Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-19 / 91. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. ÁPRILIS 19., SZERDA Ara: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM április 24—28: KGST építőipari kiállítás Békéscsabán Több mint 350 korszerű építőipari berendezést, el­sősorban szállító és rakodó munkagépet mutatnak be a KGST-országok vállala­tai április 24-e és 28-a kö­zött Békéscsabán, az iparág II. nemzetközi szakkiállítá­sán. Ezzel egy időben ezer hazai és külföldi szakem­ber részére 35 előadáson is­mertetik a kiállított gépek műszaki adatait, alkalma­zási területeit. A rendezvénysorozat al­kalmából ugyancsak Bé­késcsabán tanácskozik majd a KGST építésügyi állandó bizottságának gépesítési szekciója. Mindezt az ÉVM és az Építésügyi Tájékoztató Központ keddi sajtótájékoz­tatóján jelentették be a szakkiállítás szervezői a MUOSZ székházában. A nagyszabású kiállításon a szovjet ipar első ízben mutatja be a Kámai Autó­gyár tehergépkocsijait, ame­lyek iránt máris igen nagy az érdeklődés a magyar vállalatok körében. MAN- licenc alapján készülő te­hergépkocsikat és Fiat­együttműködéssel kialakí­tott forgó-rakodókat állíta­nak ki a román vállalatok. A bolgár cégek az itthon jól ismert Balkancar tar­goncákon kívül csehszlovák és szovjet vállalatokkal kooperációban készített utánfutókat és pótkocsikat, valamint Perkins-licenc alapján előállított Diesel­motorokat és alkatrészeket mutatnak be. A csehszlovák Matrimex vállalat hidrauli­kus gumikerekes és lánctal« pas kotrógépeket, valamint erdőgazdasági vontatókat hoz Békéscsabára. A magyar iparnak nincs számottevő építőipari és építőanyag-ipa­ri gépgyártása, de néhány hazai fejlesztésű vakológép, betontároló konténer, bitu­menszóró és korrózióvédel­mi berendezés is helyet kap a kiállításon. A békéscsabai rendez­vénysorozat célja, hogy a hazai felhasználók jobban megismerjék KGST-part­nereink választékát, s a be­szerzéseknél fokozottabban használják ki a szocialista integráció lehetőségeit. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy az illeté­kes minőségellenőrző inté­zetek szakemberei a KGST- kiállítás helyszínén minősí­tik a bemutatott gépeket, így azok azonnal megvásá­rolhatók. A gyorsabb ügyin­tézést segíti, hogy a hazai és a külföldi külkereskedel­mi vállalatok a kiállítás idejére irodát nyitnak a helyszínen. Nemzetközi konferencia Budapesten Vass Henrik, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg az új- és legújabb korral fog­lalkozó történészmuzeológu­sok konferenciáját kedden a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Hazánk és más szocialista országok szakem­berei a munkásmozgalom­történeti emlékek múzeumi gyűjtésének, tudományos feldolgozásának és kiállítá­sának tapasztalatairól ta­nácskoznak két napon át. A megnyitó ülésen — amelyen részt vett Boros Sándor kulturális miniszter- helyettes, s a párt- és álla­mi szervek számos más kép­Mérleg a falugyűlésekről A negyedmilliónál több résztvevő is bizonyítja: a falugyűlés — a szocialista demokrácia részeként — a közélet áramkörének fontos „erőműve”. A tavaly decem­berben kezdődött, s a na­pokban véget ért falugyű­lések, helyi parlamentek tapasztalatait summázta nyilatkozatában S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra és Raft Miklós, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese. — Már az előkészítésben is kedvező tapasztalatokat szereztünk — mondotta S. Hegedűs László. A tanácsi vezetők tartalmas beszámo­lókat készítettek a települé­sek 1980-ig szóló fejleszté­sének időarányos értékelé­séről, valamint a környe­zetvédelemhez kapcsolódó feladatokról Borsodban és Fejérben a helyi parlamen­tek első napirendjeként visszatértek az előző évi fó­rumokon elhangzott javas­latok megvalósítására, Bé­késben, Fejérben és Hajdú- Biharban pedig előre kér­dőíveket küldtek szét, tá­jékozódva a lakosságot leg­inkább érdeklő kérdések­ről. A falugyűlések és a városkörzeti tanácskozások a lakóterület fontos képvi­seleti, politikai eseményei­vé váltak. De nem szabad elmennünk szó nélkül a fi­gyelmeztető jelzés mellett sem. Békés megye néhány községében például a részt­vevők nemtetszését vál­totta ki, hogy a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyják, s csak a feladatok végrehajtásában, például a társadalmi munkában igény­lik részvételüket. összesen 2600 települé­sen hívtak össze találkozót, amelyeken mintegy 260 ez­ren vettek részt — mondta Raft Miklós. A falugyűlések tanácsi tapasztalatairól szól­va aláhúzta : az államélet demokratikus vonásainak erősítésében vitathatatlan a tanács és a lakosság köz­vetlen párbeszédének je­lentősége. Ma már sok olyan fórum van — például a la­kógyűlés, vagy a rétegtalál­kozó —, ahol az emberek kifejthetik véleményüket lakóhelyük fejlesztésével, gondjaival kapcsolatban. Mégis, az ilyen eszmecserék egyik legjobban bevált for­mája — úgy véljük —, a falugyűlések intézménye. A spontán kezdeményezé­seknek is teret adó falugyű­lések életképesek: a gya­korlat bebizonyította, hogy nem kell „agyonszabályoz­ni”, szoros eljárási keretek-' be foglalni a demokratiz­mus fórumait. A lényeg, hogy mindenütt őszinte vé­leménycsere alakuljék ki a falugyűlések résztvevői, a helyi vezetők és a lakók között. viselője — Esti Béla, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum főigazgatója bevezető előadásában hangsúlyozta: a forradalmi munkáshagyomá­nyok feltárásának, ápolásá­nak és terjesztésének nagy szerepe van a helyes törté­nelemszemlélet kialakításá­ban, az ifjúság szocialista ne­velésében. A Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum en­nek a munkának még ered­ményesebb folytatásához kí­ván hozzájárulni a munkás­mozgalom-történeti tevé­kenység kérdéseinek megvi­tatását, nemzetközi tapasz­talatcserét szolgáló konfe­rencia megrendezésével. A konferencián hazai és külföldi előadók számolnak be többek között a muzeális gyűjtemények közművelődé­si hasznosításáról, a nemzeti történelem és a munkás- mozgalom története közötti összefüggésről, a múzeumi gyűjtemények gyarapításá­nak és feldolgozásának mód­jairól. Négy hét múlva nyit a tavaszi BNV A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont több kisebb pavilonjában már megkezdő­dött a beruházási javakat felvonultató tavaszi BNV előkészítése: négy hét múl­va, május 17-én megnyitja kapuit a nemzetközi sereg­szemle. A csaknem 700 magyar vállalaton, intézményen, és szövetkezeten kívül 27 or­szág és Nyugat-Berlin több mint 1800 kiállítója mutatja be kínálatát. A tavaszi BNV-n hét szocialista or­szágból több mint száz nagy külkereskedelmi egyesülés, vállalat hozza el a vásárra egy-egy iparág újdonságait. Az iparilag fejlett tőkés or­szágokból mintegy ezer cég árui láthatók majd. A szakemberek tapaszta­latcseréjének. üzleti tárgya­lásainak zavartalan lebonyo­lítása érdekében öt alkalom­mal rendeznek szakmai na­pot: május 18-án, 19-én, 22- én, 23-án és 24-én. Ezeken a napokon a szakmai jeggyel nem rendelkező nagyközön­ség csak délután 2 órától te­kintheti meg a vásárt. A hazai piac, a szocialista országok és Svédország megren­deléseinek kielégítésére az idén csaknem 570 millió forint értékben gyártanak különböző gépeket működtető automa­tikus pneumatika elemeket az Egri Finomszerelvénygyár- ban. Képünkön: pneumatikus szelepek ellenőrzése (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — KS) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 19-re összehívták. A Politikai Bizottság a XI. kongresszus óta végzett mun­káról és a Párt előtt álló feladatokról szóló elő*erjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Gáspár Sándor felszólalása a szakszervezeti világkongresszuson A Prágában vasárnap óta folyó IX. szakszervezeti vi­lágkongresszus kedd dél­előtti ülésén az első szónok Miso Misev, a Bolgár Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke volt. Utána Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kapott szót. A kongresszuson részt vevő magyar küldöttség vezetője­ként kifejtette véleményét a szakszervezeti világmozga­lom helyzetéről, feladatairól, tájékoztatást adva a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről és törekvéseiről is. Elöljáróban megállapította, hogy ma a szakszervezetek Kerékasztal-beszélgetés nagyüzemi biztosításról Tegnap, április 18-án dél­előtt Békéscsabán, az Állami Biztosító Békés megyei Igaz­gatóságának székházában ke- rekasztal-konferenciát tar­tottak a mezőgazdasági üze­mek Vagyonbiztosításának helyzetéről és a biztosítási rendszer továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. A kerek- asztal-beszélgetésen részt vett mezőgazdasági üzemi vezetőket Tar Jenő, az ÁB vezérigazgatója tájékoztatta arról a tevékenységről, amellyel a biztosító igyek­szik megteremteni az elemi károkat szenvedett üzemek gazdálkodásának egyensú­lyát. A tájékoztató részletesen is ismertette a növényter­mesztésre és az állattenyész­tésre kialakított biztosítási formák alkalmazásának ta­pasztalatait, hangsúlyozva, hogy az ÁB a biztosítások szerkezetét általában egy tervidőszak egészére hatá­rozza meg. Ez utóbbiban a legfőbb szempont, hogy a mezőgazdasági termelésben az országos veszélyközösség „önfenntartó” legyen, azaz a díjbefizetésekből lehessen a karokat megtéríteni. A tájé­koztatót kiegészítve Szabó András, az Állami Biztosító megyei igazgatója elmondta, hogy Békés megyében évek óta meghaladja a kifizetett kárösszeg a díjbefizetése­ket, elsősorban a víz- és fagykárok miatt. A vitaindítót követő 11 hozzászólásban az üzemek vezetői ajánlásokat tettek a biztosítási rendszer további finomítására. Észrevételeik­re Zakócs József, az ÁB osztályigazgatója válaszolt a konferencia zárásaként. világszerte bonyolult, nehéz feladatok megoldásán fára­doznak. Ezek a feladatok az egyes országokban, a Szak- szervezeti Világszövetség egyes tagszervezeteiben a he­lyi követelmények és sajá­tosságok miatt különbözőek. A szakszervezeti mozgalom munkáját tehát a sokféleség is jellemzi, mégis van őket egységbe tömörítő közös ne­vező: a munkásügy őszinte szolgálata, a jobb. emberibb, kulturáltabb élet lehetőségé­nek megteremtése, a társa­dalmi haladás ügyének segí­tése. — Ez a törekvés hatja át — állapította meg Gáspár Sándor — a Szakszervezeti Világszövetség eddigi mun­kásságát is, és tevékenysé­gét e törekvések elismerése nélkül nem lehet reálisan megítélni. A SZOT főtitkára ezután az egész szakszervezeti vi­lágmozgalom összefogásá­nak szükségességéről be­szélt. Kifejtette, hogy ma a sorsdöntő kérdések és gon­dok nagy része közös az egész nemzetközi munkás- osztály, az egész emberiség számára. Mint mondotta, a munkásosztály világméretű küzdelmének bonyolultsága szükségszerűvé teszi, hogy a szakszervezetek megis­merjék és hasznosítsák egy­más tapasztalatait, egyez­tessék nézeteiket, s ezáltal jobban elláthassák a mun­kásérdekek hazai és nemzet­közi képviseletét, jobban szolgálják a világproblé­mák megoldását. A felszólalás a továbbiak­ban részletesen foglalkozott a szocialista rendszerben működő szakszervezetek te­vékenységével. A főtitkár többek között elmondta: — Gyakran bírálják a szo­cialista országok szakszerve­zeteit, hogy meglehetősen problémamentes az a kép, amely országaink szakszer­vezeti mozgalmáról kiala­kult. Ha nem tudjuk önma­gunkat, életünket, munkán­kat reálisan megmutatni, az valószínűleg a mi hibánk. A szocialista országokban kialakult népi hatalom azt jelenti, hogy a dolgozó tö­megek érdekei kielégítésé­nek megvannak a kellő po­litikai feltételei. Ezek a .té­nyezők közvetve, de óriási mértékben segítik a szak- szervezetek munkáját. A szocialista viszonyok között nem egy erős és tapasztalt kizsákmányoló osztállyal, an­nak államhatalmával szem­ben kell érvényesíteni a dol­gozók érdekeit. — Ellenkezőleg! A szocia­lizmus körülményei között semmi sem korlátozza a szakszervezetek szabad szer­vezkedését. A szakszerveze­tek a szocialista társadalom erős politikai, jogi és anya­gi eszközökkel ellátott társa­dalmi szervezeteivé váltak, a gazdasági és állami veze­tés számottevő és befolyá­sos partnereivé fejlődtek. Következésképpen a szak- szervezeteknek más viszony­ban kell lenniük a számuk­ra baráti, őket segítő, velük együttműködő szocialista ha­talommal és a szocialista ál­lammal. — Nálunk — hangoztatta — nincs elvi, politikai aka­dálya annak, sőt társadal­munk természetéből fakad, hogy a dolgozó ember maga alakítsa saját sorsát, és ha­zájának történelmét. Mi olyan politikát, szocialista demokráciát valósítunk meg, amelyben ,a munkás­ember tudja is, érzi is, hogy van szava. Szükség van gon­dolataira, bírálataira és ja­vaslataira. Gáspár Sándor felszólalá­sát már közben is megszakí­totta a tetszésnyilvánítás, be­fejezése után pedig újra hosszan tartó meleg tapc kö­szöntötte.

Next

/
Thumbnails
Contents