Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-20 / 92. szám
19*18. április 2S-, csütörtök „Kell a jé kiayv” Irodalmi est Orosházán olvasómozgalomban. Április 26-án a gyulai SZMT körzeti könyvtárban, másnap, 27-én a békéscsabai tégla- és cserépipari vállalat művelődési házában, mindkét helyen 14.30 órai kezdettel Békéscsabán, . a Forgácsoló Szerszámgépgyár és a konzervgyár közös szervezésében, a konzervgyárban, 5-én 15 órától a Volán 8. sz. Vállalatnál, Fotó: Veress Erzsi Április 18-án, kedden este 19 órai kezdettel az SZMT orosházi körzeti könyvtárában Udvaros Béla rendező, valamint Fodor Zsóka, Gál- fy László és Kárpáti Tibor színművészek közreműködésével irodalmi estet rendeztek. Az esten részt vett a város üzemeinek, intézményeinek irodalomkedvelő közönsége, elsősorban azok, akik beneveztek a „Kell a -jó könyv” olvasópályázatra. A vendégeket Bocskai Mi- hályné, az SZMT megyei titkára köszöntötte. Méltatta az olvasópályázatot, amelyet Majakovszkij költői gondolata jegyében, másodízben hirdettek meg a rendező szervek. A mozgalomban, amely 1978. szeptember 1-ig tart, a meghirdető szervek 40 kitűnő írótól 40 remekművet ajánlanak, melyek közül minden olvasó megtalálja és kiválaszthatja azt a 6 művet, mely érdeklődési körének a legmegfelelőbb. Erre vállalkoztak megyénk szakszervezeti könyvtár- hálózatának olvasói közül mintegy kétezren, s ebben kívánt segíteni az április 18-i irodalmi est is. A résztvevők 6 műből hallgattak meg egy-egy részletet, többek között Lev Tolsztoj Feltámadás, Mihal Bulgakov Fehér gárda című regényéből és Anton Csehov egyik drámájából kaphattak ízelítőt. A nagy sikerű irodalmi est még nyolc alkalommal kerül bemutatásra azokban a szakszervezeti körzeti könyvtárakban, illetve üzemi művelődési házakban, ahol a legtöbben részt vesznek az 14.30 órai kezdettel. Május 2-án két helyen: 14.30 órakor az Orosházi Üveggyárban, este 19 órakor pedig a békéscsabai Vasutas klubkönyvtárban, május 4-én 9-én 14.30 órakor a Sarkadi Cukorgyár művelődési házában és végül 10-én 14.30 órai kezdettel Békéscsabán, a Bamevál művelődési házában. Tanácskozás az allergiás bőrbetegségekről A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság vándorgyűléseit évről évre más-más egyetemi városban tartja. Idei, sorrendben nyolcadik vándorgyűlésének a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem bőrgyógyászati klinikája adott helyet. A vándorgyűlésen a mintegy 200 hazai és a szocialista országokból, valamint az NSZK-ból érkezett szakember az allergiás bőrbetegségeken kívül a gyógyszer-túlérzékenység témakörét tekinti át. A vándorgyűlés szerdán Hámori Artúr professzornak, a társaság elnökének megnyitójával kezdődött meg Az ünnepélyes megnyitón nyújtották át először a társaság által alapított tudományos díjakat és a Rajka Ödön-emlékérmet. A tudományos díjakat a társaság Szabó Jenő és munkatársai, Szabó Tibor és munkatársai, debreceni, valamint Dobozy Attila és Húsz Sándor szegedi kutatónak ítélte oda az allergológia és a klinikai immunológia témáiban a közelmúltban megjelent kiemelkedő dolgozataikért. Rajka Ödön, a néhány éve elhunyt nemzetközi ■'-hírű allergológus bőrgyógyász emlékére alapított emlékérmet tanítványa. Korossy Sándor, az István-kórház- rendelőintézet bőrosztályának vezetője kapta. A vándorgyűlésen elsőként Korossy Sándor tartotta meg Rajka Ödön-emlékelőadását az allergiás bőrgyulladások járványtanáról. Háromszori véradás évente A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben évente háromszor szervez díjtalan véradást a Vöröskereszt. Egy-egy alkalommal az ötvenöt—hatvanöt szövetkezeti tagtól húsz liternyi vért vesz a véradóállomás. Azok, akik többszörösen adnak vért, Kiváló Véradó címet kapnak. És hogy egy évben több ízben van sikeres véradás à szövetkezetben, az abból ered, hogy a szövetkezet tagjai egyetemlegesen vesznek' azon részt, a karjukat odanyújtják a többiekkel együtt a vezetők is. Járdaépítés — óvodabővítés Végrehajtó bizatisági liés Végegyházán Az elmúlt napokban ülést tartott Végegyháza községi Tanács Végrehajtó Bizottsága Mikula Mihály tanácselnök vezetésével. Elsőként megvitatták azt a tájékoztatást, amit Mikite Józsefné, a helyi takarékszövetkezet kirendeltségvezetője írásban terjesztett a testület elé. A keresetet megbecsülik a lakosok, hiszen az alig valamivel több mint kétezer lakosú Végegyházán előtagja van a szövetkezetnek, ahol csaknem hét és fél millió forint betétet kezelnék. Ebből legtöbb — 6,6 millió forint a kamatozó takarékbetét, de sokan váltottak mintegy félmillió forint értékben gép- kocsinyeremény-betétet is. Elmúlt évi betétnövekedésük- több mint kétmillió forint volt. Ezzel az összeggel a takarékszövetkezetek versenyében második helyen végeztek. Sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel is, amelynek fejlesztéséhez csaknem 800 ezer forint hitelt vettek fel. A betétek kezelésén kívül a községben 17 ezer totó- és lottószelvényt értékesítettek, és még a szerencsével sem állnak hadilábon a végegyháziak, a lottónyeremény meghaladta az 50 ezer forintot. Foglalkoznak biztosítások kötésével is. Az Állami Biztosító megbízásából tavaly 258 új biztosítást kötöttek. Szó volt a végrehajtó bizottság ülésén a község munkaerőhelyzetéről is. Helyben a termelőszövetkezet, valamint a különböző intézmények csaknem 400 férfit és nőt tudnak foglalkoztatni. Többségük a környező településekre jár dolgozni. Me- zőkovácsbázán és Mezőhegyesen 168-an találnak megélhetést, s mintegy félszázan járnak el a megyehatárokon túli munkahelyekre. Ezzel a témával Gál Mihály, a szak- igazgatási szerv vezetője foglalkozott részletesen. A bejelentések során egyebek mellett elhangzott, hogy telefonvonalat kap a vízmű, lehetőség nyílik egy szolgálati lakás építésével az óvodai férőhelyek bővítésére. Elhangzott, hogy a lakosság derekasan kiveszi részét a községet gazdagító társadalmi munkából. Jelenleg a József Attila utcai lakosok járdát építenek az utcában a tanács segítségével és hozzájárulásával. Rábeszélni kevés lármínt bárkit arra, hogy a keze alól kikerülő termék minősége megegyezzen az előírásokkal. A pontosság kedvéért másként fogalmazva : csak rábeszélni, csak szavakkal szorgalmazni a termék- minőség javítását nem elég Azt. hogy napjainkban mind a bel-, mind a külföldi eladásoknál gyorsan növekszik az áru milyenségének szerepe, s döntővé lép elő, különösebben nem szükséges bizonygatni, mert gazdag tapasztalataink vannak erről. Vásárlóként is, eladóként úgyszintén, s hogy mekkora tartalékok rejlenek itt, arra egyetlen példát. A könnyűipar exportjának árbevételét 15—20 százalékkal lehetne növelni — állapította meg a minisztérium részletekbe menő vizsgálata — csupán a tervezettel egyező minőségű, s határidőre leszállított árukkal! Azzal tehát, amihez nincs szükség különösebb befektetésre, többlet ráfordításokra, elegendő lenne — de sajnos, csak lenne a pontos munka, a következetes ragaszkodás a szerződésekben foglaltakhoz és a szabványok betartásához. Föltételezhetjük, sem a könnyű — sem más iparban nem akadnak seregestól olyanok, — mert néhány nemtörődöm ember mindenütt meglelhető —, akik szántszándékkal a kívántnál rosszabbat készítenének, legyen az szövet, cipő, bútor, szerszámgép vagy cement, motorbenzin, hengerelt acél. Mégis, a gyengébb minőségű termékek seregestól áramlanak a termelői és a lakossági felhasználásha. így például a bútorok 25—30, a burkolólapok 22—26, az acéllemezek 18—20 százaléka hibás, nem egyezik a szabvány megjelölte áruosztály követelményeivel, azaz az elsőből másod-, a másodból harmadosztályú lesz, vagy éppen szabványon kívüli. Pedig dolgoztak azzal is. fölhasználták hozzá az anyagot, az energiát s mégis ... Igen, csak rábeszélni a jobb minőségre nem elég. Az előírt termékminőség megtartásának, s még inkább a termék- minőség javításának bonyolult feltétel-rendszere van, ami a technikai, technológiai tényezőket éppúgy magába foglalja, mint a szervezési, ellenőrzési intézkedéseket, az erkölcsi és anyagi ösztönzést — s ezek ellentétét, a kényszerítést —, s nem utolsó sorban a tudati, szemléleti hatásokat. Ezek együtt alkothatnak csak olyan környezetet, amelyben természetes igény a jó s a még jobb, olyan légkört, ahol szégyen a rossz, a piac által leértékelt, s ahol ezért közösnek érzik a sikert éppenúgy, mint a kudarcot. Érdekes elemzésre vállalkozott a nehézipari tárca, több tudományos intézettel összefogva. Azt kutatták a kiválasztott cégeknél, vajon milyen tényezők, mekkora súllyal hatnak a végső termékkibocsátás minőségére, hol lelhetők a leggyengébb pontok? Sommás megállapítássá tömörítve a sok ágra bomló vizsgálati eredményeket, azt mondhatjuk, a legtöbb buktató a gyártás-előkészítésben található. Abban a szakaszban tehát, amikor a termék még nem megfogható valami, hanem terv, szavak szövevénye a műveleti utasításban, tőmondat az anyag- vagy szerszámigénylési lapokon, napi feladatkiadás a gépbeállítóknál, karbantartóknál. Az már nem is meglepő ezek tudatában, hogy a vizsgált vállalatok egy részénél rendkívül gyenge a műszaki dokumentáció — termékek sora készül például szóbeli technológiai utasítások alapján —, szervezetlen a fölszerszám o- zás menete, kidolgozatlanok a minőségellenőrzés objektív mércéi. Le a kalappal a tárca igaz- ság-föltáró erőfeszítései előtt, mivel hasonló vizsgálódást folytattak a termelékenységi mutatók nemzetközi összehasonlításával —, mert legalább a diagnózist megállapíthatták, amit másutt még nem mondhatnak el. A diagnózis: első lépés a baj gyógyításához, esetünkben a jobb termékminőséghez. S ezek a lépések természetszerűen állítanak előtérbe olyan, külön-külön esetleg nem nagy súlyúnak tetsző tényezőket, mint az alapanyag állandó minősége, a műveletközi ellenőrzés, a célszerszámok alkalmazása, a következetes etalon-vizsgálat, a technológiai utasításokért viselt személyes felelősség Ami bármennyire is esetleges fölsorolás, érzékelteti: a jobb termékminőség bonyolult feltétel-rendszerhez kötődik, s nem elég annak egy-egy részletét megteremteni, hanem éppen az összefüggésekre, az úgynevezett lánchatásokra jut a hangsúly. tisztességes szándékot, becsületes igyekezeteket tehet nevetségessé az, ha a szavak mögül hiányoznak az elengedhetetlen feltételek, ha a címzettek úgy érzik, azt várják tőlük, ami megoldhatatlan. Szellemes és igaz mondás, ami az üzemekben járja: jobb árut non szájjal kell csinálni. Azaz, nem úgy válik értékesebbé valami, hogy amikor elkészült, ugyan gyatra, de addig dicsérik, míg jobbnak látja a vevő __ Van példa • erre. mint ahogy a minőség következetes számonkérésére szintén, azaz az iparban egyszerre van jelen az, ami e területen visszahúz, s ami előre lendít. Beszélni mindenki beszél a minőség javításának szükségességéről, de a cselekvők tábora szerényebb. Ez alighanem a leglényegesebb magyarázata annak, hogy a ráfordításokhoz mérten miért aránytalanul nagy a közepes vagy annál gyengébb minősítésű áruk aránya az össztermelésen belül, miért marad el a lehetségestől a jövedelmezőség. Mészáros Ottó Kedvezőbb lehetőség a védőfelszerelések beszerzésére Sikeres TU-évad az okányi könyvtárban Októbertől áprilisig két TIT-előadássorozat zajlott le az okányi könyvtárban. Irodalmi klub címen ez időszak alatt 6 esetben volt irodalmi, színházi, zenei előadás. A klub tagjai a könyvtár köré tömörült irodalom- barátok, akik az irodalmi estek, író-olvasó találkozók vendégei is. A sorozat célja, hogy rendszeres, tartalmas programot biztosítson látogatóinak a kiemelkedőbb rendezvények közötti időszakban. Nők klubja elnevezéssel 10 alkalommal volt előadás. Programjában különböző lányokat, asszonyokat érintő témák szerepeltek. Az utóbbi időben szinte minden esetben „telt ház” várta az előadókat. A részt vevő lányok, asszonyok azon túl, hogy aktívan érdeklődnek az előadások iránt, minden alkalommal kézimunkát is hoznak magukkal, munkáikból kiállítást rendeztek. A Nők klubja megrendezésével a nőbizottságokkal közösen közel húszéves hagyományt ápol a könyvtár. az üdítőital- választék Hazánkban háromszázezerre tehető a cukorbetegek száma. De nem csupán ők szorulnak kalóriaszegény ételek, italok fogyasztására. Sokan igénylik az egészséges életmódot, amelyhez az üdítő italok is hozzá járulhatnak. Eddig Magyarországon Budapesten hoztak forgalomba úgynevezett cukorbeteg diétás leveket. A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat kezdeményezését dicséri hogy szakítanak ezzel a régi, egyoldalú hagyománnyal. Ugyanis osztrák licenc alapján április 24-én megkezdik a ka- lótiaszegény és diabetikus üdítő italok gyártását. Az AROLA fantázianévvel ellátott termék megyénk üzleteiben már április 25-én megjelenik. Hövekszik az idegefllargaton A nemrég könyvesből tokba került 1978. évi Magyar statisztikai zsebkönyv adatai szerint tavaly az előző évekhez viszonyítva ugrásszerűen nőtt a hazánkba látogató külföldiek száma. Míg 1976- ban megközelítőleg tízmillió, az elmúlt évben 12 és fél millió külföldi állampolgár fordult meg Magyarországon. Ebből mintegy hétmillió volt a turista. A magyarok közül is egyre többen utaznak külföldre. Tavaly csaknem 4,5 millióan lépték át ideiglenesen az országhatárt, háromnegyedmillióval többen, mint az előző évben. A tavaly hazánkba látogató külföldiek közül 11 millióan szocialista országok, másfél- millióan pedig kapitalista országok állampolgárai voltak. A baráti országok közül legtöbben Csehszlovák iából, Lengyelországból és Jugoszláviából, a nem szocialista országok közül pedig Ausztriából és Nyugat-Németor- szágból utaztak hazánkba. A magyar turisták szintén Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország iránt mutattak nagyobb érdeklődést. A vállalatok a dolgozók egyéni védőfelszerelését, védő- és munkaruháját különböző helyeken igyekeznek megrendelni. Előfordul, hogy hiába keresnek olyan üzemet, amely ilyen cikkekből elegendőt és megfelelő minőségűt gyárt. A SZOT javaslatára tavaly novemberben a Minisztertanács határozatot hozott a jobb ellátás elősegítésére. Ennek alapján lehetőség van arra, hogy a vállalatok, a SZOT Munkavédelmi Kutatóintézet és a Minőségellenőrző Intézet által engedélyezett cikkeket a Mimkaruházati Kereskedelmi Vállalattól beszerezzék. Egy nemrég megtartott ankéten, amelyen munkavédelmi szakemberek vettek részt, a vállalat vezetői javasolták, hogy az igénylők pontosan, a különböző cikkek méret szerinti meghatározásával és időben juttassák el a megrendelésüket. A szaktanács- adó szolgálat az ország számos helyén veútettképes előadást tart majd, hogy a vállalatok megismerjék, milyen egyéni védőfelszerelések, védő- és munkaruhák állnak rendelkezésre, és egyes munkakörökben melyik fajta felel meg a legjobban.
