Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
1978. április 15., szombat o Negyvennégymillió forint termeléskiesés Munkavédelmi tanácskozás Békéscsabán Tavaly Békés megyében a tanácsi élelmiszeripari vállalatoknál 50, a termelőszövetkezetekben 1847 üzemi baleset volt. A balesetek száma csökkent ugyan 1976-hoz képest, de a tanácsi élelmi- szeripari vállalatoknál ezek súlyossága miatt nőtt a munkából kiesett napok száma — állapították meg tegnap azon a Békéscsabán rendezett tanácskozáson, melyen a vállalatok, szövetkezetek, szakirányítási szervek üzemi balesetek megelőzésével foglalkozó szakemberei vettek részt. Elgondolkoztató, hogy az elmúlt évben a halálos balesetek száma megduplázódott. A 10, halállal végződő üzemi baleset közül 6 esés miatt következett be. Különösen szomorú, hogy e tragédiák többségének oka figyelmetlenség, a munkavédelmi előírások meg nem tartása. A tanácsi élelmiszer- ipari vállalatok, termelőszövetkezetek és társulások egy részében ugyanis nem rendszeresek vagy elmaradnak a biztonsági szemlék, a munkavédelmi oktatások, a vizsgák formálisak. Kevés gondot fordítanak a megelőzésre. Változatlanul magas az alkohol hatása alatt bekövetkező balesetek' száma, DUTÓ-MOTOR Sajtószemle A kéthetenként megjelenő közkedvelt lap, az Autó-Motor legutóbbi számában Üjra a statisztikák élén címmel megdöbbentő hírt közöl. „Tavaly a közúti szerencsétlenségek nemzetközi statisztikájában ismét rekordot állítottunk fel, a halálos balesetek száma pedig felülmúlja az európai átlagot.” Es sorolja tovább az adatokat. Hazánkban évente egy közepes nagyságú falu lakosságának megfelelő számban vesztik el életüket az emberek az utakon, s a jelenlegi 700 ezer magángépkocsiból évente 200 (!) ezer fordul meg a biztosító kárbecslő helyein. S a balesetek 80 százalékáért .a gondatlanul vezetők a felelősek. A cikk írója — Tar András — nem is keresi, hanem csak újból számbaveszi a jól ismert, sokszor elmondott, leírt okokat, melynek a lényege, hogy nálunk a rohamos motorizáció nem párosult megfelelő utakkal, kulturált közlekedéssel és jól begyakorolt vezetéssel. Ezek ellenkezője viszont oly mértékben fenyegeti a közlekedő emberek életét, hogy az évenkénti áldozatok száma egy-egy régi járvány pusztításával ér föl. Csak az a különbség, hogy a közlekedő ember nemcsak szenvedő alanya, hanem okozója is a baleseteknek. S azzal folytatja a fejtegetést: mi üt az egyébként békés emberekbe, hogy az utcán, már mint gyalogosok és vezetők, egysek szinte tűrhetetlenül viselkednek? De au- tós is az autóssal. S hiába a sok kérés, figyelmeztetés, fegyelmezés, nem lesz kevesebb a számuk. S végül fölteszi a kérdést: elegendő-e például az a 300 ezer autóst összefogásra szólító társadalmi akció — a kulturált közlekedés és a kölcsönös segítés jegyében — amit az év elején indított az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a rendőrség, a KPM és még más szervek? Ha az ittasságért fegyelmileg elbocsátottat más helyen örömmel fogadják, ha az alig néhány hetes jogosítvánnyal buszt vagy pótkocsis teherautót lehet vezetni, ha pofozkodnak az úrvezetők. ha... ? Sajnos lehetne sokáig sorolni még az elrettentő eseteket, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy még nagyobb összefogásra van szükség, mert nem nyugodhatunk bele a mostani közlekedési helyzetbe. V. M. ami az ellenőrzés lazaságára utal. Az elmúlt években csak néhány helyen szervezték meg a munkavédelmi őrhálózatot. Az utolsó hét év abszolút számait vizsgálva az is megállapítható, hogy a már említett gazdasági egységekben mintegy ezerrel csökkent a balesetek száma. De ugyanezen idő alatt a foglalkoztatottak száma is kévesebb lett, 25 ezerrel. Így az ezer főre eső balesetek száma 1977-ben még mindig magasabb, mint 1970-ben volt. Vagyis javulást nem sikerült elérni annak ellenére sem, hogy a mezőgazdasági üzemek az V. ötéves terv első két évében több mint 240 A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tavaly ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi évkönyv jelent meg, amely részletesen ismerteti az iskola alapításának körülményeit, az oktatás különböző területeit, valamint azoknak a tanáraknak a névsorát, akik 1902. és 1977 között tanítottak, illetve ma is ott tanítanak. • 1 • Az intézményben és a hozzá tartozó tarhosi Munkástovábbképző Központban folyó oktatómunkáról dr. Komáromi Sándor igazgatóval beszélgettem. Megemlítette, hogy a közelmúltban tartották meg a rét- és legelőgondozó munkások záróvizsgáját, és ezen a hathetes tanfolyam valamennyi résztvevője sikeresen megállta a helyét. Az MSZMP KB titkársága 1975 decemberében foglalkozott a rétek és a legelők hasznosításának lehetőségeivel. A határozatok végrehajtásában a békési intézmény is jelentős feladatokat vállalt. A munka- viszonyban álló mezőgazdasági dolgozók továbbképzésének célját világosan megszabja az iskola által kiadott tájékoztató, melyben ezt olvashatjuk: „Az eredményes gazdálkodáshoz feltétlenül hozzájárul a korszerű termesztés technológia folyamatainak ismerete, az egyes munkák műveleti sorrendjének megtartása, a nagyértékű gépek szakszerű üzemeltetése és kezelése, melyeket hatékonyan elsajátítani csak tervszerűen szervezett továbbképzéssel lehet.” millió forintot, a tanácsi élelmiszeripari üzemek pedig 14 milliót költöttek munkavédelemre. Az elmondottakból következik, a kedvezőtlen baleseti statisztikák javítása feltétlenül szükségessé teszi a munkavédelmi előirások szigorítását, az ellenőrzés módszereinek javítását. A balesetek megelőzésére a gazdasági vezetőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Erre figyelmeztetnek azok a számok is, amelyek szerint a balesetek következtében 44 millió forintos kár érte az üzemeket. De még ennél is fontosabb a dolgozó ember testi épségének, életének védelme. • 2« A békési intézmény tarhosi továbbképző központja fontos funkciót tölt be az új ismeretek elsajátításában. A múlt év szeptemberétől eddig több mint 560 dolgozó járt a különféle tanfolyamokra. Betanított munkásképzésen traktorvezetők, növényvédő- és méregraktár-keze- lők, öntözőmunkások, valamint rét- és legelőgondozók vettek részt. A betanított munkástovábbképző tanfolyamokat növényvédősök; a szakmunkásképzőt növénytermesztő gépészek ; a szakmunkás-továbbképző tanfolyamokat pedig mező- gazdasági gépszerelők és növényvédő gépészek látogatták. Az 1972-es oktatáspolitikai határozat értelmében az iskola vezetősége a szarvasi főiskola MÉM Mérnöktovábbképző Intézetével közösen megszervezte a felsőbbszintű vezetőképző tanfolyamokat. A termelőszövetkezetek vezetőinek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, valamint a gépkísérleti intézet szakemberei tartották az előadásokat. • 3 • Hogy jobban eligazodjunk a képzési rendszerben, néhány szót kell szólnunk a felügyeleti szervek oktatást irányító tevékenységéről is. Az általános iskolát végző fiatalok hároméves képzésével kapcsolatos ügyeket a megyei tanács művelődési osztálya, míg a felnőttoktatással ösz- szefüggő kérdéseket a mezőgazdasági osztály intézi. A MÉM Szakoktatási Felügyelősége dönti el, milyen irányú oktatás folyhat az ország mezőgazdasági intézZenéli szükökutat építenek Szegeden Fény- és hangjátékkal kombinált szökőkutat építenek Szegeden az 1879-es nagy árvíz centenáriumára. A Szegedi Tervező Vállalat építészeinek elgondolása alapján a Dugonics tér parkjában, az egyetem épülete előtt készül ez az árvízi emlékmű. A színes, zenélő szökőkutat sugarakkal megszakított körgyűrű fogja körül, emlékeztetve az újjáépült város modern, kör- és sugárutas szerkezetére. A közepén levő, nagy felületű vízmedencéhez lépcsősor vezet majd, amelyen háromszáz ember foglalhat helyet. A víz leeresztésével diákműsorokat, kisebb színjátékokat rendezhetnek a helyszínen. ményeiben. A termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól érkező igényeket — a képzési formák kiválasztásakor — figyelembe veszik. Sajnos, nem mindegyik termelőegység számol a jövőben jelentkező szükségletekkel, ezért a továbbképzési terv összeállításakor az iskola vezetősége a kelleténél. több ágazatot is beiktat oktatási programjába. Például az úgynevezett öntözőfürtök 1980-ig kialakulnak, ami egyre több szakember munkába állítását is megköveteli. A tanfolyamok hallgatóinak a békési intézet szállást, étkezést és oktatókat biztosít. A tanulmányi idő befejezése és a vizsgák letétele után a résztvevők bizonyítványt kapnak. A kollégiumban egyszerre összesen 90 jelentkezőt tudnak elhelyezni. A nevelő-oktatómunka hatékonyságának növelését az a kapcsolat is elősegíti, amelyet az iskola vezetősége a Hidasháti Állami Gazdasággal — mint bázisüzemmel —, valamint a békéscsabai AGROKER-rel kialakított. A vállalat oktatási célokra a tanulóknak kölcsönadja a legmodernebb gépeket. „Cserébe” az iskola vállalja az AGROKER által eladott gépek vezetőinek kiképzését. A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetnek és a tarhosi központnak kedvező adottságai vannak, ami lehetővé teszi, hogy nyáron is kihasználják a létesítményeket. A zenei és az olvasótáborok résztvevőinek elhelyezésével az intézmény elősegíti a közművelődési célokat szolgáló rendezvények sikeres megtartását. Bukovinszky István Mezőgazdasági munkástovábbképzés A szemenként» vetőgép szereié sénél szakoktató irányításával dolgoznak a tanulók a békési iskola udvarán Amit újra tanulni kell ■^■redendően azért hív- ■ ták életre harminc MM évvel ezelőtt a szövetkezeteket, hogy a lakosság részéről jelentkező fogyasztási, valamint meghibásodott tárgyaik, berendezéseik javítását célzó igényeket kielégítsék. Az ipari jellegű szövetkezetekben az évek során ez alapvető cél mellé egyre jelentősebb mértékben felsorakozott az árutermelés igénye, más szóval, a gyáriparnak nem gazdaságos termékek készítésénék átvállalása. Ez oly annyira eluralkodott az idők folyamán, hogy a lakossági szolgáltatás háttérben maradt, ezért intézkedéseket kellett hozni ennek újbóli fellendítésére. így jöttek létre megyénkben is a tisztán szolgáltató profilú szövetkezetek, a szolgáltatásokat végző más ktsz-ek ilyen irányú munkáját ösztönző rendelkezések bevezetésével egy időben. Az egyik ilyen tiszta profilú szövetkezetben, az orosházi, volt lakatos, most már Univerzál KSz-ben hallottuk : azelőtt szinte szalag- szerűen csináltuk a szolgáltatást is az árutermelés mellett. Most a csak szolgáltatási munkánkat nagyító szemüvegen át figyeli a lakosság... Ebből az következik — vonták le a szövetkezet vezetői a következtetést —, hogy újból „tanulni, tanítani” szükséges a javítószolgáltatói tevékenységet. Rendkívül fontos ez a következtetés! Az ipari szövetkezetekben megvannak ugyanis azok a jó szakmunkások, akik képesék kiválóan ellátná szolgáltatói tevékenységüket az ágazat szinte valamennyi szakmájában, az elektroakusztikai berendezések javításától a gépkocsik karbantartásáig. Mégis hányszor tapasztaljuk, hogy „megjavítva” átadják a gépkocsit, s mikor elindítja azt a vezetője, kiderül, hogy más jellegű hibát, ami azelőtt nem volt, bennehagytak. Csupán egy csavart nem húztak meg eléggé, amikor kiszerelték és visszaszerelték az eredetileg meghibásodott alkatrészt. Azt ugyan megjavították, de a laza csavar másutt okozott bajt.. Ugyanígy van a hűtőgépek s más háztartási gépek stb. esetében. Mi az tehát, amit újból „tanulni, tanítani” kell a szolgáltató iparban? Az emberi hozzáállást a javítások tisztességes elvégzéséhez, a lelkiismeretesebb odafigyelést arra, amit csinálni kell. Nem elfelejtését a legkisebb csavar meghúzásának sem. Más szóval : az apró munkát, melyek együttese adja végső soron a minőséget. Mert hiába javítja meg jól az autószerelő a kilazult csapágyat, ha, amikor a kerekeket újra felteszi, nem húzza meg alaposan a keréktartó csavarokat és azok néhány kilométer után leesnek, a kerék pedig még balesetet is ókozva a járdára gurul. Hiába varr ja meg a szabó jól az öltönyt, ha átadásakor benne hagyja a férceket csupán hanyagságból, nem odafigyelésből. És sorolhatnánk tovább. Mindezekért örvendetes dolog, hogy találkozunk már olyan tanfolyamokkal is — például a hűtőgépszerelőknél —, amelyeken a szakmai tudnivalók mellett a „kuncsaftokkal” való bánásmódot is tanítják. Arra nevelik a dolgozót, hogy „szimatot kapjon”, ha szolgáltatói munkát lát el valamely lakásban: vegye észre, hogy a fal is salétromos, a porszívó sem megnyugtató hangon zümmög és erre udvariasan hívja fel a lakó figyelmét. Ügy, hogy ezeket a hibákat is ki lehet javíttatni a szövetkezettel. De mindenekelőtt arra neveljék ezeken a tanfolyamokon a dolgozókat, hogy maximális tudásukat adják a javításba, körültekintően dolgozzanak, hogy elégedettek legyenek velük a lakók. Ü gy véljük, szélesíteni lehetne ezt a kezdeményezést a szolgáltatások kulturáltságának, színvonalának javítása, s nem utolsósorban a lakosság érdekében. Annál inkább, mert ez egybeesik a szövetkezetek gazdasági érdekeivel V. D. A HAFE teljesítene Harkov kérését Nemrégiben adtunk számot arról a munkafelajánlásról, amelyet a HAFE dolgozói és brigádjai tettek a harkovi kerékpárgyár rekonstrukciós munkálatainak időbeni befejezéséhez. Történetesen azt vállalták, hogy a szovjet üzembe új festőberendezéseket — szórófülkéket, léghevítőket, s azok elektromos irányító berendezéseit — szállítanak ez év első negyedében. Az ünnepek után megkerestük Polonka Györgyöt, a HAFE 5. számú gyáregységének főmérnökét, aki készséggel felvilágosított bennünket. — A PROMASIMPORT szovjet külkereskedelmi vállalat átvette a kész berendezéseket, mi több, el is szállították azokat. Ezzel dolgozóink eleget tettek a harkovi partner kérésének, s határidőre elkészítették a mintegy 28 millió forint értékű festősort, minden tartozékával együtt. Ezzel a segítséggel minden bizonnyal a kerékpárgyári dolgozók is teljesíteni tudják felajánlásaikat, vagyis a gyár első részét augusztus 23- ra — Harkov felszabadulásának ünnepére —, a teljes üzemet'pedig november 7-re újjá tudják varázsolni. Az elektromos irányító sorok már Harkovban várnak szere- lésre Fotó: Veress Erzsi
