Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-15 / 88. szám

1978. április 15., szombat o Negyvennégymillió forint termeléskiesés Munkavédelmi tanácskozás Békéscsabán Tavaly Békés megyében a tanácsi élelmiszeripari válla­latoknál 50, a termelőszövet­kezetekben 1847 üzemi bal­eset volt. A balesetek száma csökkent ugyan 1976-hoz képest, de a tanácsi élelmi- szeripari vállalatoknál ezek súlyossága miatt nőtt a munkából kiesett napok száma — állapították meg tegnap azon a Békéscsabán rendezett tanácskozáson, me­lyen a vállalatok, szövetke­zetek, szakirányítási szervek üzemi balesetek megelőzésé­vel foglalkozó szakemberei vettek részt. Elgondolkoztató, hogy az elmúlt évben a halálos bal­esetek száma megduplázó­dott. A 10, halállal végződő üzemi baleset közül 6 esés miatt következett be. Külö­nösen szomorú, hogy e tra­gédiák többségének oka fi­gyelmetlenség, a munkavé­delmi előírások meg nem tartása. A tanácsi élelmiszer- ipari vállalatok, termelőszö­vetkezetek és társulások egy részében ugyanis nem rend­szeresek vagy elmaradnak a biztonsági szemlék, a mun­kavédelmi oktatások, a vizs­gák formálisak. Kevés gon­dot fordítanak a megelő­zésre. Változatlanul magas az alkohol hatása alatt be­következő balesetek' száma, DUTÓ-MOTOR Sajtószemle A kéthetenként megjelenő közkedvelt lap, az Autó-Mo­tor legutóbbi számában Üjra a statisztikák élén címmel megdöbbentő hírt közöl. „Ta­valy a közúti szerencsétlen­ségek nemzetközi statiszti­kájában ismét rekordot állí­tottunk fel, a halálos balese­tek száma pedig felülmúlja az európai átlagot.” Es sorol­ja tovább az adatokat. Ha­zánkban évente egy közepes nagyságú falu lakosságának megfelelő számban vesztik el életüket az emberek az uta­kon, s a jelenlegi 700 ezer magángépkocsiból évente 200 (!) ezer fordul meg a biz­tosító kárbecslő helyein. S a balesetek 80 százalékáért .a gondatlanul vezetők a fele­lősek. A cikk írója — Tar András — nem is keresi, ha­nem csak újból számbaveszi a jól ismert, sokszor elmon­dott, leírt okokat, melynek a lényege, hogy nálunk a ro­hamos motorizáció nem pá­rosult megfelelő utakkal, kulturált közlekedéssel és jól begyakorolt vezetéssel. Ezek ellenkezője viszont oly mértékben fenyegeti a köz­lekedő emberek életét, hogy az évenkénti áldozatok szá­ma egy-egy régi járvány pusztításával ér föl. Csak az a különbség, hogy a közle­kedő ember nemcsak szenve­dő alanya, hanem okozója is a baleseteknek. S azzal folytatja a fejtege­tést: mi üt az egyébként bé­kés emberekbe, hogy az ut­cán, már mint gyalogosok és vezetők, egysek szinte tűrhe­tetlenül viselkednek? De au- tós is az autóssal. S hiába a sok kérés, figyelmeztetés, fe­gyelmezés, nem lesz keve­sebb a számuk. S végül föl­teszi a kérdést: elegendő-e például az a 300 ezer autóst összefogásra szólító társadal­mi akció — a kulturált köz­lekedés és a kölcsönös segí­tés jegyében — amit az év elején indított az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, a rendőrség, a KPM és még más szervek? Ha az ittassá­gért fegyelmileg elbocsátot­tat más helyen örömmel fo­gadják, ha az alig néhány he­tes jogosítvánnyal buszt vagy pótkocsis teherautót lehet ve­zetni, ha pofozkodnak az úr­vezetők. ha... ? Sajnos lehetne sokáig so­rolni még az elrettentő ese­teket, amelyek arra figyel­meztetnek, hogy még nagyobb összefogásra van szükség, mert nem nyugodhatunk be­le a mostani közlekedési helyzetbe. V. M. ami az ellenőrzés lazaságára utal. Az elmúlt években csak néhány helyen szervez­ték meg a munkavédelmi őrhálózatot. Az utolsó hét év abszolút számait vizsgálva az is meg­állapítható, hogy a már em­lített gazdasági egységekben mintegy ezerrel csökkent a balesetek száma. De ugyan­ezen idő alatt a foglalkozta­tottak száma is kévesebb lett, 25 ezerrel. Így az ezer főre eső balesetek száma 1977-ben még mindig maga­sabb, mint 1970-ben volt. Vagyis javulást nem sikerült elérni annak ellenére sem, hogy a mezőgazdasági üze­mek az V. ötéves terv első két évében több mint 240 A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tavaly ünnepelte fennállá­sának 75. évfordulóját. Er­re az alkalomra jubileumi évkönyv jelent meg, amely részletesen ismerteti az is­kola alapításának körülmé­nyeit, az oktatás különböző területeit, valamint azoknak a tanáraknak a névsorát, akik 1902. és 1977 között ta­nítottak, illetve ma is ott tanítanak. • 1 • Az intézményben és a hozzá tartozó tarhosi Mun­kástovábbképző Központ­ban folyó oktatómunkáról dr. Komáromi Sándor igazgatóval beszélgettem. Megemlítette, hogy a közel­múltban tartották meg a rét- és legelőgondozó mun­kások záróvizsgáját, és ezen a hathetes tanfolyam vala­mennyi résztvevője sikere­sen megállta a helyét. Az MSZMP KB titkársá­ga 1975 decemberében fog­lalkozott a rétek és a lege­lők hasznosításának lehe­tőségeivel. A határozatok végrehajtásában a békési intézmény is jelentős fel­adatokat vállalt. A munka- viszonyban álló mezőgaz­dasági dolgozók tovább­képzésének célját világosan megszabja az iskola által kiadott tájékoztató, mely­ben ezt olvashatjuk: „Az eredményes gazdálkodáshoz feltétlenül hozzájárul a korszerű termesztés techno­lógia folyamatainak ismere­te, az egyes munkák mű­veleti sorrendjének megtar­tása, a nagyértékű gépek szakszerű üzemeltetése és kezelése, melyeket hatéko­nyan elsajátítani csak terv­szerűen szervezett tovább­képzéssel lehet.” millió forintot, a tanácsi élelmiszeripari üzemek pe­dig 14 milliót költöttek mun­kavédelemre. Az elmondottakból követ­kezik, a kedvezőtlen baleseti statisztikák javítása feltétle­nül szükségessé teszi a mun­kavédelmi előirások szigorí­tását, az ellenőrzés módsze­reinek javítását. A balesetek megelőzésére a gazdasági ve­zetőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Erre fi­gyelmeztetnek azok a szá­mok is, amelyek szerint a balesetek következtében 44 millió forintos kár érte az üzemeket. De még ennél is fontosabb a dolgozó ember testi épségének, életének vé­delme. • 2« A békési intézmény tar­hosi továbbképző központja fontos funkciót tölt be az új ismeretek elsajátításá­ban. A múlt év szeptembe­rétől eddig több mint 560 dolgozó járt a különféle tanfolyamokra. Betanított munkásképzé­sen traktorvezetők, növény­védő- és méregraktár-keze- lők, öntözőmunkások, vala­mint rét- és legelőgondozók vettek részt. A betanított munkástovábbképző tanfo­lyamokat növényvédősök; a szakmunkásképzőt nö­vénytermesztő gépészek ; a szakmunkás-továbbképző tanfolyamokat pedig mező- gazdasági gépszerelők és növényvédő gépészek láto­gatták. Az 1972-es oktatáspoliti­kai határozat értelmében az iskola vezetősége a szarvasi főiskola MÉM Mérnöktovábbképző Inté­zetével közösen megszer­vezte a felsőbbszintű veze­tőképző tanfolyamokat. A termelőszövetkezetek veze­tőinek a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem, valamint a gépkísérleti intézet szak­emberei tartották az elő­adásokat. • 3 • Hogy jobban eligazod­junk a képzési rendszer­ben, néhány szót kell szól­nunk a felügyeleti szervek oktatást irányító tevékeny­ségéről is. Az általános is­kolát végző fiatalok há­roméves képzésével kap­csolatos ügyeket a megyei tanács művelődési osztálya, míg a felnőttoktatással ösz- szefüggő kérdéseket a me­zőgazdasági osztály intézi. A MÉM Szakoktatási Fel­ügyelősége dönti el, milyen irányú oktatás folyhat az ország mezőgazdasági intéz­Zenéli szükökutat építenek Szegeden Fény- és hangjátékkal kombinált szökőkutat építe­nek Szegeden az 1879-es nagy árvíz centenáriumára. A Szegedi Tervező Vállalat építészeinek elgondolása alapján a Dugonics tér park­jában, az egyetem épülete előtt készül ez az árvízi em­lékmű. A színes, zenélő szökő­kutat sugarakkal megszakí­tott körgyűrű fogja körül, emlékeztetve az újjáépült város modern, kör- és su­gárutas szerkezetére. A kö­zepén levő, nagy felületű vízmedencéhez lépcsősor ve­zet majd, amelyen három­száz ember foglalhat helyet. A víz leeresztésével diák­műsorokat, kisebb színjáté­kokat rendezhetnek a hely­színen. ményeiben. A termelőszö­vetkezetektől és az állami gazdaságoktól érkező igé­nyeket — a képzési formák kiválasztásakor — figye­lembe veszik. Sajnos, nem mindegyik termelőegység számol a jövőben jelentke­ző szükségletekkel, ezért a továbbképzési terv össze­állításakor az iskola veze­tősége a kelleténél. több ágazatot is beiktat oktatási programjába. Például az úgynevezett öntözőfürtök 1980-ig kialakulnak, ami egyre több szakember mun­kába állítását is megköve­teli. A tanfolyamok hallgatói­nak a békési intézet szál­lást, étkezést és oktatókat biztosít. A tanulmányi idő befejezése és a vizsgák le­tétele után a résztvevők bi­zonyítványt kapnak. A kol­légiumban egyszerre össze­sen 90 jelentkezőt tudnak elhelyezni. A nevelő-oktatómunka hatékonyságának növelését az a kapcsolat is elősegíti, amelyet az iskola vezetősé­ge a Hidasháti Állami Gaz­dasággal — mint bázis­üzemmel —, valamint a bé­késcsabai AGROKER-rel kialakított. A vállalat okta­tási célokra a tanulóknak kölcsönadja a legmodernebb gépeket. „Cserébe” az iskola vállalja az AGROKER ál­tal eladott gépek vezetőinek kiképzését. A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet­nek és a tarhosi központnak kedvező adottságai vannak, ami lehetővé teszi, hogy nyáron is kihasználják a létesítményeket. A zenei és az olvasótáborok résztvevői­nek elhelyezésével az in­tézmény elősegíti a közmű­velődési célokat szolgáló rendezvények sikeres meg­tartását. Bukovinszky István Mezőgazdasági munkástovábbképzés A szemenként» vetőgép szereié sénél szakoktató irányításával dolgoznak a tanulók a békési iskola udvarán Amit újra tanulni kell ■^■redendően azért hív- ■ ták életre harminc MM évvel ezelőtt a szö­vetkezeteket, hogy a lakos­ság részéről jelentkező fo­gyasztási, valamint meghibá­sodott tárgyaik, berendezé­seik javítását célzó igénye­ket kielégítsék. Az ipari jel­legű szövetkezetekben az évek során ez alapvető cél mellé egyre jelentősebb mér­tékben felsorakozott az áru­termelés igénye, más szóval, a gyáriparnak nem gazdasá­gos termékek készítésénék átvállalása. Ez oly annyira eluralkodott az idők folya­mán, hogy a lakossági szol­gáltatás háttérben maradt, ezért intézkedéseket kellett hozni ennek újbóli fellendí­tésére. így jöttek létre me­gyénkben is a tisztán szol­gáltató profilú szövetkeze­tek, a szolgáltatásokat végző más ktsz-ek ilyen irányú munkáját ösztönző rendelke­zések bevezetésével egy idő­ben. Az egyik ilyen tiszta pro­filú szövetkezetben, az oros­házi, volt lakatos, most már Univerzál KSz-ben hallot­tuk : azelőtt szinte szalag- szerűen csináltuk a szolgál­tatást is az árutermelés mel­lett. Most a csak szolgálta­tási munkánkat nagyító szemüvegen át figyeli a la­kosság... Ebből az követke­zik — vonták le a szövetke­zet vezetői a következtetést —, hogy újból „tanulni, ta­nítani” szükséges a javító­szolgáltatói tevékenységet. Rendkívül fontos ez a következtetés! Az ipari szö­vetkezetekben megvannak ugyanis azok a jó szakmun­kások, akik képesék kiváló­an ellátná szolgáltatói tevé­kenységüket az ágazat szin­te valamennyi szakmájában, az elektroakusztikai beren­dezések javításától a gépko­csik karbantartásáig. Mégis hányszor tapasztaljuk, hogy „megjavítva” átadják a gép­kocsit, s mikor elindítja azt a vezetője, kiderül, hogy más jellegű hibát, ami azelőtt nem volt, bennehagytak. Csupán egy csavart nem húztak meg eléggé, amikor kiszerelték és visszaszerelték az eredetileg meghibásodott alkatrészt. Azt ugyan megja­vították, de a laza csavar másutt okozott bajt.. Ugyan­így van a hűtőgépek s más háztartási gépek stb. eseté­ben. ­Mi az tehát, amit újból „tanulni, tanítani” kell a szolgáltató iparban? Az em­beri hozzáállást a javítások tisztességes elvégzéséhez, a lelkiismeretesebb odafigye­lést arra, amit csinálni kell. Nem elfelejtését a legkisebb csavar meghúzásának sem. Más szóval : az apró munkát, melyek együttese adja végső soron a minőséget. Mert hiá­ba javítja meg jól az autó­szerelő a kilazult csapágyat, ha, amikor a kerekeket újra felteszi, nem húzza meg ala­posan a keréktartó csavaro­kat és azok néhány kilomé­ter után leesnek, a kerék pedig még balesetet is ókoz­va a járdára gurul. Hiába varr ja meg a szabó jól az öltönyt, ha átadásakor benne hagyja a férceket csupán hanyagságból, nem odafigye­lésből. És sorolhatnánk to­vább. Mindezekért örvendetes dolog, hogy találkozunk már olyan tanfolyamokkal is — például a hűtőgépszerelőknél —, amelyeken a szakmai tudnivalók mellett a „kun­csaftokkal” való bánásmódot is tanítják. Arra nevelik a dolgozót, hogy „szimatot kapjon”, ha szolgáltatói munkát lát el valamely la­kásban: vegye észre, hogy a fal is salétromos, a porszívó sem megnyugtató hangon zümmög és erre udvariasan hívja fel a lakó figyelmét. Ügy, hogy ezeket a hibákat is ki lehet javíttatni a szö­vetkezettel. De mindenek­előtt arra neveljék ezeken a tanfolyamokon a dolgozókat, hogy maximális tudásukat adják a javításba, körülte­kintően dolgozzanak, hogy elégedettek legyenek velük a lakók. Ü gy véljük, szélesíteni lehetne ezt a kezde­ményezést a szolgál­tatások kulturáltságának, színvonalának javítása, s nem utolsósorban a lakosság érdekében. Annál inkább, mert ez egybeesik a szövet­kezetek gazdasági érdekeivel V. D. A HAFE teljesítene Harkov kérését Nemrégiben adtunk szá­mot arról a munkafelaján­lásról, amelyet a HAFE dol­gozói és brigádjai tettek a harkovi kerékpárgyár re­konstrukciós munkálatainak időbeni befejezéséhez. Törté­netesen azt vállalták, hogy a szovjet üzembe új festőbe­rendezéseket — szórófülké­ket, léghevítőket, s azok elektromos irányító berende­zéseit — szállítanak ez év első negyedében. Az ünnepek után megkerestük Polonka Györgyöt, a HAFE 5. számú gyáregységének főmérnökét, aki készséggel felvilágosított bennünket. — A PROMASIMPORT szovjet külkereskedelmi vál­lalat átvette a kész berende­zéseket, mi több, el is szállí­tották azokat. Ezzel dolgo­zóink eleget tettek a harkovi partner kérésének, s határ­időre elkészítették a mintegy 28 millió forint értékű festő­sort, minden tartozékával együtt. Ezzel a segítséggel minden bizonnyal a kerékpárgyári dolgozók is teljesíteni tudják felajánlásaikat, vagyis a gyár első részét augusztus 23- ra — Harkov felszabadulásá­nak ünnepére —, a teljes üzemet'pedig november 7-re újjá tudják varázsolni. Az elektromos irányító sorok már Harkovban várnak szere- lésre Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents