Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-18 / 90. szám
1978. április 18-, kedd o Kedvezőek az ifjúsági tőrvény végrehajtásának tapasztalatai UNslUMld------------------------------------------------A z ifjúsági törvény végrehajtásának sajátos ellenőrzését, s egyszersmind a szocialista demokrácia egyik közvetlen megvalósítási formáját jelentik a kétévenként megrendezett ifjúsági parlamentek; a legutóbbi fórumokon 1,3 millió fiatal vett részt elsősorban a munkahely, az iskola közérdekű kérdéseit megvitatva — állapította meg hétfői ülésén az országgyűlés kulturális bizottsága, beszámoltatva az ifjúsági törvény végrehajtásának hétéves tapasztalatairól az Állami Ifjúsági Bizottságot. A törvény születésének és alkalmazásának jelentőségét bizonyítja, hogy hazánk lakosságának mintegy fele 30 éven aluli, vagy ép- pencsak betöltötte, s az iskolákban, egyetemeken másfél millió diák tanul a nappali tagozatokon. Salamon Hugóménak, a bizottság titkárának elnökletével megrendezett tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, Hanga Mária oktatási, és Nagy Imre munkaügyi miniszter- helyettes. Az eredményeket — hangsúlyozta beszámolójában Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára — a társadalom általános fejlődésének, a minisztériumok, a KISZ, a tanácsok és az üzemek együttes munkálkodásának köszönhetjük. A kormány például hat év alatt 22 ifjúságpolitikai beszámolót és javaslatot tárgyalt meg, többek között az ifjúsági turizmusról, a fiatalok közművelődéséről, a pályaválasztási tanácsadásról, a fiatalok család- alapításának segítségéről és az ifjúsági testnevelés, turizmus és tömegsport támogatásáról. Az előadó hangsúlyozta, hogy az iskolai oktatásban a jövőben nagyobb szerepet kell kapnia a munkássá nevelésnek. Ennek megfelelően, az idei tanévtől, az általános iskolák 7—8. osztályos diákjai és a gimnáziumok tanulói évente kötelezően 12 napot dolgoznak a termelésben, s továbbra is támogatják az önkéntes szünidei munkát és az ifjúsági építőtábori mozgalmat. A hozzászólásokban a képviselők is a kedvező tapasztalatokra, eredményekre helyezték a hangsúlyt, de szóltak a hiányosságokról is. Ovaria — iradaházbél Medgyesegyházán Medgyesegyházán a helyi Bőr-, Textilipari Szövetkezeit egyesült az Endrődi Cipész Szövetkezettel, így felszabadult egy óvoda berendezésére alkalmas épület. A szövetkezet az eddig irodahelyiségnek használt házat átadta a nagyközségi tanácsnak, melyből több mint 1 millió forintos költséggel óvodát alakítottak ki. A modemül berendezett gyermekintézménybe szombaton hatvan gyermek „költözött”. Ezzel lényegesen javult Medgyesegyházán az óvodás korú gyermekek elhelyzése. Véget ért a nemzetiségi népzenei fesztivál Vasárnap délután fejeződött be a negyedik népzenei nemzetiségi fesztivál Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban. Ezúttal 18 együttes mutatta be tudását április 15-én és 16-án szombaton és vasárnap. Szlovák, délszláv, német és román népzenét hallottunk amatőr és hivatásos népdalénekesek, zenekarok, kórusok és szólisták előadásában. A szép zene mellett minden nemzetiség felvonultatta színpompás népviseletét is a két nap során. A szombati gálaműsoron nagy sikert aratott a Ijubja- nai egyetem férfikórusa, a Studentski Oktett, akik a legszebb szláv népdalokból énekeltek. Emlékezetes volt a Közép-Csehországból érkezett tsz-traktoros, Juraj Du- recka fellépése, aki háromféle fúvóshangszeren szólaltatta meg a régi hegyipásztorok muzsikáját. Békési román dallamokat énekelt a Sebő- együttes kíséretével Békési Márta. Dévai Nagy Kamilla a Vujicsics együttes hangszeres muzsikájával pergő ritmusú szerb népdalok előadásával új oldaláról mutatkozott be a közönségnek. Vasárnap délután a dél- szláv-német és a román- szlovák együttesek műsorával véget ért a népzenei fesztivál, amelyet április végén és május elején felvételről megismerhet az egész ország. Most a rádiósoké a szó Tovább folytatja előadás- sorozatát a Békés megyei diákújságíró stúdió. Áprilisban a rádiószerkesztők hallhatnak sok érdekes újdonságot a riportkészítés fortélyairól Návai Anikótól, a Magyar Rádió Ötödik sebesség című műsorának munkatársától. A foglalkozást ezúttal Békéscsabán, az iskolacentrum audiovizuális oktatótermében tartják, április 18-án délután három órakor. A diákok először megtekintik az iskolarádió stúdióját, majd az ezt követő előadás részeként meghallgatják a magukkal hozott — az általuk a legjobbnak tartott — riportműsor-felvételeiket, és értékelik ezeket. A stúdióra meghívót kaptak az iskola- újság-készítők is, akik szintén elhozzák „alkotásaikat”; az újságjukat. A nyári országos diákújságíró és rádió- szerkesztő táborba ugyanis azok kapnák meghívást, akik egész évben a legjobban dolgoztak. A Mindenki iskolája pályázat nyertesei Széles körű érdeklődést keltett az Országos Közművelődési Tanácsnak a Mindenki iskolája című rádiós, tv-s sorozat iskolai és köz- művelődési hasznosítására hirdetett pályázata — mondotta Orbán László, az OKT elnöke a pályázat eredményének ismertetésekor hétfőn a Parlamentben. A két Népújság-nap Mezöberényben Lapunk szerkesztősége, a mezőberényi nagyközségi pártbizottság, a nagyközségi tanács közös rendezésében tegnap, április 17-én, Népújság-nap volt Mezőberény- ben. Szerkesztőségünk munkatársainak nagy része ezen a napon Mezöberényben tartózkodott, és részletesen tájékozódott a politikai, gazdasági, kulturális és sportélet aktuális eseményeiről, a tervekről és napi feladatokról. Este 6 órakor az új művelődési központ egyik klubtermében találkoztak az újságírók és a nagyközség vezetői — Zolnai László, a nagyközségi pártbizottság titkára, Szűcs Lajos tanácselnök és mások — az újságolvasókkal. A találkozót Zolnai László nyitotta meg. kiemelve annak jelentőségét, hogy a megyei pártbizottság lapja első alkalommal Mező- berényben vállalkozott arra, hogy Népújság-nap keretében találkozzon itteni olvasóival, hogy az olvasók véleményét, igényeit meghallgassa és munkájában hasznosítsa. A megnyitó után a Békés megyei Népújság főszerkesztője beszélt a szerkesztőségi, lapelőállítási és terjesztési munka sajátosságairól, az újságírók felelősségéről és az olvasóközönség tájékoztatás sának feladatairól. A bevezető szavak után sokoldalú beszélgetés következett, melynek során a lap vezető munkatársai válaszoltak az olvasók kérdéseibe. Lapunk szerkesztősége a jövőben több alkalommal és rendszeresen szervez Népújság-napokat más városokban és községekben is. A közönség élénk figyelemmel hallgatta a lap munkájáról szóló tájékoztatót Fotó: Lónyai László évvel ezelőtti felhívásra a főváros és 17 megye állami és társadalmi szervei, vállalatok és szövetkezetek szervezetten hasznosították ezt az adássorozatot. A pályázat is hozzájárul ahhoz, hogy a Mindenki iskolája viszonylag rövid idő alatt népszerűvé vált. Növelte az érdeklődést a tanulás, a kötetlen ismeretszerzés, a művelődés iránt. A pályázat hatására is növekedett a felnőttoktatásban részt vevők száma. Az OKT elnöke átadta a díjakat a pályázaton kitűntek képviselőinek. Hajdú-Bihar megyét, valamint Tolna megyét 400-400 ezer forint első díjban részesítette az Országos Közművelődési Tanács, többek között a konzultációs csoportok példamutató megszervezéséért, a kis településeken alakult konzultációs csoportok munkájáért. 150- 150 ezer forintot kapott Csongrád és Szolnok megye, elismerésként a megye társadalmi, gazdasági és kulturális életét irányító szervek munkájának jó összehangolásáért. A győri dolgozók általános iskolája, a szilaspogonyi község konzultációs csoportja, a Ganz-MÁVAG Művelődési Központ, a békéscsabai dolgozók önálló általános iskolája, a budapesti IX. kerületi Mester utcai dolgozók általános iskolája, valamint a dorogi József Attila Művelődési Központ — amely a legjobb módszereket alkalmazta és terjesztette — 50-50 ezer forint különdíjat kapott. Ezeket az összegeket a jutalmazottak a közművelődési, felnőttoktatási intézmények berendezésének, felszerelésének korszerűsítésére fordítják. Dr. Baki lizsef kitüntetése Dr. Bakó Józsefet, a Békés megyei Bíróság elnökhelyettesét nyugállományba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, április 15-én, szombaton, Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban adta át dr. Bakó Józsefnek. Nemcsak papírral O edves történet, s ami vonzóvá teszi, az, hogy igaz. A gyár nagy tekintélyű, gyakran más cégekhez szakértőként hívott szakmunkása, amikor kérdik, mit tart a legfontosabbnak több mint négy évtizedes pályáján, munkába állásának első néhány percét eleveníti fel. Az ifjú, szakmájában akkor fölszabadult idomszerészt atyai jó barátok ajánlották a patinás üzembe. A híres, rangos készülékgyár igencsak megválogatta, kik dolgozhatnak falai között, ezért büszkeség is riadalom keveredett az akkori legénykében, a mai mesterben. Aki a sorsáról döntött, az egy partifőnök, mai szó- használattal főművezető volt, nyújtotta tehát neki a papírt, ám a mester úr leintette, hagyjad csak fiam, majd később, most állj oda a simítóköszörűhöz... S így kóstolta végig munkája jövendő eszközeit a mester árgus szeme előtt, s hallotta befejezésül, az izgalomtól remegve, no úgy látom, ügyes gyerek vagy, mutasd a segédleveledet. A rövid másfél óra elég volt ahhoz, hogy a pályakezdő egy életre megjegyezze: kell a papír, de a tudást, a rátermettséget, a hozzáértést elsőként nem a papír tanúsítja. Ma sem ritkaság, hogy az új embert, a gyárba, a vállalathoz jelentkezőt papírjától függetlenül levizsgáztatja jövendő főnöke, csakhogy ez a vizsga nem megy életre-halálra, mint az, amit az előbb fölidéztünk, hiszen a jelentkező tucatnyi más hely között válogathat. Ezért szinte törvényszerűen megnőtt a papír szerepe. Aki birtokolja, legyen frissen végzett szakmunkás, vagy diplomás, úgy véli, egyenesben van, nem érhetik meglepetések, hiszen ő tud; papír bizonyítja. Soha nem tanultak annyian hazánkban, mint napjainkban. A jelenlegi tanévben 109 ezren járnak az ötvenhat felsőoktatási intézményben, s mivel sikerült a tervezettnél valamivel több szakmunkástanulót fölvenni az első évfolyamra, számuk meghaladja az 58 ezret. A középiskolák osztálytermeit 364 ezren népesítik be, s mert az oktatási kiadások a nemzeti jövedelem majdnem négy százalékát — forintban kifejezve tizenkétmil- liárdnál többet — emésztik fel. Nem lehet közömbös, nem magánügy. a mi áll, vagy mi hiányzik a papír mögött. Mégis, nem csekély azok tábora, akik a papírt vélik egyedül fontosnak, s alkalmazók, alkalmazottak egyaránt lelhetők ebben a táborban. Igaz, hallatszanak kritikus hangok is, így az a vélemény, hogy a képzés mennyiségi adatai eltakarják a tudásszintek meghökkentő különbözőségét, illetve, hogy a papír bizonyította ismeretek meglehetősen távol állnak a gyakorlatban szükségesektől. Joggal gyanítjuk: a papír túlzott jelentősége elválaszthatatlan az élőmunka — mind a szellemig mind a fizikai munka — széles körben föllelhető pazarló hasznosításától, a munkaerő- gazdálkodás alacsony színvonalától, de még korábbra tekintve, a pályaválasztás és a pályaalkalmasság buktatóitól. Ne tűnjék csúf anyagiasságnak, pusztán a példa kedvéért érvelünk a forintokkal ; tisztességes havi jövedelem kerekedhet azokból a forintokból, melyeket egy esztendőben egy- egy hallgatóra költ a felsőfokú oktatásban az állami költségvetés. Ez az ösz- szeg ugyanis meghaladja a 36 ezer, tehát a havi háromezer forintot! Mégis, a végzettek 16—33 százaléka — amint azt vizsgálatok föltárták — már eleve nem a szakmájának megfelelő területen helyezkedik el, s később tovább növekszik a pályát elhagyók aránya. A gyakorlat és a papír viszonyának kritikájaként is fölfoghatjuk az előbbi adatokat, ahogy a szakmunkás- képzés intő tapasztalatait úgyszintén. A munkahelyek többségén meghökkentő eseteket sorolnak arról, mi mindent nem ismert, tudott az, akinek a papírjai tökéletesen rendben voltak, amiből némi logikával a képzés gyengeségeire következtethetünk. Következtetnünk kell ugyanakkor ezekből a történetekből arra is, hogy a cégeknél — tisztelet a tóvételnek —, minden tekintetben kész embereket várnak, igényelnek, olyanokat, akiknek a kisujjában van a szakma csínja-bínja. E kettős hiba vezet azután az előítéletekhez, a bizalmatlansághoz, a kielégítetlen- séghez. Türelmetlen az, aki a papírt fölmutatta, s az szintén, akinek fölmutatták. A munkaadó státusokban gondolkodik, a munkavállaló feladatokban. Ez ismét ütközési pont. S fonható tovább a szál, hiszen lelni közömbösséget — mindkét oldalon ! —, szakmai féltékenykedést, tunyaságot a továbbképzésben, bürokratizmust a szaktudást gyarapító tanfolyamoknál, elhir- telenkedett pályaválasztást éppúgy, mint mániákus bizonyítvány-gyűjtögetést. lonyolult teendők sokasága kínálja tehát La megoldást, a javulást, a kép kedvezőbbé tételét. Egy valami, az alapelv azonban kikezdhetetlen, megmásíthatatlan: a társadalomnak nem biznyítvá- nyokra, hanem tudás termelte teljesítményekre van szüksége. A papír formai igazolása annak, amit ténylegesen a gyakorlat minősít. S mert a gyakorlat figyelmeztető jelek seregét tárja elénk, indokolt az irányváltás sürgetése: a papír és tudás, formai és valóságos ismeretek együttes mérlegelésének, erkölcsi, anyagi elismerésének szorgalmazása. Veress Tamás Megkezdődött a győri öntödei kemencerobbanás vádlottainak bírósági tárgyalása A Győri Megyei Bíróság hétfőn megkezdte az 1978. január 4-én Győrött, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vasúti járművének öntödéjében bekövetkezett kemence- robbanás vádlottjainak tárgyalását. Mint ismeretes, ezen a napon felrobbant egy 4 tonnás acélkemence. Kilencen szenvedtek súlyos égési sebeket és valamennyien belehaltak sérüléseikbe. A vizsgálat során kiderült, hogy mulasztás tprtént. Az ügyészség halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntettével vádolja Molnár Albert művezetőt. Hegyi Lajos üzemvezetőt. Bognár Ernő termelési intézőségi osztályvezetőt és Kövecs Miklós főművezetőt. A szakértői és rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a felrobbant kemence 1977. december 23-án meghibásodott. Ezért fenékrészét újrafalazták. A szárítási művelet közben a kemencébe 1977. december 30-án 110— 150 liter mennyiségű víz folyt be, amely a friss falazatot eláztatta. Rövid szárítás után 1978. január 3-án újból megindult a termelés a kemencében. A mulasztás tulajdonképpen itt történt. A beázás után a kemencét újra kellett volna falaztatni. A robbanást a fenékfalazatban felgyülemlett vízgőz termő- dinamikus reakciója okozta.
