élni. Feltétele az is, hogy az új telephelyén kellő időben lakást igényelt, de nem kapott, ön viszont a gazdaságtól megkapta a szolgálati lakást. Éppen ezért nem jogosult különélési díjra, az utazás teljes költségét sem köteles megtéríteni a gazdaság. Tihanyi András, Békéscsaba: Panasza nyomán a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya négy üzletben és az élelmiszer és vegyiáru nagykereskedelmi vállalatnál vizsgálatot tartott. Az ÁFÉSZ Ifjúsági Áruházban a hajszesz magasabb ára a nagykereskedelmi vállalat és a bolt reszortfelelősének mulasztásából adódott. A felelős személyeket elmarasztalták. Intézkedtek, hogy a hajszesz a helyes áron (azaz 11,50 forint) kerüljön forgalomba. Mészáros Imre, Gádoros : Panaszát kivizsgálásra továbbítottuk a Pankotai Állami Gazdasághoz. Tóth Mihály, Békéscsaba: A magyarbánhegyesi vasútállomásnál a 17.30 órakor induló autóbuszon történt esetről ellenőri jelentés is készült. Ennek alapján a Volán 8-as számú Vállálat vizsgálatot indított. A gépjármű vezetője indokolatlanul lassított, munkaköréhez nem méltó magatartást tanúsított. Emiatt figyelmeztetésben részesítette a vállalat. Balesetveszélyes ez a lámpaoszlop, amely Gyulán az AFIT-üdülő előtt meredek szögben hajiig a járda felé Ez a másik düledező tábla, ha nem is balesetveszélyes, de esztétikailag semmiképpen sem a tájba illő. Érdekes véletlen, hogy ez a tábla is az AFIT-üdülő előtt áll tíz méterre a lámpaoszloptól xxxxxnxxxxxxxxxxxxxxxxxxm Szenny a közkútnál Sz. Isvánné Orosházáról küldött levelet szerkesztőségünknek. Azt írja, hogy a Luther ucában lakik. A 61- es számú ház előtt van a közkút. Sokan járnak ide vízért. A kút körül azonban tűrhetetlen az állapot, mert igen gyakran a fuvarosok itt itatják meg a lovakat. S az utcában, akik állatokat tartanak, itt mossák le a szennyes csizmájukról a piszkot. Sőt az is előfordul, hogy a szennyes lét itt öntik ki. Ideje volna, ha az illetékesek intézkednének, hogy ez az áldat- lat állapot minél hamarabb megszűnjön. flz utcaseprő nem seper Varga György, Békéscsaba ötödik kerületében lakó olvasó nem tartja kielégítőnek a környéken végzett köztisztasági munkát „Az utcaseprőt megkértem, hogy a téglagyár és a kenyérgyár előtti buszmegállót a nagy sártól takarítsa le, hiszen ez a feladata. A kérésnek azonban nem tett eleget” — írja levelében. Olvasónk ezután bement a köztisztasági vállalat igazgatójához és elmondta panaszát. „ ... ezek után sem történt semmi, minden maradt a régiben” — fejezi be levelét. Á. J.-né, Vésztő: A bírósághoz fordult gyermektartásdíj megítélése végett, mert a férje italozó életmódja miatt szinte semmivel sem járult hozzá a gyermeknevelés költségéhez. A bíróság a tartásdíjat megítélte. Ám, mint azt később megtudta, a vállalat elmulasztotta a férje keresetéből levonni ezt az összeget. Arra hivatkoztak, hogy továbbra is együtt él a férjével. A tartásdíjat annak a kezéhez kell kifizetni, aki a gyermekről gondoskodik. Ez az általános szabály. A vállalat nem térhet el különféle okokra hivatkozva a bíróság ítéletétől. A tartásdíjat megállapítani és fizetésre kötelezni akkor is szükséges, ha a család együtt él, de a •kötelezett nem adja haza a munkabérét, s így a gyermekről nem gondoskodik. Helyesen járt el tehát a bíróság, amikor a gyermeknek járó tartásdíjról úgy döntött, hogy azt ön kapja meg, aki róla gondoskodik. A bíróság ítéletében felhívta férje munkáltatóját, hogy a gyermektartásdíjat vonja le keresetéből és fizesse ki az édesanyának. A tartásdíj a levonások sorrendjében minden más követelést megelőz. Ha a vállalat elmulasztja a levonást, anyagilag felel azért. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak kell kifizetnie a tartásdíjat, ha a kötelezettől azt nem lehet behajtani. K. András, Gyula: A mezőgazdasági szövetkezet tagja katonai szolgálat alatt is jogosult — a bevonulás előtti öregségi járadékot az a mezőgazdasági szövetkezeti tag kaphat: aki hetvenedik — ha nő, hatvanötödik — életévét betöltötte; aki legalább három év óta megszakítás nélkül tagja a mező- gazdasági szövetkezetnek, aki az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, vagy részesül ugyan öregségi, rokkantsági, baleseti-rokkantsági nyugdíjban, illetve kivételes ellátásban, de ennék összege nem éri el a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét (1978-ban az 1040 forintot) ; aki rendszeres szociális járadékban nem részesül, akinek keresete, keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék összegét, 1978-ban a 808 forintot nem haladja meg. Munkaképtelenségi járadékot mezőgazdasági szövetkezetnek az a tagja kaphat, aki teljesen munkaképtelen; legalább három év óta megszakítás nélkül mezőgazdasági szövetkezeti tag; a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem tudta megszerezni, vagy részesül ugyan öregségi, rokkantsági, baleseti-rokkantsági nyugdíjban, illetőleg kivételes ellátásban, de ennek összege nem éri el a mezőságon alapuló öregségi nyugdíj legkisebb összegét; rendszeres szociális járadékot nem kap : keresete keresőfoglalkozásból származó jövedelme az öregségi járadék ösz- szegét nem haladja meg. A mezőgazdasági szövetkezet tagja az öregségi járadékot mindaddig kapja, amíg szövetkezeti tagsága meg nem szűnik. A tagság megszűnése esetén a járadékot is megszüntetik. A munkaképtelenségi járadék nemcsak a mezőgazdasági szövetkezeti tagság megszűnése esetén szűnik meg, hanem időben a közös munkában való részvétel alapján — a háztáji föld használatára. Megilleti az év végi kiegészítő részesedés is a bevonulás előtt munkában töltött idő arányában. Levelében azt írja, hogy felesége munkaviszonyát a vállalat megszüntette. A vállalat helytelenül járt el. Az ezzel kapcsolatos jogszabály ugyanis kimondja, hogy a sorkatonával közös háztartásban élő feleség munkaviszonyát felmondással nem lehet megszüntetni. Ezért azt tanácsoljuk, hogy felesége forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságához a munkaviszony visszaállítása végett. Többeknek: A KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága és a Munkaügyi- Minisztérium a közelmúltban adta ki a szakmunkástanulók nyári szakmai építőtáborainak szervezésével kapcsolatos állásfoglalását. A szakmai építőtábor munkájában önkéntes jelentkezés alapján azok a szakmunkástanulók — elsősorban másodévesek — vehetnek részt, akik kellő gyakorlati felkészültségük folytán önálló munkavégzésre képesek és közösségi magatartásuk ellen kifogás nem merült fel. A tanulónak a szakmai építőtáborban eltöltött ideje oktatási időnek minősül. Ennek megfelelően erre az időre is megilleti a tanulmányi ösztöndíj. Részére a 30 napos nyári oktatási szünetet ezenfelül kell kiadni. (dr. Serédi) akkor is, ha a járadékos egészségi állapota javult és már nem munkaképtelen. Az özvegyi járadékra jogosultságot nem befolyásolja, ha az özvegy nem tagja a mezőgazdasági szövetkezetnek. A jogosultságot megszünteti az özvegyi járadékos újbóli házasságkötése, de csak akkor, ha a házasságkötés időpontjában még nem töltötte be — a mezőgazdasági szövetkezeti tagként szerzett szolgálati időn alapuló — állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorát. Az öregségi és munkaképtelenségi járadékra vonatkozó kérelmet ahhoz a mező- gazdasági szövetkezethez kell benyújtani, amelynek tagja az igénylő. Az özvegyi járadékot pedig attól a mezőgazdasági szövetkezettől kell kérni, amelynek az elhunyt haláláig a tagja volt. Az igénylésre szolgáló nyomtatvány a mezőgazdasági szövetkezetekben az igénylő rendelkezésére áll. Az aláírt igénybejelentő lapot a mezőgazdasági szövetkezet továbbítja az igényelbíráló szervnek. Az igényelbíráló szervek határozattal értesítik a szövetkezeti tagot és a szövetkezetét a járadék megállapításáról, illetőleg az igény elutasításáról. Az igény elutasítása esetén az igénylő az első fokú határozat ellen a társadalombiztosítási bizottsághoz felszólalással élhet. A felszólalást az első fokú határozatot hozó igényelhárító szervhez kell benyújtani. öregségi, munkaképtelenségi járadék havi 808 forint, a járadékos utóbb igénylő házastársának járadéka havi 599 forint, az özvegyi járadék havi 705 forint. Ez az összeg — a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint — minden naptári év január 1. napjától havi hetven forinttal emelkedik. Hová tűnt az igénybejelentő lap? Mészáros Gyuláné vésztői olvasónk édesapja a Körösmenti Termelőszövetkezetben dolgozott. Ez év február 18-án meghalt. A temetkezés után a vállalattól kapott számlát és az anyakönyvi kivonatot leadták a termelőszövetkezet irodáján azzal a meggyőződéssel, hogy nyolc napon belül megkapják a temetkezési segélyt. Azóta jókora idő telt el. A nyugdíjfolyósító igazgatóságtól egy „igénybejelentő lapot” küldtek. Ezt a nyomtatványt nyolc napon belül vissza kellet volna küldeni a halotti anyakönyvi kivonattal együtt, de az anyakönyvi kivonatnak valami módon az irodában nyoma veszett. Fölkeresték a termelőszövetkezetet. Ott azt a választ kapták, hogy az iratokat elküldték Gyulára, az Sztk-ba. Onnan viszont azt a választ kapták, hogy az iratok nem érkeztek be. Olvasónk most azt kérdi, mit tegyen, kihez forduljon? A temetés napján az édesapa nyugdíját sem fizették ki. Most mi legyen az özveggyel? MIT MOND A JOGSZABÁLY? II mezőgazdasági szövetkezeti tagok járadékáról Dülöngélők
